41 talált cikk az öröklés kifejezésre

Kérdés: Az "A" és a "B" kft. saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Mindkét kft.-nek "X" és "Y" magánszemély a tulajdonosa 50-50%-ban. A jegyzett tőke összege mindkét esetben 500 E Ft. Az "A" kft. tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értéke 230 M Ft, tagi kölcsön 45-45 M Ft, banki hitel 105 M Ft, saját tőke 16 M Ft. A "B" kft. tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értéke 35 M Ft, tagi kölcsön 16-16 M Ft, banki hitel nincs, saját tőke 0,4 M Ft. A tulajdonosi szándék a közös tulajdon megszüntetése. Ehhez "X" magánszemély az "A" kft.-ben lévő "Y" magánszemély üzletrészét, "Y" magánszemély a "B" kft.-ben lévő "X" magánszemély üzletrészét kívánja megvásárolni úgy, hogy "X" magánszemély tagi kölcsönét "Y" magánszemély teljes összegben kifizeti, "Y" magánszemély 45 M Ft összegű tagi kölcsönéből "X" magánszemély 25 M Ft-ot kifizet, a többit "Y" magánszemély elengedi. A magánszemélyek az üzletrészüket eladhatják azok névértékében? Az elengedett tagi kölcsönnek van-e adófizetési kötelezettsége, és az kit terhel? Ha az üzletrész adásvétele után "X" magánszemély az "A" kft.-ben, "Y" magánszemély a "B" kft.-ben 100%-os tulajdonos lesz, van-e illetékfizetési kötelezettség a kft.-k ingatlantulajdona miatt?

Kérdés: Kapcsolódóan az 5886. kérdésre adott válaszhoz megjegyzem, az Szt. 21. §-ában nincs utalás arra, hogy az elhunyt tag halálának napjára közbenső mérleget kell készíteni, mint ahogyan írják. Szükségem lenne a jogszabályi helyre való hivatkozásra, mert az örökösödési illetéket a 2011. 05. 31-én közzétett hibás beszámoló saját tőkéje alapján szabták ki, amelyben 17 millió forint összegű tőketartalék volt szabálytalanul.

Kérdés: A szövetkezetnél a legkisebb részjegy összege egyezer forint. A szövetkezetbe 5-10 ezer forinttal, évekkel ezelőtt belépett tagok némelyike elhunyt. A tagnál lévő részjegy valószínűleg nem kerül a hagyatéki leltárba. A haláleset ténye csak a hagyatéki eljárás után jut a tudomásunkra. A szövetkezet póthagyatéki eljárást kér az örökösöktől, amit azok visszautasítanak. Hogy lehet ezt a helyzetet rendezni? Mi lesz a hagyatéki végzés hiányában az elhunyt részjegyével?

Kérdés: A kft. 90%-os tulajdoni hányadú tagja 2012. augusztusban meghalt. A társasági szerződés kizárja a kft. üzletrészének az örökösök általi öröklését. 2012 novemberében a megmaradt tulajdonosok módosították a kft. társasági szerződését azzal, hogy az elhunyt többségi tulajdonos üzletrészét a kft. visszavásárolja, amelyet a tagok 5 év alatt váltanak meg. A hagyatéki eljárás 2013. áprilisban volt, a végzésben, illetve a kapcsolódó ügyvédi okiratban rögzítették, hogy az elhunyt tulajdonos üzletrészét piaci értéken 2013-ban két részletben váltja meg a társaság. Az örökösök az ellenérték megváltására 2012 augusztusától jogosultak. A társasági szerződést a hagyatéki eljárás lefolytatása előtt a többi tulajdonos módosította, még a 2012. évi beszámoló lezárása előtt.

Kérdés: A társaság a tulajdonában lévő személygépkocsira ingyenes üzembentartói szerződést köt magánszeméllyel (többségi részesedésű tagjával). Milyen költségek, illetve fizetendő adók, illetékek terhelik a kft.-t, mint a személygépkocsi tulajdonosát, és milyenek az üzemben tartó tagot? Változik valami az által, ha eszmei értéken köt bérleti szerződést a kft. a taggal? Kötelező-e a piaci érték alkalmazása?

Kérdés: Új kft.-t szeretnénk létrehozni, abba apportként egy ingatlant bevinni, ami jelenleg egy másik kft. befektetett eszközei között szerepel, a bruttó és nettó értéke is jóval alacsonyabb piaci értékénél. A régi cégben át kell-e értékelni az ingatlant a piaci értékére? Hogyan történik a számviteli elszámolása, milyen adóvonzata van? Az apportot befogadó cégben milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?

Kérdés: A 2009. évi LXXVII. törvény 69. § h) pontja szerint illetékköteles a szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy megszerzése (öröklése). A (4) bekezdés pontjai további rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek értelmezése számunkra nem egyértelmű. Helyesen értelmezzük, hogy a szövetkezeti részjegy, szövetkezeti befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy örököse csak akkor köteles illetéket fizetni a forgalmi érték után, ha a megörökölt részjegyek 75%-nál magasabb tulajdonrészt tesznek ki?

Kérdés: Ha az üzletrész öröklése illetékmentes, kell-e szja-t fizetni, ha igen, mikor keletkezik a kötelezettség, és milyen mértékkel adóznak az örökösök?

Kérdés: Hogyan kell meghatározni az ingatlanértékesítésből származó bevétel alapját akkor, ha az adásvételi szerződésben lakóingatlan és gazdasági épület szerepel? A tulajdoni lap szerint van gazdasági épület az ingatlanon. A tulajdonos örökléssel jutott az ingatlanhoz 1995-ben és 2005-ben. Az 1995-ös illetékkivetés elveszett, a 2005-ös illetékkivetésen azonban csak lakástulajdon szerepel, amelynek a szerzési ideje már meghaladta az 5 évet. Alkalmazható-e ilyen esetben az a módozat, hogy csak a gazdasági épület értékét tekintjük bevételnek, és mivel meghatározhatatlan a szerzéskori érték, a 75%-át tekintjük költségnek, és ezeket az értékeket valljuk be?

Kérdés: A bt., illetve a kft. tagja elhalálozott. Az örökösök nem kívánnak részt venni a továbbiakban a társaságok tevékenységében. A bt.-ben már van új tag, a kft.-ben még semmi nem történt. A tulajdonosok el szeretnének számolni az örökösökkel úgy, hogy kifizessék azokat az összegeket, amelyek az elhunytat megilletnék. Mi ennek a módja? Mi a kifizetés alapja? Milyen adófizetési kötelezettség kötődik a kifizetésekhez? Hogyan kell könyvelni azokat?