Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott kulturális járulék tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Kulturális járulék többlete, hiánya

Kérdés: A 2009. adóévben a kulturális járulék önellenőrzése során feltárt, bevételként, illetve ráfordításként elszámolt, korábbi évekre vonatkozó nem jelentős összegű adóhiány és adótöbblet társaságiadóalap-módosító tétel-e, vagy csak a késedelmi kamatokkal kell módosítani az adóalapot? A korábbi évekre vonatkozóan elvégzett önellenőrzés következtében, az adott évekre vonatkozóan csökkent, illetve nőtt a fizetendő társasági adó. Az adótöbblet és az adóhiány nem jelentős. Kérdésem, 2010-ben milyen módon kell a változásokat könyvelni?
Részlet a válaszból: […]kell (T 891 - K 461). Ha nem jelentős összegű a járuléktöbblet, akkor a feltárás évében csak annak összegével lehetett az adózás előtti eredményt csökkenteni. A 2009-ben feltárt 2008. évi kulturálisjárulék-hiányt is csak 2009-ben lehet 2008. évi eredményt módosító tételként könyvelni (T 867 - K 463-11). Ezen eredményt csökkentő tételnek meg kell állapítani a 2008. évi társasági adóra gyakorolt hatását, és ha van, akkor azt is könyvelni kell (T 461 - K 891). Ha nem jelentős összegű a járulékhiány, akkor a feltárás évében csak annak összegével kell az adózás előtti eredményt érintően könyvelni. A leírtakból következik, ha több évet érint az önellenőrzés által feltárt hiba, azokat a feltárás évének az adózás előtti eredménye korrekciója során külön-külön kell számításba venni. Ha a társasági adó - kérdésben említett - önellen­őrzése független az előbbiektől, és csak a társasági adóra terjed ki, akkor annak összegét - jellegének megfelelően - kell könyvelni (T 891 - K 461, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4677
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Kulturális járulék fénykép esetén

Kérdés: Evás bt. főtevékenysége a fényképészet, újságoknak, hírügynökségeknek készít fotókat. A képeket digitális formában állítja elő, amelyeket e-mailen, esetleg CD-n továbbít. Keletkezik-e a bt.-nél a fenti részletezett tevékenység után kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]és szolgáltatások áfát nem tartalmazó árbevétele után. A melléklet II. Szolgáltatások 74.81. SzJ-szám alatti fényképészet esetén a járulék megfizetésére a szolgáltató kötelezett. A jogszabály alapján működő művészeti zsűrik által minősített fotóművészeti alkotások viszont járulékmentesek. Itt kell megjegyezni, hogy a 2009. évi LXXVII. törvény 202. §-ának (2) bekezdése
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4317
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Kulturális járulék nyilatkozat hiányában

Kérdés: Kell-e a kivitelezőnek kulturális járulékot fizetnie abban az esetben, ha a beruházási érték a 120 millió forintot meghaladja, azonban az építtető erről nem az építési szerződésben nyilatkozott, hanem külön levélben, az épület műszaki átadás-átvételét követően?
Részlet a válaszból: […]külön nyilatkozatban - írásban tájékoztatni arról, hogy a megvalósítandó építmény kulturálisjárulék-köteles vagy nem. A kivitelező járulékfizetési kötelezettsége ezzel egyidejűleg keletkezik, illetőleg szűnik meg. Az írásbeli tájékoztatás elmulasztása esetén a járulékfizetési kötelezettség az építtetőt terheli. A hivatkozott törvényi előírás nem szól arról, hogy a külön nyilatkozatot mikor, illetve meddig kell megtenni. A kérdés szerint az építtető ezt a nyilatkozatot az épület műszaki átadás-átvételét követően tette meg, de még a kivitelező számlájának kibocsátása előtt, feltételezve, hogy ezt megelőzően számla nem került kibocsátásra, a törvényi előírás szerint is az építtető eleget tett nyilatkozattételi kötelezettségének, és így a kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség a kivitelezőt terheli. Amennyiben az épület műszaki átadás-átvételét megelőzően a kivitelező már bocsátott ki a részteljesítésről (nem a kapott előlegről) számlát, amelyet az építtető elismert, elfogadott, de korábban a kulturálisjárulék-kötelezettségről nem nyilatkozott, akkor a kivitelező által korábban számlázott és árbevételként elszámolt árbevétel alapján - az írásbeli tájékoztatás elmulasztása miatt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. október 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3854
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Kulturális járulék fizetése

Kérdés: Egy médiavásárlással és -közvetítéssel foglalkozó cég ügyfelei megbízásából és az ő részükre médiafelületeket foglal és vásárol. Ezen tevékenységéért 74.40 SZJ-szám alatti hirdetési tevékenységet számláz ügyfelei részére, amely számla a közvetített szolgáltatás értékét + ügynökségi jutalékot tartalmaz. A céghez beérkező, a felületek bérbeadói által kiállított bérleti szolgáltatási számlák a 74.40., 22.22.32.9., 22.13.2., 22.25. SZJ-szám alá tartoznak. Kit terhel a kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség? Aki a szolgáltatást közvetíti, vagy azt, akinek az érdekében és megbízásából történik a médiafelület vásárlása? Akinek a hirdetései kerülnek majd a megvásárolt reklámfelületre? Ha a közvetítőt terheli, jogosult-e továbbterhelni? Beépíti az árba, vagy külön tételben érvényesíti? A kulturális járulékot terheli-e áfa? Milyen szolgáltatásokat lehet a járulék alapjánál levonásba helyezni?
Részlet a válaszból: […]üdvözlőlapon, képen és hasonló anyagokon történő értékesítése után, ideértve az internetes hirdetési felület értékesítését, valamint a televízió- és a rádió-reklámidő eladását is. A hivatkozott előírások alapján egyértelmű, hogy a kérdező céget terheli a kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség. Az NKA 5. §-ának (1) bekezdése alapján a szolgáltatások áfát nem tartalmazó árbevétele után kell a kulturális járulékot fizetni. Nem kell kulturális járulékot fizetni azon szolgáltatások után, amelyek az Áfa-tv. alkalmazásában külföldön teljesítettnek minősülnek. (A kérdésből az következik, hogy a cég megrendelői, megbízói belföldiek.) A kulturális járulék alapjának megállapítása során - az NKA 5. §-ának (4) bekezdése alapján - az SZJ 74.40. alá tartozó tevékenységből származó árbevételt csökkenti a számlával igazolt - az NKA szerint járulékköteles -, ugyanilyen SZJ-szám alá tartozó, igénybe vett szolgáltatás ellenértékeként kifizetett összeg. Így a kérdező cég által számlázott, áfa nélkül elszámolt teljes árbevételt terheli a kulturális járulék. A kulturálisjárulék-alapot képező árbevétel összegének megállapításakor a 74.40. SZJ-számmal számlázott szolgáltatások - áfa nélküli - értéke csak akkor vonható le (tekinthető közvetített szolgáltatásnak), ha szolgáltató igazolja, hogy a saját teljesítménye után a kulturális járulékot megfizette. A kulturális járulékot - az adókhoz hasonlóan - a számviteli előírások alapján az egyéb ráfordítások között[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. április 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3618
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Kulturális járulék a teljes ingatlan vagy ingatlanrész után

Kérdés: A Tulajdonos kft. rendelkezik 100 egységnyi építési telekkel, amelyre - a Tulajdonos kft. nevére szólóan - az illetékes építési hatóság 300 egységnyi - többszintes - kiskereskedelmi egység létesítését engedélyezte. Az ingatlan pláza jellegű, amelyben kiskereskedelmi egységek kerülnek megépítésre. A Tulajdonos kft. a 100 egységnyi telek egy részét értékesítette a vevők részére, amely az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. A vevők mint építők vállalkozási szerződés keretében megbízták a Tulajdonos kft.-t az ingatlan kivitelezésével. Az egyes ingatlanok bekerülési értéke több tízmillió forint, de egyenként nem érik el a 120 millió Ft-ot. Konkrét eset: "A" kft. építési szerződéssel megbízza a Tulajdonos kft.-t, hogy az ingatlan 2. emeletén építsen meg részére 50 m2 alapterületű kiskereskedelmi egységet, a vállalási ár nettó 25 millió Ft. A Tulajdonos kft. mint építtető építési szerződést köt "B" kft.-vel a pláza jellegű ingatlan kivitelezésére, nettó 1500 millió Ft-tal. Az építtető az építési szerződésben nem nyilatkozik a kivitelező felé arról, hogy az építmény számviteli törvény szerinti bekerülési értéke a szerződéskötéskor eléri a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvényben meghatározott értéket. Kérdés, kinek és milyen összeg után keletkezik kulturálisjárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszból: […]rendelték meg, mert azt közös tulajdonban tartják? A kérdés további részéből kiderül, nem az épület egészét, hanem például az ingatlan 2. emeletén 50 m2 alapterületű kiskereskedelmi egységet. Ez viszont egy újonnan megépítésre kerülő épületen belül képtelenség, fizikailag lehetetlen. (A már megépült épületnél emeletráépítés formájában nyílna erre lehetőség, de az adott esetben nem erről van szó!) A leírtak alapján nyilvánvaló, hogy a kulturális járulékot az ingatlan teljes bekerülési értéke, azaz 1500 millió forint után kell megfizetni. De ki fizessen? Az 1993. évi XXIII. törvény 5/A. §-ának (2) bekezdése szerint a kulturális járulék alapja - a melléklet szerint - épületek és egyéb építmények kivitelezése esetén a 120 millió forintot elérő vagy meghaladó összértékű építmények létrehozásának bekerülési költsége. A járulékfizetésre kötelezettnek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a kulturális járulék alapjának számítása egyértelműen megállapítható. A kulturális járulék alapja az adott esetben a kivitelezésre kerülő építmény értékesítésének a számviteli törvény szerint az üzleti évben elszámolt árbevétele. A hivatkozott törvény 5/B. §-ának (1) bekezdése szerint az építtető (az adott esetben a Tulajdonos kft.) köteles a kivitelezőt - az építési szerződésben vagy külön nyilatkozatban - írásban tájékoztatni arról, hogy a megvalósítandó építmény kulturálisjárulék-köteles-e, vagy nem. A kivitelező járulékfizetési kötelezettsége ezzel egyidejűleg keletkezik, illetve szűnik meg. A kérdés szerint a Tulajdonos kft. a kivitelezővel 1500 millió forint összegű kivitelezési szerződést kötött. Így a külön tájékoztatás felesleges. Az adott esetben tehát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3555
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Kulturális járulék

Kérdés: A 2003. évben megkezdett építési beruházás után, amelynek aktiválása 2004. 12. 31-én megtörtént, kell-e kulturális járulékot fizetni?
Részlet a válaszból: […](a beruházó, a megrendelő) köteles a kivitelezőt írásban tájékoztatni arról, hogy a megvalósítandó építmény kulturálisjárulék-köteles-e, vagy sem. Az írásbeli tájékoztatás elmaradása, elmulasztása esetén a járulékfizetési kötelezettség az építtetőt terheli. Az építtető által biztosított anyagok, saját előállítású termékek, nyújtott szolgáltatások értéke is része az építmény bekerülési értékének, azt a kulturális járulék alapjának meghatározásakor figyelembe kell venni, azok bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke alapján a kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség közvetlenül az építtetőt terheli. A kulturális járulékot a kivitelezőnél is, az építtetőnél is (az őt terhelőt) az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. A kivitelező az általa megfizetett kulturális járulékot közvetlenül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3141
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Kulturális járulék

Kérdés: Egyéni vállalkozó riportokat, műsorokat készít műsorszolgáltató cégeknek, amelyről számlát állít ki. Kell-e kulturális járulékot fizetnie tevékenysége után?
Részlet a válaszból: […]mértékét a törvény melléklete határozza meg. A kérdésben foglaltakhoz kapcsolódóan idézzük a (2) bekezdés szerinti kivételt, mely szerint járulékmentes a jogszabály alapján működő művészeti zsűrik által minősített képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások, továbbá a szerző által értékesített, szerzői jogi védelem alatt álló eredeti alkotás és szolgáltatás (SZJA 92.31.2-ből), azaz alkotótevékenység. Az 1993. évi XXIII. törvény melléklete szerint a nyomdai termékek után a járulékfizetési kötelezettség jellemzően a kiadót, a szolgáltatásoknál (így az országos és regionális rádió-, televízióműsor-szolgáltatásnál)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2906
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Nem zsűrizett termékek kulturális járuléka

Kérdés: A betéti társaság nem zsűrizett kerámiatermékeket, vázát és kaspót készít, és azokat a nagybani piacon értékesíti. Kell-e az árbevétel után kulturális járulékot fizetni?
Részlet a válaszból: […]és fotóművészeti alkotások járulékmentesek. A hivatkozott előírásból következik, hogy a nem zsűrizett és a nagybani piacon értékesített kerámiatermékek árbevételként elszámolt összege után kulturális járulékot kell fizetni. Nem kell viszont kulturális
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. október 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1464
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Kulturális járulékfizetés az alvállalkozónál

Kérdés: A 10/2001. (IV. 24.) NKÖM-PM együttes rendelet szól a kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról, az építtető és kivitelező fogalmakat használja, de nem részletezi a kivitelező által igénybe vett alvállalkozók esetleges kötelezettségeit. A fővállalkozó a kivitelezést általában továbbadja alvállalkozásba. Terheli-e kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség azt az alvállalkozót, amelyik maga is 120 millió forintot meghaladó értékű munkát végez?
Részlet a válaszból: […]4. § szerint pedig a kivitelező az építtetővel kötött szerződésnek megfelelően számlázza az építmény megvalósításának költségeit (amelyet a számviteli előírások szerint az értékesítés árbevételeként kell kimutatnia), függetlenül attól, hogy azt saját maga vagy alvállalkozók bevonásával, más vállalkozások szolgáltatásainak igénybevételével valósította meg.Az NKA-tv. 9/A. §-ának 6. pontja szerint kivitelező az építmény létrehozására jogosult természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet. A hivatkozott NKÖM-PM együttes rendelet szerint kivitelező az, aki közvetlenül a kulturális járulék alapját jelentő épületek és egyéb építmények építtetőjével, beruházójával szerződést köt.A hivatkozottakból következik,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 878
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Építmény utáni kulturális járulék

Kérdés: Vállalkozásunk kötöttáru gyártásával foglalkozó kft. Termelőüzemet építettünk, az aktiválás időpontja 2000. 07. 06. Kell-e a beruházás után kulturális járulékot fizetni?
Részlet a válaszból: […]szabályozó jogszabályok az aktiválást követően léptek hatályba.Az NKA-tv. a kihirdetését követő 45. napon lépett hatályba. (Ez az időpont: 2001. február 7.) A járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról intézkedő 10/2001.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. május 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 683
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>
Kapcsolódó összes tárgyszó: , ,

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést