Költségnemek, illetve ráfordítások

Kérdés:

Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése szerint: Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során – a feltételek ismételt teljesülése esetén – sem mentesül. A fentiek alapján (és úgy általában) mi minősül költségnemnek? Az 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57. számlacsoportban elszámolt költségek biztosan annak minősülnek, de az eredménykimutatásban az anyagjellegű ráfordítások között szereplő elábé (814-gyel kezdődő főkönyvi számlák) és közvetített szolgáltatások (815-tel kezdődő főkönyvi számlák) is költségnemnek minősülnek? És az 58. és 59. számlacsoportok?

Részlet a válaszából: […] A számvitel törvényi szabályozásának előkészítése során több alkalommal felmerült, hogy az akkor hatályos elő­írásoktól eltérően kell-e különbséget tenni a vállalkozói tevékenység során felmerült költségek és az értékesítéshez kapcsolódó ráfordítások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

A 6-7. számlaosztály-számlarend

Kérdés: Színházunk a jelenlegi megszorítások miatt hozott döntés értelmében a bemutatókra a saját műhelyünkben a megvásárolt anyagokból gyártja le a díszleteket. Korábban külső vállalkozások készítették a díszleteket. Ehhez szükséges lesz jó néhány szabályzatunkat megváltoztatni, és a számlarendünket úgy átalakítani, hogy elsődlegesen az 5-ös és másodlagosan a 6-7. számlaosztályokat kívánjuk használni. Szeretnénk kérni egy ajánlott számlatükröt, amit erre a mi speciális tevékenységünkre át tudunk alakítani, és néhány könyveléstechnikai megoldást a megvásárolt alapanyagtól a produkció aktiválásáig.
Részlet a válaszából: […] ...Ezen CD nemcsak a megválaszolt kérdéseket és válaszokat tartalmazza, része az aktuális Számla­kerettükör is.A Számlakerettükör az összköltségeljárással készülő eredménykimutatáshoz részletesen tartalmazza a költség- és bevételszámlákat, de van olyan része is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Jelentős összegű hiba a mérlegben, az eredménykimutatásban

Kérdés: Társaságunknál 2020. december végén vált ismertté a jelentős összegű (a mérlegfőösszeg 2%-át jóval meghaladó), a 2019. üzleti évet érintő árbevétel (elszámolási időszak 2019. 01. 01. – 2019. 12. 31.). Elkülönített vevői és értékesítés nettó árbevétele főkönyvi számlákon tartjuk nyilván a kiszámlázott összeget (egy db kimenő számla készült) a 2020. évi könyvelésben. Az áfafizetés időszaka 2020. február hónap, amely időszak áfabevallását önrevízióval korrigáltuk. 2020. évben háromoszlopos egyszerűsített éves beszámolót készítünk. A gazdasági esemény az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának mely sorait fogja érinteni a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások oszlopában? Az iparűzésiadó-bevallást és a társaságiadó-bevallást önrevízióval kell korrigálni a 2019. évre, vagy a 2020. évi bevallásba kell korrekcióként beállítani?
Részlet a válaszából: […] ...be, valamint az adózott eredmény 419 (2019).A már ismertetett tételek könyvelése után az eredménykimutatás középső oszlopában (összköltségeljárás esetén):-a 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele sorában a 91-92 (2019),– az I. Értékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Hegyközségi járulék könyvelése

Kérdés: Hogyan kell a kettős könyvvitelt vezető borászatban (kft.-ben) kontírozni a 2012. évi CCXIX. tv. szerint fizetendő hegyközségi járulékot? A kft. összköltségeljárással készíti az eredménykimutatást. Az önköltség része? A könyvelésben nincs évközi folyamatos készletnyilvántartás, csupán a pincekönyv. Kérdés továbbá, hogy az ősszel felvásárolt szőlő után kivetett hegyközségi járulék melyik év eredményét terheli, tekintettel arra, hogy a határozatok csak a következő évben (mérlegkészítésig) érkeznek és emelkednek jogerőre.
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz idézzük a 2012. évi CCXIX. törvény 47. §-ának egyes rendelkezéseit.A hegyközség bevétele – többek között – a hegyközségi járulék.A hegyközségi járulék mértékét és felhasználásának célját ... minden év május 31. napjáig – a közgyűlés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Kulcsrakész kivitelezés alvállalkozóinak elszámolása

Kérdés: A társaság építési fővállalkozóként épületek kulcsrakész kivitelezésével, felújításával foglalkozik, amelyet kizárólag alvállalkozókkal végeztet el. A munkák irányítására, illetve végzésére saját főállású munkavállalóval nem rendelkezik, az alvállalkozói teljesítmények – a számviteli törvény szerint – nem minősülnek közvetített szolgáltatásnak. Hogyan kell elszámolni a megrendelővel még el nem számolt, de ténylegesen elvégzett munkák készletre vételét mint befejezetlen termelést? Lehet-e aktivált teljesítményként?
Részlet a válaszából: […] ...a saját tevékenység érdekében felmerült költségeket kell költségnemenként kimutatni, függetlenül attól, hogy az eredménykimutatás összköltségeljárással vagy forgalmiköltség-eljárással készül. Befejezetlen termelésként – építési-szerelési,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Kitárcsázott repce miatti kártérítés könyvelése

Kérdés: Tavasszal a szomszéd 4 ha repcét tévedésből kitárcsázott. A kft. elsődlegesen a 6-7. számlaosztályban könyvel. A betakarítás megtörtént, és szeretnénk a kárt rendezni. A 4 hektáron a kitárcsázásig felmerült közvetlen költségek összege 562 500 Ft, átvezethető-e az egyéb ráfordítások közé? Az átlagtermést már a csökkentett területre számítottuk. A káreseménnyel kapcsolatos könyvelési tételekhez kérem a segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...a 6-7. számlaosztályban könyvel, amiből az következik, hogy másodlagosan az 5. számlaosztályban.Ha az eredménykimutatást a kft. összköltségeljárással állítja össze, akkor– az elsődlegesen a 711. számlán könyvelt tényleges költségekből a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Termék-előállítás költségeinek könyvelése

Kérdés: Kis forgalmú kft. hús és húskészítmények kiskereskedelme mellett húsfeldolgozással, -tartósítással, húskészítmények előállításával is foglalkozik. A termék előállításához beszerzett alapanyagokat anyagköltségként (az 511. számlán), az értékesítéshez beszerzett termékeket az eladott áruk beszerzési értékeként (elábéként a 814. számlán) számolja el. Év közben a készletszámlákra nem könyvelünk. Év végén a leltár alapján történik a készletre vétel. Év közben a saját előállítású termékeket kell-e könyvelni? A költség a beszerzéskor vagy az értékesítéskor jelenik meg? A 6-7. számlaosztályt nem használják. Az előállított saját termelésű termék 1-2 nap alatt elfogy (a kis mennyiség miatt).
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt egy megjegyzés: a kérdésben leírtak alapjánfeltételezzük, hogy a kft. az eredménykimutatást összköltségeljárással készítiel. Ennek figyelembevételével adjuk meg a kérdésekre a választ, és igazoljukvissza azt, hogy a kérdésben leírtak lényegében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Mezőgazdasági integrációs tevékenység elszámolása

Kérdés: A mezőgazdasági integrációs tevékenységet folytató kft. nettó árbevétele meghaladta az egymilliárd forintot. A felvásárolt, illetve a bérnevelésből visszavásárolt baromfiállományt bérvágatja, ezt követően belföldre, illetve exportra értékesíti előhűtött, illetve fagyasztott formában, a fagyasztott terméket hűtőházban tárolja. Segítségüket kérem az elszámoláshoz! Forgalmi- vagy összköltségeljárással kell az eredményt kimutatni? Kötelező-e a készletmozgásokat havonta elszámolni, vagy dekádonként elszámolóárakat kialakítani? Kötelező-e az önköltség-számítási szabályzat?
Részlet a válaszából: […] A kérdés viszonylag részletesen bemutatja az adott kft.tevékenységét, azonban nem elég részletes ahhoz, hogy a választ adó egyértelműés kötelezően alkalmazandó választási lehetőséget mutasson be. A kérdésekhezkapcsolódóan a számviteli törvény kötelező előírást csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Termékimport hamburgi vámeljárással

Kérdés: Cégünk terméket importál Kínából. A termékeket a hazaszállítással megbízott fuvarozócég Hamburgban vonja vámeljárás alá, azaz ott vámolják le. A termék hazaérkezésekor két bizonylattal (számlával) rendelkezem. Az egyiket a szállítócégtől kapom, amely az eljárási, tárolási, árukezelési és szállítási költségeket tartalmazza. A másikat a kínai partnertől. A szállítmányozó számláján az áfaérték ÁKK. megjegyzést tartalmaz, azaz áfakörön kívüli. A kínai számlán nincs áfa feltüntetve. Kérdés: A kínai szállító számlájának mi a teljesítési időpontja? Valóban EK-n belüli beszerzésnek minősül-e az ügylet? Ha EK-n belüli beszerzés, a 0761-es bevalláson kinek az EU-adószámát tüntetem fel? A szállítmányozó cég számlája az Szt. szerint az áru értékét növeli, és ezt is EU-n belüli beszerzésként kell-e kezelni, és a 0761-es bevallásba a két számla összértékét kell-e feltüntetni? Hogyan kell könyvelni ezeket összköltségeljárással készülő eredménykimutatásnál, amikor a készletek közvetlenül az elábé-számlára kerülnek?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 13. §-ának (3) bekezdése szerint importáló az,aki először szerez jogot arra, hogy az importált termék felett saját nevébenbelföldön rendelkezzen, ilyen személy hiányában pedig az, aki az adófizetésikötelezettség keletkezésének időpontjában az importált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Társasági adó könyvelése

Kérdés: A társasági adó alapját csökkentő és növelő tényezők miatt módosult adó összegét mikor kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli előírások szerint az adózás előtti eredménymegállapítása a 493. számlán összköltségeljárással készített eredménykimutatásesetén:– az anyagjellegű ráfordítások átvezetése: T 493- K 81;– a személyi jellegű ráfordítások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.
1
2
3