Személygépjármű magáncélú használatának elszámolása

Kérdés: Milyen lehetőségek vannak a céges személygépjármű, illetve kisteherautó magánhasználatának elszámolására? Hogyan kell szabályosan elszámolni, könyvelni, illetve bizonylatolni a magánhasználatot?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezései szerint megállapított vagy a számlák alapján meghatározott üzemanyagköltség,– és az általános személygépkocsi-normaköltség (15 Ft/km)figyelembevételével számított összeg, plusz fizetendő áfa. (Az áfa nélküli összeg árbevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Saját rezsis beruházás áfája

Kérdés: Saját rezsis beruházást kiviteleztünk, amelyhez bérköltség és anyagköltség kapcsolódik. A beszerzett anyagok áfáját a számlák teljesítési dátumakor visszaigényeltük, a tárgyi eszközt teljes egészében adóköteles tevékenységhez kívánjuk használni. Az üzembe helyezéskor hogyan kell könyvelni a felszámítandó áfát?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük: a saját rezsis beruházás költségei között nemcsak a bérköltség és az anyagköltség jelenik meg, de a bérek járulékai, a szociális hozzájárulási adó, esetleg az egészségügyi hozzájárulás, továbbá a gépköltség számlázott összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Bérbe vett ingatlanon végzett beruházások

Kérdés: A cég bérel egy kivett lakóház, udvar megnevezésű, 411 négyzetméter területű ingatlant. A bérbeadóval megállapodtak, hogy legkésőbb 5-6 éven belül a cég megveszi az ingatlant. A bérleti szerződést úgy kötötték, hogy a cég értéknövelő beruházásokat hajt végre az ingatlanon. Az udvaron található romos garázst és a garázzsal egybeépített kerítést a cég elbontotta, a fákat kivágta és az udvart átalakította parkolóvá. Az udvar másik oldalán található kerítésen végzett kisebb bontás után a kerítést átalakította. A későbbiek során a lakóépületet is szeretné felújítani és irodává, tárolóvá átalakítani. Ez egyelőre bérelt ingatlanon végzett beruházás, felújítás, célszerű megbontani aszerint, hogy épület, parkoló vagy kerítés. Nem tudom eldönteni, hogy a bekerülési érték része-e, vagy igénybe vett szolgáltatás (a kerítésbontás, sittelhordás, illetve épületbontás, sittelhordás, kapukészítés). Amikor megveszi a cég az ingatlant, akkor a bekerülési értéket meg kell osztani telekre és építményre, az építményeket épületre, kerítésre, parkolóra. Az ingatlan megvásárlását követően hogyan kezelem majd a bérelt ingatlanon végzett beruházást, felújítást?
Részlet a válaszából: […] ...nehéz a kérdésre válaszolni, mert a számviteli elszámoláshoz szükséges alapfogalmak sem tisztázhatók a kérdés alapján.Sokszor leírtuk, hogy olyan tárgyi eszköz nincs, mint az ingatlan. Az ingatlan a tárgyi eszközök egy csoportjának a közös elnevezése. Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Támogatáshoz kapcsolódó költségek elszámolása

Kérdés: Ügyfelem GINOP-támogatást nyert ("Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása"), amelynek részei: De minimis támogatás, Regionális beruházási támogatás, Kis- és középvállalkozások vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás, Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás. A projekt eredménye egy saját fejlesztésű egyedi gép prototípusának létrehozása, amely sorozatgyártásra lesz alkalmas (máshol). Létrejön saját forrásból és az igényelt támogatásból. A projekt során (eleje 2016, elszámolása várhatóan 2018) keletkezett eszközbeszerzések (amiből összerakják a gépet), a beléjük beépített szoftverek, közbeszerzési költségek, a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások, anyagköltségek hogyan könyvelendők az évek során? Úgy gondoljuk, hogy az 5. Számlaosztályban elsődlegesen, majd év végén átvezetve azt a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként, lekötött tartalékképzéssel, minden évben. Majd a prototípus elkészülte után átvezetjük a szellemi termékek közé. 2016-ban támogatási előleget is kaptunk. Azt hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés elején különböző támogatási formákról szól a kérdező, amelyeknek nyilvánvalóan nem lehet azonos az elszámolási módja, illetve a felmerült költségek számbavétele sem. A válaszban csak a kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Matricázott hűtővitrin kihelyezése értékesítés elősegítésére

