Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott leltár tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Egyéni vállalkozó leltárkészlete

Kérdés: A leltárkészlet módosítja-e az egyéni vállalkozó egyéni bevallását?
Részlet a válaszból: […]késztermék) leltári értékét, a 100 ezer - 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer - forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszköz (ideértve a tartalék alkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értékét a megszűnés napján megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni.Az egyéni vállalkozó működése során költségként számolhatja az anyagbeszerzésre, az árubeszerzésre, a göngyöleg beszerzésére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7254
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Leltározás során fellelt eszközök

Kérdés: A 4439. számú kérdésre adott válaszukat a következőkre tekintettel kérjük pontosítani, kiegészíteni. Ha tárgyi eszközt lelünk fel, amely korábban állományban volt, de leselejtezték, hogyan tudjuk azt visszakönyvelni? Kivezetéskori vagy a jelenlegi nettó értéken? Ez utóbbi esetben hova kell könyvelni az értékcsökkenést? Új tárgyi eszközként vegyük állományba, de milyen értéken? Kell-e a visszavételről jegyzőkönyvet készíteni? Hogyan érinti a visszavétel a társasági adó alapját? Milyen hatással lehet a lezárt év beszámolójára?
Részlet a válaszból: […]haszonanyagértéken kell kimutatni, ami nem lehet több, mint a tárgyi eszköz kivezetéskori nettó értéke. A kérdésben leírtakhoz kapcsolódóan a selejtezés történhetett azért, mert a tárgyi eszköz feleslegessé vált, illetve megrongálódott, és ezért nem használták, vagy használhatatlanná vált, de történhetett azért is, mert a tárgyi eszköz hiányzott. Ha a selejtezés például azért történt, mert a tárgyi eszköz feleslegessé vált, azt a jövőben már nem kívánták használni, akkor a selejtezési jegyzőkönyvben rögzíteni kellett ezen tárgyi eszköz kivezetéskori hulladék-, illetve haszonanyagértékét, és azon a vásárolt készletek között állományba kellett venni (T 21-22 - K 12-14), de a készletre vételi érték nem lehet több, mint a kivezetéskori nettó érték. Ha az így selejtezett és a készletek között állományba vett eszközt ismételten tárgyi eszközként kívánják hasznosítani, akkor a saját vállalkozásban végzett beruházás szabályai szerint a készletre vételi értéket beruházásként kell elszámolni a rendeltetésszerű használatbavétel érdekében felmerülő egyéb költségekkel (munkabér és járulékai, igénybe vett szolgáltatások) (T 51 - K 21-22, T 52 - K 454, T 541, 56 - K 471, 473 és T 161 - K 582). Megjegyezzük, ha volt készletre vételi érték, az a beruházáskénti elszámolás során nem változhat. Ha azonban a selejtezéskor készletrevételi értéket nem vettek számításba (nem könyveltek) vagy könyveltek, de azt a későbbiek során a készletek közül kivezették, a szóban forgó eszköznek azonban a kivezetéskor is volt piaci értéke, akkor önellenőrzéssel, a kivezetés üzleti éve eredményének, társaságiadó-alapjának az utólagos korrekciójával kell pótolni a készletre vételi értéket. (Csak a kivezetéskori üzleti év eredménye és adóalapja nő meg a kivezetéskori piaci értékkel, maximum a kivezetett eszköz terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összegével!) Ha a selejtezés azért történt, mert a tárgyi eszközt nem találták, a leltározás során annak a hiányát állapították meg, akkor önellenőrzéssel kell a kivezetés évének az eredményét és társaságiadó-alapját növelni. Ha bizonyított, hogy a kivezetést követően a tárgyi eszközt nem használták, akkor a korrekciót a készletre vételi érték összegében - az előbbiek figyelembevételével - kell megtenni. Újbóli használatbavétele a már leírtak szerint - mint saját vállalkozásban végzett beruházás - történhet. Gyakran előfordul, hogy a tárgyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5161
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Kereskedelmi áruk év végi értékelése

