Kulturális járulék többlete, hiánya

Kérdés: A 2009. adóévben a kulturális járulék önellenőrzése során feltárt, bevételként, illetve ráfordításként elszámolt, korábbi évekre vonatkozó nem jelentős összegű adóhiány és adótöbblet társaságiadóalap-módosító tétel-e, vagy csak a késedelmi kamatokkal kell módosítani az adóalapot? A korábbi évekre vonatkozóan elvégzett önellenőrzés következtében, az adott évekre vonatkozóan csökkent, illetve nőtt a fizetendő társasági adó. Az adótöbblet és az adóhiány nem jelentős. Kérdésem, 2010-ben milyen módon kell a változásokat könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A választ a végén kezdjük, az önellenőrzéssel érintettminden gazdasági eseményt könyvelni kell úgy, mintha azt nem az önellenőrzéshezkapcsolódóan, hanem eredetileg is könyvelni kellett volna.Így a 2009-ben feltárt 2007. évi kulturálisjárulék-többletetkönyvelni ugyan csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Kulturális járulék fénykép esetén

Kérdés: Evás bt. főtevékenysége a fényképészet, újságoknak, hírügynökségeknek készít fotókat. A képeket digitális formában állítja elő, amelyeket e-mailen, esetleg CD-n továbbít. Keletkezik-e a bt.-nél a fenti részletezett tevékenység után kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen.A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény5. §-ának (1) bekezdése alapján kulturális járulékot kell fizetni amellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások áfát nem tartalmazóárbevétele után. A melléklet II....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Versenyautók bérbeadása, felújítása, reklámbevétele

Kérdés: Egy adott társaság versenyautók bérbeadásával foglalkozik, de emellett saját autókat is indít a versenyeken. Mikor, milyen jellemző esetekben kell aktiválandó felújításként elszámolni azokat a jelentős összegű ráfordításokat, amelyek egy-egy verseny után szükségesek az újbóli indításhoz? Mikor minősül saját beruházásnak a felújítás? Ezen beszerzések áfája levonható-e? A versenyautók reklámhordozásából árbevételt is realizál a tulajdonos társaság. Kell-e ez után kulturális járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] A felújítás értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (4)bekezdésének 8. pontja tartalmazza, amelyet a versenyautók sajátos módontörténő használatához igazítottan kell alkalmazni, akár bérbe adott, akár sajáthasználatú versenyautóról van szó. Nem annak alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Kulturális járulék nyilatkozat hiányában

Kérdés: Kell-e a kivitelezőnek kulturális járulékot fizetnie abban az esetben, ha a beruházási érték a 120 millió forintot meghaladja, azonban az építtető erről nem az építési szerződésben nyilatkozott, hanem külön levélben, az épület műszaki átadás-átvételét követően?
Részlet a válaszából: […] A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény5/A. §-ának (2) bekezdése szerint a kulturális járulék alapja – a mellékletszerinti – épületek és egyéb építmények (a továbbiakban: építmények) kivitelezéseesetén a százhúszmillió forintot elérő vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Kulturális járulék fizetése

Kérdés: Egy médiavásárlással és -közvetítéssel foglalkozó cég ügyfelei megbízásából és az ő részükre médiafelületeket foglal és vásárol. Ezen tevékenységéért 74.40 SZJ-szám alatti hirdetési tevékenységet számláz ügyfelei részére, amely számla a közvetített szolgáltatás értékét + ügynökségi jutalékot tartalmaz. A céghez beérkező, a felületek bérbeadói által kiállított bérleti szolgáltatási számlák a 74.40., 22.22.32.9., 22.13.2., 22.25. SZJ-szám alá tartoznak. Kit terhel a kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség? Aki a szolgáltatást közvetíti, vagy azt, akinek az érdekében és megbízásából történik a médiafelület vásárlása? Akinek a hirdetései kerülnek majd a megvásárolt reklámfelületre? Ha a közvetítőt terheli, jogosult-e továbbterhelni? Beépíti az árba, vagy külön tételben érvényesíti? A kulturális járulékot terheli-e áfa? Milyen szolgáltatásokat lehet a járulék alapjánál levonásba helyezni?
Részlet a válaszából: […] A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény(a továbbiakban: NKA) melléklete szerint kulturális járulék fizetésérekötelezett szolgáltatás a 74.40. Hirdetés, járulékkulcs 1 százalék,járulékfizetésre kötelezett a szolgáltató.Az SZJ 74.40. szám alatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Külföldinek nyújtott hirdetési szolgáltatás kulturális járuléka

Kérdés: A kulturális járulék alapjába beletartozik-e a magyar adóalany által közösségi ügyfélnek nyújtott hirdetési szolgáltatás? Véleményem szerint a közösségi partner felé teljesített hirdetési szolgáltatás az 1992. évi LXXIV. törvény 15. §-ának (5) bekezdése alapján külföldön teljesítettnek minősül, ezért nem kell ezen szolgáltatás után kulturális járulékot fizetni.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a következtetés helyes.A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény(az NKA) 5. §-ának (3) bekezdése szerint nem kell kulturális járulékot fizetniazon termékek esetében, amelyek után a járulékfizetésre kötelezett személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Kulturális járulék a teljes ingatlan vagy ingatlanrész után

Kérdés: A Tulajdonos kft. rendelkezik 100 egységnyi építési telekkel, amelyre – a Tulajdonos kft. nevére szólóan – az illetékes építési hatóság 300 egységnyi – többszintes – kiskereskedelmi egység létesítését engedélyezte. Az ingatlan pláza jellegű, amelyben kiskereskedelmi egységek kerülnek megépítésre. A Tulajdonos kft. a 100 egységnyi telek egy részét értékesítette a vevők részére, amely az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. A vevők mint építők vállalkozási szerződés keretében megbízták a Tulajdonos kft.-t az ingatlan kivitelezésével. Az egyes ingatlanok bekerülési értéke több tízmillió forint, de egyenként nem érik el a 120 millió Ft-ot. Konkrét eset: "A" kft. építési szerződéssel megbízza a Tulajdonos kft.-t, hogy az ingatlan 2. emeletén építsen meg részére 50 m2 alapterületű kiskereskedelmi egységet, a vállalási ár nettó 25 millió Ft. A Tulajdonos kft. mint építtető építési szerződést köt "B" kft.-vel a pláza jellegű ingatlan kivitelezésére, nettó 1500 millió Ft-tal. Az építtető az építési szerződésben nem nyilatkozik a kivitelező felé arról, hogy az építmény számviteli törvény szerinti bekerülési értéke a szerződéskötéskor eléri a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvényben meghatározott értéket. Kérdés, kinek és milyen összeg után keletkezik kulturálisjárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésben foglaltakra a választ azzalkell kezdeni, hogy a tartalom elsődlegessége a formával szemben számvitelialapelv követelményeit nemcsak a számviteli elszámolás során kellérvényesíteni, de a szerződések megítélésénél is, továbbá az adók, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Kulturális járulék

Kérdés: A 2003. évben megkezdett építési beruházás után, amelynek aktiválása 2004. 12. 31-én megtörtént, kell-e kulturális járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] A NemzetiKulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 5. §-ának (1) bekezdéseszerint a mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások áfát nem tartalmazóárbevétele után kulturális járulékot kell fizetni. A kulturális járulék terhelia melléklet szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Kulturális járulék

Kérdés: Egyéni vállalkozó riportokat, műsorokat készít műsorszolgáltató cégeknek, amelyről számlát állít ki. Kell-e kulturális járulékot fizetnie tevékenysége után?
Részlet a válaszából: […] A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény5. §-ának (1) bekezdése szerint a mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatásokáltalános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétele (jegybevétele) után – a (2)és (3) bekezdésben foglaltak kivételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Visszlízing: az eladási ár elszámolása

Kérdés: Ügyfelünk nyomdagépet vásárolt külföldről saját gazdasági tevékenységének végzéséhez. Üzletpolitikai döntés alapján ezen gép vonatkozásában visszlízingszerződést kötött egy lízingcéggel, amelynek során a gépet az eredeti vételár 90 százalékáért eladta a lízingcégnek, majd a szerződés alapján azt visszalízingelte. Kérdés, hogy a tranzakció során a lízingcégtől kapott ellenérték mint egyéb bevétel után kell-e kulturális járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] A NKA-tv. 5/A. §-ának (1) bekezdése szerint a kulturális járulék alapja az NKA-tv. melléklete szerint kulturálisjárulék-köteles termékek és szolgáltatások értékesítésének az Szt. szerint az üzleti évben elszámolt bevétele. Ebből következően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.
1
2