Kérdés: Gyártói tevékenységet végző vállalkozásunk a tulajdonában álló, a termékeink emblémájával, reklámszlogenjével felmatricázott hűtővitrint bocsát a partnerkereskedői rendelkezésére abból a célból, hogy azok a termékeinket onnan értékesítsék. A hűtő elhelyezéséért (kihelyezéséért) a kereskedőnek díjat fizetünk. Emellett cégünk megállapodik a kereskedővel arról is, hogy a márkanévvel vagy reklámszlogennel feliratozott, nyomtatott reklámot tartalmazó állványokon (display-eken) elhelyezi termékeinket, továbbá a boltban, áruházban kóstolási standot állítunk fel, és a termékünket népszerűsítő pólót viselő hoszteszeket alkalmazunk. Sok esetben egy ügynökséget bízunk meg a szervezési feladokkal. Az állvány szinte minden esetben cégünk tulajdona, s díjat fizetünk a kereskedőnek az állvány kihelyezéséért. Ezen esetekben beszélhetünk-e reklámadó-kötelezettségről, s ha igen, akkor ki lesz a reklámadó alanya?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonolná, illetve rendelkezne vele (azaz a kereskedő döntene arról is, hogy a hűtőt hol helyezi el), és látná el reklámcélú emblémákkal, szlogenekkel. Ekkor ugyanis a vállalkozás által fizetendő díj egyértelműen a reklámközzététel ellenértékének minősülne, s...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Befektetési alap a helyi adó vonatkozásában

Kérdés: Cégünk befektetésialap-kezelő társaság. Az a kérdés merült fel, hogy az ingatlant fejlesztő, bérbe adó befektetési alap alanya-e a helyi iparűzési adónak, figyelemmel arra, hogy a befektetési alap helyett társaságunk, az alapkezelő jár el?
Részlet a válaszából: […] ...jogi személyek vagy egyéb szervezetek) egyikébe.A befektetési alap ugyanakkor – a 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény 65. §-a értelmében –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Magyar cég angol ügyvezetőjének angliai útja

Kérdés: Cégcsoportunk vezérigazgatója, aki egyben az anyavállalat egyik tulajdonosa is, illetve mind az angliai tagvállalat, mind a magyar tagvállalat ügyvezetője, angol-magyar állampolgár. Mindkét országban rendelkezik állandó lakcímmel, de a magyar cégkivonaton az angol címével szerepel, és az év nagyobb hányadában Magyarországon tartózkodik, csak a magyar cégben van bejelentett munkaviszonya. Ez az ügyvezető rendszeresen utazik Angliába, a cégcsoport üzleti ügyeit intézni, amire a magyar cégben elszámoltatja és felveszi a külföldi kiküldetés napidíjait, illetve a szállásköltségen kívül (Angliában való tartózkodása alatt a saját házában lakik) minden, az utazással kapcsolatban felmerülő költségét – többek között egy angol rendszámos saját autó üzemanyagát – dologi kiadásként. Kérem álláspontjukat, hogy helyes-e az Angliában felmerülő költségek magyar cégben történő elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az üzemanyagköltség és 15 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség számolható el, oly módon, hogy az ügyvezetőnek nem keletkezik adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Számla hitelkártyás vásárláshoz

