Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

3 találat a megadott lakásfelújítási kölcsön tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Lakásvásárlásra felvett hitel átvállalása
Kérdés: A munkáltató átvállalhatja-e a munkavállalótól a lakásvásárlásra felvett hitelét (korábbi devizahitelét)? Ez a magánszemély részére adómentes vagy adóköteles? A cégnél az átvállalt kötelezettség növeli az adóalapot?
Részlet a válaszból: […]NGM-rend.).A kérdés szerint lakásvásárlásra felvett hitel még vissza nem fizetett összegének átvállalásáról van szó. A lakáscélú támogatásnak a hivatkozott feltételeit a hitel folyósításakor a hitelintézet vizsgálta, a vételárat igazolja (a 30 százalék ellenőrizhető!), a korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegét a munkaviszony megszűnésekor - az Art. szerint - kiadott igazolás, vagy ennek hiányában a magánszemély nyilatkozata igazolja.A lakásépítés támogatáskénti elszámolásának feltétele az is, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg 2016. augusztus 1-jétől az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.3.4. pontjában (korábban a 12/2001. Korm. rendeletben) meghatározott igényt.A méltányolható lakásigény mértéke: az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően- egy-két személy esetében legfeljebb három szoba,- három-négy személy esetében legfeljebb négy szoba,- minden további személy esetében egy szobával nő a lakásigény mértéke.Véleményünk szerint a méltányolható lakásigényt a lakásvásárlásra felvett hitel átvállalásának időpontjában indokolt vizsgálni, mivel ezzel az időponttal történik az átvállalt hiteltartozásnak a munkáltatónál történő rögzítése (könyvelni a személyi jellegű egyéb ráfordítások között kell a hitelintézettel szembeni kötelezettségkénti kimutatással: T 559 - K 4791, még akkor is, ha a pénzügyi rendezés az átvállalással egyidejűleg megtörténik: T 4791 - K 384). A méltányolható lakásigénynek való megfelelés szabályait az NGM-rend. 3. §-a részletezi.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.3.2. pontja a támogatás adómentességének további feltételeit tartalmazza.A lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató - az adott esetben - a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig rendelkezik az NGM-rend.-ben meghatározott igazolásokkal, elsősorban a hitel folyósítója által kiállított, a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról készített okirat másolatával (ennek hiányában a munkáltató által elvégzett vizsgálat eredményével), a támogatás összege és a vételár arányára vonatkozó feltételnek való megfeleléssel, a munkavállaló lakástulajdonának igazolásával stb.Ha a munkáltató által átvállalt hitel összege nem haladja meg a vételár 30 százalékát, maximum (a korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatással együtt) 5 millió forintot, a munkáltató rendelkezik a szükséges igazolásokkal, a folyósítás (az átvállalás) éve 2016 (vagy azt követő évek), akkor a támogatás a magánszemély szempontjából adómentes juttatásnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7118
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2. találat: Munkavállalónak nyújtott kölcsön elengedése
Kérdés: A társaság forintalapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011. 12. 30-án. A kölcsön összege 4800 E Ft, kamata változó, a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026. 12. 31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlására felvett devizaalapú hitel végtörlesztésének kifizetésére az Szja-tv. és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a társaság. A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel 2015. 09. 14-én megszűnt. Ezt követően a társaság elengedte a kölcsön fennmaradó összegét - 3 728 400 Ft-ot - 2015. 12. 21-én. A társaság 2016. 01. 07-én a munkavállaló nevében technikailag elutalta a pénzintézetnél vezetett munkavállalói kölcsön számlájára a nevezett összeget. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a társaság által elengedett kölcsön után - mint adóköteles vissza nem térítendő támogatás - nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell megfizetni az adókat, járulékokat? A társaságot és a volt munkavállalót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszból: […]százaléka, amelynek az 1,19-szerese az adóalap (2016 előtti időszak), amely adóalap 16 százaléka személyi jövedelemadó és 27 százaléka egészségügyi hozzájárulás.Amikor a társaság a munkavállalójának nyújtott kölcsönt elengedte, a volt munkavállaló már nem volt munkaviszonyban. Így a kölcsön elengedése az Szja-tv. 1. számú melléklete szerint nem minősíthető adómentes juttatásnak, függetlenül attól, hogy a kölcsön nyújtása nem felel meg a 12/2001. Korm. rendelet követelményeinek. A kérdező szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelem?Az Szja-tv. 24-27. §-ai részletezik a nem önálló tevékenységből származó jövedelem lehetséges eseteit. Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára szerez.A kérdés szerinti esetben a magánszemély a bevételt a kölcsön elengedésével szerezte. A kölcsön elengedésekor azonban már nem volt munkavállaló, a társasággal sem munkaviszonyban, sem egyéb jogviszonyban nem volt. Így a kölcsön elengedésével szerzett bevétele nem minősíthető nem önálló tevékenységből származó bevételnek, illetve jövedelemnek.Az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése alapján bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték. Nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7111
3. találat: Kamatmentes lakásfelújítási kölcsön adóterhei
Kérdés: Társaságunk dolgozójának kamatmentes lakásfelújítási kölcsönt nyújt. A jegybanki kamat összege után év végén a 44 százalékos szja-t és a 11 százalékos eho-t elszámoljuk és befizetjük. Helyesen értelmezzük-e a törvény előírásait?
Részlet a válaszból: […]megfizetnie. Lakásfelújítási kölcsön nyújtása esetében adóköteles a kifizető által kamatmentesen vagy a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújtott kölcsön kamatának az előzőekben említett kamatmértékhez viszonyított különbözete. Ezt a kamatkülönbözetet év végén, utólag kell megállapítani az adóévben esedékes tényleges kamat és a december 31-én (vagy a hitel-visszafizetés vagy -átvállalás időpontjában) érvényes jegybanki alapkamat szerint számított összeg különbözeteként. A kamatkülönbözet után a kifizetőnek 44 százalékos mértékű szja-t és 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Nem kell adót fizetni akkor, ha a magánszemély munkáltatójától pénzintézet útján, annak igazolása alapján lakás építéséhez,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. február 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1114
Kapcsolódó tárgyszavak: