Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

85 találat a megadott lízing tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Lízingelt gépjármű értékesítése a lejáratkor
Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing keretében vásárolt gépjárművel kapcsolatban kérdezem: 2020-ban, élve a hitelfizetési moratóriummal, nem törlesztettük a hitelt, azonban az eredeti ütemezés szerint ebben az évben kell a maradványértéket rendezni. A bank tájékoztatása szerint erre nem vonatkozik a moratórium. Élve a vevőkijelölési jogunkkal, egy 3. felet jelöltünk meg, aki a maradványértéket ki is fizette a lízingcégnek. Természetesen a 2020. 4. hónaptól fennálló törlesztőrészleteink rendezetlenek. A banknak ki kell-e adnia a törzskönyvet, illetve a tulajdonjog-átírási hozzájárulást? Ha igen, akkor jól gondolom-e, hogy a tulajdonjog átruházása napjával a lízingbe vevő kivezeti a könyveiből az eszközt, a 3. fél állományba veszi? Ha nem, akkor mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszból: […]vevő a harmadik személynek azzal, hogy élt a vevőkijelölés jogával, és így a lízingbe adó cég a gépjárművet a harmadik személy részére értékesítheti adásvételi vagy lízingszerződéssel. Ahhoz, hogy a lízingbe adó cég a gépjárművet értékesíteni tudja, az kell, hogy a gépjármű a könyveibe visszakerüljön, ehhez pedig az, hogy a lízingbe vevő (a kérdező cég) a gépjárművet a lízingbe adó cégnek dokumentáltan visszaadja.A lízingszerződést a kijelölési joggal való élés időpontjával lejártnak kell tekinteni, és ezzel az időponttal a lízingbe adó cégnek helyesbítő számlát kell kiállítania, az adott esetben a maradványértéknek megfelelő összegben, amely számla alapján a lízingbe vevőnek csökkenteni kell a gépjármű bekerülési értékét és a lízingbe adóval szembeni kötelezettségét. Ezt követően a lízingbe vevőnél a lízingbe adóval szembeni kötelezettség a még nem törlesztett részletekkel kell, hogy megegyezzen. Mivel a fentiek szerint a lízingszerződést lejártnak kell tekinteni, ezért a volt lízingbe adó és a volt lízingbe vevő között új kölcsönszerződést kell kötni, és a jövőben aszerint kell eljárni (a kölcsönt újból[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8391
2. találat: Lízingbe vevőtől bérbe vett eszköz
Kérdés: A lízingbe adótól a lízingbe vevő 3 év határozott időre termelőeszközöket lízingel. A lízingbe vevő az eszközöket a bérbevevőnek bérbe adja 3 évre, határozott időre. A bérleti szerződésben szerepel, ha a bérleti szerződés lejáratakor a bérbevevő nem él a vétel jogával, akkor vissza kell adnia a bérbeadónak az eszközöket. A bérleti szerződésben eszközértékről, maradványértékről nem esik szó, csak a bérleti díj összegét tartalmazza. A három fél egy különmegállapodást is kötött, mely szerint, ha a lízingbe vevő nem él a lízingszerződés végén a vételi jogával, a bérbevevő a megállapodás alapján a lízingbe adó írásbeli felhívása alapján köteles az eszközöket egy előre meghatározott áron megvenni. A bérbevevő oldaláról hogyan kell kezelni a számvitelben ezt a helyzetet? Elegendő, ha a bérleti díjat könyveljük költségként a bérbeadó számlája alapján, és ha a lízingszerződés végén a bérbevevő veszi meg a termelőeszközöket, akkor a lízingbe adó cég számlája alapján tárgyi eszközként nyilvántartásba vesszük (aktiváljuk, majd értékcsökkenést számolunk el a további használat idejére)?
Részlet a válaszból: […]lízingidőszak végével, amikor a lízingbe vevő a termelőeszközöket visszaadja a lízingbe adó részére), a lízingbe adó cég a különmegállapodás alapján számlázza a bérbevevő (most már vevő) felé a termelőeszközök eladási árát, a bérbevevő-vevő azokat a számlázott értéken elsődlegesen beruházásként számolja el, majd a használatbavételkor a megfelelő tárgyi eszközök között állományba veszi, az állományba vételt követően pedig a várható hasznos élettartam alatt terv szerinti értékcsökkenési leírást könyvel.A válaszban leírtakhoz az is szükséges, hogy a lízingbe vevő (bérbeadó) a lízingbe vett termelőeszközöket a könyvviteli nyilvántartásában szabályszerűen rögzítse beruházásként, majd aktiválja, és a bérbeadás időpontjától terv szerinti értékcsökkenési leírást számoljon el. (A lízingbe vevő csak az eszközei között kimutatott termelőeszközöket tudja bérbe adni!) Természetesen a lízingbe vevőnek könyvelnie kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8292
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Lízingbe adott lakás építményadója
Kérdés: Magánszemély ügyfelem pénzügyi lízing keretében használja a lakását. Ezzel kapcsolatban az ingatlanszerzés után illetéket is fizetett. A lízingcég külön kiszámlázza neki az építményadót, és nem érti, hogy miért nem veheti igénybe az önkormányzat által a magánszemélyeknek adott adómentességet. A szabályokból nem egyértelmű, hogy ilyen esetben kell-e építményadót fizetni, valamint az, hogy ki érvényesítheti a mentességet.
Részlet a válaszból: […]vagy véglegesen elutasította, vagy azt visszavonták, vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét. Ugyanezen paragrafus 3. pontja azt is rögzíti, hogy mi (mely jog) minősül a Htv. szerinti - adóalanyiságot keletkeztető - vagyoni értékű jognak (pl.: haszonélvezeti jog, használati jog).A tényállásból az tűnik ki, hogy a kérdéses lakás Htv. szerinti (ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett) tulajdonosa a magánszemély ügyféllel zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötő pénzügyi intézmény. Amennyiben a lízingbe adó nem járult hozzá a lízingbe vevő javára semmilyen - a Htv. szerinti - vagyoni értékű jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez (szinte bizonyos, hogy ez így van), akkor a lízingbe adó az építményadó alanya is egyben. (A lízingbe adás tényét ugyan az ingatlan-nyilvántartás tartalmazhatja, de az - mivel tény és nem jog bejegyzéséről van szó - nem eredményez az ingatlanon vagyoni értékű jogot.)Tekintettel erre a körülményre, így - még ha a helyiadó-rendelet alapján a magánszemély tulajdonos adóalany mentességet is élvez az adó alól - ez a mentességi szabály nem alkalmazható a magánszemély lízingbe vevő esetén, hiszen ő nem adóalany (nem tulajdonos és nincs vagyoni értékű joga az ingatlanon). Mindez a pénzügyilízing-konstrukció sajátosságából következik.Az építményadó-kötelezettség szempontjából irreleváns az, hogy a lízingbe vevő mint ingatlanszerző - a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől függetlenül - már a lízingszerződés megkötése okán köteles a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére. Az Itv. 3. §-ának (7) bekezdése ugyanis a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező, ingatlanok pénzügyi lízingjére vonatkozó szerződések esetén - a tulajdonszerzés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől függetlenül - a szerződés megkötésének napjához rendeli az illetékkötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8156
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4. találat: Nyílt végű pénzügyi lízing vevő kijelölésével
Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?
Részlet a válaszból: […]számolt, hogy a szóban forgó tárgyi eszközt 5 éven keresztül használni fogja.)Ha viszont szó szerint értelmezzük - a kérdésben nem körülírt - lízingszerződést, mely szerint a lízing futamideje 3 év (ami a használatbavételkor biztosnak tekinthető, megfelel a "várható" követelményének), akkor a lízingbe vevő cégnek számolnia kellett volna a szerződés szerinti maradványértékkel (a 2300 E Ft-tal), és a hasznos élettartamot 3 évben meghatároznia, amelynek hatására a terv szerinti értékcsökkenési leírás kulcsa a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték 33 százaléka lett volna.A vevőkijelölés jogával a lízingbe vevő cég élhet, de a lízingelt eszközt a lízingbeadónak kell eladnia a kijelölt magánszemély részére. (Azért is, mert a lízingelt eszköz tulajdonosa a lízingbeadó!) Ehhez a lízingelt eszközt a lízingbeadónak vissza kell vennie, a visszavételről helyesbítő számlát kell a lízingbeadónak kiállítania (nála beszerzés, majd értékesítés a kijelölt magánszemély részére).A lízingbe vevő cég a lízingbeadó helyesbítő számlája alapján csökkenti a lízingbeadóval szembeni kötelezettségét és a beruházásként elszámolt összeget: T 448 - K 161 (2300 E Ft), majd kivezeti a könyveiből a tárgyi eszközt (legyen ez egy termelőgép) a beszerzési érték korrekciójaként: T 161 - K 131 (2300 E Ft), összevezeti a bruttó értéket a terv szerinti értékcsökkenéssel (T 139 - K 131), majd a bruttóérték-számlán mutatkozó egyenleget (4632 E Ft) elszámolja terven felüli értékcsökkenésként (T 8664 - K 138 és T 138 - K 131).A kérdés szerinti veszteség tehát terven felüli értékcsökkenés formájában jelenik meg. A Tao-tv. előírásait kell figyelembe venni annak megítéléséhez, hogy ezen terven felüli értékcsökkenéssel kell-e növelni az adózás előtti eredményt vagy sem.A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az adóévben az adózás előtti eredmény terhére elszámolt terven felüli értékcsökkenés, továbbá a tárgyieszköz-állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7796
5. találat: Egyéni vállalkozó nyílt végű gépkocsilízingje
Kérdés: Egyéni vállalkozó nyílt végű lízing keretében személygépkocsit lízingel. Mivel elektromos a gépkocsi, a cégautóadót nem kell megfizetnie. Az üzemeltetéssel kapcsolatosan felmerült javítási, üzemanyag- stb. költségeket, a havonta fizetendő áfát és az értékcsökkenést hogyan számolhatja el?
Részlet a válaszból: […]elszámolása miatt van jelentősége.A saját tulajdonú kizárólag üzemi célú személygépkocsi esetében az üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint a vonatkozó leírási kulcs alkalmazásával érvényesíthető értékcsökkenési leírás.Üzemanyag-felhasználás címén vagya) az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár,b) a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe.A számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség, azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyag-felhasználással összefüggő költségelszámolási módszertől - ideértve a választott üzemanyag-fogyasztási normát is - nem térhet el. Nem alkalmazható az a) pont rendelkezése, ha az egyéni vállalkozó az Áfa-tv. szabályai szerint az üzemanyag általános forgalmi adóját levonásba helyezi.A saját tulajdonú, nem kizárólag üzemi célú személygépkocsit beszerzési árával szemben átalányban érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Az átalány szerinti elszámolás a következő módon érvényesíthető: nyilvántartás vezetése mellett az éves bevételnek 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10 százaléka vehető figyelembe, illetőleg a hivatkozott pontban meghatározott átalány címén egyébként elszámolt költség ezzel az összeggel növelhető. Egy adott személygépkocsi értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány. Más költségek, az üzemanyag-felhasználás, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége az üzemi használattal arányosan számolhatók[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7769
6. találat: Maradványértéken vásárolt lízingelt személygépkocsi