Kérdés: Kereskedelmi cégünk folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet készleteiről. Ettől függetlenül az elszámolás, az értékelés érdekében év végén leltárt vesz fel a készletekről. Az októberben felvett leltár szerinti készletre eső árrést meghatározza, majd a december 31-i könyv szerinti készletre kiszámítja a leltár szerinti árrést. A könyv szerinti árrés és a kiszámított árrés közötti eltérést az elábé és az árrés számla között könyveli. Kérem ezt véleményezni!
Részlet a válaszból: […]illetve eladási ár (fogyasztói ár) alkalmazásával. Elszámolóáras nyilvántartás vezetése esetén az elszámolóár és a tényleges beszerzési ár különbözetét elszámolóár-különbözetként kell kimutatni. Ha jelentős az árfolyam-különbözet, akkor az elszámolóárat kell módosítani az elszámolóár-különbözettel szemben, és így - emiatt - a készletérték nem változik, nem változhat. Kereskedelmi áruk esetében azonban a mennyiségi és értékbeni nyilvántartást általában eladási (fogyasztói) áron vezetik. Ez esetben az adott áru bekerülési (beszerzési) értéke és eladási ára közötti különbözetet az árrés számla mutatja. A mennyiségi és értékbeni nyilvántartás vezetéséből viszont az következik, hogy az egyedi áru értékesítésekor az egyedi áru árrését is ki kell vezetni. Mennyiségi felvétellel történő leltározás esetén előfordulhat, hogy a nyilvántartás szerinti bekerülési (beszerzési) ár, illetve eladási (fogyasztói) ár eltér az adott áru tényleges bekerülési (beszerzési) értékétől, illetve a leltározáskori eladási (fogyasztói) árától. Ez esetben a különbözettel az árrés összegét kell korrigálni a beszerzési (bekerülési) értékkel, illetve az eladási (fogyasztói) árral szemben. Ez a korrekció az eladott áruk beszerzési értékét nem érintheti! A mennyiségi és értékbeni nyilvántartás vezetése mellett a tényleges leltározáskor megállapított árrésre korrigálni a december 31-i készletet nem lehet. A kereskedelemben azonban a kereskedelmi árukról csak értékbeni nyilvántartást vezetnek. Ez esetben az árrés számla nem egyetlen árunak a beszerzési (bekerülési) értéke és eladási (fogyasztói) ára közötti különbözetet mutatja, hanem - általában - egy cikkcsoportét. Ilyen nyilvántartás vezetése mellett az Szt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben, vagy az azt követő negyedévben tételes leltározással ellenőrizni kell az értékbeni nyilvántartásnak a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. Véleményünk szerint a kérdésben hivatkozott októberi leltározás valójában arra utal, hogy a cégnél csak értékbeni nyilvántartást vezetnek. Csak értékbeni nyilvántartás vezetése esetén viszont a nyilvántartás szerinti érték és a tényleges érték közötti különbözetet leltárértékelési különbözetnek nevezzük. Leltárértékelési különbözet adódhat - eladási áras nyilvántartás alkalmazása esetén - abból, hogy - a könyv szerinti eladási áras érték és a leltár szerinti eladási áras érték között van eltérés. Ebben az esetben a könyv szerinti eladási áras értéket a leltár szerinti eladási áras értékre kell helyesbíteni, a különbözetnek az árrés számlával szembeni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4999
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Leltározás során fellelt eszközök

Kérdés: Leltározás során felleltünk tárgyi eszközöket, amelyek a könyvelésben nem szerepeltek. Ezeket az eszközöket értékesítettük is. A tárgyi eszközöket ilyen esetben milyen értéken, hogyan kell a könyvelésben kimutatni?
Részlet a válaszból: […]elmaradása miatt kivezette, akkor önellenőrzéssel ezen hiányosságot korrigálni kell (nem csak a számvitelben, de például a társasági adó adóalapja megállapítása során is). A korábban elkövetett hiba korrigálásával az eszköz visszakerül a könyvekbe, és az - ha tárgyi eszköz volt - ilyenként értékesíthető, egyéb ráfordításként a kivezetéskori érték számolandó el (ha közben az eszközt rendeltetésszerűen nem használták). Ha a leltározás során fellelt eszközt a társaság nem használta, akkor először azt kell tisztázni, hogy az milyen módon került a társasághoz. A tárgyi eszközként használható eszközök "nem potyognak az égből". Új vagy használt az eszköz? Valaki otthagyta, vagy odavitte? Ez utóbbi akár bűncselekmény (sajátos módon végrehajtott pénzmosás) következménye is lehet. Ha ismertté vált az eszköz fellelhetőségének oka, akkor dönteni kell arról, hogy a társaság azt hogyan hasznosítja. Ha saját maga nem tudja használni, nincs rá szüksége, akkor a fellelt eszközt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4439
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Leltárral eredménymódosítás

Kérdés: Egyéni vállalkozó kiskereskedő év végi leltárával lehet-e módosítani az eredményt?
Részlet a válaszból: […]kötelezettsége, de a készlet értékével nem módosítható az eredmény. Az a vállalkozói
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. január 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3485
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Üzemanyagtöltő állomás leltáreltérése

Kérdés: Szövetkezetünk közforgalmi üzemanyagtöltő állomással rendelkezik. A nagykereskedő az üzemanyag mennyiségét ún. 15 fokon mért fajsúlyliterben számlázza. Ez a mennyiség a ténylegesen átadott mennyiségnél télen több, nyáron pedig kevesebb. Helyes-e, ha a tényleges mennyiség helyett a számlán szereplő mennyiséget vételezzük be? (Eladáskor a készlet a tényleges mennyiséggel csökken!) A vámhivatal a készletellenőrzés során a szállítást végző tartálykocsi által kiadott bizonylaton szereplő, 15 fokon mért fajsúlyliter-mennyiséget veszi figyelembe, ami eltér a számlázott menynyiségtől. A vámhivatal által megállapított készleteltérést leltárnak kell-e tekinteni és könyvelni kell-e? Az elszámoltatás alapja nem azonos a számvitelünkben rögzített adatokkal.
Részlet a válaszból: […]különbözetet - adminisztratív hiányosságokból adódó eltérést - számla szerinti fajlagos értéken - az eladott áruk beszerzési értékét módosító tételként kell elszámolni, a vásárláskor kiállított belső bizonylat (jegyzőkönyv) alapján. Megerősítve az előbbieket, mindig a ténylegesen átvett mennyiséget kell bevételezni, és a ténylegesen kiadott mennyiséget kell készletcsökkenésként elszámolni. Természetesen az üzemanyag sajátosságaiból eredő, a hőmérséklet hatására bekövetkező térfogatváltozás miatti eltérés nemcsak az üzemanyag-vásárláshoz kapcsolódóan jelenhet meg. Ezért - függetlenül a vámhivatal ellenőrzéseitől - a mérlegfordulónapon mennyiségi felvétellel leltározni kell az üzemanyagkútban lévő üzemanyag-mennyiséget. A leltározással megállapított mennyiség és a készletnyilvántartás szerinti mennyiség közötti - az üzemanyag sajátosságaiból eredő - eltérést nem leltárhiányként, illetve leltártöbbletként kell elszámolni, hanem a mennyiségi eltérésnek a nyilvántartás szerinti bekerülési értéken számított értékét - mint adminisztrációs hibából származó eltérést - az eladott áruk beszerzési értékét módosító tételként kell elszámolni. A vámhivatal által végzett készletellenőrzés során - feltételezzük, hogy - a tényleges készletmennyiséget is megállapítják. Számviteli szempontból nem az határozza meg a könyvelést, hogy a nagykereskedő által 15 fokon fajsúlyliterben mért mennyiség és a szállítást végző tartálykocsi által kiadott bizonylaton szereplő mennyiség eltér-e egymástól, hanem az, hogy a ténylegesen felleltározott mennyiség eltér-e a készletnyilvántartásban lévő mennyiségtől. A leírtakból[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2552

7. találat: Leltárkészítési és leltározási szabályzat kis cégeknél

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető "kis cégek" (bt.-k kft.-k, szövetkezetek) leltározásával van gondunk. Nincs, aki végrehajtsa és ellenőrizze. Hogyan történjen a "kis cégek"-nél a leltárszabályzat összeállítása és a tényleges leltározás végrehajtása?
Részlet a válaszból: […]naprakész nyilvántartást az eszközeiről (jellemzően a vásárolt és saját termelésű készletekről), akkor a leltárt csak úgy tudja elkészíteni, ha először leltároz. A leltározás feladatait kell hogy tartalmazza a leltározási szabályzat. Leltárkészítési szabályzat Szabályozandó, hogy az év végi beszámoló mérlegét alátámasztó leltár egyrészt formailag, másrészt tartalmilag milyen legyen. A mérleget alátámasztó leltárba az egyes eszközöket, kötelezettségeket indokolt a mérlegtételek sorrendjében beállítani, ellenőrizhető módon, leltározási helyenként és ezen belül fajta, típus, méret és minőség szerinti részletezettséggel. Az adatok a nyilvántartásokból kerülnek átvezetésre, vagy azokat (például a készleteket) először leltározni kell, és a leltározás során megállapított mennyiségek, értékek kerülnek a leltárba. Tartalmi követelmény, hogy a nyilvántartásokból a leltárba átvezetett adatokat is - szabályozott módon - ellenőrizni kell, elsősorban az értékadatok helyességét (bekerülésiérték-, értékvesztés-, értékcsökkenés-elszámolás stb.). Szabályozandó az is, hogy az egyes eszközöknek milyen értékeit tartalmazza a leltár (például a tárgyi eszközöknél a bruttó értéket, az elszámolt terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenést, ezek különbözeteként a nettó értéket). Ez azért is fontos, mert az elkészített leltárt indokolt eszköz-, illetve kötelezettségcsoportonként az ügyvezetővel aláírattatni, az aláírással igazoltatva, hitelesítve a leltárban szereplő adatok teljességét, valódiságát. A leltár a számviteli beszámoló legfontosabb bizonylata. Elkészítése jellemzően a könyvelő feladata. Akönyvelő a leltárkészítés során - az adatoknak a leltárba történő beállítása előtt - egyrészt köteles ellenőrizni a saját maga által könyvelt adatok helyességét, bizonylatokkal való alátámasztottságát, másrészt a mások által - a leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon - szolgáltatott adatok valódiságáról is köteles meggyőződni. (Ez utóbbit is szolgálja a már említett ügyvezetői nyilatkozat, igazolás is!) Leltározási szabályzat A leltározási szabályzat alapvetően a leltározás technikáját, a leltározás végrehajtásával kapcsolatos követelményeket tartalmazza, természetesen "kis cég" esetében a "kis cég" sajátosságai figyelembevételével. Ha a társaság nem vezet az eszközökről folyamatosan, naprakészen nyilvántartást, akkor számvitel-politikai döntés, hogy a mérleg-fordulónapi leltározást mikor kell elvégezni: a mérlegfordulónapon, illetve előtte vagy utána. A mérlegfordulónap előtt vagy után végzett leltározásnál a leltározás időpontja és a mérlegfordulónap közötti eszköznövekedés és -csökkenés számításba vétele nem a leltározási, hanem a leltárkészítési szabályzatba tartozó feladat. Egyszerűsíti a feladatot, ha a mérlegfordulónapon van a leltározás.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2362
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Leltárkészítési kötelezettség

Kérdés: Mit jelent az eszközök és források leltára a zárás folyamatában? Hogyan kell azt mindenre kiterjedően végrehajtani?
Részlet a válaszból: […]valóságnak megfelelően tartalmazza. A leltárral szemben - a számviteli alapelvekből következően - különböző követelmények fogalmazhatók meg, mint a teljesség, a valódiság, a világosság, az áttekinthetőség, az egyedi (a tételes) értékelés, az ellenőrizhetőség elve. A mérleget alátámasztó leltár elkészíthető: a folyamatosan és naprakészen vezetett nyilvántartásokból, ezek hiányában, illetve a csak értékében kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél a leltározás (az egyeztetés) során felvett adatokból. Bármelyik módszerrel is készül a leltár, a leltárba bekerülő adatokat - a nyilvántartásba vételt megelőzően - ellenőrizni kell, biztosítva ezen adatok megbízhatóságát. (Ez lehet például a naprakészen vezetett nyilvántartásoknál a leltározás is!) A különböző eszközök, források leltára - az eszközök, a források jellegéből, jellemzőiből következően - más-más adatokat kell hogy tartalmazzon. Minden leltárnak eszköz- és forráscsoportonként (a főkönyvi számlákhoz, a mérlegtételekhez kapcsolódóan) tartalmaznia kell: az eszközöket, a forrásokat tételesen; az egyedi eszköz, kötelezettség egyértelmű azonosításához szükséges jelöléseket, adatokat (megnevezés, méret, minőség, cikkszám, nyilvántartási szám stb.), továbbá azt, hogy a társaságnál helyileg hol található, valamint utalást arra, hogy az teljes értékű vagy csökkentett értékű; az egyedi eszközre, kötelezettségre jellemző értékadatokat, például = immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a bekerülési (bruttó) értéket, az elszámolt terv szerinti értékcsökkenést, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést, annak visszaírt értékét, az így számított nettó értéket, amennyiben élnek a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, akkor a piaci értékre, az értékhelyesbítésre, azok változására vonatkozó adatokat is; = vásárolt készleteknél a bekerülési (beszerzési) értéket, az elszámolt értékvesztés összegét, a visszaírt értékvesztést, az így számított könyv szerinti értéket; = saját termelésű készleteknél az előállítás közvetlen önköltségét, az elszámolt értékvesztés összegét, a visszaírt értékvesztést, az így számított könyv szerinti értéket; = követeléseknél a bekerülési (eredeti) értéket, a törlesztéseket, a követelést növelő-csökkentő egyéb összegeket, az elszámolt értékvesztést, a visszaírt értékvesztést, az így számított könyv szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1438
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Készleteltérések rendezése

