Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

14 találat a megadott lakásértékesítés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Közös tulajdonú lakás értékesítésének iparűzési adója
Kérdés: A társasházunk közös tulajdonú lakást értékesített. IPA-köteles bevételnek minősül-e a nevezett bevétel, kell-e IPA-t fizetnünk utána? Amennyiben igen, mennyit?
Részlet a válaszból: […]árbevételnek a belső szolgáltatásból (a társasházban lévő ingatlanok tulajdonosainak nyújtott szolgáltatásból) származó árbevétel. A társasház közös tulajdonban lévő ingatlanjának értékesítése a vállalkozási tevékenység része. Ezért azt kell vizsgálni, hogy az ingatlan értékesítéséből eredő bevétel a Htv. 52. §-a 22. pontjában a) alpontja szerinti nettó árbevételbe tartozik-e. Ezen alpont szerinti nettó árbevétel kiindulópontja az Szt. szerinti nettó árbevétel. A tárgyi eszköznek számító ingatlan értékesítéséből eredő vételárat ugyanakkor az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7990
2. találat: Értékesítésre váró lakás bérbeadása
Kérdés: A társaság a készletek között tartja nyilván az értékesítésre váró megmaradt két lakást a hozzá tartozó telekhányaddal együtt, valamint a megmaradt gépkocsibeállót. A piaci érték csökkenése miatt már értékvesztést számolt el. 2014. év közepétől, illetve 2015. év elejétől a két lakást bérbe adta, fenntartva az értékesítési szándékot. Az átmeneti hasznosítás miatt át kell-e sorolni a lakásokat az árukból a tárgyi eszközök közé? Ha igen, az átsorolást a jelenlegi könyv szerinti értéken kell végrehajtani?
Részlet a válaszból: […]mérlegfordulónapra vonatkozóan - kell végrehajtani.A kérdés szerinti két lakás használata, rendeltetése a bérbeadással megváltozott (akkor is, ha az értékesítési szándék továbbra is fennáll), tehát az átsorolást végre kell hajtani. A 2014. év közepétől bérbe adott lakásnál legkésőbb 2014. december 31-ével (a 2014. évi számviteli beszámoló elfogadása után önellenőrzés keretében), a 2015. év elejétől bérbe adott lakásnál legkésőbb 2015. december 31-ével. Az átsorolást az átsorolás időpontjában meglévő könyv szerinti értéken (bekerülési érték csökkentve a már elszámolt értékvesztés összegével) kell végrehajtani, a lakások, illetve a telekhányadok értékének az áruk közül az épületek (épületrészek), illetve a telkek közé történő átvezetésével.Ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6701
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Társasházi lakás értékesítése
Kérdés: Gazdasági társaság tulajdonát képező társasházi lakást milyen feltételekkel vásárolhatja meg a társaság cégvezetője? Megvásárolhatja-e a könyv szerinti ár alatt? Lehet-e eladó is meg vevő is az ügyvezető? Ha igen, kell-e a könyv szerinti érték és az eladási ár közötti különbözet után személyi jövedelemadót fizetni?
Részlet a válaszból: […]nevében írja alá az adásvételi szerződést. Mindent lehet, amit törvény közvetlenül nem tilt. Legfeljebb vállalni kell annak a következményeit. A társaság cégvezetője megvásárolhatja a társaság tulajdonát képező társasházi lakást is akár a könyv szerinti értéken is. Számolni kell azonban egyrészt azzal, hogy a gazdálkodásra vonatkozó szabályok, a számviteli előírások alapján az ingatlant piaci értéken kell értékesíteni, a piaci ár alatt történő értékesítés jellemzően áfa-, illetve társaságiadó-hiányt eredményezhet a társaságnál. Ha magánszemély felé történik a piaci érték alatti értékesítés, akkor a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5075
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Lakásértékesítés részletre
Kérdés: Építőipari szolgáltatást nyújtó gazdasági társaság lakást értékesít természetes személynek, amiről számlát állít ki a lakás birtokbaadásakor. A vevő likviditási problémák miatt nem tudja kifizetni a vételárat. Megfelel-e az Áfa-tv. 58. §-ában foglalt, részletfizetésre vonatkozó rendelkezéseknek, ha a felek az adásvételi szerződést úgy módosítják, hogy a vevő a vételárat részletekben fizeti meg? A módosított szerződés alapján az eladó az eredeti számlát érvényteleníti, majd a módosított szerződés szerinti fizetési részletekről bocsát ki számlát, hivatkozva az Áfa-tv. 58. §-ára. Amennyiben a leírt konstrukció jogszerű, úgy milyen időszakokra kell az évek között áthúzódó vételárrészleteket az építőipari cégnek számvitelileg elszámolnia?
Részlet a válaszból: […]legkésőbb a birtokba adáskor. A leírtakból következően a már kibocsátott áfás számlát módosítani nem kell (a cégnél a birtokba adáskor az ellenérték áfa nélküli összegét árbevételként el kell számolni). Módosítani kell az adásvételi szerződést, annak a vételár megfizetésére vonatkozó részét, azzal, hogy ott rögzíteni kell a vételár megfizetésének részleteit, a részletek megfizetésének időpontjait, a késedelmes megfizetés következményeit, továbbá azt is, hogy kell-e, illetve milyen mértékű kamatot kell a vevőnek fizetnie. A módosítással valójában az adásvételi szerződés a teljesítés (a lakás birtokbaadása) után kölcsönszerződéssé válik, és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5024
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Tetőtérvásárlás értékesítés céljából
Kérdés: Építési egyéni vállalkozó 2005. 08. 12-én egy társasház tetőterét megvásárolta lakásépítés céljából. Az építkezés, a beépítés 2009. 08. 10-én befejeződött, a használatbavételi engedély kiadásra került. A tulajdoni lapokon az egyéni vállalkozó tulajdonosként szerepel. Kérdésem az értékesítéskori elszámolható költségekkel kapcsolatosan: a lakásokat - bekerülési értéküket figyelembe véve - tárgyi eszközként kell-e nyilvántartásba venni, és mint értékcsökkenést kell elszámolnom 1-1 lakás értékesítésekor? Vagy árubeszerzésként kell könyvelni az értékesített lakás bekerülési értékét?
Részlet a válaszból: […]kialakításával kapcsolatos költségeket (ideértve a tervezés, a lebonyolítás, a különböző engedélyek megszerzése költségeit is) a készletek között kellene kimutatnia. Az egyéni vállalkozó sajátos költségelszámolására tekintettel azonban a termék-előállítás költségelszámolásának módszere ez esetben nem alkalmazható, különös figyelemmel a hosszú átfutási időre is. A hosszú átfutási idő, a megvalósuló létesítmény jellege, továbbá az a tény, hogy az egyéni vállalkozót tulajdonosként jegyezték be, figyelembevételével indokolt, hogy a beruházások között történjen a lakások kialakításával kapcsolatos - fentebb már említett - költségek és a tetőtér vételárának a nyilvántartásba vétele, a felmerült költségek, kiadások az egyéni vállalkozó eredménye megállapítása során még nem kerültek számításba vételre. A használatbavételi engedély birtokában meg kell állapítani a használatbavétel időpontjáig felmerült ki­adásokat. Amennyiben a tetőtérben több lakás került kialakításra, akkor az 1-1 lakásra jutó összeget is. Tekintettel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4850
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Lakásértékesítés az alvállalkozónak
Kérdés: Lakópark építésével foglalkozó kft. az alvállalkozóját részben úgy fizeti ki, hogy az megvásárol az épülő lakások közül egyet. A pénzügyi rendezés részletekben történt, amikor az alvállalkozó benyújtott egy-egy részszámlát, akkor annak meghatározott százalékát a kft. nem fizette ki, hanem előlegszámlát bocsátott ki a lakásépítéshez kapcsolódóan. Az alvállalkozó és megbízója a lakás adásvételéről előszerződést kötött, azzal, hogy az alvállalkozó maga helyett mást is kijelölhet végleges vevőként. A lakás birtokbaadása 2009 decemberében megtörtént, az építő kft. az értékesítésről számlát bocsátott ki. Mivel az előleg megfizetésének időszakában az áfa 20% volt, a birtokba­adáskor 25%, a számlában is megbontotta az áfa alapját. A végleges adásvételi szerződés megkötése a birtokba adás után, 2010-ben volt. Az alvállalkozó élt az előszerződésben rögzített jogával, maga helyett mást jelölt ki vevőként. Az új vevő engedményezési szerződésben kapta meg az alvállalkozó követelését az építő kft.-től. Az eladó ezért sztornírozta a kibocsátott számlát, és új számlát adott ki az új vevő nevére. Ebben az új számlában is megbontotta az áfa alapját, egyezően az eredeti számlával. Jogosan tette? Mikor kell az ügyletet teljesítettnek tekinteni az építő kft. részéről?
