Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

6 találat a megadott külszolgálat tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Különbözeti áfa könyvelése előleg esetén
Kérdés: Ügyfelünk használt cikk áfával érintett tevékenységet folytat. A NAV szerint a globális nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetén az adott adómegállapítási időszak összesített értékesítési ár összegében kell figyelembe venni az előleget is. A számítás menetét és adójogi hatásait értjük, számviteli elszámolásukat tekintve azonban tanácsot kérünk: az előleg kifizetésre kerül, a kiállított előlegszámla alapján: T 311 - K 453 és T 38 - K 311. A kapott előleg az adómegállapítási időszak áfaelszámolásakor beszámító tétel, az áfa elszámolásra kerül az árbevétel után: T 911 - K 467, az előleg után T 453 - K 467. Ez esetben a végszámla kiállításakor az előleg beszámítható összege az adóval csökkentett összeg lesz. Helyes ez így?
Részlet a válaszból: […]egyértelműen következik, hogy az adóalany könyvviteli nyilvántartásában ki kell mutatni az Áfa-tv. szerinti beszerzési árat (jellemzően az eladott áruk beszerzési értékeként, az előlegként kapott összegnek valójában nincs beszerzési ára), továbbá az Áfa-tv. szerinti értékesítési árát (az értékesítés árbevételét) áfa nélkül (az előleget is áfa nélkül). Azért áfa nélkül, mert az áfa az árrést terheli. Így az árrés (az előleg) alapján fizetendő áfa nem csökkentheti az árbevételt (a kapott előleget), nem növelheti az eladott áruk beszerzési értékét. Ezért az árréshez kapcsolódóan fizetendő áfát az egyéb ráfordításokkal szemben kell könyvelni, bevallani (T 8671 - K 467), és nem az árbevételt csökkenti.Könyvelési szempontból a kapott előleget terhelő fizetendő áfa esetében a következőkre is tekintettel kell lenni: számviteli követelmény, hogy a kapott előleget a teljesítésbe történő beszámításig teljes összegében ki kell mutatni, és azt is számításba kell venni, hogy a társaság - előleg esetében - még bevételt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7852
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Kiküldetés vagy külszolgálat
Kérdés: Vállalkozásunk tagjának kiküldetési rendelvény alapján hivatalos célú gépkocsi-használatot számolunk el. Előre nem tudhatjuk mindig a (havi) gépkocsi-használatot, mert a tag különböző hibaelhárításokra használja gépkocsiját. Jó-e, ha havonta utólag (a hónap utolsó munkanapján) számoljuk el a megtett kilométereket, vagy a kiküldetési rendelvényt minden esetben előre kell kiállítani?
Részlet a válaszból: […]hivatali utazásokra egyet. A kérdésben leírt esetben egyáltalán kiküldetésről van-e szó? A vállalkozás tevékenységi körébe tartozó hibaelhárításokat minden esetben, a munkaszerződésben (a megbízási szerződésben) megjelölt helységben lévő munkahelytől eltérő helységben végzi? Ha igen, akkor valóban kiküldetési rendelvény kell, amelyet az Szja-tv.-ben előírtak szerint előre kiállítanak. Előfordulhat azonban az is, hogy a hibaelhárítást nem más helységben, hanem a munkahelyként (telephelyként) kijelölt helyen (helységben) kell elvégezni. Ez viszont nem minősül kiküldetésnek, de mint üzleti, hivatali utazásra költségtérítés fizethető az Szja-tv. 3. számú melléklete szerint. Ez esetben azonban a költségelszámolásnak nem a kiküldetési rendelvény a bizonylata, hanem az Szja-tv. 5. számú melléklete II. 7. pontjában meghatározott, a 3. számú melléklet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4102
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Külszolgálat címén kapott napidíj
Kérdés: A Számviteli Levelek 77. számában az 1599. kérdésre adott válaszuk a nemzetközi közúti árufuvarozásban adózás nélkül elszámolható napidíj vonatkozásában pontatlan. A 25 USD-nek megfelelő forintösszegű napidíj kifizetését ugyanis nem terheli adófizetési kötelezettség. Kérem, hogy válaszukat pontosítsák.
Részlet a válaszból: […]kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza. A hivatkozott kormányrendelet 4/A §-a alapján a nemzetközi közúti fuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély - választása szerint - a következőket is alkalmazhatja: A külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén kapott bevételből igazolás nélkül elismert költségként napi 25 USD-nek megfelelő forintösszeget vonhat le, feltéve hogy ezenkívül kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költséget számolja el. Ebben az esetben nem számít elismert költségnek a külföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerült szállás- és lakásbérleti díjra fordított összeg. A leírtakból következően nem volt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. június 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1751
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Külszolgálat címén kapott napidíj
Kérdés: Kezdő, nemzetközi árufuvarozással foglalkozó vállalkozás a gépkocsivezetői részére a külföldön eltöltött idő után külszolgálat címén napi 25 USA-dollárt fizet. Tudomásom szerint a 25 dollár igazolás nélkül levonható a külszolgálat címén kapott bevételből, így szja-befizetési kötelezettség nem keletkezik. Keletkezik-e valamilyen tb-befizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]árufuvarozásban és személyszállításban részt vevő gépkocsivezető és árukísérő esetében napi 25 dollárnak megfelelő forintösszeg vonható le a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. Korm. rendelet alapján, mint igazolás nélkül elszámolható költség. A külszolgálatra tekintettel adott összeg szja-alapja járulékalapot képez az általános szabályok alapján. Ha csak a 25 dollárnak megfelelő forintösszeget akarják kifizetni, akkor ezt kell a külszolgálat címén adott összegnek tekinteni, és ennek 30 százaléka vonható le, tehát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. február 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1599
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Kiküldetés és külszolgálat
Kérdés: Rendelet szabályozza-e a kiküldetés éves időtartamát? Értelmezés szerint van-e különbség a kiküldetés és külszolgálat között?
Részlet a válaszból: […]létrejött munkaszerződésben foglaltak szerint fogadja el. Ez azt jelenti, hogy az Mt. szerint készült munkaszerződésben meghatározott munkahely(ek)től eltérő helyen történő munkavégzés minősül kiküldetésnek az Szja-tv. szerint, és ennek megfelelően alkalmazható a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozó élelmezési költségtérítéséről szóló 23/1989. (III. 12.) MT rendelet. A külföldi kiküldetésekre tekintettel adott összegből igazolás nélkül elismert költség meghatározására az Szja-tv. rendelkezéseit, illetőleg a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni. A 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint a kiküldetés (a külszolgálat) tényleges időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt idő. A tényleges időpont megállapítása szempontjából az országhatár átlépését, légi és vízi út esetén az indulás szerinti időpontot egy órával megelőzően, illetőleg az érkezést követő egy órával kell alapul venni azzal, hogy a kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a tört napokon kiküldetésben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszámított napokat úgy, hogy a fennmaradó tört rész - amennyiben az legalább 8 óra - egész napnak számít. Amennyiben a kiküldetésben töltött idő 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, az egy egész napnak számít, kivéve ha a (2) bekezdés rendelkezése szerinti választható számítási módszer alkalmazási feltételei fennállnak. Az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő kiküldetések (külszolgálatok) esetén a tényleges időtartam meghatározására választható az előzőekben ismertetett időtartamok egybeszámítása a kormányrendeletben foglalt feltételek teljesülése esetében. Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés (külszolgálat) címén kifizetett összeg adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetőleg a kiküldetés (a külszolgálat) elszámolása megtörtént. A 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint az ideiglenes kiküldetés annyiban különbözik a tartós kiküldetéstől, hogy a 90 napon túli egybefüggő kintlét esetén a külszolgálat (a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés) címén kiküldött magánszeméllyel külföldön tartózkodó házastárs és kiskorú gyermek (örökbe fogadott, nevelt, mostohagyermek) után, ha a külföldi tartózkodásuk nem minősül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. augusztus 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 806
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Külföldi kiküldetésből-külszolgálatból származó jövedelem
Kérdés: A magyar fővállalkozó "X" építőipari kft. külföldön "Y" kft.-t alvállalkozóként foglalkoztatja. Az alvállalkozó "Y" kft. külföldi kiküldetési költséget fizet dolgozóinak. A külföldi kiküldetésből származó jövedelem megállapításánál lehet-e az igazolás nélkül elismert költség 30 százalék helyett 50 százalékos mértékű 2001-ben és 2002-ben?
Részlet a válaszból: […]munkavégzés. A 3. § 14. pontja pedig definiálja, hogy munkáltató az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll. Ha tehát a külföldi tartózkodásra (munkavégzésre) munkaviszony mellett kerül sor, külszolgálatról beszélünk, egyéb esetben (amikor a kifizető, de nem a munkáltató tevékenységével összefüggésben történik külföldön a munkavégzés) pedig külföldi kiküldetésről beszélhetünk. A magánszemély adókötelezettsége ennek megfelelően külszolgálat és külföldi kiküldetés esetén a következőképpen alakul: A külszolgálat címén kapott összeg a magánszemély nem önálló tevékenységből származó bevétele. E bevételből az Szja-tv. 27. §-ának c) pontja szerint a jövedelem megállapítása során levonható a külszolgálat címén kapott összeg 30 százaléka, de legfeljebb a 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség. Ha a magánszemélynek a kifizetőtől külföldi kiküldetés címén származik bevétele, akkor annak összegéből levonható 30 százalék, de legfeljebb az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség. Az ily módon számított jövedelem a magánszemély egyéb jövedelme. Külszolgálat esetén a munkáltatót (foglalkoztatót) társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség, külföldi kiküldetés esetén a kifizetőt százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 359
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: , , , ,