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a vásárolt és a saját termelésű készletek leltározása során megállapított készleteltérések értékét? Ha az eltérés egy része nyilvántartási, elszámolási hibára vezethető vissza, hogyan kell helyesen könyvelni?
Részlet a válaszból: […]hibás állományba vételből adódó eltérés (általában a bekerülési értéket növeli, illetve csökkenti, ezen keresztül az egységárat, a fajlagos értéket befolyásolja, és így a már elszámolt költséget kell helyesbíteni): T 51 - K 21-22, illetve T 21-22 - K 51; kompenzálható tételek: hiány: T 51 - K 21-22; többlet: T 21-22 - K 51; leltárhiány: T 8693 - K 21-22, leltártöbblet: T 21-22 - K 9892. Mennyiségben és értékben nyilvántartott kereskedelmi áruk a készletmozgás bizonylatolásának elmulasztásából, esetleg a kétszeres bizonylatolásból adódó eltérések: T 814 - K 26, illetve T 26 - K 814; a hibás állományba történő vételből adódó eltérés (általában a bekerülési értéket növeli, illetve csökkenti, ezen keresztül az egységárat, a fajlagos értéket befolyásolja, és így a már elszámolt eladott áruk beszerzési értékét kell helyesbíteni): T 814- K 26, illetve T 26 - K 814; a kompenzálható tételek: hiány: T 814 - K 26; többlet: T 26 - K 814; leltárhiány: T 8693 - K 26; leltártöbblet: T 26 - K 9892. Csak értékben nyilvántartott kereskedelmi áruknál a könyv szerinti eladási áras értéket a leltár szerinti eladási áras értékre kell helyesbíteni az eltérésnek az árrés számlával szembeni könyvelésével: T 265 - K 264, illetve T 264 - K 265; a könyv szerinti bekerülési érték (az előbbi tétel könyvelése után a 264. és a 265. főkönyvi számlák különbözete) helyesbítése a leltár szerinti bekerülési értékre az árrésszámlával szemben, = ha a leltár szerinti bekerülési érték a kevesebb, a leltárértékelési különbözet: T 8694 - K 265; = ha a leltár szerinti bekerülési érték a több, a leltárértékelési különbözet: T 265 - K 9694. Saját termelésű készletek készletmozgás bizonylatolásának elmulasztásából, esetleg a kétszeres bizonylatolásból adódó eltérések: T 581 - K 23-25, illetve T 23-25 - K 581; hibás állományba vételből adódó eltérés (általában az elszámolási egységárat, a közvetlen önköltséget növeli, csökkenti, ezen keresztül a készletértéket és a saját termelésű készletek állományváltozását módosítja): T 581 - K 23-25, illetve T 23-25 - K581; kompenzálható tételek: hiány: T 581 - K 23-25; többlet: T 23-25 - K 581; leltárhiány (ha nincs készleten, akkor először készletre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. február 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 551
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Cikkelemes készletnyilvántartás leltárhiányának elszámolása

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha a cikkelemes elszámolású kereskedelmi egységeink év közben keletkező készlethiányát az egyéb ráfordítások között, a "kereskedelmi egységek leltárértékelési különbözete" számlán rögzítjük?
Részlet a válaszból: […]ténylegesen leltározott árukészlet mennyisége összevethető a nyilvántartás szerinti mennyiséggel, megállapítható a mennyiségi eltérés (és annak értéke is). Ez esetben megállapítható a leltárhiány, a leltártöbblet, amelyet az új Szt. 81. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerint egyéb ráfordításként, illetve az új Szt. 86. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint rendkívüli bevételként kell elszámolni. A kérdésben szereplő esetben tehát - az előbbiek szerint - a leltáreltéréseket leltárhiányként, illetve leltártöbbletként kell elszámolni. Leltárértékelési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. december 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 456
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést