Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

129 találat a megadott osztalék tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Ki nem fizetett osztalék után döntés újabb osztalékról

Kérdés: Szakmai előadásokon többször is elhangzott, hogy egy társaság addig nem hagyhat jóvá újabb osztalékot, amíg korábban jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékot tart nyilván. Kérem, tájékoztassanak arról, hogy ez a tilalom melyik jogszabályon alapul?
Részlet a válaszból: […]továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.Az Szt. tehát az osztalékfizetés számviteli feltételeit határozza meg, de nem rendelkezik az osztalékfizetés gyakoriságáról.Az Szt. 43. §-ának (1) bekezdése alapján egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a munkavállalókkal ... kapcsolatos elszámolásokat. Így a jóváhagyott osztalékot, részesedést is mindaddig, amíg azt ki nem fizetik.Az Szja-tv. 66. §-a foglalkozik az osztalékból származó jövedelem adóztatásával. A (3) bekezdés alapján az adót a kifizető a kifizetés időpontjában állapítja meg, és nem a jóváhagyáskor.Zavaró lehet az, hogy a Ptk. is, az Szt. is osztalékfizetésről, az osztalékfizetés feltételeiről rendelkezik, és nem arról, hogy ilyen jogcímen kötelezettséget kell kimutatni a tulajdonosokkal szemben. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségként történő kimutatás technikai jellegű, a döntés időpontja és a kifizetés időpontja közötti, viszonylag rövid időszak áthidalására szolgál, és nem arra, hogy éveken keresztül a már jóváhagyott osztalék ott kerüljön név szerint (tulajdonosok szerint) kimutatásra, sőt növelésre. Sajnos, ezt tiltó rendelkezés nincs!A társaság bemutatása szempontjából valójában hátrányos az, ha a legfőbb szerv döntött (mert dönthetett) az osztalékfizetésről, és az nem került kifizetésre,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8701
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Német tulajdonos átutalt osztalékának adója

Kérdés: Euróban könyvelünk EKB-árfolyammal. Euróban utaljuk az eurós számlánkról a német magánszemély tulajdonos osztalékát. A levont 15% szja-t milyen árfolyammal kell bevallani/megfizetni?
Részlet a válaszból: […](1) bekezdés a) pont]. Ez azt jelenti, hogy amikor átutalják a német magánszemély részére az osztalékot, akkor az ezen a napon érvényes árfolyam alapulvételével határozzák meg az euróban levont szja forintértékét, amelyet a tárgyhónapra vonatkozó 08-as bevallásban bevallanak és megfizetnek. Az Szja-tv. azonban választás alapján lehetőséget teremt arra is, hogy a kifizető az adóelőleg megállapításához[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8653
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Osztalék felvétel nélküli átvitele

Kérdés: "B" kft. tulajdonosai osztalékot szeretnének felvenni. Az egyik tulajdonosnak viszont van egy másik "C" kft.-je, és szeretné ezt az osztalékot (pénzösszeget) azonnal - felvét nélkül - ebbe a "C" kft.-be átvinni, áthelyezni. 1. Milyen módon van erre lehetőség, és milyen adókötelezettséggel jár? 2. Ha nem pénzt szeretne átvinni, hanem - mondjuk - egy ingatlant (az ingatlan lenne az osztalék), és ezt vinné be a másik cégbe, azt azonnal megteheti-e, és milyen adóvonzattal jár? 3. Ha a másik tulajdonos pedig csak ingatlant szeretne kivenni, milyen módon teheti meg, és milyen adóvonzattal jár?
Részlet a válaszból: […]osztalékként kezelni, mivel az nem az ő adózott eredményéből származik!)Ez az egyik gond. A másik, hogy a tulajdonost megillető osztaléknak csak a személyi jövedelemadóval és szociális hozzájárulási adóval csökkentett jóváhagyott osztalékot lehet tekinteni. A tulajdonos csak az adókkal csökkentett összeget veheti fel, viheti át a másik kft.-be. További gond, hogy milyen jogcímen? Beviheti az adózott osztalékot törzstőkeemelésként a társasági szerződés módosításával. Ha nem emel tőkét, akkor a "C" kft.-be bevitt összeget a "C" kft.-nél egyéb bevételként kell kimutatni, ami növeli a társaságiadó-alapot.Hasonló a helyzet a 2. és 3. pontnál is.Nincsen akadálya annak, hogy a magánszemély részére az osztalékot eszköz átadásával "fizessék ki". De, hangsúlyozni kell, csak az adózott osztalékot. Az átadásra kerülő eszközt (ingatlant) piaci értéken a magánszemély részére, az áfa felszámításával értékesíteni, számlázni kell. A számlázott, áfát is magában foglaló ellenérték és az adókkal csökkentett osztalék különbözetét forintban kell rendezni. Természetesen,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8595
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Forintban meghatározott osztalék euróban történő felvétele

Kérdés: A kft. 2020. évi beszámolót elfogadó taggyűlésén 141.216 E Ft osztalékról határozott a két tulajdonos. Ebből most 120.000 euró osztalékot szeretnének a kft. devizaszámlájáról a magánszemélyek devizaszámlájára utalni. Milyen árfolyamon kell a számfejtést elkészíteni és a levont adót számolni? Ugyanis az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével az MNB hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani, viszont a Számviteli Levelek 436. számában a 8379. kérdésben azt írták, hogy a számlavezető bank euróeladási árfolyama alapján lehet meghatározni az árfolyamot.
Részlet a válaszból: […]§-a alapján 15% személyi jövedelemadó és a Szocho-tv. 1. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján 15,5% szociális hozzájárulási adó (ez utóbbi az adófizetési felső határig) terheli. A megszerzett osztalék adókkal csökkentett összege, az osztalék nettó összege az, amit a tulajdonosok részére forintban ki lehet fizetni.A tulajdonosoknak tehát az osztalékból forintbevétele van az adók megfizetése után. A tulajdonosok viszont 120.000 euró (a kérdésből nem derül ki, hogy külön-külön vagy ketten együtt) átutalását kérik a kft.-től a devizaszámlájukra. Ennek gyakorlatilag nincs akadálya. Ez az átutalás azonban - külön törvényi előírás hiányában - csak olyan formában történhet meg, hogy a nettó osztalék forintban meghatározott összegéért vagy annak egy részéért a tulajdonosok eurót vásárolnak a kft.-től. Az euró eladási/vételi ára meghatározása során - a visszaélések elkerülése érdekében - javasolt a számlavezető bank euróeladási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8583
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Kölcsön kompenzálása osztalékkal

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2020-as évre 30 millió Ft osztalék került megállapításra. Akft. a tulajdonosoknak korábban 40.000 euró kölcsönt nyújtott. A kölcsön kompenzálásra kerül az osztalékkal. Milyen forintértékben kell a 40.000 euró kölcsönt kompenzálni az osztalékkal? (A társaság MNB-középárfolyamot használ.) A nyújtott kölcsönön felüli összeget pedig a tulajdonosok euróban kérik átutalni. Milyen összegű euróutalást kell megtenni a tulajdonosok felé? Hogyan kell ezt kiszámolni? A fenti gazdasági eseményekkel kapcsolatban milyen könyvelési tételek szükségesek?
Részlet a válaszból: […]euróban meghatározott kamatát a magánszemélyek megfizették, és ez dokumentált, vagy a kft. a kamatkedvezményből származó jövedelem - fentiek szerinti - adóit a beszámítás időpontjáig rendezte.A kft.-nél a 40.000 eurós kölcsönt - 2021-ben - a 2020. december 31-i MNB által közzétett hivatalos euró­árfolyamon forintra átszámított összegben a követelések között kell - tulajdonosonként - kimutatni.A 2020. évi számviteli beszámolót elfogadó taggyűlés határozatának megfelelően a fizetendő osztalékot a kötelezettségek között ugyancsak tulajdonosonként kell kimutatni.A Ptk. 6:49. §-a szerint a kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.A kft. részéről tehát a beszámításnak az a feltétele, hogy a tulajdonosok pénztartozása lejárt legyen (amelyet a tulajdonosokkal kötött kölcsönszerződés dokumentál).A magánszemélyek az osztalék után az Szja-tv. 66. §-a alapján 15% személyi jövedelemadót és 15,5% szociális hozzájárulási adót kötelesek fizetni [ez utóbbit a Szoc­ho-tv. 2. §-a (2) bekezdése szerinti adófizetési felső határig]. Az adókat a kft.-nek kell megállapítania, levonnia, bevallania és befizetnie. Így csak az adókkal csökkentett osztalék lehet az a magánszemélyenkénti kötelezettség, amelyet a magánszemélyek lejárt pénzkövetelésébe a kft. be tud számítani. (A 30 millió Ft osztalékból 30,5% levonása után 20.850 E Ft. Ha az euró MNB által közzétett, hivatalos árfolyama - feltételezésünk szerint - 355 Ft/euró volt, akkor a 40.000 euró követelés XII. 31-én 14.200 E Ft. A 20.850 E Ft kötelezettségbe 14.200 E Ft számítható be! Megjegyzés: az euró december 31-i árfolyama nem hivatalos adaton alapul!)Az előző bekezdés szerint az adóval csökkentett osztalékból nem került beszámításra 6650 E Ft, amelyet a tulajdonosok euróban kérnek. A kft. akkor jár el helyesen, ha annyi eurót ad, ahány eurót a magánszemélyek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8560
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: 2010-ben jóváhagyott osztalék elengedése

Kérdés: Egy kft. tulajdonosa 2020. 07. 20-án elengedi egy 2010-ben jóváhagyott osztalékkövetelését. Az elengedést egyéb bevételként könyvelnénk a kötelezettséggel szemben. Kötelező-e alkalmazni az ekkori időpontban még hatályos Tao-tv. 29/Q. § (3) bekezdés szerinti adóalap-csökkentő tételt, vagy ez csak egy lehetőség az adózónak? Az adóalapot ugyanis átbillentené negatívba, ezért nem feltétlenül vennénk igénybe a csökkentő tételt, ha nem muszáj. Amennyiben mégis élnénk a csökkentéssel, továbbvihető lenne elhatárolt veszteségként a negatív adóalap?
Részlet a válaszból: […]ha nem veszi igénybe az adózó a csökkentést, akkor emiatt csak adótöbblete keletkezik. Egyébként, ha alkalmazza az előírást, és negatív lesz az adóalap, akkor a negatív adóalap elhatárolt veszteségként továbbvihető, hacsak nem áll fenn a nem rendeltetésszerű joggyakorlás, de úgy véljük, önmagában
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8545

7. találat: Osztalék a kültagnak

Kérdés: Katás bt.-ben csak a beltag, aki személyes munkavégzésre kötelezett, a kata alá van bejelentve. A beltag az összes jövedelmet kiveszi. A kültag nem végez munkát a bt.-ben, személyes munkavégzésre nem kötelezett, osztalékra nem tart igényt. Ebben az esetben is jár az osztalék a kültagnak? Ha igen, akkor az osztaléknak mi az alapja, és azt miből lehet kifizetni? A bt. csak bevételi nyilvántartást vezet.
Részlet a válaszból: […]nyilvántartást kell vezetnie, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.A bevételi nyilvántartásból megállapítható a bt. összes bevétele, az összes bevételből levonva a bejelentett kis­adózók tételes adóját, továbbá - ha ugyanazon vállalkozásnál több kisadózót jelentettek be, akkor indokolt, hogy - a bt. dokumentálja a számlázott költségeket, a tételes adók és a számlázott költségek összes bevételből történő levonása után maradó összeg a magánszemélyek adózott bevétele, amelyet a tagok között a társasági szerződés szerint végzett munka (személyes munkavégzés) arányában indokolt megosztani. Ha a kültag személyes munkavégzésre nem kötelezett, akkor semmi sem indokolja, hogy az előbbiek szerint megmaradó nettó bevételből bármilyen összeget is kapjon.A Kata-tv. hatálya alatt működő bt. esetében nem értelmezhető az osztalék. A fent leírtak szerint a tételes adók és a számlázott költségek levonása után megmaradó bevétel (nettó bevétel) a magánszemélyek adózott (tételes adóval megadózott) jövedelme, azt további adó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8541
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Fel nem vett osztalék

Kérdés: "X" kft. megveszi "Y" kft. üzletrészét sajáttőke-értéken ("X kft. tulajdonosai az "Y" kft. tulajdonosainak a gyermekei). Az "Y" kft. tulajdonosainak maradt bent fel nem vett osztaléka, amelyről az üzletrészvásárlással nem mondanak le, ezt külön szerződésben rögzítik is. Kell-e, lehet-e kamatot fizetnie az "X" kft.-nek a volt tulajdonosok részére? Ha kell kamatot fizetni, akkor ez a volt tulajdonosok részére egyéb jövedelemnek vagy kamatjövedelemnek minősül? Egyéb jövedelemként (15% szja megfizetése mellett) érvényes-e erre a jövedelemre a szocho-korlát (a minimálbér 24-szerese), vagy a jövedelem 1,18-szorosa az alap, és nincs szocho-korlát? Ha kamatjövedelem, akkor hogyan adózik?
Részlet a válaszból: […]osztalék személyi jövedelemadóját, a Szocho-tv. 1. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján a szociális hozzájárulási adót be kellett vallani és meg kellett fizetni, és csak ezen adókkal csökkentett fel nem vett osztalék adható kölcsön a vevő "X" társaságnak. (Az adók megfizetésének az előbbiek szerinti időpontja következik az Art. 50. §-ának az előírásából is!)Ezek után a kérdésekre a válaszok:Az "Y" kft. volt tulajdonosai az "X" kft.-nek az adókkal csökkentett összeget a Ptk. szerinti kölcsönszerződéssel kölcsönadhatják. A kölcsönszerződésben rögzíteni kell a kölcsönadott összegen túlmenően legalább azt, hogy "X" kft.-nek kell-e kamatot fizetnie, és ha igen, mennyit, mikor kell megfizetni a kamatot, mikor kell a kölcsönt visszafizetni, mik a visszafizetés garanciái stb.Ha a kölcsönszerződés szerint kamatot kell fizetni, akkor az Szja-tv. 65. §-a (1) bekezdésének záró rendelkezése szerint a kamatként megszerzett bevétel adókötelezettségek jogcímét a magánszemély és a kamatjövedelmet juttató kft. között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket teljesíteni.A kérdés szerinti esetben a kölcsönt nyújtó volt tulajdonosok az "X" kft.-vel sem munkaviszonyban, sem tagsági viszonyban nincsenek, így a kapott kamat egyéb jövedelemnek minősül. Az egyéb jövedelem alapján a magánszemélyek 15% személyi jövedelemadót, az "X" kft.-nek a Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése szerint szociális hozzájárulási adót kell fizetnie (mértéke 2020. június 30-ig 17,5%, július 1-től 15,5%). A Szocho-tv. 2. §-a (2) bekezdése szerinti szocho-korlát az adott esetben nem alkalmazható, mivel az egyéb bevétel nem tartozik az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontja alá!A leírtakból az is következik, hogy bár a volt tulajdonosok kamathoz jutnak a kölcsönszerződés alapján, de ez nem kamatjövedelemként adózik, hanem - a fentiek szerint - egyéb jövedelemként.Ha a kölcsönszerződés szerint a volt tulajdonosok nem kapnak kamatot (ebben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8309
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Kiva - be nem számító osztalék

Kérdés: Ügyfelem 2019. január 1-től a kiva szerinti adózást választotta. A korábbi években és a 2019. évben is eredményesen működött, jelentős eredménytartaléka van. Amennyiben a 2019. évi eredményét jóváhagyja osztalékként, lehetséges-e, hogy azt ne a kiva szerint adózza, hanem mint a korábbi évek eredménytartalékából igénybe vett, Tao-tv. szerint adózott osztalékot? Tehát igénybe veheti-e osztalék kifizetésére a korábbi évek eredménytartalékát úgy, hogy a tárgyévi eredményt nem veszi ki a kiva szerinti adózással, hanem eredménytartalékba helyezi azt? Figyelembe vehető-e a keletkezés időrendisége, illetve a kedvezőbb adózás? Ezt a tárgyévi kivaelőleg-bevallásban hol lehet jelölni?
Részlet a válaszból: […]megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka. Igénybe veheti ugyanis a vállalkozás az osztalék forrásaként a korábbi évek eredménytartalékát úgy, hogy a tárgyévi eredményt nem veszi figyelembe. A Katv. ugyanis nem ír elő sorrendet az osztalék forrása tekintetében. Az adóalapnál figyelembe vett osztalékot kell figyelembe venni az adóelőleg alapjánál is. Ha az adóalapnál nem kellett figyelembe venni osztalékot, akkor nem kell az előlegnél sem. Ezt írja elő a Katv. 23. § (2) bekezdése. Külön nem kell jelölni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8241
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Osztalékfizetés üzemi ingatlannal

Kérdés: A kft. 2018. évben üzleti célú ingatlant vásárolt az ingatlan beruházójától 38,1 millió forintért. A kft. a számlában foglalt 8,1 millió Ft áfát levonta, az ingatlant üzembe helyezte. A kft. nyereséges, 40 millió Ft eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonosokban felmerült, hogy osztalékot fizetnek az eredménytartalék terhére, amelyet természetben, az üzleti célú ingatlan formájában fizetnének ki. Ha a taggyűlés osztalékfizetésről határoz, és természetben fizeti ki az osztalékot, mikor kell megfizetni az ingatlant terhelő áfát, az osztalékot terhelő személyi jövedelemadót? Milyen adózási hatása van annak, ha csak az ingatlan értékének 50%-a kerül kifizetésre (átadásra)?
Részlet a válaszból: […]teljesülése az előfeltétele az osztalékfizetésről való legfőbb szerv általi döntésnek, a beszámoló elfogadásakor.Ha a taggyűlés az osztalékfizetésről döntött, akkor a jóváhagyott osztalékot az eredménytartalék csökkentésével elő kell írni a tagokkal szembeni kötelezettségként, a döntés időpontjával (T 413 - K 4792), tagonként (tulajdonosonként) név szerint.A taggyűlésnek az osztalékfizetésről hozott határozatában arról is rendelkeznie kell, hogy az osztalékot pénzben (forintban), vagy az üzemi ingatlan (tulajdonosonkénti hányada) átadásával kell "kifizetni".A számviteli törvény nem tartalmaz külön előírást az osztalék miatti kötelezettségnek nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás formájában (eszköz átadásával) történő teljesítésére. De tartalmaz például az áruszállításból [Szt. 68. §-ának (5) bekezdése], a pótbefizetés visszafizetéséből [Szt. 38. §-ának (10) bekezdése] származó kötelezettség rendezésére, az árbevétel elszámolására [Szt. 72. §-a (4) bekezdésének a) pontja] vonatkozóan, amely az osztalékfizetés miatti kötelezettségek rendezésére is alkalmazandó!A nem pénzbeli vagyoni értékű juttatással (az adott esetben az üzemi ingatlan tulajdoni hányadok átadásával) történő átadás tehát nem más, mint eszközátadással történő kötelezettségteljesítés. Így a kötelezettségteljesítésre átadott ingatlanhányadok piaci értékét az áfa felszámításával - az átadott eszköz jellegének megfelelően - az átadás-átvétel időpontjában az értékesítés bevételeként (az adott esetben egyéb bevételként) kell elszámolni a tagokkal szemben követelésként, majd ezt a követelést kell beszámítani az osztalék miatti kötelezettség teljesítésébe (T 311 - K 961, 467 és T 4792 - K 311). Az ingatlanhányadok nyilvántartás szerinti értékét az egyéb ráfordítások közé kell kivezetni. (Feltételezve, hogy az ingatlanhányadok - áfa nélküli - piaci értéke legalább az ingatlanhányadok könyv szerinti értékével azonos vagy ezt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8219
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést