17 talált cikk a napelem kifejezésre

Kérdés: Napelempark telepítésével foglalkozó cég több földterület adásvételére vonatkozó előszerződést köt magánszemély tulajdonosokkal annak érdekében, hogy a későbbiekben a park használatbavételi engedélyének megszerzése esetén a földterület tulajdonjoga a cégre szálljon át. Az előszerződésben meghatározott határidőben a cégnek a vételárat előre ki kell fizetnie a magánszemélyeknek. A cég a vételár előrefizetéséig rendelkezésre tartási díjat fizet a földterület rendelkezésre tartása és az azon alapított terhek viselése ellenértékeként. A rendelkezésre tartás magában foglalja az eladók közreműködését a napelempark létesítéséhez szükséges engedélyek megszerzése során (pl. helyszíni vizsgálatok és mérések) és a földterületen alapított terhek tűrését (pl. jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom alapítása). Amennyiben a cég végül nem kapja meg a parkra a használatbavételi engedélyt, a földterület tulajdonjoga nem a cégre, hanem harmadik félre kerül átruházásra a magánszemély által. A harmadik fél a vételárat a cégnek fizeti meg, tekintettel arra, hogy a cég azt a magánszemélynek már előre kifizette. Az előzőekben leírt rendelkezésre tartási díj része-e a földterület bekerülési értékének?

Kérdés: Kiindulási alap: természetes személy földtulajdonos építményi jogot alapítana cég javára (Ptk. 5:159/A–F. §), napelemes beruházás céljára. Az építményi jog 30 éves időtartamra jönne létre akként, hogy ennek ellentételezéseként a beruházó évi rendszerességgel fizetne a földtulajdonosnak díjat (építménybért). Az Szja-tv. 3. § 31. pontja alapján az építményi jog vagyoni értékű jognak minősül, amelynek visszterhes alapításából származó jövedelmet – az Szja-tv. 59. §-a alapján – akkor kellene megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Kérem szíves szakvéleményüket arra vonatkozóan, hogy a teljes 30 éves időszakra eső (összesített) építménybér után számítandó szja-t a szerződés földhivatali benyújtásának évében kellene megfizetnie a magánszemély tulajdonosnak, vagy pedig minden évi építménybér után abban az évben, amikor az befolyt? Amennyiben az előbbi értelmezés a helyes, akkor mi volna a teendő akkor, ha időközben megszűnik az építményi jog, illetve, ha annak évenkénti összegét a felek inflációkövető módon határozzák meg (vagyis a 30 éven keresztül a magánszemély tulajdonoshoz befolyó jövedelem pontos összege előre nem volna meghatározható)?

Kérdés: Társaságunk egy igen nagy energiaigényű termelőtevékenységet végez. A közelmúltban vállalkozásunk egy jelentős összegű napelemes rendszert építtetett ki, és további napelemes rendszer kiépítését fontolgatja. A kiépített napelemes rendszer, amely egy gyárépület tetőszerkezetén kapott helyet, nemcsak az adott épületet látja el energiával, hanem más, az üzem területén lévő épületeket is, azaz az épületekben folyó termelő és egyéb, például irodai tevékenységet is szolgálja. A megtermelt és megvásárolt energia kb. 90-95%-a közvetlenül a termelés során kerül felhasználásra. A napelemes rendszer kiépítésére vonatkozó vállalkozói szerződésben az elvégzett munka részletezettsége megtalálható. Ez alapján a kiépített tetőszerkezet ára is meghatározott, amelynek aktiválása véleményünk szerint az egyéb építmények között kell, hogy megtörténjen. A műszaki berendezések, gépek, járművek közé aktiválandók egyben a napelemek, az inverterek és az egyéb szerelési anyagok. Az előzőekben bemutatott véleményünk helytálló, vagy tévesen gondoljuk az aktiválás folyamatát? Ennek óriási jelentősége van az egyedi értékelés elvének való megfelelésen túl, az adózásban alkalmazható kedvezmények vonatkozásában is. A kérdés azért merült fel, mert a megtermelt villamos energia felhasználása során tételesen nem tudjuk kimutatni, hogy mennyi volt a közvetlenül a termelés érdekében felhasznált energia.

Kérdés: Napelemmel rendelkező társaságok esetében rendszeresen előfordul, hogy a visszatáplált és az energiakereskedő felé visszaszámlázható energiamennyiséget és -értéket az energiakereskedő évekkel a tényleges visszatáplálást követően ismeri el összegszerűségében, és közli, hogy milyen teljesítési időpontban és milyen összegben számlázható felé a visszatáplált energia. Ez a kibocsátó oldaláról folyamatos áfa- és társaságiadó-önellenőrzést generál? Emellett akár jelentős hibaként 3 oszlopos beszámolóval is járhat, függetlenül attól, hogy a beszámolókészítés időpontjában nem volt ismert és figyelembe vehető a visszapótlásból származó bevétel összege?

Kérdés: Vállalatunknál napelempark építése van folyamatban. Műszaki átvétel és megfelelőség érdekében az egyik dolgozónk kiküldetésben volt, amellyel kapcsolatban kifejezetten a repülőjegyet és a taxiköltséget a vezetőség szeretné a projektre terhelni, vagyis beruházásként kezelni, majd az elkészült napelempark bekerülési értékeként elszámolni. Érzésünk szerint ez nem helyes, kiküldetési költségként kellene elszámolnunk?

Kérdés: Kérdésünk a napelemes kiserőműrendszer tárgyieszköz-besorolásához és értékcsökkenésének elszámolásához kapcsolódik. Társaságunk napelemes kiserőműrendszert építtet ki – 664 kWp DC vissz-watt védelemmel ellátva, eddigi energiafelhasználásunk csökkentése céljából, a telephelyünk teljes villamosenergia-ellátására. A napelemek a meglévő üzemcsarnokunk nyeregtetőjére kerülnek felszerelésre, utólagosan. Felszerelésre kerül: napelempanel, inventer, kábelek, kábeltálcák. Ebben az esetben a napelemes rendszer az épület bekerülési értékét növelné, és az épületek közé kell besorolni, az épület értékcsökkenési leírási kulcsával megegyezően, vagy önálló berendezésként kell aktiválni, a gépek, berendezések leírási kulcsa alapján 14,5%-kal?

Kérdés: Az alábbi, helyi iparűzési adó telephely-meghatározását érintő kérdésben kérjük állásfoglalásukat. A helyi iparűzési adóról szóló törvény értelmében telephely: az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészében iparűzési tevékenységet folytat. Ezen jogszabályhely kifejezetten felsorol néhány olyan létesítményt, amelyek mindegyike telephelyet keletkeztet. Ezek a következők: gyár, üzem, műhely, raktár, bánya, kőolaj- vagy földgázkút, vízkút, szélerőmű, napelemerőmű, iroda, fiók, képviselet, termőföld, hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlan, ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közút, vasúti pálya. A fentiekben felsorolt létesítményeken kívüli ingatlanok – a telephely iparűzésiadó-törvényben rögzített fogalmából és az ott felsorolt létesítmények jellegéből következően – véleményünk szerint kizárólag akkor tekinthetők telephelynek, ha az alábbi feltételeket együttesen teljesítik:
–az adóalany tulajdonában, használatában vannak, az adózó jogosult rendelkezni azokkal;
–ingatlan jellegűek (épület, építmény, telek);
–az adózó ott vállalkozási tevékenységet végez; és
–ott a vállalkozó munkavállalója, alkalmazottja – munkarend szerinti jelleggel – munkát végez, vagy onnan kiindulva kell, hogy munkát végezzen.
Társaságunk tevékenységéhez szükség van úgynevezett vevőantennákra, amelyeket – többek között – egy-egy távközlési vállalattól bérelt toronyra telepítünk. A vevőantennák a tevékenységünk ellátásához szükséges jeleket közvetítenek központi szerverünkbe. Üzemeltetésük, felügyeletük nem igényel sem állandó, sem ideiglenes személyes jelenlétet, ennek megfelelően a vevőantennáknál személyes munkavégzés társaságunk munkavállalói által nem történik. Kizárólag időszakos (negyedéves, féléves, pár órát igénybe vevő) karbantartási munkák fordulnak elő a vevőantennákkal kapcsolatban, melyet munkavállalóink végeznek. A fentiek alapján – véleményünk szerint – ezen vevőantennák nem sorolhatók be a törvényben tételesen felsorolt létesítménytípusok egyikébe sem, ezért azt kell vizsgálni, hogy teljesítik-e a fent említett feltételek mindegyikét. A fentiekből következően – bár a vevőantennák a társaságunk használatában vannak, és közvetve segítik a tevékenységünket – azáltal, hogy ott nem valósul meg személyes munkavégzés, munkavállalóink ezen a helyen nem végeznek sem rendszeresen, sem ideiglenes jelleggel munkarend szerinti munkát, véleményünk szerint az antennák nem keletkeztetnek telephelyet az iparűzési adó szempontjából. Kérjük szíves megerősítésüket, miszerint helyes az álláspontunk a telephely megítélését illetően!

Kérdés: Telephelyünkre 2021. 06. 1-jével napelemet telepítettünk. Az ingatlanban bérlők is vannak, akiknek mérőóra alapján számlázunk tovább. Az egyik bérlő nagy energiafelhasználó. Az Audex 8000 kWh-át számláz felénk. Ez lényegesen kevesebb, mint az előző hónapok fogyasztása, hiszen működnek a napelemek. "A" bérlőnek 100 kWh, "B" bérlőnek 90 kWh kerül továbbszámlázásra. "C" bérlő, a nagy energiafelhasználó fogyasztása az óraállás alapján 12.000 kWh. Tudomásom szerint nem számlázhatok ki több áramot, mint amit a szolgáltató felém számlázott. Nem vagyok közszolgáltató, 7810 kWh-t számláznék "C" bérlő felé. (A tényleges fogyasztás 12.000 kWh.) Akülönbözet összegét, 4190 kWh-t beépíthetem minden hónapban a bérleti díjba? Ez azt is jelenti, hogy a bérlő a bérleti díjba beépített áramfogyasztást anyagköltségként nem számolhatja el? Mi a jó megoldás?

Kérdés: A társaság napelemes kiserőművet épített. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 119. §-a (3) bekezdése alapján a társaság által elkészített hálózatot az Émász Hálózati Kft. részére térítés nélkül át kell adni közcélú hálózat címén. Keletkezik-e a társaságnak fizetendő áfája a térítés nélküli átadás miatt? Kell-e a társaságiadó-alapot növelni a cégnél a térítés nélküli átadás miatt?

Kérdés: A társaság magánszemélytől bérelt telken napelemparkot és konténerparkot hoz létre, amihez a bérelt telken jelentős földmunkát kellett elvégezni. A bérelt telken végzett földmunka minek minősül, erre vonatkozóan mekkora értékcsökkenés számolható el?