Kérdés: Szeretném megérteni, hogy hitelkártyás vásárlás esetén milyen számlát kell/lehet kiállítani, és azt milyen törvény vagy rendelet alapján. Nyomtatványboltokban a számlák készpénzes, egyszerűsített számla és számlatömb elnevezés alatt kaphatók. Melyik és mi alapján alkalmas a vásárlás vagy szolgáltatás kártyás fizetésekor történő számlázására? Az első két számla tartalmilag egyforma.
Részlet a válaszából: […] ...számla fogalmát, illetve a számlázás szabályait az Áfa-tv. határozza meg. A jogszabály a számla, illetve az egyszerűsített számla fogalmakat különbözteti meg, általában ez utóbbit nevezi a köznyelv "készpénzes számlának". Az Áfa-tv. 168. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Követelésvásárlás szerződésének a módosítása

Kérdés: "A" társaság megvásárolta "B" cégtől annak a "C" társasággal szemben fennálló követelését. Az eredeti követelés kölcsöntartozás, 50 millió forint tőke és 10 millió forint kamat. A megállapodás szerint az "A" társaság a követelést 12 millió forint összegben szerzi meg. "A" társaság tulajdonosa "C" társaságnak, "A" társaság a követelésvásárlásról tájékoztatta a "C" társaságot. "A" társaság 12 millió forintos egyéb követelést mutat ki, a 0. Számlaosztályban pedig az 50+10 millió forintot. Ezt követően "A" társaság és "C" társaság a megállapodást módosítja. A tőke összegébe a kamat összegét is beszámítják, és a 60 millió forintot átszámítják devizára, az egyéb feltételeken is módosítanak. Felvetődő problémák: Az új megállapodás megváltoztatja-e az "A" társaságnál a követelés jogcímét, összegét? Az egyéb követelés tagi kölcsönné változik-e? Kell-e kezelni azt a tényt, hogy a követelés hosszú lejáratú? A 0. Számlaosztályban kell-e követni az új szerződés szerinti adatokat (devizában nyilvántartás, átértékelés)? A szerződés alapján kapott kamat pénzügyi bevétel vagy egyéb bevétel? "A" társaság a követelést a szerződés szerinti összegekkel egyezteti, figyelembe véve a közben keletkező kamatokat és pénzügyi teljesítéseket? A "C" társaságnál a kölcsön és kamat együttes összegében kölcsöntartozást kell kimutatni? Az analitikában a devizás elszámolást rögzíteni kell? Stb.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert az utóbbi időben megszaporodtak a követelésvásárlással kapcsolatos variációk, a kitalált variációk sok esetben "köszönőviszonyban sincsenek" a jogszabályi előírásokkal.A követelés eladással-vásárlással kapcsolatos törvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Többletföldhasználati megállapodás adózása

Kérdés: Adott egy mezőgazdasági művelés alatt álló termőföldnek minősülő terület, amelynek több tulajdonosa van (osztatlan közös tulajdon). Ebben az osztatlan közös tulajdonú ingatlanban az egyik tulajdonos használni kívánja egy másik tulajdonos földterületét mezőgazdasági művelés céljából. A felek az ügylet tárgyát képező területre használati megállapodást kötelesek kötni, amely megállapodás gyakorlatilag a haszonbérleti szerződéssel azonos tartalmú. A termőföld használatáért a használó a használatba adónak bérleti díjat fizet. A 2013. évi CCXII. törvény 70. §-ának (3) bekezdése értelmében az egyik tulajdonos által, a használati rend szerinti, tulajdoni mértékével egyezően művelt területet növelheti a másik tulajdonos tulajdonában lévő, és korábban saját maga által művelt tulajdonával egyező területtel, amelynek írásba foglalt többlethasználati megállapodáson kell alapulnia. Adójogi értelemben tekinthető-e a többlethasználati megállapodásban szabályozott földhasználati szerződés azonosnak a haszonbérleti szerződéssel, adómentesen fizethető-e a bérbeadó számára a bérleti díj?
Részlet a válaszából: […] ...idéztük a kérdést, amelyben szakmai törvényben használt fogalmak adótörvényi fogalmakkal való azonosítására vár választ a kérdező. Szerencsésebb lenne, ha a különböző törvények ugyanazt a fogalmat használnák, és nem ragaszkodnának annyira a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.
1
8
9
10
28