Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]ellenértékét, amelyet - a (2) bekezdés alapján - számla kibocsátásával kell dokumentálni.A vevőnek a kérdéses lakásba való beköltözéséből arra lehet következtetni, hogy az adásvételi szerződés szerinti feltételek az adott esetben teljesültek, tehát 2018 márciusában (legkésőbb 2018 júniusában) a vevő felé az adásvételről a számlát ki kellett volna bocsátani, és az eladást árbevételként elszámolni. Tehát nem helyes, hogy az adott ingatlant a cég befejezetlen termelésként mutatta ki 2020. 04. 14. napjáig. Valószínűsíti a rendeltetésszerű használatbavételt az is, hogy az ingatlant építő cég utólag a rezsiköltséget számlázta. (Meg kell azonban jegyezni, nem ez a meghatározó, jogcím nélkül is használhatják mások ingatlanát!)Az adásvételi szerződés szerint a lakáson kívül még gépkocsibeálló hely és tároló is eladásra kerül. Kérdés, hogy ezeket is használatba tudta venni a vevő? És mikor tudta használatba venni? Társasházon belüli lakásról, gépkocsibeálló helyről, tárolóról van szó, kérdés lehet az, hogy a többi vevő felé mikor történt a számlázás? Az adásvételi szerződés alapján elképzelhető az, hogy az eladó külön-külön számlázza a lakást, a gépkocsitároló helyet, a tárolót, a tényleges szerződés szerinti teljesítésnek megfelelően.Amennyiben a vevő által ténylegesen használatba vett lakásnál a szerződés szerinti teljesítés 2018-ban volt, akkor az ingatlant építő cég a számviteli előírásokat megsértette azzal, hogy az eladási árat 2018-ban nem számlázta. A súlyos hibát 2020-ban önellenőrzés keretében kell, hogy korrigálja mind a számviteli nyilvántartásokban, mind az adóbevallásokban. Az adásvételi szerződés szerinti teljesítésről kell az átadás-átvételi jegyzőkönyvet is felvenni 2020-ban, de a tényleges teljesítés 2020 előtti időpontjai feltüntetésével.A[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vagy véglegesen elutasította, vagy azt visszavonták, vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét. Ugyanezen paragrafus 3. pontja azt is rögzíti, hogy mi (mely jog) minősül a Htv. szerinti - adóalanyiságot keletkeztető - vagyoni értékű jognak (pl.: haszonélvezeti jog, használati jog).A tényállásból az tűnik ki, hogy a kérdéses lakás Htv. szerinti (ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett) tulajdonosa a magánszemély ügyféllel zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötő pénzügyi intézmény. Amennyiben a lízingbe adó nem járult hozzá a lízingbe vevő javára semmilyen - a Htv. szerinti - vagyoni értékű jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez (szinte bizonyos, hogy ez így van), akkor a lízingbe adó az építményadó alanya is egyben. (A lízingbe adás tényét ugyan az ingatlan-nyilvántartás tartalmazhatja, de az - mivel tény és nem jog bejegyzéséről van szó - nem eredményez az ingatlanon vagyoni értékű jogot.)Tekintettel erre a körülményre, így - még ha a helyiadó-rendelet alapján a magánszemély tulajdonos adóalany mentességet is élvez az adó alól - ez a mentességi szabály nem alkalmazható a magánszemély lízingbe vevő esetén, hiszen ő nem adóalany (nem tulajdonos és nincs vagyoni értékű joga az ingatlanon). Mindez a pénzügyilízing-konstrukció sajátosságából következik.Az építményadó-kötelezettség szempontjából irreleváns az, hogy a lízingbe vevő mint ingatlanszerző - a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől függetlenül - már a lízingszerződés megkötése okán köteles a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére. Az Itv. 3. §-ának (7) bekezdése ugyanis a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező, ingatlanok pénzügyi lízingjére vonatkozó szerződések esetén - a tulajdonszerzés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől függetlenül - a szerződés megkötésének napjához rendeli az illetékkötelezettség[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]árbevételnek a belső szolgáltatásból (a társasházban lévő ingatlanok tulajdonosainak nyújtott szolgáltatásból) származó árbevétel. A társasház közös tulajdonban lévő ingatlanjának értékesítése a vállalkozási tevékenység része. Ezért azt kell vizsgálni, hogy az ingatlan értékesítéséből eredő bevétel a Htv. 52. §-a 22. pontjában a) alpontja szerinti nettó árbevételbe tartozik-e. Ezen alpont szerinti nettó árbevétel kiindulópontja az Szt. szerinti nettó árbevétel. A tárgyi eszköznek számító ingatlan értékesítéséből eredő vételárat ugyanakkor az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eredményt? Ha ezt teszik, helyesen járnak el! De ez kevés! Ugyanis - ez esetben - a magánszemély tulajdonost terhelő költséget vállaltak át, és ezzel a magánszemély tulajdonos részére jövedelmet biztosítottak. Ezen jövedelem 82 százalékának számításba vételével 2017-ben 22 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell a kft.-nek fizetnie, a tulajdonosnak pedig 15 százalék személyi jövedelemadót. Ezen adók megfizetése esetén viszont a kft.-nél az adózás előtti eredményt növelni nem kell.A magánszemély telefonjának, illetve internetszolgáltatásának igénybevétele esetén arra kell törekedni, hogy a kft. a tényleges használatnak megfelelő díjat fizesse meg. Ehhez - feltételezhetően - az szükséges, hogy a szolgáltató tételes számlát adjon a havi szolgáltatásról, a tulajdonos pedig a kft.-t terhelő felhasználást számlázza le.Egyszerűbb megoldás lehet az, ha a telefont is, az internetszolgáltatást is a kft. nevére átírják, a kft. nevére érkezzenek a tételes számlák, és a kft. számlázza tovább a tulajdonost terhelő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]NGM-rend.).A kérdés szerint lakásvásárlásra felvett hitel még vissza nem fizetett összegének átvállalásáról van szó. A lakáscélú támogatásnak a hivatkozott feltételeit a hitel folyósításakor a hitelintézet vizsgálta, a vételárat igazolja (a 30 százalék ellenőrizhető!), a korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegét a munkaviszony megszűnésekor - az Art. szerint - kiadott igazolás, vagy ennek hiányában a magánszemély nyilatkozata igazolja.A lakásépítés támogatáskénti elszámolásának feltétele az is, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg 2016. augusztus 1-jétől az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.3.4. pontjában (korábban a 12/2001. Korm. rendeletben) meghatározott igényt.A méltányolható lakásigény mértéke: az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően- egy-két személy esetében legfeljebb három szoba,- három-négy személy esetében legfeljebb négy szoba,- minden további személy esetében egy szobával nő a lakásigény mértéke.Véleményünk szerint a méltányolható lakásigényt a lakásvásárlásra felvett hitel átvállalásának időpontjában indokolt vizsgálni, mivel ezzel az időponttal történik az átvállalt hiteltartozásnak a munkáltatónál történő rögzítése (könyvelni a személyi jellegű egyéb ráfordítások között kell a hitelintézettel szembeni kötelezettségkénti kimutatással: T 559 - K 4791, még akkor is, ha a pénzügyi rendezés az átvállalással egyidejűleg megtörténik: T 4791 - K 384). A méltányolható lakásigénynek való megfelelés szabályait az NGM-rend. 3. §-a részletezi.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.3.2. pontja a támogatás adómentességének további feltételeit tartalmazza.A lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató - az adott esetben - a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig rendelkezik az NGM-rend.-ben meghatározott igazolásokkal, elsősorban a hitel folyósítója által kiállított, a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról készített okirat másolatával (ennek hiányában a munkáltató által elvégzett vizsgálat eredményével), a támogatás összege és a vételár arányára vonatkozó feltételnek való megfeleléssel, a munkavállaló lakástulajdonának igazolásával stb.Ha a munkáltató által átvállalt hitel összege nem haladja meg a vételár 30 százalékát, maximum (a korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatással együtt) 5 millió forintot, a munkáltató rendelkezik a szükséges igazolásokkal, a folyósítás (az átvállalás) éve 2016 (vagy azt követő évek), akkor a támogatás a magánszemély szempontjából adómentes juttatásnak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mérlegfordulónapra vonatkozóan - kell végrehajtani.A kérdés szerinti két lakás használata, rendeltetése a bérbeadással megváltozott (akkor is, ha az értékesítési szándék továbbra is fennáll), tehát az átsorolást végre kell hajtani. A 2014. év közepétől bérbe adott lakásnál legkésőbb 2014. december 31-ével (a 2014. évi számviteli beszámoló elfogadása után önellenőrzés keretében), a 2015. év elejétől bérbe adott lakásnál legkésőbb 2015. december 31-ével. Az átsorolást az átsorolás időpontjában meglévő könyv szerinti értéken (bekerülési érték csökkentve a már elszámolt értékvesztés összegével) kell végrehajtani, a lakások, illetve a telekhányadok értékének az áruk közül az épületek (épületrészek), illetve a telkek közé történő átvezetésével.Ha[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]épület üzemeltetésével kapcsolatos költségeket (fűtés, világítás, víz- és csatornadíj, takarítás, közös költség), az épület használatát szolgáló eszközök terv szerinti értékcsökkenési leírását, azok javításának, karbantartásának, az ágyneműk mosatásának stb. költségeit,- az étkeztetés, az étel-ital, a főzés stb. költségeit.A felsoroltak számlázott ellenértékét áfával növelten kell költségként elszámolni. A bérként kifizetett összegeket terhelő járulékokat is a költségek között kell számításba venni.Eldöntendő kérdés, hogy az épület (az üdülő) használatát térítés nélkül vagy térítés ellenében bocsátják az üdülni vágyók rendelkezésére. Ha térítés ellenében, akkor mennyi legyen a térítési díj, a térítési díj fedezni fogja-e az épület fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos költségeket vagy nem?Az üdülővel kapcsolatos költségeket elkülönítetten (legalább 3 számlán) a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Amennyiben az üdülőt igénybe vevők térítést nem fizetnek, a személyi jellegű kifizetések között az üdülővel kapcsolatosan elszámolt összes költség 1,19-szeresét adóalapnak tekintve 16 százalék személyi jövedelemadót, 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell bevallani, elszámolni és megfizetni, az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján. (Egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet.) Azonban ez esetben is az üdülőt igénybe vevőknek kell az idegenforgalmi adót megfizetniük.Amennyiben az üdülőt igénybe vevők térítést fizetnek, azt a cégnek az áfa felszámításával számláznia kell. (Az előzetesen felszámított és le nem vonható áfaként elszámolt áfa - áfával történő számlázás esetén - arányosítással levonható lehet, ha megfelelő vetítési alapot lehet hozzárendelni, például a ténylegesen igénybe vett napok és az éves szinten igénybe vehető összes napok számának aránya.)A kiszámlázott térítési díj - áfa nélküli - összegét árbevételként kell elszámolni. Amennyiben az így elszámolt árbevétel kevesebb, mint az üdülővel kapcsolatos összes költség, a különbözetet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]lakás, garázs, parkoló bekerülési értékét külön-külön a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben átvezetni. (Ez utóbbi esetben a saját termelésű készletek értékét is ki kell vezetni a könyvekből.)Ha a fentiek szerint jártak el (könyveltek), a 2013. évi átminősítést követő rendeltetésszerű használatbavételkor a beruházási számláról az eszközöket át kell vezetni a tárgyi eszközök közé:- a telket a telek számlára,- az irodát (ha az nem az egész épület, akkor épületrészként) az épületek közé,- a garázst, a parkolót az egyéb építmények közé.Az átvezetést követően meg kell határozni az előbbi eszközök (a telek kivételével) terv szerinti értékcsökkenési leírását a várható hasznos élettartam, az esetleges maradványérték figyelembevételével.A fenti számviteli elszámolás mellett a 2012-ben vagy korábban képzett fejlesztési tartalék az iroda, a garázs, a parkoló beruházási számlára történő átvezetéséhez kapcsolódóan feloldható, mivel olyan beruházást valósítottak meg (a telek kivételével), amely beruházás nem tartozik a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése szerint tiltott beruházásnak.Feltételezzük, hogy a kft. az általa épített épület (lakás) bekerüléséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát levonásba helyezte. A 2013. évi átminősítés során valójában olyan termékértékesítés valósul meg, ami az Áfa-tv. 10. §-ának[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a munkáltató, mind a munkavállaló szempontjából. Az Szja-tv. szerint munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van. A lakás - az előbbiekből következően - tehát akkor tekinthető munkásszállásnak, ha azon belül lakóhelyiségenként (azaz szobánként) legalább kettő a kft.-vel munkaviszonyban lévő munkavállaló elhelyezésére szolgál, ha abban szobánként legalább két főt helyeznek el, olyan munkavállalókat, akiknek nincs (sem állandó, sem ideiglenes) lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van (ahol a munkaszerződése szerint munkavégzésre kötelezett). Az Szja-tv. 1. számú melléklete[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó, továbbá - a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó. Bár a törvény felújításról szól, az Áfa-tv. vonatkozó rendelkezéseinek többször megjelent értelmezése alapján (Számviteli Levelek 230. számában a 4758. kérdésre, illetve a 235. számban a 4868. kérdésre adott válaszokban kifejtett módon) a bérelt lakásban lévő iroda állagmegóvásának, fenntartásának, karbantartásának a költségeit, a beszerzéseit terhelő előzetesen felszámított áfa sem vonható le. Mit tehet a kérdező? Amíg a tulajdoni lapon lakóingatlan szerepel, addig csak annyit, hogy a beszerzések áfáját a bekerülési érték részének tekinti, illetve a szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját is költségként számolja el. Egyetlen lakásnak a bérelt irodakénti használata nem feltétlenül indokolja az átminősítést, még a[…] részlet vége a válaszból.