Könyvviteli szolgáltatás végzése

Kérdés: Ki végezhet könyvviteli szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] ...ahol az éves nettó árbevétel két év átlagában nem haladja meg az 50 millió forintot. További kritérium, hogy a vállalkozó könyvviteli nyilvántartásait, továbbá éves beszámolóját, egyszerűsített éves beszámolóját legalább mérlegképes könyvelői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Ki tekinthető mérlegképes könyvelőnek?

Kérdés: A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán megszerzett képesítés, a felsőfokú államháztartási szakképesítés, a felsőfokú költségvetési oklevél egyenértékű-e a mérlegképes könyvelői képesítéssel?
Részlet a válaszából: […] ...a mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok nyilvántartásba vételéről, a nyilvántartásba vételt végző szervezetről, a szervezettel szembeni követelményekről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Közvetített szolgáltatás az iparűzési adónál

Kérdés: A 2001. évtől a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor a közvetített szolgáltatások értékével csökkenthető a nettó árbevétel. Milyen kritériumai vannak annak, hogy egy szolgáltatás értéke, mint közvetített szolgáltatás, figyelembe vehető legyen az adóalap megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] ...nettó árbevételt csökkentő tényezőként figyelembe vehető közvetített szolgáltatások értékének olyan tartalmi, számlázási, nyilvántartási kritériumai vannak, amelyek a közvetített szolgáltatásokat megkülönböztetik a számviteli törvény szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Követelések értékvesztése, visszaírása

Kérdés: Mennyiben változott a követelések értékelése? Hogyan kell az értékvesztés összegét megállapítani és elszámolni? Mikor lehet az elszámolt értékvesztést visszaírni?
Részlet a válaszából: […] ...értékösszeget meghaladó a különbözet.A követelésenként megállapított értékvesztés összegét követelésenként (az analitikus nyilvántartásban is) könyvelni kell.Továbbra is van arra lehetőség, hogy a vevőnként, az adósonként kis összegű követeléseknél –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Nem forgalomképes eszközök piaci értéke

Kérdés: Az immateriális javak és a tárgyi eszközök között is találhatók olyan eszközök, amelyek nem forgalomképesek, a társaságnak nincs joga értékesíteni azokat (pl. szoftverek, jogok, zálogjoggal terhelt eszközök stb.). Kérdés, ezen eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a piaci értéket milyen módon kell megállapítani, illetve a piaci érték tekinthető-e nullának?
Részlet a válaszából: […] ...(a visszaírt terven felüli értékcsökkenéssel növelt) bekerülési értéken (könyv szerinti értéken) szerepelnek a könyvviteli nyilvántartásokban.A mérlegfordulónapi értékeléskor a könyv szerinti érték valódiságáról kell meggyőződni. Ennek módszere –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Adományok elszámolása, áfája

Kérdés: Hogyan történik az alapítványok részére térítés nélkül végzett munkák, térítés nélkül átadott termékek értékének elszámolása? Milyen általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli ezeket?
Részlet a válaszából: […] ...86. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Adományok társasági adója

Kérdés: Milyen társasági adóalap-módosítás kapcsolódik az alapítványnak ingyen nyújtott szolgáltatáshoz?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségvállalásnak minősül. Ha az alapítványt a bíróság közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetként nyilvántartásba vette, és a szolgáltatás a közhasznú célt szolgálja, az ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Tenyészállatok értékcsökkenése

Kérdés: Helyes-e a tenyészállatok értékcsökkenésének megállapítása és elszámolása az alábbi példa szerint: A saját előállítású tenyészállatot – például 200 kg-os kocát 250 Ft/kg közvetlen önköltségen, összesen 50 000 Ft értékben – az 1. számlaosztályban a saját előállítású eszközök aktivált értékével szemben (T 151 – K 582) állományba (nyilvántartásba) veszi a társaság. A társaság a nyilvántartásba vett tenyészállatot várhatóan 3 évig fogja tenyésztésben tartani, és az állományba vételkor rendelkezésére álló információk alapján, a tenyészállatok közül a hízósertések közé történő átvezetéskor a 300 kg-os koca 180 Ft/kg áron 54 000 Ft értékű lesz. Ilyen feltételek mellett terv szerinti értékcsökkenés nem számolható el.
Részlet a válaszából: […]

Helyesen jár el a társaság, ha értékcsökkenést – az adott esetben – a tenyészállat bekerülési értéke alapján nem számol el, mivel a tenyésztésből történő kivonáskor annak a maradványértéke meghaladja a bekerülési értéket.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Az üzleti év 2000. január 1-jétől eltérhet a naptári évtől. Be kell-e jelenteni valahová a megváltozott üzleti évet, vagy csak elkészíti a vállalkozó éves beszámolóját például 2001. november 30-i fordulónappal, és azt követően benyújtja azt a számviteli törvényben előírt helyekre? Az áttéréskor milyen hosszú lesz és meddig tart az üzleti év? 2001. január 1-jétől 2001. november 30-ig, vagy 2001. január 1-jétől 2002. november 30-ig?
Részlet a válaszából: […] ...illetve közzétenni.A letétbe helyezésre, a közzétételre a cégeket a számviteli törvény kötelezi. Ebből következően a közhiteles cégnyilvántartásnak része a számviteli törvény szerinti beszámoló is, hiszen éppen a forgalom biztonsága, a hitelezői érdekek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
1
…
243
244