Részlet a válaszból: […]építő kft. az alvállalkozó számláját teljes összegében nem fizette ki, a ki nem fizetett része nem tekinthető előlegnek (legfeljebb annak, hogy a szállítóval szemben így fennmaradó kötelezettséget majd a lakás vételára miatti követelés teljesítésébe fogja az építő kft. beszámítani). A leírtakból már következik, hogy a lakás birtokba­adásakor kibocsátott számlán az áfaalapot sem lehetett megbontani. Azzal, hogy az építő kft. előlegnek tekintette azt, ami nem volt előleg, a birtokbaadásakor kibocsátott számla szerint a fizetendő áfát alacsonyabb összegben állapította meg, így áfahiánya keletkezett. Kérdés az is, hogy az építő kft. a birtokbaadáskor kiállíthatta-e a számlát. A válasz az, hogy nem állíthatta ki, mert még a végleges szerződést nem kötötték meg (az alternatív lehetőséget tartalmazó előszerződés alapján nem lehet számlát kibocsátani, valójában a birtokbaadás sem történhetett volna meg). Ebből az is következik, hogy 2009-ben nem volt teljesítés, az építő kft. árbevételt nem számolhatott el, a lakást közvetlen önköltségen saját termelésű készletként készletre kellett volna venni. Mivel a végleges szerződés szerint új vevő van az alvállalkozó helyett, az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4674
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
7. találat: Lakás értékesítése részszámlával
Kérdés: A társaság lakóingatlanokat épít. 2009. június 29-én eladott egy lakást, amely ekkor szerkezetkész állapotban volt. Az adásvételi szerződést benyújtották a Földhivatalhoz. A szerződés szerint a vételárból 15 millió forintot a vevő június 30-án kifizetett. Az eladó erről az összegről részszámlát bocsátott ki, amelyben 20%-os áfakulcsot alkalmazott. A lakás-használatbavételi engedélyt legkésőbb októberben kapják meg. A vételár fennmaradó részének megfizetése a lakás átadásának a feltétele. Milyen áfakulccsal adózik ezen fennmaradó vételárrész, tekintettel arra, hogy a szerződést július 1-je előtt benyújtották a Földhivatalhoz?
Részlet a válaszból: […]teljes vételár megfizetéséhez kapcsolódik, a teljes vételárról a számlát csak az átadáskor lehet kiállítani. Így a lakás átadását megelőzően fizetett összeget (a 15 millió forintot) előlegnek kell tekinteni, azaz az eladónak nem részszámlát, hanem előlegszámlát kellett volna az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kiállítani. Tekintettel arra, hogy az előleg jóváírása, kifizetése június 30-án megtörtént, az előlegszámlában az áfát a 20 százalékos mértékkel kell felszámítani. (A leírtak alapján tehát, a jogszabályellenesen kibocsátott részszámlát sztornírozni kell, és június 30-i kelettel - önellenőrzés keretében - előlegszámlát kell kibocsátani.) Az előbbiekhez kapcsolódóan, a lakás adásvételi szerződés szerinti átadásakor kell a teljes vételárról a számlát kiállítani. Ezen számlán a teljes vételár áfával csökkentett értékét (az eladónál árbevételként elszámolandó összeget) csökkenteni kell az előlegként kapott - áfa nélküli - összeggel, és a különbözet összegére az áfát a 25 százalékos mértékkel kell felszámítani. Itt jegyezzük meg, sem a számviteli elszámolás, sem az áfafizetési kötelezettség megállapítása nem kapcsolódik ahhoz, hogy az adásvételi szerződést a Földhivatalhoz benyújtották-e vagy sem, illetve ahhoz, hogy a tulajdonjog átkerült-e[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4283
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
8. találat: Iroda céljára használt lakás eladása, új lakás vétele
Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?
Részlet a válaszból: […]használt lakást értékesítik, akkor a számlázott eladási árat az egyéb bevételek között kell elszámolni (ha lakóingatlannak minősül, akkor tárgyi adómentes): T311 - K 961, a nyilvántartás szerinti értéket pedig az egyéb ráfordítások között (az értékesítésig elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést a kivezetés előtt átvezetve: T 128, 129 - K 123): T 861 - K 123. Az áfa nélküli eladási ár és az egyéb ráfordításként elszámolt könyv szerinti érték különbözete a kft. tárgyévi adózás előtti eredményének része, és ha ez az eredmény nyereség, akkor még adófizetési kötelezettség is terheli. Sőt! A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli a tárgyi eszköz állományból bármilyen jogcímen történő kivezetésekor (tehát eladáskor is) az eredmény terhére (egyéb ráfordításként) elszámolt összege. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a tárgyi eszköz állományból bármilyen jogcímen történő kivezetésekor (az adott esetben az eladáskor) az adózás előtti eredményt csökkenti az eszköz számított nyilvántartási értéke [meghatározása a Tao-tv. 4. §-ának 31/a. pontja szerint]. Az értékesített, iroda céljára használt lakás helyett vásárolt új lakás (ugyancsak iroda céljára) önmagában nem eredményezi a kft. vagyonának (saját tőkéjének) a növekedését. A saját tőke növekedését eredményezi a régi lakás eladása, ha - a fentiekben leírtak figyelembevételével - a kft.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2564
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Lakásértékesítés részteljesítésének elszámolása
Kérdés: Építőipari cég a saját tulajdonában lévő telken társasházakat épít, alvállalkozók bevonásával. A leendő tulajdonosokkal adásvételi szerződést kötnek a beépítetlen telekre, az azon kialakítandó öröklakásokra. Az építés különböző fázisában a készültségi foknak megfelelő ellenérték megfizetéséről állapodnak meg a vevőkkel, az eladó a teljes vételár megfizetéséig a tulajdonjogot fenntartja. Helyesen jár-e el a cég, ha a részteljesítésekkor kifizetett összegeket előlegként tartja nyilván, és csak a végszámlák alapján számol el értékesítést? A megmaradt lakásokat késztermékként kell nyilvántartani?
Részlet a válaszból: […]építeni. A megépítéssel kapcsolatos saját teljesítmény költségeit, továbbá az igénybe vett szolgáltatások számlázott összegeit folyamatosan gyűjteni kell, mint a saját termelésű készletek költségeit. Amennyiben az ingatlan rendeltetésszerűen használatba vehető, a vevők a lakásokat birtokba vehetik, meg kell állapítani az egyes lakások közvetlen önköltségét. Ha valamely lakás eladására nem került sor, akkor annak az előbbiek szerint számított közvetlen önköltségét, mint készterméket kell a nyilvántartásokban (a mérlegben) kimutatni. (Természetesen, ha a mérlegfordulónapig nem készült el a lakóingatlan, akkor az addig felmerült összes, a közvetlen önköltségbe tartozó költséget, mint befejezetlen termelést kell kimutatni.) Az előbbiekben leírtak alapján, a lakásokkal kapcsolatosan nem értelmezhető a részteljesítés. A lakások jövőbeli tulajdonosai - természetesen - fizethetnek előleget, az előlegfizetés köthető a lakóingatlan meghatározott készültségi fokaihoz, de az nem teljesítés, ezért a befizetett összeget mindenképpen előlegként kell bizonylatolni és elszámolni, utána az áfát megfizetni. Amikor a lakások eladhatók (birtokba vehetők), akkor kell az ellenértéket számlázni (ez nem végszámla!), és a számla alapján árbevételként elszámolni, a saját termelésű készletek között - lakásonként - kimutatott készletértéket a készletek közül kivezetni. A számlában mindenképpen külön tételként kell szerepeltetni az adott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1698
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Telek, lakás együttes értékesítése
Kérdés: Az a társaság, ahol könyvelünk, megrendelésre végez építőipari tevékenységet. Az elmúlt évben a tulajdonában lévő telken társasházépítésbe kezdett, a lakásokat természetes személyeknek értékesítette. Az értékesítésről készült számla külön tartalmazza a telekértéket, és külön tartalmazza a lakásértéket. A telek megszerzéséhez kapcsolódó költségeknek, ráfordításoknak nem volt áfája. Az építkezés során a vásárolt anyagok és szolgáltatások áfájának levonására viszont sor került. A telek és a rajta felépült ház az értékesítésig a készletek között szerepelt. Kell-e arányosítani az előzetesen felszámított áfát, s mit kell bevonni az arányosításba?
Részlet a válaszból: […]vonható előzetesen felszámított áfa összegét a nyilvántartásokban egymástól elkülönítetten kell kimutatni. A kérdésben leírtak arról tanúskodnak, hogy eszerint jártak el, amikor a telek megszerzéséhez és értékesítéséhez kapcsolódó tételek áfáját nem vonták le, a telek értékét növelő tételként számolták el (bár a kérdésben az szerepel, hogy azok nem rendelkeztek áfatartalommal, így azt kezelni sem lehetett!). Az áfaköteles (első) lakásértékesítés érdekében felmerült tételek áfáját pedig levonták. Az Áfa-tv. 38. §-ának (2) bekezdése alapján az arányosítást csak akkor kell elvégezni, ha az előzetesen felszámított áfát nem lehet maradéktalanul elkülöníteni az adólevonásra jogosító és az arra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan felszámított adóra, ha nem lehet minden tételét adóköteles, illetve adómentes tevékenységhez hozzárendelni. Ez esetben az adóköteles,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. november 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1482
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést