Hallgatási díj elszámolása

Kérdés: Cégünk versenytilalmi megállapodás teljesítéséért a munkavállalónak ellenértéket fizet a munkaviszony megszüntetését követően. Milyen jogcímen fizetheti ki a cég az ellenértéket a volt munkavállalónak? Milyen költségre könyvelhető? Adóvonzatát hogyan könyveljük? (Esetleg a volt munkavállalónak be kell fizetnie a díj után?)
Részlet a válaszából: […] A versenytilalmi megállapodás teljesítéséért fizetett ellenértéket általában hallgatási díjnak nevezik. A hallgatási díj a munkaszerződésben rögzített, olyan címen fizetett juttatás, amellyel a munkáltató gazdasági érdekeinek védelmében a volt dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 24.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] A választ olyan kifizetésekkel folytatjuk, amelyek a KSH munkaügyi statisztika szerint az egyéb munkajövedelmek közé tartoznak, de amelyek a számviteli előírások szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések között nem szerepelnek, bár mint egyéb munkajövedelmek a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése

Kérdés: Egyik ügyfelünk volt munkavállalójával szemben pert vesztett. A munkaügyi bíróság ítélete szerint a volt munkavállalót 903 936 forint "marasztalási összeg" illeti meg, és a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt a munkaviszony-megszüntetést is módosítja az ítélet. Kérdésem az lenne, hogy a "marasztalási összeg" kifizetése nettó vagy bruttó összegnek minősül-e? Valamint a kifizetéskor milyen adó- és járulékteher-vonzata van?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony jogellenes megszüntetése miatti "marasztalásiösszeg" kifizetésének adózási következménye egyéb körülmények ismerete nélkülkonkrétan nem határozható meg. Általánosságban arról lehet beszélni, hogy aMunka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Jogerős bírósági határozat könyvelése

Kérdés: A megyei bíróság másodfokon 2003. november 11-én jogerős ítéletet hozott volt munkavállalóinkkal kapcsolatban téves jogalkalmazás miatt, amelyben társaságunkat arra kötelezte, hogy végkielégítést és jogellenes munkaviszony megszüntetése miatt kártérítést, illetve perköltséget, az illetékhivatalnak illetéket fizessen. A Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be, mert a megyei bíróság ítéletét törvénysértőnek tartjuk. A Legfelsőbb Bíróság 2004. március 3-án kelt végzésében a felülvizsgálati eljárást elrendelte, a jogerős ítélet végrehajtását felfüggesztette. 2003-ra kell-e könyvelni az illeték, végkielégítés, kártérítés és perköltség összegét? Vagy céltartalékot kell képeznünk?
Részlet a válaszából: […] Az óvatosság számviteli alapelvből az következik, hogy az előre látható kockázatot és a feltételezhető veszteséget a tárgyévi eredmény megállapítása során figyelembe kell venni. Az Szt. 19. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerőssé vált megállapítások miatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.