Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott osztalék (ki nem fizetett) tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Ki nem fizetett osztalék után döntés újabb osztalékról

Kérdés: Szakmai előadásokon többször is elhangzott, hogy egy társaság addig nem hagyhat jóvá újabb osztalékot, amíg korábban jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékot tart nyilván. Kérem, tájékoztassanak arról, hogy ez a tilalom melyik jogszabályon alapul?
Részlet a válaszból: […]továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.Az Szt. tehát az osztalékfizetés számviteli feltételeit határozza meg, de nem rendelkezik az osztalékfizetés gyakoriságáról.Az Szt. 43. §-ának (1) bekezdése alapján egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a munkavállalókkal ... kapcsolatos elszámolásokat. Így a jóváhagyott osztalékot, részesedést is mindaddig, amíg azt ki nem fizetik.Az Szja-tv. 66. §-a foglalkozik az osztalékból származó jövedelem adóztatásával. A (3) bekezdés alapján az adót a kifizető a kifizetés időpontjában állapítja meg, és nem a jóváhagyáskor.Zavaró lehet az, hogy a Ptk. is, az Szt. is osztalékfizetésről, az osztalékfizetés feltételeiről rendelkezik, és nem arról, hogy ilyen jogcímen kötelezettséget kell kimutatni a tulajdonosokkal szemben. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségként történő kimutatás technikai jellegű, a döntés időpontja és a kifizetés időpontja közötti, viszonylag rövid időszak áthidalására szolgál, és nem arra, hogy éveken keresztül a már jóváhagyott osztalék ott kerüljön név szerint (tulajdonosok szerint) kimutatásra, sőt növelésre. Sajnos, ezt tiltó rendelkezés nincs!A társaság bemutatása szempontjából valójában hátrányos az, ha a legfőbb szerv döntött (mert dönthetett) az osztalékfizetésről, és az nem került kifizetésre,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8701
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Ki nem fizetett, jóváhagyott osztalék

Kérdés: A cég előző években jóváhagyott osztalékot fedezet hiányában nem tudott kifizetni. A tulajdonosok a tárgyévben szeretnék végelszámolással megszüntetni a céget. Milyen módon tehetik ezt meg? Van-e lehetőségük "negatív osztalék" jóváhagyására?
Részlet a válaszból: […]hogy a cég eszközeinek a piaci értéke legalább annyi legyen, mint a jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék miatti, a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség összege.Természetesen előnyösebb, ha a szóban forgó kötelezettséget a végelszámolás megkezdése, de legkésőbb a végelszámolás befejezése előtt rendezik. Ha a cégnek vannak pénzzé tehető eszközei, akkor az így kapott pénzeszközökkel.Ha nincsenek a cégnek pénzzé tehető eszközei, de vannak olyan eszközei, amelyeket a tulajdonosok szívesen elfogadnak a nekik járó osztalék fejében, akkor azokat az eszközöket el kell adni áfával növelten a tulajdonosoknak, és az eladáshoz kapcsolódó követelést kell a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség összegébe beszámítani. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy az osztalékból a kifizetéskor személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell levonni; ha az osztalékot eszközök átadásával egyenlítik ki, az eszközök értékéből az adót nem lehet levonni, így a tulajdonosoknak kell azt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8008
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Ki nem fizetett osztalék a könyvekben

Kérdés: A 2014-ben előírt, eddig még ki nem fizetett osztalékot hogyan kell a könyveinkben szerepeltetni 2016-ban? Ha 2018. évben szeretnénk azt felvenni, hogyan tehetjük meg? A 2015. évben az adózott eredmény terhére jóváhagyott, de 2016. évben még ki nem fizetett osztalékot vissza kell rendezni. Ezt könyvelni is kell? A Tao-tv. szerinti bevallással is egyeznie kell az eredménytartaléknak?
Részlet a válaszból: […]akkor a 2016. évi beszámoló mérlegében a rövid lejáratú kötelezettségek között kell, hogy legyen a 2014-ben jóváhagyott osztalék is, illetve a 2015. évben jóváhagyott osztalék is.Ha ezt a 2014-ben jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot a jövőben bármikor ki akarják fizetni, azt a magánszemély tulajdonosokat terhelő személyi jövedelemadó, 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás levonása után megtehetik (T 4792 - K 462, 463-10, 381, 384).A 2015. évben az adózott eredmény terhére jóváhagyott, de 2016. évben még ki nem fizetett osztalékból származó kötelezettséget kell visszarendezni (de csak a mérlegben!) oda, ahonnan az osztalék jóváhagyása történt, azaz az adózott eredménybe és/vagy az eredménytartalékba.Az Szt. 177. §-ának (45) bekezdése szerint a 2016. évben induló üzleti év nyitását követően a rendező tételekből (ezek között vannak az osztalék miatti rendező tételek is) csak a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7272
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Korábban jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék

Kérdés: Alapítókkal szembeni kötelezettségként mutatjuk ki a 2016. év előtti jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot. A 2016. évi változások következtében mi lesz ennek a sorsa? Kötelezettség marad, vagy vissza kell vezetni az eredménytartalékba?
Részlet a válaszból: […]tehát kötelezettségként kell kimutatni, amíg azt ki nem fizetik.A főszabály az, hogy a jóváhagyott osztalékot - magánszemély tulajdonos esetében a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás levonása után - kifizetik, lehet, hogy több évvel a döntés után. Pénzügyi fedezet hiányában azonban annak sincs akadálya, hogy a jóváhagyott osztalékról a tulajdonosok lemondjanak, "elengedjék követelésüket". Az erről szóló legfőbb szervi határozat alapján a tulajdonosoknak az osztalékkifizetésről való lemondását a társaságnál egyéb bevételként kell elszámolni, annak összegével az adózás előtti eredményt csökkenteni lehet, a magánszemély tulajdonosok lemondása miatt a társaságot sem terheli a vagyongyarapodás miatt illetékfizetési kötelezettség. Az osztalékkifizetésről való lemondás eredményeként - ugyan közvetett módon - a jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék az eredménytartalékba kerül.A jóváhagyott osztalék pénzügyi fedezet hiányában "kifizethető" más eszköz átadásával is (természetesen olyan eszköz átadásával, amelyet a tulajdonosok hasznosítani tudnak!). Megállapodás kérdése, hogy a társaság az értékesítés szabályai alkalmazásánál, piaci értéken, az áfa felszámításával milyen eszközt ad át a tulajdonosnak a kötelezettsége fejében. (Könyvelés: az átadott eszköz számlázott ellenértéke követelésként a tulajdonossal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7018
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Megismételt döntés az osztalékfizetésről

Kérdés: A társaság 2010-ben adózott eredménye és likviditási helyzete alapján osztalékfizetésről döntött, amelyet az alapítókkal szembeni kötelezettségként tart nyilván. A kifizetés időpontjában a társaság likviditási helyzetében váratlanul kedvezőtlen fordulat következett be, amely miatt az osztalék kifizetésére a belátható jövőben nincs remény. Jogszerűnek tekinthető-e, ha a társaság tulajdonosai a korábbi - osztalékfizetésről szóló - döntésüket egy újabb taggyűlésen úgy módosítanák, hogy mégsem kerül sor a korábbi döntés végrehajtására, azzal, hogy az előírt osztalékot az eredménytartalékba helyeznék?
Részlet a válaszból: […]beszámoló elfogadásakor, jóváhagyásakor jogszerűen döntött, akkor ezt az osztalékkifizetésről való döntést később újabb taggyűlési határozattal módosítani nem lehet. Ez egyértelműen következik az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének az ellenőrzés megállapítására vonatkozó elő­írásából.A leírtakból következően a taggyűlés arról dönthet, hogy a tagok lemondanak a korábban jóváhagyott osztalékról, azaz elengedik az osztalék miatti követelésüket, az elengedett osztalékkövetelést a társaságnál elengedett kötelezettségként kell a rendkívüli bevételek között elszámolni. (Az eredménytartalékba csak az Szt. által tételesen előírtak kerülhetnek!)Az elengedett osztalék miatti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6013
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Korábban jóváhagyott osztalék elengedése

Kérdés: A betéti társaság 2004. évben osztalékfizetést hagyott jóvá. Gazdálkodása úgy alakult, hogy az osztalékot jelenleg sem tudja kifizetni. Van-e a ki nem fizetett osztaléknak elévülése? 2011. évben az elengedett osztalék után milyen adó-, illeték- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak? Amennyiben a tagok elengedik az osztalékot, az visszakerül a saját tőkébe, amit végelszámolás esetén csak osztalékként lehetne kifizetni. Megszűnés esetén nem tudnák az osztalékot, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet kifizetni, mert nem tudják a jövedelem utáni adókat, járulékokat megfizetni. Van-e más megoldás?
Részlet a válaszból: […]magánszemély tagok 2011. évben elengedik a 2004. évben jóváhagyott osztalékfizetés miatti követelésüket, akkor azt a bt.-nél a rendkívüli bevételek között elengedett kötelezettségként kell elszámolni (T 4792 - K 9893). Az elengedett kötelezettség miatt elszámolt rendkívüli bevétel az adózás előtti eredmény része (növeli azt), és - pozitív adózás előtti eredmény esetén - annak összegével 2010. január 1-jétől a társasági adó alapját csökkenteni nem lehet, ezért az elengedett osztalék után is - pozitív adóalap esetén - társasági adót kell fizetni. A magánszemély tulajdonosoknak az osztalékról való lemondása - mint követelés elengedése - ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséggel jár, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság (jelen esetben a bt.) köteles. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint vagyoni értékű jog ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. Az Itv. 11. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján az ajándékozási illeték tárgya vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Így az elhatározott osztalék miatti követelésnek a magánszemélyek részéről történő elengedése is ingyenes vagyonszerzést eredményez, amely a társaság számára illetékfizetési kötelezettséggel jár. Hangsúlyozni kell, hogy az ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség csak akkor áll fenn, ha az osztalékfizetést magánszemély engedte el. Amennyiben a kültag gazdálkodó szervezet, az általa elengedett osztalék a társaságnál 2009. július 9-től - az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján - mentes az ajándékozási illeték alól. Az osztalék miatti kötelezettség elengedésének elszámolása, adózása, illetékfizetése nem változik akkor sem, ha a betéti társaságot végelszámolják. A végelszámolás során a végelszámoló feladata a társaság meglévő eszközeinek értékesítése, és az abból befolyó pénz­eszközökkel a kötelezettségek (beleértve az osztalék miatti kötelezettséget is) kiegyenlítése. Amennyiben az eszközöket értékesíteni nem lehet, a végelszámolás befejezésekor - legkésőbb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5194
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Ki nem fizetett osztalék elévülése

Kérdés: A cég öt évvel ezelőtt taggyűlési határozatában osztalék előírását hagyta jóvá. Különböző okok miatt ez ideig az osztalék nem került kifizetésre. Meddig szerepelhet ez a kötelezettség a könyvekben? Elévül-e? Ha igen, hány év az elévülési idő? És milyen törvény alapján? Van-e más módja annak, hogy ez a kötelezettség kikerüljön a könyvekből?
Részlet a válaszból: […]osztalékfizetésről határozott, és határozatában a fizetés időpontját is meghatározta, akkor ettől az időponttól számított 5 év után (tulajdonosonkénti különmegállapodás esetén ennél rövidebb időtartam is lehet, az írásbeliség meghatározó követelmény) elévül. De ha azért nem fizetett a cég, mert nem volt meg a pénzügyi fedezete, akkor az elévülés kezdete tolódik. A Ptk. követelés (ez egyben a kötelezettség is) elévülésének a szabályai alkalmazandók a számviteli elszámolások során is. A számviteli elszámolások során azonban további sajátos szabályok is érvényesülnek. A számviteli beszámoló mérlegét alátámasztó leltárt minden üzleti évben, a mérleg-fordulónapi eszközök és források tételes számbavételével el kell készíteni. A leltárba bekerülő adatok valódiságáról (akkor is, ha azt a naprakész nyilvántartásból állítják be!) azonban meg kell győződni. A leltárba bekerülő kötelezettségek esetében ez azt jelenti, hogy a társaságnak a hitelezőkkel (az adott esetben a tagokkal) szembeni kötelezettséget egyeztetnie kell tételesen. Ez az osztalék vonatkozásában a számviteli beszámolót elfogadó, jóváhagyó taggyűlésen megismételhető! Az előbbiekből következően, ha az Szt. előírásait maradéktalanul megtartják, akkor sem a társaság követelése, sem a társaság kötelezettsége nem tud elévülni. Az osztalékfizetésről hozott taggyűlési határozat azt jelenti, hogy annak alapján tulajdonosonként (tagonként) meg kell állapítani a tulajdonost (a tagot) megillető osztalék bruttó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4941
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Üzletrész értékesítése, ki nem fizetett osztalékkal

Kérdés: A" kft. tulajdonosa "B" kft. és "C" kft. A "B" kft. megvásárolja "C" kft. üzletrészét. Az adásvétel időpontjában "A" kft. könyveiben szerepel "C" kft. felé ki nem fizetett osztalék. Az üzletrész-adásvételi szerződésben az üzletrész ellenértéke került rögzítésre 100 értékben, és az, hogy az eladó "C" kft., ezenfelül sem az "A" kft.-vel, illetve sem a "B" kft.-vel szemben semmilyen követelést nem támaszt "C" kft. Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerint az üzletrész bekerülési értéke az érte fizetett ellenérték. A fent vázolt szerződés ugyanakkor tartalmaz egy osztalékkövetelést is. A tranzakció "B" kft. könyveiben történő elszámolásának három lehetséges változata van (a kérdező ismerteti azokat azzal, hogy mindegyiket aggályosnak tartja). Kérdése, melyik változat a helyes?
Részlet a válaszból: […]kft. megvásárolja "C" kft.-nek az "A" kft.-ben lévő részesedését 100 értékben. Akkor ezen az értéken "B" kft. az üzletrészt a befektetett pénzügyi eszközök között (17. számlaosztályban) állományba veszi, "C" kft. pedig a könyveiből kivezeti, az üzletrész eladási ára és nyilvántartási értéke közötti különbözetet pedig a pénzügyi műveletek bevételei, illetve ráfordításai között mutatja ki. És nincs tovább! Az a tény, hogy "A" kft. könyveiben ki nem fizetett osztalékkötelezettség van "C" kft. felé (nyilvánvalóan pedig "C" kft.-nek ugyanolyan összegben követelése, amelyet már osztalékbevételként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4804
Kapcsolódó tárgyszavak: ,