Kérdés: 36 hónapos pénzügyi lízingszerződés lejáratakor a lízingelt személygépkocsit a kft. maradványérték+áfa összegben megvásárolta. A lízing indulásakor a személygépkocsi nettó értékét a lekötött fejlesztési tartalék terhére számolták el. Az adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenés nulla volt, az Szt. szerint 3 évre tervezetten, a maradványérték figyelembevételével számoltuk el az értékcsökkenést. A maradványértékre jutó áfát kivezethetjük-e a fejlesztési tartalék terhére? Hogyan kell megváltoztatni az értékcsökkenés elszámolását az Szt. szerint? A bruttó beszerzési érték lesz az eredeti nettó érték és a maradványértékre jutó áfa? Három év alatt az értékcsökkenés nem 20%-kal, hanem 33%-kal került elszámolásra. Emiatt kell korrigálni az elszámolt értékcsökkenést? Az 5. év végére a maradványértéket nullával tervezzük. Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszból: […]ellenértékét tartalmazó számlázott összegre az áfát nem kell felszámítani. (A lízingdíj két részből áll, egyrészt a törlesztőrészlet, amelyre az áfát fel kell számítani, másrészt a kamat, amely viszont nem áfaköteles.)Akkor jártak volna el helyesen a kérdező cégnél, ha a lízingbeadó által számlázott lízingelt személygépkocsi teljes értékét beszerzésként számolják el (T 161 - K 448 és T 142 - K 161). A lízingdíjban felszámított áfát pedig levonásba helyezik.Ha úgy döntöttek, hogy a 36 hónapos futamidő alatt a lízingelt személygépkocsi maradványértékkel csökkentett összegét számolják el terv szerinti értékcsökkenésként, a számvitel-politika keretében hozott döntésük nem kifogásolható, bár nem biztos, hogy megalapozott. Ez esetben az elszámolt értékcsökkenés könyvelése: T 571 - K 149, a 142. és a 149. számlák különbözete pedig a maradványértékkel azonos. A korábbi döntés megváltoztatható (ami miatt a korábban elszámolt terv szerinti értékcsökkenés leírt összegét nem kell megváltoztatnia), bár nehezen indokolható, hogy a lízing futamideje lejártával a használat körülményeiben érdemi változás következett be. Hozható olyan számvitel-politikai döntés, hogy a maradványértéket két év alatt írják le, bár megkifogásolható, hogy a személygépkocsinak az 5. év végén ne legyen maradványértéke.A lízingbeadó által a maradványérték számlázásakor felszámított áfa ugyanúgy levonható, mint a törlesztések áfája (és ezért a személygépkocsi beszerzési [bruttó] értékét azzal növelni nem kell). A maradványérték az utolsó törlesztőrészlet. A maradványérték megfizetéséhez valójában eszközbeszerzés nem kapcsolódik. A lízingelt személygépkocsi beszerzése már a lízingbevételkor megtörtént. A maradványérték megfizetésével a tulajdonjog száll át a lízingbevevőre. (A maradványérték szóhasználat elkerülhető,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7688
7. találat: Lízingelt gépjármű a futamidő után
Kérdés: A kft. nyílt végű lízing keretében személygépkocsit szerzett be. A futamidő végén a társaság lemondott a gépjármű tulajdonjogának megszerzéséről. Az egyik tulajdonos fizette meg a maradványértéket (ő lett a tulajdonos), de a személygépkocsi üzembentartója továbbra is a kft. A lízing futamideje alatt üzembentartóként elszámoltuk az értékcsökkenési leírást. A futamidő végén mi a teendő? A lízingkötelezettséget ki kell vezetni, de mi történik az üzembentartói státusszal? Az eszközt is ki kell vezetni a könyvekből? A gépjárművet továbbra is a kft. használja.
Részlet a válaszból: […]maradványértékéről, illetve a lízingszerződésben meghatározott értékéről. A helyesbítő számla a lízingbeadáskor kiállított számla szerinti értéket helyesbíti, ezért azt a lízingbeadónál az árbevételt csökkentő tételként kell kimutatni, a visszavett személygépkocsit pedig az eladott áruk beszerzési értékét csökkentő tételként kell készletre venni az árbevételt csökkentő értékkel azonos összegben. Ezt követően tudja a lízingbeadó az egyik tulajdonos részére a maradványértéken és az arra felszámított áfa ellenében eladni a személygépkocsit, és szerez tulajdonjogot a tulajdonos.A kérdező kft.-nél a lízingbeadó helyesbítő számlája alapján csökkentenie kell a nyílt végű pénzügyi lízing miatt a lízingbeadóval szemben fennálló kötelezettségét (ez legalább akkora összegű, mint a maradványérték) a lízingelt személygépkocsi bekerülési értékével szemben (T 448 - K 161 és T 161 - K 142). Ha a 448. számlán egyenleg marad, azt a lízingbeadóval pénzügyileg rendezni kell.A helyesbítő számla alapján a lízingelt és visszavett személygépkocsit az eszközök közül is ki kell vezetni, a 142. számlán lévő összeget csökkenteni kell a terv szerinti értékcsökkenési leírás, esetleg a terven felüli értékcsökkenés összegével (T 149 - K 142, T 148 - K 142). Ha a 142. számlán Tartozik egyenleg marad, azt egyéb ráfordításként kell elszámolni (T 8664 - K 142), mint terven felüli értékcsökkenést. Ha a 142. számlán Követel egyenleg marad, akkor abból a tárgyévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással - maximum - azonos összeggel a költséget kell csökkenteni (T 142 - K 571), az azt meghaladó összeget pedig az egyéb bevételek között kell kimutatni (T 142 - K 9699).A lízingbevevő a lízingelt személygépkocsi használója, a lízingelt személygépkocsit a könyveiben kimutató társaság köteles a személygépkocsi bekerülési értéke alapján terv szerinti értékcsökkenési leírást elszámolni. Így a kft.-nek nem azért kellett terv szerinti értékcsökkenést elszámolnia, mert a gépjármű üzembentartója volt. A lízingbevevő a lízingelt személygépkocsi üzembentartója is, mert a gépjármű egyedüli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7650
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
8. találat: Totálkáros lízingelt személygépkocsi
Kérdés: A társaság 2 évre szóló nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött 2017-ben személygépkocsira. A személygépkocsit a lízing eddig eltelt időtartama alatt kizárólag üzleti célra használták. A gépkocsi 2017. év végén baleset következtében gazdasági totálkáros lett, használhatatlanná vált. A gépkocsi casco biztosítással rendelkezett. A biztosítást a lízingbe adó kötötte, és annak díját a lízingbe vevőre átterhelte. A biztosító a kártérítés összegét a lízingbe adó felé fogja teljesíteni. Mi a helyes könyvelési és számlázási eljárás társasági adó és áfaalap vonatkozásában? Az ügylet áthúzódik 2018. évre. Az áthúzódó hatást hogyan kell kezelni?
Részlet a válaszból: […]törlesztőrészlet (T 448 - K 384), amelyre a lízingbe adónak az áfát is fel kell számítania, amely előzetesen felszámított áfát a lízingbe vevő levonásba helyezhetett, másrészt a kamat, amelyet a pénzügyi műveletek között kell elszámolni (T 8731 - K 384).A baleset bekövetkezésekor a lízingbe vevőnél a lízingelt eszköz a könyvekben nettó értéken szerepel, a pénzügyi lízing miatti kötelezettség pedig a törlesztéssel csökkentett bekerülési értéken. (A lízingbe vevőnek a terv szerinti értékcsökkenési leírást a baleset időpontjáig kell elszámolnia.)A nyílt végű pénzügyi lízingszerződésben kell szabályozni, hogy a totálkáros személygépkocsi milyen értéken kerül vissza a lízingbe adóhoz (jellemzően papíron). Ehhez a lízingbe adónak helyesbítő számlát kell kiállítania az áfa felszámítása nélkül. A helyesbítő számla alapján a lízingbe vevő sztornírozza a beszerzést: T 448 - K 161, T 161 - K 132. A helyesbítő számla könyvelése után a személygépkocsi nettó értékét (ha marad!) a lízingbe vevőnél terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni: T 139 - K 132, T 8664 - K 132. A 448. számlán maradó egyenleget pedig pénzügyileg rendezni kell (többlettörlesztés esetén a lízingbe adónak kell fizetnie).A személygépkocsi visszavételéről a helyesbítő számla kiállítását az indokolja, hogy a biztosító a lízingbe adónak fog fizetni, a biztosítónak fizetett díjat pedig a lízingbe adó a lízingbe vevőre áthárította. A visszavett személygépkocsi állományból történő kivezetését a lízingbe adónál kell könyvelni.A baleset napjával kell könyvelni a lízingbe vevőnél is és a lízingbe adónál is, függetlenül attól, hogy az ügylet csak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7597
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Nyílt végű pénzügyi lízing áfája
Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi áfáját nem kívánjuk visszaigényelni. A gépkocsi értéke 10 millió forint, 5 millió forint az önrész, amely gépkocsi-beszámítás volt. A hátralévő összeget fizette ki a lízingbeadó, amelyről törlesztőrészlet+áfa+kamat megbontásban számlát küld minden hónapban. A maradványérték bruttó 1,4 millió forint. A beszerzési érték tartalmazza-e a le nem vonható áfát? Hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszból: […]törlésével módosítani).A kérdező cégnél a személygépkocsi lízingbeadótól történő átvételét a lízingbeadó számlája alapján a következők szerint kell könyvelni: T 161 - K 448, aktiváláskor: T 142 - K 161, összege 10 millió forint.Az önrész 5 millió forint, amely gépkocsi-beszámítás volt. Feltételezhetően az a lízingbe vevő cég gépkocsija volt. A beszámításhoz ezt a gépkocsit a lízingbe vevő cégnek el kell adnia a lízingbeadónak 5 millió forintért, és ilyen összegben számláznia is kell (az áfa felszámítása attól függ, hogy milyen gépkocsi került beszámításra): T 311 - K 961 és T 861 - K 142. Ezt követően a lízingbevevő beszámíthatja követelését a lízingbeadóval szembeni tartozásába: T 448 - K 311.A törlesztőrészleteket, az arra felszámított áfát, továbbá az esedékes kamatot áfa nélkül a lízingbeadónak számláznia kell, a lízingbevevő pedig:- az áfa nélküli törlesztőrészletekkel csökkenti a lízingbeadóval szembeni kötelezettségét: T 448 - K 384,- az áfa levonható, mert a nyílt végű pénzügyi lízinget az Áfa-tv. bérleti jogviszonynak tekinti: T 466 - K 384,- a fizetendő kamatot pedig a pénzügyi ráfordítások között kell elszámolni: T 8731 - K 384.Az előbbiektől a maradványérték könyvelése annyiban tér el, hogy az előzetesen felszámított áfa le nem vonhatóvá válik, mivel a maradványérték megfizetésével a lízingbevevő a személygépkocsi tulajdonjogát is megszerzi. Az 1,4 millió forint áfájával tehát a személygépkocsi bekerülési értékét kell növelni: T 142 - K 384.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7499
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
10. találat: Építményadó ingatlan pénzügyi lízingje esetén
Kérdés: Cégünk ingatlanok pénzügyi lízingjével foglalkozik. Vita támadt a tekintetben, hogy a pénzügyi lízingbe adott ingatlanok kapcsán ki az építményadó alanya.
Részlet a válaszból: […]tekinteni, kivéve, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen elutasította, vagy azt visszavonták, vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét.A fentiek alapján a Htv. vonatkozásában nemcsak azt a személyt kell az építmény tulajdonosának, s így adóalanynak tekinteni, akit/amelyet az ingatlan-nyilvántartás tulajdonosként nevesít, hanem azt a személyt/szervezetet is, akinek szerzését az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés alapján az ingatlanügyi hatóság széljegyezte. Ez utóbbi esetben a széljegyjogosult adóalanyisága a széljegyre vétel évét követő év első napján keletkezik, a fentebb említett kivételekkel.2014. március 15-én lépett hatályba a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, melynek LIX. Fejezete a pénzügyilízing-szerződést, míg az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 17. § - 2014. július 1-jétől hatályos - (1) bekezdése az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények körében a pénzügyilízingbe-adást szabályozza.Tekintve, hogy az ingatlanügyi hatóság pénzügyilízing-szerződés esetén az ingatlan-nyilvántartásban mindösszesen a pénzügyilízingbe-adás tényét [Inytv. 17. § (1) bekezdés 30. pont], és ennek kapcsán a lízingbe vevő személyét rögzíti (lízingszerződés esetén nincs az Inytv. 48. §-a szerinti széljegyre vétel), így a lízingbe vevő nem felel meg a Htv. 52. §-a 7. pont második mondatában szabályozott tulajdonos fogalmának, ennek következtében az építményadó alanyának sem tekinthető. A lízingbe vevő tulajdonszerzése csak az utolsó lízingdíjrészlet kiegyenlítését követően, a lízingbe adó erre vonatkozó nyilatkozatának kiadását követően,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7472
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést