921 cikk rendezése:
11. cikk / 921 Devizaárfolyamok használata
Kérdés: Cégünk használt gépkocsik beszerzésével és továbbértékesítésével foglalkozik. Gyakran az EU-ból, használtautó-kereskedőtől szerezzük be az autókat, az eladótól eurószámlákat kapunk. Ezeket a számlákat a saját bankunk adott napi legmagasabb devizaeladási árfolyamával számoljuk át forintra a számlán lévő teljesítési dátummal. Ugyanakkor a saját bankunk egy napra megadja a deviza vételi, eladási és középárfolyamát 4 időpontra (6, 8, 11 és 16 órakor). Így egy napon belül 4 különböző eladási árfolyam is van. Ezek közül a legmagasabbat választom ki, órától függetlenül. Ez így helyes megoldás? Következetesnek kell lennem? Cégünk megteheti-e azt, hogy hol az MNB, hol a saját bankunk árfolyamával számol? Társaságunk a belső szabályzatában azt is megadhatná, hogy hol devizavételi, hol devizaeladási árfolyammal számol? Egy cég az adóhatóságnak történő bejelentése hiányában nem is használhatja az MNB-árfolyamot?
12. cikk / 921 Kereskedelmi képviselet könyvvezetése és áfája
Kérdés: Egy horvát cég kereskedelmi képviseletet szeretne nyitni Magyarországon, mellyel kapcsolatosan kérdéseim merültek fel. A kereskedelmi képviselet saját nevében nem folytathat vállalkozási tevékenységet, de befogadhat számlákat, és telephelyet is bérelhet, bár a telephely bérlését egyelőre nem tervezik. A számviteli törvény hatálya nem terjed ki rá. Kérdéseim a kereskedelmi képviselettel kapcsolatosan: Kötelezett-e bankszámlanyitásra? Ha nem kell alkalmaznom az Szt. paragrafusait, akkor milyen nyilvántartásra kötelezett? Állíthat-e ki számlát, és ha igen, akkor a szállító adatainál csak a horvát cég adatait kell szerepeltetnie? Áfabevallásra kötelezett?
13. cikk / 921 Kiküldetés autó használatával
Kérdés: Társaságunknál külföldi/belföldi kiküldetések vannak rendszeresen, akár vonat/repülő/ taxi, akár saját autó, akár cégautó használatával. A következő kérdéseim vannak ezzel kapcsolatban: Saját autós kiküldetésnél, ha pdf-ben tároljuk felhőben, akkor kell-e rá aláírás (AVDH-val a munkavállaló részéről, e-Szignóval a munkáltató oldaláról)? Kiknek kell aláírniuk és milyen minőségben? Az aláírás kérdése mindegyik típusú kiküldetésnél kérdés.
14. cikk / 921 Többször ugyanaz a célhely a kiküldetésnél
Kérdés: Társaságunknál külföldi/belföldi kiküldetések vannak rendszeresen. Szeretném tudni, hogy ha egy munkavállaló egy hónapban többször ugyanazzal a célhellyel van kiküldetésben, akkor ezt annyiszor külön kiküldetésen kell nyilvántartani, vagy lehet egy hónapra összesíteni (napidíj, utazási költség stb.)?
15. cikk / 921 Cégautó használata kiküldetésnél
Kérdés: Társaságunknál külföldi/belföldi kiküldetések vannak rendszeresen. Ha cégautót használ a munkavállaló, abban az esetben milyen adózási kötelezettséggel jár, és mik az ehhez szükséges dokumentációk (kötelező-e útnyilvántartást vezetni, vagy a kiküldetést hasonlóan a saját autóshoz kell nyilván tartani? Sorszámozottnak kell-e lennie? Mik a formai követelmények? Kérem, segítsenek ebben, mert sehol nem találok erre egyértelmű választ, vagy használható kész nyomtatványt.
16. cikk / 921 Ügyvezető díja euróban, szja forintban
Kérdés: Egy adott kft. EUR-ban vezeti a könyvelését. Az ügyvezető a tevékenységéért ügyvezetői díjat kap a kft.-től (a magánszemély nem tulajdonosa a kft.-nek), amelynek a díját a közöttük lévő szerződés értelmében EUR-ban határozták meg. Az ügyvezető olaszországi illetőségű, tehát EUR-ban készíti a bevallását Olaszországban. A tárgyhavi nettó jövedelmet a tárgyhónap utolsó napjáig megtérítik a részére EUR-ban. A bérszámfejtés a törvényben meghatározott árfolyamon átszámítja a szerződés szerinti bruttó összeget, és az szja összegét HUF-ban vallja be. Az ügyvezető az M30-as igazolást az éves jövedelméről HUF-ban fogja megkapni. A kft.-nek a könyvelésében a bruttó és a nettó jövedelem rögzítésekor szükséges a tételekhez (másodlagos) HUF-értéket társítania, vagy mivel az ügyvezető és a kft. közötti szerződés kizárólag EUR-ban meghatározott bruttó összeget tartalmaz, és a jövedelem HUF-ra történő átváltása csak az szja meghatározása érdekében történik ez elhagyható (ezáltal elkerülve az árfolyam-különbözet keletkezését)? Kérjük a választ egy konkrét példán keresztül is levezetni: Bruttó díj: 1000 EUR október hóra, és a kifizetés 10. 28-án megtörténik.
17. cikk / 921 Külföldi állampolgár foglalkoztatása távmunkában
Kérdés: Társaságunk egy román-kanadai állampolgárt alkalmazott teljes munkaidőben 2024. 09. 02-től. A munkaviszony megkezdése előtt 2024. 08. 31-éig Kanadában dolgozott és élt. A munkavállaló rendelkezett bejelentett lakcímmel, tajszámmal, adóazonosítóval – életvitelszerűen élt Magyarországon a fenti dátumtól. 2024. 09. 02-től munkabérétől levontuk az adó- és járulékterheket, bevallottuk és megfizettük a magyarországi adóhatóság részére. Sajnos az élethelyzete úgy kívánja, hogy visszaköltözzön Romániába (2024 októberében – jelenleg – fizetés nélküli szabadságon van 4 hétig) azon időszakra, amíg meg nem oldódik a családi problémája. Ezt követően pedig vissza szándékozik költözni Magyarországra életvitelszerűen. A munkavállaló szaktudására távmunkában továbbra is szüksége van a társaságnak. Keressük azt az alkalmazási módot, amelyben őt továbbra is tudnánk foglalkoztatni távmunkában, valamint hogy a magyar munkáltatónak milyen adó- és járulékkötelezettségei vannak.
18. cikk / 921 Szállásról a magánszemély nevére szóló számla
Kérdés: A kft. alvállalkozóját hívta egy külföldi munkához. A szállásról szóló számla az alvállalkozó magánszemély nevére szól, nem a kft. nevére. Milyen lehetőségek vannak arra, hogy a bizonylat így is elszámolható legyen?
19. cikk / 921 Felmentési bér, jutalom adóköteles-e?
Kérdés: Az alábbi kérdés megválaszolásában kérem a segítségüket: Két munkavállaló évek óta fizetés nélküli szabadságon van a magyar cégnél, mert munkaviszonyban dolgozik a bécsi anyavállalatnál. 2024-ben részükre is kifizet a magyar cég egy összeget, egyiküknek felmentési bér, másikuknak jutalom címén, mivel a külföldi gyárat bezárták. Hogyan kell ezt a kifizetést szja és járulékok tekintetében kezelni? Jól gondoljuk-e, hogy szja-köteles, mert a kifizetés magyarországi kifizetőtől származik, de nem járulékköteles, ha a magánszemély igazolja – az A1-es igazolással –, hogy Ausztriában biztosított?
20. cikk / 921 Uniós partner állít ki számlát önszámlázás keretében
Kérdés: Több ügyfelem esetében is felmerült már, hogy a magyar cég által végzett közösségen belüli termékértékesítés, szolgáltatás nyújtása esetén a külföldi, uniós partner állította ki a számlát önszámlázás keretében. A NAV tájékoztatója (A számlakibocsátók számlaadat-szolgáltatásának 2021. január 1-től hatályos szabályai) a következőket tartalmazza ebben a témában:
„…Ugyanakkor nem kell adatot szolgáltatni: … a belföldi adóalany által az Áfa-tv. területi hatályán kívül, a Közösség más tagállamában teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amennyiben az ügylet után a vevő, igénybe vevő köteles az adót megfizetni, és a számlát is, meghatalmazás alapján a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő állítja ki.”
Értelmezésem szerint Közösségen belüli partner által – önszámlázás keretében – készített számlát (amennyiben van erre vonatkozó megállapodás) nem kötelező a NAV online számlarendszerébe bejelenteni.
Kérdéseim:
– Jól értelmezem a fenti bekezdést, és a Közösségen belüli partner által kiállított önszámlázás keretében elkészült számlákat valóban nem szükséges a NAV online számlarendszerébe rögzíteni?
– Amennyiben nem jól értelmezem, és rögzíteni kell a számlát, azt milyen módon lehet megtenni? Kézi rögzítés keretében?
– Az áfabevallás 02-es sorába (termékértékesítés esetén), vagy szolgáltatásnyújtás esetében a 91-92-es sorába fel kell tüntetni a külföldi által önszámlázás keretében kiállított számla adatait?
– Az A60-as bevallásban szerepeltetni kell az önszámlázás keretében külföldi partner által kiállított számla adatait?
„…Ugyanakkor nem kell adatot szolgáltatni: … a belföldi adóalany által az Áfa-tv. területi hatályán kívül, a Közösség más tagállamában teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amennyiben az ügylet után a vevő, igénybe vevő köteles az adót megfizetni, és a számlát is, meghatalmazás alapján a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő állítja ki.”
Értelmezésem szerint Közösségen belüli partner által – önszámlázás keretében – készített számlát (amennyiben van erre vonatkozó megállapodás) nem kötelező a NAV online számlarendszerébe bejelenteni.
Kérdéseim:
– Jól értelmezem a fenti bekezdést, és a Közösségen belüli partner által kiállított önszámlázás keretében elkészült számlákat valóban nem szükséges a NAV online számlarendszerébe rögzíteni?
– Amennyiben nem jól értelmezem, és rögzíteni kell a számlát, azt milyen módon lehet megtenni? Kézi rögzítés keretében?
– Az áfabevallás 02-es sorába (termékértékesítés esetén), vagy szolgáltatásnyújtás esetében a 91-92-es sorába fel kell tüntetni a külföldi által önszámlázás keretében kiállított számla adatait?
– Az A60-as bevallásban szerepeltetni kell az önszámlázás keretében külföldi partner által kiállított számla adatait?
