Beruházás és osztalékalap kapcsolata

Kérdés: A vállalkozói osztalékalap utáni adóval kapcsolatban kérdezem (szja): az osztalékalapot növeli a beruházás 5. évében a beruházási időszakban osztalékalapot csökkentő kiadás. Ez vajon az az összeg, ami osztalékalapot csökkentő tétel volt a tárgyi eszköz beszerzésének évében (az osztalékalapot csökkenti a tárgyi eszköz, nem anyagi dolog értékéből az évi értékcsökkenést meghaladó összeg)?
Részlet a válaszából: […] ...de a beruházási költség alapján az előző években az adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentették. Ugyanis a vállalkozói osztalékalap megállapítására vonatkozó szabály szerint a tárgyévben elszámolt beruházási költség alapján is van adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékfizetésről hozott határozat módosítása

Kérdés: "A" kft. a 2020. évi beszámoló elfogadásáról szóló határozatában 2021. 05. 10-én az adózott eredmény terhére 100 millió Ft osztalékfizetésről határozott. 2021. 09. 29. nappal a korábban közzétett határozatát, annak meghozatalára visszaható hatállyal, az adózott eredmény felhasználása vonatkozásában 50 millió forinttal módosította a kifizethető osztalék összegét, szem előtt tartva az osztalékfizetési korlát szabályait. Helyesen járt-e el a kft. akkor, amikor a szeptemberi határozatot az osztalék növekedéseként, illetve az eredménytartalék csökkentéseként rögzítette a főkönyvi könyvelésben? A módosító határozat - bírósági ítéletre hivatkozva - a jogi képviselő szerint egy jogszerű határozat.
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben foglaltakkal.Számviteli szempontból azonban nem mindegy, hogy utólag csökkentik (vagy elengedik) a határozatban szereplő osztalékfizetés összegét, illetve utólag - mint a kérdésben - megemelik a fizetendő osztalékot.Az Szt. 153. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.
Kapcsolódó címke:

A jóváhagyott osztalékot nem könyvelték 2020-ban

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető kft. a 2019. évről szóló, 2020. 08. 31-én elfogadott beszámolójában arról döntött, hogy 1 millió Ft osztalékot fizet ki. A kifizetés csak 2022. 10. hónapban történik meg. A hiba, hogy 2020-ban a jóváhagyott osztalék nem került átvezetésre az eredménytartalékból a kötelezettségek közé. A 2020. évi beszámoló forrásoldala: saját tőke 4951 (jegyzett tőke 3000, eredménytartalék 1188, adózott eredmény 763), kötelezettségek 41, passzív időbeli elhatárolás 6, összesen: 4998 E Ft. Ebben az esetben a 2020. vagy a 2021. év könyvelésében kell az osztalékot előírni? 2021. évre 3 oszlopos lesz a kft. mérlege? És ha igen, mi kerül a középső oszlopba?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 37. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni az osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára felhasznált összeget. Nyilvánvaló, hogy ennek érdekében az osztalékról való döntéskor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.
Kapcsolódó címkék:  

Ki nem fizetett osztalék után döntés újabb osztalékról

Kérdés: Szakmai előadásokon többször is elhangzott, hogy egy társaság addig nem hagyhat jóvá újabb osztalékot, amíg korábban jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékot tart nyilván. Kérem, tájékoztassanak arról, hogy ez a tilalom melyik jogszabályon alapul?
Részlet a válaszából: […] ...hogy kijelentését milyen jogszabályi előírás alapján tette. Mi nem tudunk ilyen jogszabályról.Azt, hogy kinek, mikor és miből fizethető osztalék, a Ptk. szabályozza. Kft. esetében a Ptk. 3:185. §-a rendelkezik az osztalékról, az osztalékfizetésről. Ebben nincs szó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.
Kapcsolódó címkék:  

Német tulajdonos átutalt osztalékának adója

Kérdés: Euróban könyvelünk EKB-árfolyammal. Euróban utaljuk az eurós számlánkról a német magánszemély tulajdonos osztalékát. A levont 15% szja-t milyen árfolyammal kell bevallani/megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...átszámítást elvégezni [Szja-tv. 6. § (1) bekezdés a) pont]. Ez azt jelenti, hogy amikor átutalják a német magánszemély részére az osztalékot, akkor az ezen a napon érvényes árfolyam alapulvételével határozzák meg az euróban levont szja forintértékét, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Forintban meghatározott osztalék euróban történő felvétele

Kérdés: A kft. 2020. évi beszámolót elfogadó taggyűlésén 141.216 E Ft osztalékról határozott a két tulajdonos. Ebből most 120.000 euró osztalékot szeretnének a kft. devizaszámlájáról a magánszemélyek devizaszámlájára utalni. Milyen árfolyamon kell a számfejtést elkészíteni és a levont adót számolni? Ugyanis az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével az MNB hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani, viszont a Számviteli Levelek 436. számában a 8379. kérdésben azt írták, hogy a számlavezető bank euróeladási árfolyama alapján lehet meghatározni az árfolyamot.
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosnak a bevétele nem külföldi pénznemben (euróban) keletkezett, hanem forintban, a beszámolót elfogadó taggyűlésen 141.216 E Ft osztalékról döntöttek. Így feleslegesen hivatkoznak az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésére. Az már más téma, hogy a tulajdonosok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalék felvétel nélküli átvitele

Kérdés: "B" kft. tulajdonosai osztalékot szeretnének felvenni. Az egyik tulajdonosnak viszont van egy másik "C" kft.-je, és szeretné ezt az osztalékot (pénzösszeget) azonnal - felvét nélkül - ebbe a "C" kft.-be átvinni, áthelyezni. 1. Milyen módon van erre lehetőség, és milyen adókötelezettséggel jár? 2. Ha nem pénzt szeretne átvinni, hanem - mondjuk - egy ingatlant (az ingatlan lenne az osztalék), és ezt vinné be a másik cégbe, azt azonnal megteheti-e, és milyen adóvonzattal jár? 3. Ha a másik tulajdonos pedig csak ingatlant szeretne kivenni, milyen módon teheti meg, és milyen adóvonzattal jár?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy az a tulajdonos, amelyik az osztalékot - felvétel nélkül - egy másik kft.-be kívánja átvinni, valójában olyanról szeretne rendelkezni, ami nem is az övé!A "B" kft. könyveiben - osztalék címén - kimutatott kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.
Kapcsolódó címke:

Kölcsön kompenzálása osztalékkal

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2020-as évre 30 millió Ft osztalék került megállapításra. Akft. a tulajdonosoknak korábban 40.000 euró kölcsönt nyújtott. A kölcsön kompenzálásra kerül az osztalékkal. Milyen forintértékben kell a 40.000 euró kölcsönt kompenzálni az osztalékkal? (A társaság MNB-középárfolyamot használ.) A nyújtott kölcsönön felüli összeget pedig a tulajdonosok euróban kérik átutalni. Milyen összegű euróutalást kell megtenni a tulajdonosok felé? Hogyan kell ezt kiszámolni? A fenti gazdasági eseményekkel kapcsolatban milyen könyvelési tételek szükségesek?
Részlet a válaszából: […] ...amelyben - többek között - rögzítették, hogy a kölcsönt mikor kell visszafizetni, mikor kell törleszteni, törlesztésként az esedékes osztalék beszámítása (ez nem kompenzálás) is szóba jöhet, továbbá mennyi a kamat, és a kamatfizetés mikor esedékes.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalék a kültagnak

Kérdés: Katás bt.-ben csak a beltag, aki személyes munkavégzésre kötelezett, a kata alá van bejelentve. A beltag az összes jövedelmet kiveszi. A kültag nem végez munkát a bt.-ben, személyes munkavégzésre nem kötelezett, osztalékra nem tart igényt. Ebben az esetben is jár az osztalék a kültagnak? Ha igen, akkor az osztaléknak mi az alapja, és azt miből lehet kifizetni? A bt. csak bevételi nyilvántartást vezet.
Részlet a válaszából: […] ...szerint megmaradó nettó bevételből bármilyen összeget is kapjon.A Kata-tv. hatálya alatt működő bt. esetében nem értelmezhető az osztalék. A fent leírtak szerint a tételes adók és a számlázott költségek levonása után megmaradó bevétel (nettó bevétel)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.
Kapcsolódó címkék:  

2010-ben jóváhagyott osztalék elengedése

Kérdés: Egy kft. tulajdonosa 2020. 07. 20-án elengedi egy 2010-ben jóváhagyott osztalékkövetelését. Az elengedést egyéb bevételként könyvelnénk a kötelezettséggel szemben. Kötelező-e alkalmazni az ekkori időpontban még hatályos Tao-tv. 29/Q. § (3) bekezdés szerinti adóalap-csökkentő tételt, vagy ez csak egy lehetőség az adózónak? Az adóalapot ugyanis átbillentené negatívba, ezért nem feltétlenül vennénk igénybe a csökkentő tételt, ha nem muszáj. Amennyiben mégis élnénk a csökkentéssel, továbbvihető lenne elhatárolt veszteségként a negatív adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...adóalap elhatárolt veszteségként továbbvihető, hacsak nem áll fenn a nem rendeltetésszerű joggyakorlás, de úgy véljük, önmagában az osztalékkötelezettségnek a tagok általi elengedésével nem sérül a rendeltetésszerű joggyakorlás elve.(Kéziratzárás: 2021. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.
1
2
3
14