Keresés eredménye
23 találat a megadott lakás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Befejezetlen termelés vagy értékesítés
Kérdés: 2017. június 7. napján az ingatlant építő cég adásvételi szerződést kötött a vevővel. A szerződés tárgya egy lakás, gépkocsibeálló hely és tároló. A vevő a foglalót és a meghatározott időpontokban "vételárrészletet" fizet az eladónak, amit előlegként kezeltünk, hiszen a "vételárrész" utalása fizetési időpontokhoz, és nem készültségi fokhoz kötött. A szerződés szerint az utolsó "vételárrész" megfizetésének feltétele, hogy az eladó a lakóépületre vonatkozó jogerős használatbavételi engedélyt beszerezze, a társasház-alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartási hatóság bejegyezze, a lakást és a teremgarázst az ingatlan-nyilvántartási hatóság önálló albetétként vegye nyilvántartásba, továbbá a lakás és a teremgarázs műszaki átadás-átvételére sikeresen sor kerüljön. Eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja. A szerződés szerint a műszaki átadás-átvétel tervezett határideje 2018. 02. 28. Eladó a lakást a vételár teljes összegének kiegyenlítését követően átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg, legkésőbb 2018. 03. 31. napján adja a vevő birtokába. Felek a szerződésben megállapodnak abban, hogy ha bármely fél késedelembe esik, kötelesek a másik félnek napi 10.000 Ft késedelmi kötbért fizetni, amelynek maximuma 30 nap. Az átadás végül 2020. 04. 14. napján történt meg. A lakás, a teremgarázs és a tároló ekkor került kiszámlázásra. Úgy gondoltuk, hogy az ingatlan bekerülési értékét a kiszámlázás időpontjáig a befejezetlen soron tartjuk nyilván. Ezen álláspontunkat azonban megkérdőjelezi, hogy a vevő 2018 júniusában beköltözött a kérdéses lakásba. Az ingatlant építő cég a lakásra jutó rezsiköltséget 2020 áprilisában visszamenőlegesen kiszámlázta a vevőnek. Az ingatlant tehát a vevő már 2018 júniusában használatba vette arra való hivatkozással, hogy cserébe lemond a szerződésben kikötött kötbérről. Helyes-e a befejezetlen termelés soron szerepeltetni a nevezett lakás bekerülési értékét a kiszámlázás időpontjáig, amikor a rezsi továbbszámlázott tételeiből kiderül, hogy a lakást a vevő már 2018 márciusa óta birtokba vette? Hogyan jár el helyesen az ingatlant építő társaság számviteli és adózási szempontból?
Részlet a válaszból: […]ellenértékét, amelyet - a (2) bekezdés alapján - számla kibocsátásával kell dokumentálni.A vevőnek a kérdéses lakásba való beköltözéséből arra lehet következtetni, hogy az adásvételi szerződés szerinti feltételek az adott esetben teljesültek, tehát 2018 márciusában (legkésőbb 2018 júniusában) a vevő felé az adásvételről a számlát ki kellett volna bocsátani, és az eladást árbevételként elszámolni. Tehát nem helyes, hogy az adott ingatlant a cég befejezetlen termelésként mutatta ki 2020. 04. 14. napjáig. Valószínűsíti a rendeltetésszerű használatbavételt az is, hogy az ingatlant építő cég utólag a rezsiköltséget számlázta. (Meg kell azonban jegyezni, nem ez a meghatározó, jogcím nélkül is használhatják mások ingatlanát!)Az adásvételi szerződés szerint a lakáson kívül még gépkocsibeálló hely és tároló is eladásra kerül. Kérdés, hogy ezeket is használatba tudta venni a vevő? És mikor tudta használatba venni? Társasházon belüli lakásról, gépkocsibeálló helyről, tárolóról van szó, kérdés lehet az, hogy a többi vevő felé mikor történt a számlázás? Az adásvételi szerződés alapján elképzelhető az, hogy az eladó külön-külön számlázza a lakást, a gépkocsitároló helyet, a tárolót, a tényleges szerződés szerinti teljesítésnek megfelelően.Amennyiben a vevő által ténylegesen használatba vett lakásnál a szerződés szerinti teljesítés 2018-ban volt, akkor az ingatlant építő cég a számviteli előírásokat megsértette azzal, hogy az eladási árat 2018-ban nem számlázta. A súlyos hibát 2020-ban önellenőrzés keretében kell, hogy korrigálja mind a számviteli nyilvántartásokban, mind az adóbevallásokban. Az adásvételi szerződés szerinti teljesítésről kell az átadás-átvételi jegyzőkönyvet is felvenni 2020-ban, de a tényleges teljesítés 2020 előtti időpontjai feltüntetésével.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8280
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8280
2. találat: Lízingbe adott lakás építményadója
Kérdés: Magánszemély ügyfelem pénzügyi lízing keretében használja a lakását. Ezzel kapcsolatban az ingatlanszerzés után illetéket is fizetett. A lízingcég külön kiszámlázza neki az építményadót, és nem érti, hogy miért nem veheti igénybe az önkormányzat által a magánszemélyeknek adott adómentességet. A szabályokból nem egyértelmű, hogy ilyen esetben kell-e építményadót fizetni, valamint az, hogy ki érvényesítheti a mentességet.
Részlet a válaszból: […]vagy véglegesen elutasította, vagy azt visszavonták, vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét. Ugyanezen paragrafus 3. pontja azt is rögzíti, hogy mi (mely jog) minősül a Htv. szerinti - adóalanyiságot keletkeztető - vagyoni értékű jognak (pl.: haszonélvezeti jog, használati jog).A tényállásból az tűnik ki, hogy a kérdéses lakás Htv. szerinti (ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett) tulajdonosa a magánszemély ügyféllel zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötő pénzügyi intézmény. Amennyiben a lízingbe adó nem járult hozzá a lízingbe vevő javára semmilyen - a Htv. szerinti - vagyoni értékű jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez (szinte bizonyos, hogy ez így van), akkor a lízingbe adó az építményadó alanya is egyben. (A lízingbe adás tényét ugyan az ingatlan-nyilvántartás tartalmazhatja, de az - mivel tény és nem jog bejegyzéséről van szó - nem eredményez az ingatlanon vagyoni értékű jogot.)Tekintettel erre a körülményre, így - még ha a helyiadó-rendelet alapján a magánszemély tulajdonos adóalany mentességet is élvez az adó alól - ez a mentességi szabály nem alkalmazható a magánszemély lízingbe vevő esetén, hiszen ő nem adóalany (nem tulajdonos és nincs vagyoni értékű joga az ingatlanon). Mindez a pénzügyilízing-konstrukció sajátosságából következik.Az építményadó-kötelezettség szempontjából irreleváns az, hogy a lízingbe vevő mint ingatlanszerző - a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől függetlenül - már a lízingszerződés megkötése okán köteles a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére. Az Itv. 3. §-ának (7) bekezdése ugyanis a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező, ingatlanok pénzügyi lízingjére vonatkozó szerződések esetén - a tulajdonszerzés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől függetlenül - a szerződés megkötésének napjához rendeli az illetékkötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8156
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8156
3. találat: Közös tulajdonú lakás értékesítésének iparűzési adója
Kérdés: A társasházunk közös tulajdonú lakást értékesített. IPA-köteles bevételnek minősül-e a nevezett bevétel, kell-e IPA-t fizetnünk utána? Amennyiben igen, mennyit?
Részlet a válaszból: […]árbevételnek a belső szolgáltatásból (a társasházban lévő ingatlanok tulajdonosainak nyújtott szolgáltatásból) származó árbevétel. A társasház közös tulajdonban lévő ingatlanjának értékesítése a vállalkozási tevékenység része. Ezért azt kell vizsgálni, hogy az ingatlan értékesítéséből eredő bevétel a Htv. 52. §-a 22. pontjában a) alpontja szerinti nettó árbevételbe tartozik-e. Ezen alpont szerinti nettó árbevétel kiindulópontja az Szt. szerinti nettó árbevétel. A tárgyi eszköznek számító ingatlan értékesítéséből eredő vételárat ugyanakkor az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7990
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7990
4. találat: Irodaként használt lakás közüzemi számlái
Kérdés: A kft. tulajdonosának a lakása a cég irodája is. A közüzemi számlák a kft. nevére szólnak. 30%-ban számoljuk el a rezsiszámlákat a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült költség szempontjából (légköbméter alapján lett a 30% megállapítva). Helyesen járunk el? A helyhez kötött telefon, illetve az otthoni internetszolgáltatás számláját hogyan lehet figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]eredményt? Ha ezt teszik, helyesen járnak el! De ez kevés! Ugyanis - ez esetben - a magánszemély tulajdonost terhelő költséget vállaltak át, és ezzel a magánszemély tulajdonos részére jövedelmet biztosítottak. Ezen jövedelem 82 százalékának számításba vételével 2017-ben 22 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell a kft.-nek fizetnie, a tulajdonosnak pedig 15 százalék személyi jövedelemadót. Ezen adók megfizetése esetén viszont a kft.-nél az adózás előtti eredményt növelni nem kell.A magánszemély telefonjának, illetve internetszolgáltatásának igénybevétele esetén arra kell törekedni, hogy a kft. a tényleges használatnak megfelelő díjat fizesse meg. Ehhez - feltételezhetően - az szükséges, hogy a szolgáltató tételes számlát adjon a havi szolgáltatásról, a tulajdonos pedig a kft.-t terhelő felhasználást számlázza le.Egyszerűbb megoldás lehet az, ha a telefont is, az internetszolgáltatást is a kft. nevére átírják, a kft. nevére érkezzenek a tételes számlák, és a kft. számlázza tovább a tulajdonost terhelő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7493
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7493
5. találat: Lakásvásárlásra felvett hitel átvállalása
Kérdés: A munkáltató átvállalhatja-e a munkavállalótól a lakásvásárlásra felvett hitelét (korábbi devizahitelét)? Ez a magánszemély részére adómentes vagy adóköteles? A cégnél az átvállalt kötelezettség növeli az adóalapot?
Részlet a válaszból: […]NGM-rend.).A kérdés szerint lakásvásárlásra felvett hitel még vissza nem fizetett összegének átvállalásáról van szó. A lakáscélú támogatásnak a hivatkozott feltételeit a hitel folyósításakor a hitelintézet vizsgálta, a vételárat igazolja (a 30 százalék ellenőrizhető!), a korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegét a munkaviszony megszűnésekor - az Art. szerint - kiadott igazolás, vagy ennek hiányában a magánszemély nyilatkozata igazolja.A lakásépítés támogatáskénti elszámolásának feltétele az is, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg 2016. augusztus 1-jétől az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.3.4. pontjában (korábban a 12/2001. Korm. rendeletben) meghatározott igényt.A méltányolható lakásigény mértéke: az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően- egy-két személy esetében legfeljebb három szoba,- három-négy személy esetében legfeljebb négy szoba,- minden további személy esetében egy szobával nő a lakásigény mértéke.Véleményünk szerint a méltányolható lakásigényt a lakásvásárlásra felvett hitel átvállalásának időpontjában indokolt vizsgálni, mivel ezzel az időponttal történik az átvállalt hiteltartozásnak a munkáltatónál történő rögzítése (könyvelni a személyi jellegű egyéb ráfordítások között kell a hitelintézettel szembeni kötelezettségkénti kimutatással: T 559 - K 4791, még akkor is, ha a pénzügyi rendezés az átvállalással egyidejűleg megtörténik: T 4791 - K 384). A méltányolható lakásigénynek való megfelelés szabályait az NGM-rend. 3. §-a részletezi.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.3.2. pontja a támogatás adómentességének további feltételeit tartalmazza.A lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató - az adott esetben - a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig rendelkezik az NGM-rend.-ben meghatározott igazolásokkal, elsősorban a hitel folyósítója által kiállított, a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról készített okirat másolatával (ennek hiányában a munkáltató által elvégzett vizsgálat eredményével), a támogatás összege és a vételár arányára vonatkozó feltételnek való megfeleléssel, a munkavállaló lakástulajdonának igazolásával stb.Ha a munkáltató által átvállalt hitel összege nem haladja meg a vételár 30 százalékát, maximum (a korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatással együtt) 5 millió forintot, a munkáltató rendelkezik a szükséges igazolásokkal, a folyósítás (az átvállalás) éve 2016 (vagy azt követő évek), akkor a támogatás a magánszemély szempontjából adómentes juttatásnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7118
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7118
6. találat: Értékesítésre váró lakás bérbeadása
Kérdés: A társaság a készletek között tartja nyilván az értékesítésre váró megmaradt két lakást a hozzá tartozó telekhányaddal együtt, valamint a megmaradt gépkocsibeállót. A piaci érték csökkenése miatt már értékvesztést számolt el. 2014. év közepétől, illetve 2015. év elejétől a két lakást bérbe adta, fenntartva az értékesítési szándékot. Az átmeneti hasznosítás miatt át kell-e sorolni a lakásokat az árukból a tárgyi eszközök közé? Ha igen, az átsorolást a jelenlegi könyv szerinti értéken kell végrehajtani?
Részlet a válaszból: […]mérlegfordulónapra vonatkozóan - kell végrehajtani.A kérdés szerinti két lakás használata, rendeltetése a bérbeadással megváltozott (akkor is, ha az értékesítési szándék továbbra is fennáll), tehát az átsorolást végre kell hajtani. A 2014. év közepétől bérbe adott lakásnál legkésőbb 2014. december 31-ével (a 2014. évi számviteli beszámoló elfogadása után önellenőrzés keretében), a 2015. év elejétől bérbe adott lakásnál legkésőbb 2015. december 31-ével. Az átsorolást az átsorolás időpontjában meglévő könyv szerinti értéken (bekerülési érték csökkentve a már elszámolt értékvesztés összegével) kell végrehajtani, a lakások, illetve a telekhányadok értékének az áruk közül az épületek (épületrészek), illetve a telkek közé történő átvezetésével.Ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6701
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6701
7. találat: Lakás üdülés céljára
Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de - szerintünk - nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.
Részlet a válaszból: […]épület üzemeltetésével kapcsolatos költségeket (fűtés, világítás, víz- és csatornadíj, takarítás, közös költség), az épület használatát szolgáló eszközök terv szerinti értékcsökkenési leírását, azok javításának, karbantartásának, az ágyneműk mosatásának stb. költségeit,- az étkeztetés, az étel-ital, a főzés stb. költségeit.A felsoroltak számlázott ellenértékét áfával növelten kell költségként elszámolni. A bérként kifizetett összegeket terhelő járulékokat is a költségek között kell számításba venni.Eldöntendő kérdés, hogy az épület (az üdülő) használatát térítés nélkül vagy térítés ellenében bocsátják az üdülni vágyók rendelkezésére. Ha térítés ellenében, akkor mennyi legyen a térítési díj, a térítési díj fedezni fogja-e az épület fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos költségeket vagy nem?Az üdülővel kapcsolatos költségeket elkülönítetten (legalább 3 számlán) a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Amennyiben az üdülőt igénybe vevők térítést nem fizetnek, a személyi jellegű kifizetések között az üdülővel kapcsolatosan elszámolt összes költség 1,19-szeresét adóalapnak tekintve 16 százalék személyi jövedelemadót, 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell bevallani, elszámolni és megfizetni, az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján. (Egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet.) Azonban ez esetben is az üdülőt igénybe vevőknek kell az idegenforgalmi adót megfizetniük.Amennyiben az üdülőt igénybe vevők térítést fizetnek, azt a cégnek az áfa felszámításával számláznia kell. (Az előzetesen felszámított és le nem vonható áfaként elszámolt áfa - áfával történő számlázás esetén - arányosítással levonható lehet, ha megfelelő vetítési alapot lehet hozzárendelni, például a ténylegesen igénybe vett napok és az éves szinten igénybe vehető összes napok számának aránya.)A kiszámlázott térítési díj - áfa nélküli - összegét árbevételként kell elszámolni. Amennyiben az így elszámolt árbevétel kevesebb, mint az üdülővel kapcsolatos összes költség, a különbözetet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6346
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6346
8. találat: Eladásra épített lakás átminősítése
Kérdés: A társasházakat építő kft. egy általa épített, eladásra szánt lakást, amelyhez garázs és kiépített parkoló is tartozik, átminősíttetett irodává. A vevő visszalépése után úgy döntött, hogy megtartja az ingatlant, és saját maga hasznosítja irodaként, illetve raktárként. Az átminősítés 2013-ban megtörtént. Ehhez az ingatlanhoz felhasználhatja-e a korábbi években képzett fejlesztési tartalékot? Az átminősítéshez kapcsolódik-e áfafizetési kötelezettség? A saját hasznosítás miatt pedig pótlólagos illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]lakás, garázs, parkoló bekerülési értékét külön-külön a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben átvezetni. (Ez utóbbi esetben a saját termelésű készletek értékét is ki kell vezetni a könyvekből.)Ha a fentiek szerint jártak el (könyveltek), a 2013. évi átminősítést követő rendeltetésszerű használatbavételkor a beruházási számláról az eszközöket át kell vezetni a tárgyi eszközök közé:- a telket a telek számlára,- az irodát (ha az nem az egész épület, akkor épületrészként) az épületek közé,- a garázst, a parkolót az egyéb építmények közé.Az átvezetést követően meg kell határozni az előbbi eszközök (a telek kivételével) terv szerinti értékcsökkenési leírását a várható hasznos élettartam, az esetleges maradványérték figyelembevételével.A fenti számviteli elszámolás mellett a 2012-ben vagy korábban képzett fejlesztési tartalék az iroda, a garázs, a parkoló beruházási számlára történő átvezetéséhez kapcsolódóan feloldható, mivel olyan beruházást valósítottak meg (a telek kivételével), amely beruházás nem tartozik a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése szerint tiltott beruházásnak.Feltételezzük, hogy a kft. az általa épített épület (lakás) bekerüléséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát levonásba helyezte. A 2013. évi átminősítés során valójában olyan termékértékesítés valósul meg, ami az Áfa-tv. 10. §-ának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6141
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6141
9. találat: Bérelt lakás a munkavállalóknak
Kérdés: A kft. lakásokat bérel, munkavállalóit itt helyezi el azokon a napokon, amikor munkavégzés van. A munkahely és a lakóhely távolsága, illetve a munkaidő-beosztás miatt nem megoldható a napi hazajárás. Egy-egy lakásban több munkavállaló is lakik. Tekinthető-e munkásszállásnak az ilyen lakás, akkor is, ha a munkáltató nem kér lakbért? Felmerül-e akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]a munkáltató, mind a munkavállaló szempontjából. Az Szja-tv. szerint munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van. A lakás - az előbbiekből következően - tehát akkor tekinthető munkásszállásnak, ha azon belül lakóhelyiségenként (azaz szobánként) legalább kettő a kft.-vel munkaviszonyban lévő munkavállaló elhelyezésére szolgál, ha abban szobánként legalább két főt helyeznek el, olyan munkavállalókat, akiknek nincs (sem állandó, sem ideiglenes) lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van (ahol a munkaszerződése szerint munkavégzésre kötelezett). Az Szja-tv. 1. számú melléklete[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4892
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4892
10. találat: Lakásfenntartás áfája
Kérdés: A cég bérel egy lakást a társasháztól, amelyet irodaként kíván használni. A tulajdoni lapon lakóingatlan szerepel. A cég székhelye máshol van. A kérdésem az, hogy a bérelt lakásban lévő iroda fenntartási, karbantartási költségei, valamint a hozzá kapcsolódó rezsiszámlák áfatartalma levonhatók-e? Át kell-e minősíteni vagy bejelenteni az önkormányzathoz? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszból: […]felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó, továbbá - a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó. Bár a törvény felújításról szól, az Áfa-tv. vonatkozó rendelkezéseinek többször megjelent értelmezése alapján (Számviteli Levelek 230. számában a 4758. kérdésre, illetve a 235. számban a 4868. kérdésre adott válaszokban kifejtett módon) a bérelt lakásban lévő iroda állagmegóvásának, fenntartásának, karbantartásának a költségeit, a beszerzéseit terhelő előzetesen felszámított áfa sem vonható le. Mit tehet a kérdező? Amíg a tulajdoni lapon lakóingatlan szerepel, addig csak annyit, hogy a beszerzések áfáját a bekerülési érték részének tekinti, illetve a szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját is költségként számolja el. Egyetlen lakásnak a bérelt irodakénti használata nem feltétlenül indokolja az átminősítést, még a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4886
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4886
Kapcsolódó összes tárgyszó: befejezetlen termelés, lakás, társasház, lakás lízingelése, lízing, iparűzési adó, közös tulajdon, lakásértékesítés, közüzemi díj, közüzemi díj megosztása, közüzemi szolgáltatás, lakásfelújítási kölcsön, lakáshitel, lakás (üdülésre), ingatlan átminősítése, bérelt lakás, lakásbérlet, munkásszállás, áfa