176 talált cikk a megrendelés kifejezésre

Kérdés: A pénztárgépet először a NAV szállítói köréből kizárt vállalkozástól rendeltük meg, a megrendeléshez kapcsolódóan előleget fizettünk. Mivel a megrendelt pénztárgép helyett másikat kellett rendelnünk, igénybe vettük ehhez kapcsolódóan a NAV 31 750 Ft-os "kártalanítását". Hogyan kell ezt a "kártalanítást", engedményezést elszámolni? Kérdés továbbá, hogy az idevonatkozó rendelet szerint eredetileg járó 50 E Ft támogatást hogyan számoljuk el, mert itt is engedményezés van a rendelet előírása szerint?

Kérdés: Társaságunk szakképzéssel foglalkozó nonprofit gazdasági társaság. Tulajdonosa 99%-ban az önkormányzat. Tevékenysége változatlan, fogadja a térség szakiskoláinak tanulóit elméleti és gyakorlati képzésre. 2013-tól megváltozott a finanszírozási rendszer, belépett a rendszerbe a KLIK, amellyel tárgyalásokat folytattunk az általuk igénybe vett szolgáltatás ellenértékének meghatározására és számlázására vonatkozóan. Számlázhatunk-e oktatási szolgáltatást adómentesen? Ha nem, mi lehet a megfelelő szolgáltatási címszó az oktatói bérköltség és az egyéb rezsiköltség számlázására? Az ingatlan- és gépberuházás EU-s támogatásból valósult meg, így bérleti díjat nem számlázhatunk. Üzemeltetési hozzájárulást számlázhatunk? És az áfamentes? A KLIK-nek számlázott összeg vállalkozási célú bevétel? A megváltozott finanszírozás kapcsán tekinthető-e még a társaság szakképzéssel foglalkozó társaságnak?

Kérdés: Általában tiszteletdíjas tisztségviselőket küldenek külföldi konferenciára, de előfordult, hogy önkéntes tagot küldtek Svédországba fotóanyagot készíteni egy kiállításról. A magánszemély napi 15 euró külföldi kiküldetési napidíjat kap. Hogyan történik a napidíj kifizetése, elszámolása, bizonylatolása, adózása, bevallása, a kiküldetési rendelvény kitöltése? A szervezet előre lefoglalja a repülőjegyet, árát átutalja. Milyen időponttal történik a repülőjegy költségkénti elszámolása, ha a kifizetés decemberben volt, az utazás pedig januárban? A kiküldött személy külföldön autót bérel, tankol, kártyával szállást fizet, a számlák a kiküldő szervezet nevére szólnak. Figyelemmel kell-e lenni arra, hogy a kiküldött magánszemély a szervezet munkavállalója, tisztségviselője vagy önkéntese?

Kérdés: A kft. megrendelésre szoftvert fejleszt. Felmerülő költségeit költségnemekre, a szerződés szerinti eladási árat nettó árbevételként könyveli. Az elkészült szoftvereket másnak soha nem értékesíti, a felhasználói jogot átengedi a megrendelőnek. A nála maradó szerzői jogot (tulajdonjogot) az immateriális javak között nem mutatja ki, ezt csak a szerződésekből lehet levezetni. Ki kellene mutatni a szoftvert? Ha igen, milyen értékén? Értékcsökkenést elszámolhatna-e utána? Vagy a szoftverfejlesztés szolgáltatás? Ha a megrendelésre készítendő szoftver az üzleti év végéig nem készül el, milyen értéken kell készletre venni?

Kérdés: Közösségi megrendelőinknek egyedi tulajdonságokkal rendelkező biztonsági papírra van szüksége, amely egyediségvédelmi elemekkel testesül meg. Társaságunk arra vállal kötelezettséget, hogy ezen egyediséget eredményező védelmi elemek megjelenését egyszeri ellenszolgáltatás fejében mintegy gyártási jogként biztosítja a megrendelt papírban. A papír gyártásához a vevő elképzelései szerint társaságunk elkészíti a szükséges terveket és szerszámokat, amelyeket azonban nem ad át a megrendelőnek. A társaság arra vállal kötelezettséget, hogy az adott termékből – megrendelésre – gyárt, illetve meghatározott ideig gyártásra rendelkezésre áll. A mennyiség túllépése vagy a meghatározott idő elteltét követően ugyanezen biztonsági papír megrendelése esetén az eredetiségi költséget ismét ki kell fizetnie a megrendelőnek. A fenti szerződéses konstrukció áfa szempontjából hogyan ítélhető meg? Belföldi megrendelő – számviteli szempontból – miként kezeli az eredetiségi költséget?

Kérdés: E-mailben, PDF-formátumban érkező számlát kinyomtatunk, 2013. 01. 01-jétől befogadható-e a számla, levonhatjuk-e az áfát? A PDF-számla pont úgy néz ki, mintha postán küldték volna, mivel a számla aláírása nem kötelező.

Kérdés: A kft. 50%-ban tulajdonos tagja és egyben ügyvezetője az általa (mint magánszemély által) megalkotott technológiát a kft.-n keresztül kívánja értékesíteni know-how-ként. Hogyan kerülhet be a know-how a kft. könyveibe? Hogyan és milyen dokumentumok alapján lehet a bekerülési értéket korrekt módon megállapítani? A magánszemélyt terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a kft. nem értékesíti, csak a know-how felhasználási jogát adja el? Ha értékesítésre kerül be a kft.-hez, akkor is a szellemi termékek közé kell könyvelni?

Kérdés: A 2013. évi törvénymódosítások előírják a készpénzforgalom korlátozását, amely szerint egy szerződésre havonta maximum 1 500 000 forint fizethető készpénzben. Ha egy vállalkozás rendszeresen vásárol nagy értékű tévékészüléket, egy szerződésnek tekintendő, és összeadandó például a havi öt vásárlás, aminek az értéke esetleg meghaladja az 1,5 millió forintot? Egy szerződésnek kell tekinteni az azonos partnernek rendszeresen történő szállításokat?

Kérdés: Az 5681. kérdésre adott válaszukban hibát vélek felfedezni a felszolgált italok tekintetében. Az étterem nem kereskedik, hanem szolgáltat. Az italt nem változatlan formában értékesíti, hanem felszolgálva. Ezért úgy gondolom, a költségelszámolás helyes módja, ha az ital bekerülési értéke is anyagköltség és nem elábé.

Kérdés: Az adott cég filmgyártással foglalkozik. A film költségei fedezetének összeszedése több évig tart (jelenleg is). Az évek folyamán előkészítési költségeket számol el a cég. Hogyan számoljuk el az eddig befolyt pénzeszközöket? A film végleges elkészülése 2013-ban, esetleg 2014-ben várható, de az is lehet, hogy nem valósul meg. Hogyan kell ez esetben elszámolni?