Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott munkába járás (költségtérítés) tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Hazautazás költségtérítése menetjegyek alapján

Kérdés: Munkavállalónk hazautazás jogcímén költségtérítést vesz igénybe. A menetjegyek havi együttes összege előreláthatóan meg fogja haladni a hazautazással kapcsolatos munkáltatói költségtérítés havi felső korlátját, ami 2021. évben 39 730 forint. Ha a munkáltató a fenti összeg feletti részt is téríteni kívánja, abban az esetben a különbözet adó- (és járulék-) kötelessé válik? Bérként kell kezelni, és a közterheket megfizetni? Vagy a jegyek 100%-os összegéig -- ha ez meg is haladja a 39 730 forintot - adómentesen téríthető?
Részlet a válaszból: […]is, ha ez meghaladja a 39 730 forintot. Az Szja-tv. 25. § (2) bekezdés alapján ugyanis a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben juttat a magánszemélynek (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8617

2. találat: Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés: A munkába járás költségeinek elszámolásával az elmúlt években többször foglalkoztak. A vonatkozó jogszabályok alkalmazása során - az Önök válaszai ellenére - többször adódnak problémák. Ezért és az időközben bekövetkezett változásokra is tekintettel, kérem Önöket, térjenek vissza a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésekre, azok számviteli elszámolására, bizonylatolására is.
Részlet a válaszból: […]megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmi személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának- napi munkába járással kapcsolatosan, a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább a 86 százalékát (de lehet a teljes összeg is);- hazautazással kapcsolatosan, a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább a 86 százalékát, legfeljebb havonta 2018-ban 36 190 forintot (Hivatalos Értesítő 4/2018. száma szerint), amennyiben a munkavállaló= belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,= menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,= elővárosi vasúton (HÉV-en),= menetrend szerint közlekedő hajón, kompon vagy révenutazik a munkavégzés helyére továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.A munkába járással kapcsolatos, megtérített utazási költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. A könyvelés bizonylata a bérlettel vagy menetjeggyel elszámolásra kerülő összeg kifizetését dokumentáló, a munkáltató nevére szóló számla.Az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a Korm. rendelet szerinti munkába járás esetén költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)- a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy- hazautazásra a munkahely és a lakóhely közöttközforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 15 forint értékben kap a magánszemély.A 15 Ft/kilométer összeget meghaladó költségtérítés a magánszemély nem önálló tevékenységből származó bevétele.A Korm. rendelet 2017-ben módosított 4. §-ának (1) bekezdése alapján azonban az Szja-tv. szerinti 15 Ft/kilométer összegnek a 60 százaléka akkor jár, ha- a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincs közösségi közlekedés;- a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;- ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;- a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.Az utóbbi két esetet a munkáltató a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a Korm. rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.Az Szja-tv. szerinti 15 Ft/kilométer költségtérítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7664

3. találat: Munkába járás gépjármű-költségtérítése

Kérdés: Az Szja-tv. 25. § (4) bekezdése alapján, ha a munkavállaló a munkahelye és a lakhelye közötti útvonalra gépjárművel történő gépkocsi-költségtérítést kap, adóköteles jövedelme keletkezik-e, amit a kifizetés évéről szóló szja-bevallásban szerepeltetnie kell?
Részlet a válaszból: […]megtérítse. Az így kapott költségtérítést a jövedelem kiszámításakor nem kell figyelembe venni akkor, ha a juttatás az említett kormányrendelet szabályai szerinti, mértéke pedig a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a 9 forintot nem haladja meg. Az Szja-tv. 25. § (4) bekezdése azt rögzíti, hogy az önálló tevékenységet végző magánszemély[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7012
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Munkába járás saját gépjárművel történő költségtérítése esetén a munkavállalók részére a városhatártól városhatárig, vagy a munkavállaló lakóhelye és a munkáltató telephelye közötti útszakaszra fizethetünk költségtérítést?
Részlet a válaszból: […]közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni;- napi munkába járás: a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás;- hazautazás: a tartózkodási helyről - a munkavégzés rendjétől függően - legfeljebb hetente egyszer (havonta négyszer) a lakóhelyre történő oda- és visszautazás;- lakóhely: annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik;- tartózkodási hely: annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik;- hosszú várakozás: az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.A munkavállaló részére az Szja-tv.-ben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő térítés akkor jár, ha- a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;- a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;- ha a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6156

5. találat: Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Kötelező-e budapesti székhellyel rendelkező cégünknek a hazajárást megtéríteni azon munkavállalónknak, akinek az állandó lakóhelye Nyíregyháza, hétfőtől péntekig Budapesten albérletben él, hétvégenként utazik haza a szüleihez Nyíregyházára. A cég nevére kiállított számla ellenében köteles ezt a cég megtéríteni?
Részlet a válaszból: […]előírás, amely a munkáltatót kötelezné a munkába járás költségeinek a megtérítésére, nem volt és jelenleg sincs, ebből következően a munkaszerződésben (kollektív szerződésben) indokolt rögzíteni azt, hogy a munkáltató megtéríti-e vagy sem a munkába járás költségeit. Célszerű rögzíteni azt is, ha nem téríti meg!A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 36. §-a alapján a munkáltató a munkavállaló személyszállítási közszolgáltatás igénybevételével történő munkába járásának költségeihez utazási költségtérítést nyújt (tehát nem kötelező nyújtania!). A munkába járással összefüggésben utazási költségtérítésre jogosultak körét, a költségtérítés számítását, a számítás során figyelembe vehető költségeket, továbbá a költségtérítés mértékét és az igénybevétel jogosultsági feltételeit a kormány rendeletben szabályozza.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5598

6. találat: Munkába járással kapcsolatos költségek térítése

Kérdés: 1. A 39/2010. Korm. rendelet 2010. május 1-jétől hatályos. Mit jelent ez az elszámolhatóságban? Azaz a május 3-án elszámolandó áprilisi bérletet már az új rendelet szerint kell elszámolnom? 2. Az átutazó munkába járók helyi bérlete az új rendelet szerint már nem számolható el munkába járásként? Az, aki gödi lakos, Érdre jár dolgozni, kénytelen bp.-i helyi bérletet váltani. Ebben az esetben a helyi bérlet már nem számolható el? 3. A rendelet 7. §-a nyilatkozattételt ír elő. Ezt a nyilatkozatot minden egyes havi elszámoláshoz meg kell tenni, vagy elegendő egyszer, és az "él" mindaddig, amíg nincs a lakhelyben változás?
Részlet a válaszból: […]alkalmazni. Az áprilisi bérlet elszámolására tehát még a korábban hatályos rendelet szabályait kell alkalmazni. 2. Éppen ellenkezőleg. Az új rendelet munkába járásnak minősíti a helyi közösségi közlekedés átutazási célú igénybevételét is, a korábbi szabályok szerint ezt nem kellett a munkáltatónak kötelezően téríteni. A 39/2010-es kormányrendelet alapján a munkáltató köteles a kérdésben foglalt esetben a budapesti BKV-bérlet árának 86 százalékát is megtéríteni a Göd-Budapest, Budapest-Érd viszonylatra szóló jegyek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4947