Szokásos piaci ár

Kérdés: Arra vonatkozóan szeretnénk állásfoglalást kérni, hogy kapcsolt vállalkozások esetében a transzferár alkalmazása során helyesek-e az alábbi eljárások. Az eszköz bérleti díját az eszköz amortizációja és a megállapított interkvartilis tartományba tartozó haszonkulcs szorzata adja. A 0-ra leírt eszközök esetén alkalmazható-e, hogy az eredeti amortizációs kulcs mértékét használjuk a helyettesítési érték megállapításánál? Ezenfelül átterhelünk minden olyan költséget, ami az ügylettel kapcsolatos, például bérköltség, biztosítási díj stb. Áthárítható-e még ezenfelül az elszámolt amortizáció is?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságiadó-alapot, ha az ellenérték nem piaci, és emiatt az adózás előtti eredmény nagyobb vagy kisebb, mint amilyen lenne szokásos piaci ár mellett. Növelni kell az adóalapot, ha az eredmény kisebb, mint szokásos piaci ár mellett lenne, és csökkenteni lehet (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Nyilvántartás a szokásos piaci árról

Kérdés: Egy EU-s társaság magyarországi leányvállalataként működő, szállítmányozással foglalkozó mikrovállalkozás melyik években volt kötelezett transzferár-nyilvántartásra? Az anyavállalatával együtt számított átlagos statisztikai létszáma - az elmúlt öt évben - 85-90 fő volt, tehát az 50 főt meghaladta. Az anya- és a leányvállalataival együtt, az "oda-vissza" történt teljesítések összesített értéke - éves szinten - egyik évben sem haladta meg az 50 millió Ft-ot. Jól gondolom, hogy - az elévülési időre való tekintettel - 2008., 2009., 2010., 2011. és 2012. évben transzferár-nyilvántartási kötelezettsége volt? A 20/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése alapján 2013. évtől pedig nincs ilyen kötelezettsége, mert az egymás között összesített nettó teljesítés értéke 50 millió Ft-nál kisebb.
Részlet a válaszából: […] ...és azt megelőzően sem minősült kisvállalkozásnak, a Tao-tv. 18. §-ának (3) bekezdése alapján nem mentesülhetett a szokásos piaci ár nyilvántartásának elkészítése alól. A következők fennállása esetén a kötelezettségnek egyszerűsített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Szokásos piaci ár nyilvántartása

Kérdés: A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló PM rendelet 1. § (3) bekezdésének f) pontja értelmében: Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség a kapcsolt vállalkozásokat, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál; az összevonás tényétől függetlenül; az e rendelet szerint összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni. A bizonytalanság a kölcsönügyletek esetében merül fel részünkről. A transzferár-dokumentáció elkészítésekor mit kell az ügylet ellenértékének tekinteni: csak a felszámított kamatot, vagy a kamat és kölcsöntőke együttes összegét? Amennyiben társaságunk több kapcsolt viszonyban lévő vállalkozásának ad kölcsönt likviditási nehézségek áthidalása céljából, az adott kölcsönök összevonhatóságát milyen ismérvek határozzák meg: a felszámított kamat mértéke, a kölcsön összegének nagyságrendje, a futamidő?
Részlet a válaszából: […] ...az ügylet ellenértékének kölcsön esetén a felszámított kamatot kell tekinteni.A 22/2009. (X. 16.) PM rendelet szerint a szokásos piaci árra vonatkozó nyilvántartási kötelezettség több szerződésre összevontan is teljesíthető, ha az összevonás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Nyilvántartás a szokásos piaci árról

Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő kft. kapcsolt vállalkozási viszonyban van-e az alapító önkormányzatával? Szerződéses viszonyban vannak egymással, és a szerződés alapján 2011-ben teljesítés is történt. Amennyiben kapcsolt vállalkozási viszonyban vannak egymással, a kft.-nek kell-e transzferár-nyilvántartást vezetnie?
Részlet a válaszából: […] ...kötött szerződéshezkapcsolódóan - ha a szerződés alapján teljesítés történik - nyilvántartástkészíteni a szokásos piaci ár meghatározásáról. Ezen előírás alapján anyilvántartási kötelezettség nem vonatkozik az adóév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Szokásos piaci kamat

Kérdés: A 4545. kérdés a választott árfolyamra vonatkozik. De ez lehet szokásos piaci ár is? Mivel anya- és leányvállalat közötti eurós pénzátadásról van szó, és nagy összegről, nem mindegy, hogy a kamatot milyen százalékban határozzuk meg. A transzferár-nyilvántartásban az EKB árfolyam + 0,5% kamatot határoztunk meg.
Részlet a válaszából: […] ...Központi Bank) árfolyam csak a deviza,valuta más pénznemre történő átváltásához használt érték, amely nem alkalmas akamat szokásos piaci árának meghatározására. A szokásos piaci kamatot hasonlóankell meghatározni, mint más termék, szolgáltatás szokásos piaci árát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Nyilvántartás a szokásos piaci árról

Kérdés: "A" Kft. és "B" Kft. tulajdonosa (részesedése 90%) "X" Kft. "A" Kft. "X" Kft. ingatlanait, objektumait bérli. "A" Kft. "B" Kft. alvállalkozója "B" Kft. több szerződött munkájában. Kérdés: 1. Kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni? 2. Ellenőrzött ügyletek-e a fenti esetek? Ha igen, kell-e a szokásos piaci ár megállapításához külső független ügyleteket keresni, melyek az összehasonlítás alapjául szolgálnának? (Véleményünk szerint - ismerve a fenti cégek tevékenységét - ilyet nem tudnánk találni a szabad piacon!) 3. Egy esetleges adóhatósági ellenőrzéskor kérhetik a transzferár-nyilvántartást? Ha igen, akkor milyen paramétereket kell minimálisan dokumentálni? 4. Valamelyik kapcsolt vállalkozásnak kell-e társaságiadó-alapot növelnie?
Részlet a válaszából: […] ...bármelyikük között, és ennek alapjánteljesítés is történt - transzferár-nyilvántartást kell készíteni azérintetteknek.2. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggőnyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet (22-es PMrendelet) 8....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Értékesítés piaci ár alatt

Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. szerint [67. §-ának (1) bekezdése] akkor kell azellenérték helyett a szokásos piaci árat az áfa alapjának tekinteni, ha atermék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik,és teljesül, hogya) az ellenérték aránytalanul magas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Szokásos piaci ár meghatározása, nyilvántartása

Kérdés: A "piaci ár nyilvántartásával" kapcsolatos kérdésem a következő: "A" vállalat: anyavállalat, "B" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat többségi részesedéssel bír, "C" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat 50%-os részesedéssel bír. Üzleti kapcsolatban a két leányvállalat áll termékértékesítés, illetve nyújtott szolgáltatás tekintetében. A "piaci árnyilvántartási kötelezettség" a fenti esetben kire vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...eltérően 50%-ot meghaladó szavazati joggalrendelkezik "C"-ben. Ez utóbbi esetben viszont "B" és "C" is kapcsoltvállalkozás. A szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatosnyilvántartást a Tao-tv. 18. §-ának (5) bekezdése szerint a kapcsolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Piaci ár nyilvántartása

Kérdés: A "piaci ár nyilvántartásával" kapcsolatos kérdésem a következő: "A" vállalat: anyavállalat, "B" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat többségi részesedéssel bír, "C" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat 50 százalékos részesedéssel bír. Üzleti kapcsolatban a két leányvállalat áll termékértékesítés, illetve nyújtott szolgáltatás tekintetében. A "piaci ár nyilvántartási kötelezettsége" a fenti esetben kire vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozási viszony akkor áll,illetve akkor állhat fenn a) "A" és "B" között, ha a többségi részesedés többségiszavazati jogot is jelent.b) "A" és "C" között, ha az "A" 50 százalékos részesedése 50százalék feletti szavazati jogot jelent vagy, ha "A"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.