Találati lista:
11. cikk / 27 Lízingelt személygépkocsi kölcsönadása
Kérdés: Operatív lízingelt személygépkocsit haszonkölcsön-szerződéssel a cég kölcsönad 60 hónapon át. A számla gépkocsibérleti díjról szól. Lehet-e ez a megnevezés gépkocsiköltség továbbszámlázása? Továbbszámlázásra kerülnek a használat során felmerülő költségek is, mint például az autópálya-matrica, annak hiánya miatti pótdíj, parkolási, gyorshajtási és egyéb közlekedési bírság, mert a használat ideje alatt a kölcsönvevőt terheli. A kölcsönadó továbbszámlázza a gépjármű bérleti díját, cégautóadót, gépjárműadót, kötelező felelősségbiztosítást, casco díját, eseti egyéb költségeket (pótdíj, bírság, casco önrész, avulás). Mi a megfelelő mód az említett díjak továbbterhelésére?
12. cikk / 27 Autókereskedő helytelen számlázási gyakorlata
Kérdés: Autókereskedő kft. autót ad el, amelyet a vevőnek bank finanszíroz meg. Így a vevő a kereskedőnek az önrészt fizeti meg készpénzben, amelyről a kereskedő előlegszámlát állít ki. Majd a kereskedő a teljes összegről kér számlát a banktól, mert a vevő a továbbiakban már a banknak tartozik, ugyanis a bank a kereskedőnek átutalja a befizetett önrésszel csökkentett tartozást. A kereskedő így az előlegszámlát sztornírozza, hogy ne szerepeljen duplán. Helyes-e az eljárás?
13. cikk / 27 Nyílt végű pénzügyi lízing áfája
Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi áfáját nem kívánjuk visszaigényelni. A gépkocsi értéke 10 millió forint, 5 millió forint az önrész, amely gépkocsi-beszámítás volt. A hátralévő összeget fizette ki a lízingbeadó, amelyről törlesztőrészlet+áfa+kamat megbontásban számlát küld minden hónapban. A maradványérték bruttó 1,4 millió forint. A beszerzési érték tartalmazza-e a le nem vonható áfát? Hogyan kell azt könyvelni?
14. cikk / 27 Nyílt végű pénzügyi lízing áfája
Kérdés: A társaság nyílt végű pénzügyi lízing keretében fog bérelni egy személyautót. Az első lízingdíj a teljes összeg 30%-a, melyről a lízingcég áfás számlát állít ki. Visszaigényelheti a társaság az első díj áfaösszegét? Ekkor nem tudjuk még megosztani az áfa-visszaigénylést, mivel még nem használta senki az autót, nem volt magánhasználat sem. A későbbi díjak áfa-visszaigénylésénél milyen elvek irányadók? Mi a helyzet a maradványérték áfaösszegével?
15. cikk / 27 Jótállás vevői önrésze
Kérdés: Új gép vásárlásánál a gép árában szerepel egy 4+1 éves kiterjesztett garancia is. A jótállásban a vevői önrész meghibásodásonként 125 000 Ft+áfa. Meghiúsulási limit 3 750 000 Ft+áfa anyagköltség. Teljes anyagköltségre vonatkozó kárlimit évente 5 000 000 Ft+áfa. A vásárolt gép a 2. évben meghibásodott. A forgalmazó cég megjavította, és leszámlázta az anyagköltséget (300 000 Ft+áfa), egy másik számlában lemínuszolta, majd a fizetendő önrészt (125 000 Ft+áfa) számlázta le, így a számla végösszege mínusz 175 000 Ft+áfa lett. Ezt az összeget vagy visszautalja, vagy kompenzálja egy következő számlájában. Hogyan kell könyvelni a fent leírtakat?
16. cikk / 27 Vagyonbiztosítás keretében a kár rendezése
Kérdés: Gépet bérelünk egy cégtől, és szerződésben szabályoztuk a kárrendezést is. A vagyonbiztosítást a bérbeadó köti (a bérleti díjba bekalkulálták a biztosítási díjat is), de nem vagyunk közvetlen jogviszonyban a biztosítóval. Ha káresemény történik, értesítenünk kell a biztosítót és a bérbeadót. A bérbeadótól megrendeljük a javítást, a bérbeadó a teljes javítási költséget kiszámlázza részünkre. Ezen számla összegéből csak az önrészt és az áfát kell megfizetnünk. Számvitelileg és áfa szempontjából hogyan kezeljük a fenti gazdasági eseményt?
17. cikk / 27 Ingatlanvásárlási támogatás
Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalójának a devizahitel végtörlesztésének elősegítése érdekében munkáltatói kölcsönt nyújtott. A kölcsönszerződésben kamatot is meghatároztak, a kölcsön összegét nem pénzintézeten keresztül folyósították. A szerződésben rögzítették, ha a munkavállaló bizonyos ideig nem szünteti meg a munkaviszonyát, a kölcsön és kamatai megfizetése után háromhavi kölcsönrészletnek megfelelő ingatlanvásárlási támogatásban részesül. A feltételek teljesültek, utalni szeretnénk a támogatást. Milyen adó- és járulékterhei vannak? Hogyan kell elszámolni, bevallani? Milyen bizonylattal kell dokumentálni?
18. cikk / 27 Támogatás számlázása
Kérdés: A felnőttképzéssel foglalkozó kft. idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése című, kiemelt európai uniós projekthez kapcsolódóan állít ki számlákat. A projektben egy fő részére igényelhető támogatás összege legfeljebb 90 000 Ft. Annak a személynek, aki hátrányos helyzetű településen állandó lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik, a képzés(ek) költségeinek támogatott összegét minimum 2%-kal kell kiegészíteni, minden más esetben minimum 5%-kal. Az első számlát a tanfolyam indulása előtt kell kiállítani, befizetni az önrészről. A másodikat a tanfolyam befejezésekor: támogatási összeg 83 600 Ft, önrész 4400 Ft, fizetendő: 83 600. Az önrészt árbevételként vagy kapott előlegként, a támogatást árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelni? A támogatást folyósító szerv csak a fentiek szerinti második számlát fogadja el.
19. cikk / 27 Önrész – gépkocsijavítás költségei
Kérdés: Káreseményt szenvedett gépkocsink javítását a szerviz számlája alapján a biztosító rendezte. Casco biztosításunk alapján cégünk csak az önrészt fizette meg. A szerviz részünkre egy hiteles másolatot küldött, amelynek a szöveges részében szerepelt az önrész összege. Hogyan kell könyvelni az önrészt mint költséget?
20. cikk / 27 Cégautó helyreállítási költségei
Kérdés: A társaság cascóval rendelkező cégautójában baleset következtében kár keletkezett. A javítást végző cég a helyreállítás teljes költségéről számlát állított ki társaságunk részére. A számla bruttó összegének 10%-át fizettük ki (bevételi pénztárbizonylat alapján) a javítást végző cégnek, mint önrészt. Helyes-e, ha az igénybe vett szolgáltatások költségei között csak a 10 százalékot könyveljük?
