Külföldről behozott áru raklapon

Kérdés: Társaságunk az EU-ból hoz be árut, amelyet raklapra rögzítenek. Az áru közvetlenül a vevő telephelyére kerül, így csak a szállítólevél kerül hozzánk az átvételről, a raklap ott marad a vevőnél. Van-e termékdíj-fizetési kötelezettség a raklapokkal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...forgalmazója, mivel a külföldről beszerzett árut a raklappal együtt a vevő felé értékesíti közvetlenül, függetlenül attól, hogy a külföldi áru a vevő telephelyére érkezik meg. A kérdezőnél kell a külföldről történő beszerzést is, a belföldi vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.
Kapcsolódó címke:

Devizás szállítói tartozás árfolyamvesztesége

Kérdés: Az Szt. szerint a mérleg fordulónapján a devizás követeléseket és kötelezettségeket át kell értékelni. Társaságunknál 2014. év végén a jelentős összegű devizás szállítói tartozás miatt nagy összegű összevont árfolyamveszteséget kellett elszámolni. Van-e lehetőség a devizás szállítói tartozás miatt nem realizált árfolyamveszteség elhatárolására?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nincs.Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján a külföldi pénzértékre szóló (devizás), beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó hiteltartozások esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Euróhitelhez kapcsolódó egyéb költség

Kérdés: A magyarországi kft. külföldi tulajdonosának ausztriai cége adott kölcsönt a magyar kft.-nek úgy, hogy ehhez az osztrák bankból vett fel 90 000 euró kölcsönt. Az osztrák cég az év végével kiszámlázta a kamatot. A számlán azonban feltüntettek még egyéb költség címen 300 000 forint értéket. Azt mondták, hogy ez a felvétellel járó pluszkiadások fedezete. Mi a helyes kamatszázalék? Euróban nyújtott kölcsön esetében az év végi árfolyamon kell átszámítani? Az egyéb költséget miként kell elszámolni? Uniós szolgáltatás, áfabevallásba, összesítőbe nem kerül be? A magyar kft. mikrogazdálkodói beszámolót készít. Az osztrák és a magyar cég tevékenysége is dísznövénytermesztés, kereskedelem. Egyik sem folytat pénzügyi tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 11. §-ának (2) bekezdése szerint a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékét az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Fuvarozók németországi kötelező minimálbére

Kérdés: Fuvarozó vállalkozás vagyunk. Szakmai közösségünket élénken foglalkoztatják a külföldi fuvarozókat is érintő, németországi kötelező minimálbér alkalmazási feltételei. Ezen szabály szerint a 8,5 euró/óra díjazás kötelezően alkalmazandó a Németországban bármely formában végrehajtott fuvarműveletkor. Kérdéseink a következők:
1. -Minden műveletre – rakodás, tranzit, kabotázs fuvar stb. – vonatkozik-e a német rendelkezés?
2. -Hol, miként és hogyan kell bejelentkezniük a magyar fuvarozóknak, hogy jogszerűen tevékenykedjenek Németország területén?
3. -Mit vigyen magával a sofőr, amivel dokumentálja a német rendeletnek való megfelelést?
4. -Miként értékeljük e vonatkozásban alvállalko­zóinkat?
5. -Hogyan értelmezzük az órabérre vonatkozó rendelkezést, például a havibérben elszámolt alkalmazottjainkra?
6. -Mit jelent a bruttó 8,5 euró óradíj, ezt Magyarországon hogyan számoljuk nettóra? Magyar vagy német előírás szerint?
7. -Miként szerepeljen a járulékszámításnál ez a gazdasági esemény?
8. -Milyen hazai bejelentkezési, dokumentálási kötelmei vannak a fuvarozóknak a magyar hatóságok felé? Kell-e külön elszámolást adni a magyar hatóság számára?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló jogosult arra, hogy a munkáltató a munkabért legalább ilyen mértékben megfizesse a részére. Ennek ellenőrzése érdekében a külföldi székhellyel rendelkező munkáltató, aki egy vagy több munkavállalót meghatározott gazdasági ágazatokban – így a személy-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.
Kapcsolódó címkék:  

Weblapon közzétett reklám

Kérdés: Külföldi tulajdonú társaságként a weblapunk négy nyelven (a magyar nyelv mellett még három másik nyelven is) is elérhető, a weblap látogatójának döntésétől függően jelenik meg (adott nyelvű) tartalom az adott oldalon. A weblap domainneve .com-ra végződik, tehát nem magyar bejegyzésű weblapról van szó. Tekintve, hogy a reklámadótörvény csak a túlnyomórészt magyar nyelvű oldal esetén ír elő adókötelezettséget, álláspontunk szerint a weboldalon közzétett reklám nem adóköteles. Helyes-e az értelmezésünk?
Részlet a válaszából: […] Az Rtv. 2. §-ának e) pontja értelmében reklámadó-kötelezettséget keletkeztet az is, ha a reklámot interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon teszik közzé. Az internetes reklámközzététel az Rtv. normaszövege alapján tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.
Kapcsolódó címkék:  

Részesedésvásárlás a tagnál

Kérdés: A Magyarországon bejegyzett kft. 25%-os tulajdonrésszel bíró tagja megvásárolná a 75%-os tulajdonrésszel bíró külföldi tag részesedését. Ezen változásnak milyen konkrét könyvelési tételei és adóvonzatai lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...módosítása és a cégjegyzékbe történő bejegyzése után – kell a jegyzett tőkét alátámasztó nyilvántartáson keresztül vezetni. A külföldi tulajdonos üzletrészének megvásárlásával a belföldi magánszemély tulajdoni hányada nő, egyszemélyes tulajdonos lesz, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.
Kapcsolódó címkék:  

Bekerülési érték része az áfa?

Kérdés: A tárgyi eszköz bekerülési értékének részét képezi-e az áfa, vagy egyéb ráfordításként könyvelendő a következő esetben? A kft. adóköteles és adómentes tevékenységet is folytat. A kft. Közösségen belülről az adómentes tevékenységéhez tárgyi eszközt vásárolt. A beszerzési értéket a könyvelőiroda T 164 – K 4542 könyvelési tétellel számolta el a teljesítés napján érvényes árfolyamon, a fizetendő áfát T 8673 – K 4674 könyvelési tétellel. Helyes-e a könyvelőiroda elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...ráfordításként kell elszámolni, hanem az eszköz értékét növelő tételként (T 164 – K 4674).Közösségen belüli beszerzés esetén a külföldi pénzértékben meghatározott áfaalap forintra történő átszámítása során az Áfa-tv. 80. §-a (2) bekezdésének b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.
Kapcsolódó címkék:  

Devizás bevétel átszámítása egyéni vállalkozónál

Kérdés: Devizás bevétel átszámításakor milyen és mikori árfolyamot kell alkalmazni katás, evás és normál egyéni vállalkozó esetében?
Katás egyéni vállalkozó
Részlet a válaszából: […] ...évi CXLVII. törvény 2. §-ának 12. pontja alapján kell a kisadózó vállalkozás bevételét meghatározni. Ezen előírás szerint a külföldi pénznemben (devizában) keletkezett bevételt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi illetőségű edző járuléka

Kérdés: Társaságunk sporteseményekkel kapcsolatos mérkőzések megszervezésével, lebonyolításával foglalkozik. A sporteseményen részt vevő csapatok felkészítéséhez kellő szakértelemmel rendelkező, külföldi illetőségű edzőt hívtunk, aki megbízási szerződés keretében/megbízási díj ellenében fogja elvégezni a rábízott feladatokat. Az edzések mindössze 3-4 napot fognak havonta igénybe venni, vagyis ennyi időt fog a magánszemély Magyarországon tartózkodni. A belföldi tartózkodás idejére a megbízó a megbízási díjon felül a társaság nevére szóló számlával igazolt repülőjegyet, szállásköltséget és étkezést is kifizeti. A magánszemélynek fizetendő megbízási díj éves szinten eléri a minimálbér 30 százalékának tizenkétszeresét. A felsorolt esetekben keletkezik-e társaságunknak adófizetési kötelezettsége, ha a felsorolt szolgáltatások ténylegesen a megrendelt rendezvényekhez, felkészítésekhez kapcsolódnak, és kizárólag azok érdekében merültek fel? A megbízási díjból – mint önálló tevékenységből származó bevételből – mind a személyi jövedelemadó, mind pedig a társadalombiztosítási járulékok esetében a jövedelmet tételes költségelszámolással, vagy az igazolás nélkül elszámolható 10 százalékos költséghányad levonásával állapítjuk meg. Az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál alkalmazhatjuk-e ezen számítási módszert, függetlenül a magánszemély illetőségétől?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett megbízási díj személyi jövedelem­adó szempontjából önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősíthető, és a bevételből a jövedelmet tételes költségelszámolással, vagy az igazolás nélkül elszámolható 10 százalékos költséghányad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.
Kapcsolódó címke:

Internetes weboldallal kapcsolatos bevétel

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó internetes weboldalt szeretne létrehozni, ahol videókat lehetne megnézni, díjfizetés ellenében. A fizetés bankkártyával és mobilvásárláson keresztül történne, ebből lenne a vállalkozónak bevétele, amiből a további videók elkészítését finanszírozná. Az így megszerzett bevételről milyen bizonylatot állítson ki a vállalkozó (számla, nyugta, esetleg e-számla)? Az megoldható, hogy a weboldalon kötelező regisztráció legyen, így hozzáférne a vállalkozó a vevő nevéhez és címéhez. Vagy esetleg elég a bankkártyás fizetés esetén a bankkivonat mint bizonylat, és arról történik a bevétel könyvelése? Hogyan kell bizonylatolni és könyvelni az ilyenfajta weboldalakon keresztül megszerzett bevételeket? Gondolok itt például a társkereső oldalakra, ahol szintén ilyen módon fizetnek a felhasználók.
Részlet a válaszából: […] A bankkártyás fizetés esetén a bankkivonat önmagában mint bizonylat nem elégséges a nyilvántartások vezetéshez, mivel azon nincs meg minden olyan adat, amit az Szja-tv. előír. Ez azt jelenti, hogy a bankkivonat mellé kell egy, az egyéni vállalkozó által készített bizonylat. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.
Kapcsolódó címkék:  
1
26
27
28
94