Határidős részvényvásárlás és -eladás

Kérdés: Hogyan történik a tőzsdei határidős részvényvásárlás, -eladás könyvelése? A kötésekhez kapcsolódó jutalék elszámolható-e a beszerzési ár részeként? Összevonható-e az egyes kötéseken elért árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség? Vagy kötésenként kell az elért eredményt elszámolni? Mindez hogyan jelentkezik egy kettős könyvvitelt vezető evás cég eredményében és az evaalapjában? Ha lehet, kontírozzák a tételeket!
Részlet a válaszából: […] A saját számlára kötött határidős tőzsdei ügyletekelszámolását alapvetően meghatározza az, hogy az ügylet tárgya (az adottesetben a részvény) ténylegesen leszállításra, fizikailag átadásra kerül(leszállításos ügylet), vagy csak pénzügyi elszámolás történik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.
Kapcsolódó címke:

Szokásos piaci ár nyilvántartása

Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek kell-e transzferár-nyilvántartást készítenie, vagy vonatkozik rá az a kitétel, hogy nem kell nyilvántartást vezetnie annak az adózónak, amelyben az állam közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. idézett rendelkezése szempontjából az önkormányzatnem minősül államnak. Ez következik a Ptk. következő rendelkezéseiből, amelyekaz államot és az önkormányzatot külön nevesítik:"Az állam – mint a vagyoni jogviszonyok alanya – jogiszemély. Az államot a polgári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.
Kapcsolódó címke:

Védjegy bérbeadása

Kérdés: "A" társaság, mint védjegyjogosult, szerződés alapján a védjegyet egészében, határozott időre bérbe adja "B" társaságnak védjegyhasználati díj jogcímen. Az így számlázott díj – véleményünk szerint – áfaköteles. Minősíthetjük ezt közvetített szolgáltatásnak? Társasági adó szempontjából figyelembe kell-e vennünk, hogy az "A" és "B" társaságok 100 százalékos tulajdonú leányvállalatai ugyanazon anyavállalatnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból arra következtetünk, hogy "A"társaság a védjegy tulajdonosa. Ha így van, akkor a védjegy bekerülési értékét"A" társaságnál a szellemi termékek között kell kimutatni, és a bekerülésiértéket az Szt. 52. §-a alapján a várható hasznos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízási és tiszteletdíjak elszámolása

Kérdés: 2009-es megbízási és tiszteletdíjakat számfejtettünk 2010. január 31-én. Véleményünk szerint a munkáltató által fizetendő járulékokat már a munkaerő-piaci járulékkal együtt kell megállapítani és megfizetni a kifizetés időpontjában érvényes szabályok szerint. A számviteli törvény szerinti elszámolás 2009. évre történik, a bérköltség és járulékai tekintetében olyan járuléknemet tartalmaz, amely járulék az adott időszakban nem létezett. Elszámolható-e 2009. évre olyan költségnem, amely akkor még nem létezett?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben a járulékok megfizetésével kapcsolatosanleírtakkal egyet lehet érteni, a Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése alapján ajárulékokat képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerintkell megfizetni, ezért munkaadói járulék helyett munkaerő-piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Promóciós célra megrendelt termékek

Kérdés: A társaság fényforrások, lámpatestek forgalmazásával foglalkozik. Az anyavállalat az új termék bemutatása céljából a promóciós célra megrendelt termékeket számlázza leányvállalata felé. A magyar társaság az így behozott termékeket marketingcélból juttatja el üzleti partnereihez. Az egyedi értékük alapján az 5000 forintot nem meghaladó termékekért ellenértéket nem számít fel. Tekinthetők-e az üzleti partnerek részére átadott termékek árumintának 2010 előtt, illetve 2010-től? Milyen bizonylatot kell kiállítani a termékmintát átvevő üzleti partner felé?
Részlet a válaszából: […] Az anyavállalat által számlázott promóciós célra megrendelttermékeket a leányvállalatnál beszerzésként kell elszámolni, és vásároltkészletként készletre kell venni. Amikor a magyar társaság ezeket a termékeketeljuttatja üzleti partnereihez ingyenesen, akkor kell azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.
Kapcsolódó címkék:  

Vállalati üdülő hasznosítása

Kérdés: A társaság a gazdasági válság miatti piaci átrendeződés miatt tevékenységi körét szélesíti, és felveszi az üzletszerű üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet. Az előbbiek érdekében üdülőingatlant vásárol, de azt az üzembe helyezéskor nem minősíti vállalati üdülőnek. Az üdülőt elsősorban független ügyfeleknek, vevőknek adja bérbe a szokásos piaci áron, a 18 százalékos áfa felszámításával. Csak szálláshely-szolgáltatás van. A le nem kötött helyeket saját üzleti partnereinek, illetve alkalmazottainak biztosítja ingyenesen, vagy a piaci árnál kedvezőbb áron, vagy önköltségi áron annak érdekében, hogy a szálláshelyfoglaltság minél jobban közelítse a 100 százalékot. Kérdések: Levonható-e a beszerzés áfája teljes összegében? A szokásos piaci ár megállapítható-e az üzemeltetési költségekből (az önköltségből) kiindulóan? A szokásos piaci ár és a munkavállalók, az üzleti partnerek által térített érték közötti különbözet tekinthető-e természetbeni juttatásnak? Változik-e a beszerzéskori adókötelezettség, kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-át, ha a szállást többségében a munkavállalók, illetve üzleti partneri kör veszi igénybe? A meg nem térülő költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni? Ha semmilyen üdülés nem valósul meg, akkor a tárgyévben felmerült költségek elszámolhatók a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak?
Részlet a válaszából: […] Már az üdülőingatlan beszerzését megelőzően el kell dönteni,hogy azt kizárólag a társaság munkavállalói részére biztosítja, vagy azkereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtását szolgálja. Mivel az ingatlan(ingatlanrész) bérbeadása az Áfa-tv. 86. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Visszavásárolt üzletrész átadása a tagoknak

Kérdés: A 3 millió forint jegyzett tőkével rendelkező kft. egyik tagja eladja üzletrészét a kft.-nek 3300 ezer forintért. A kft. vagyoni helyzete megfelel a Gt. és az Szt. előírásainak. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészt egy év elteltével névértéken, térítés nélkül átadják a tagoknak. Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a tagoknak az üzletrészérték növekedésével kapcsolatosan, a térítés nélküli vagyongyarapodás miatt? Az Szja-tv. 77/A. §-ának (2) bekezdését hogyan kell értelmezni az adott esetben?
Részlet a válaszából: […] A természetes személyeknek térítés nélkül átadott üzletrészjövedelemadóztatását az Szja-tv. 77/A. §-a szabályozza. A 77/A. § (1) bekezdésealapján a magánszemély által értékpapír (az üzletrész is értékpapír) formájábanmegszerzett vagyoni érték esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címke:

Terven felüli értékcsökkenés elhatárolása

Kérdés: Az rt. nagy értékű tárgyi eszközt vásárolt. Az utólagos szakértői vélemény alapján a beszerzési ár meghaladta a piaci árat. Így az Szt. 53. §-a alapján terven felüli értékcsökkenést kell el számolni. El lehet-e határolni az így elszámolt terven felüli értékcsökkenést a futamidő arányában?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem lehet elhatárolni. A terven felüliértékcsökkenés elszámolása veszteségjellegű tétel, a veszteség elhatárolásárapedig nincs lehetőség.A kérdésben foglaltak alapján azonban a válaszadónakkétségei vannak, hogy egyáltalán kellett-e terven felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
Kapcsolódó címkék:    

Transzferár-nyilvántartás

Kérdés: "A" és "B" magánszemély alkotja 50-50%-os részesedéssel "X" kft.-t. "A" és "B" osztatlan közös 50-50%-os tulajdonában áll 3 db ingatlan (1 raktár, 1 irodaépület és 1 iroda célú lakás). "A" és "B" megállapodnak abban, hogy "X" kft.-nek bérbe adják jelzett ingatlanaikat, a bérbeadás, számlázás, adó- és eho-elszámolás "A" nevében történik. "X" kft. nem éri el a középvállalkozói státuszt paraméterei figyelembevételével. "A" magánszemély és "X" kft. kötelezett-e transzferár-nyilvántartás (esetleg egyszerűsített nyilvántartás) készítésére? Egy másik vállalkozással kapcsolatban: "Y" bt. két magánszemélyből áll: "C" (személyesen közreműködő beltag, tulajdoni hányada: 75%) és "D" (személyesen közre nem működő kültag, tulajdoni hányada: 25%). "Y" bt.-nek könyvel "Z" evás egyéni vállalkozó, aki "D" házastársa. "Y" bt. nem éri el a középvállalkozói státuszt paraméterei figyelembevételével. "Z" egyéni vállalkozás és "Y" bt. kapcsolt vállalkozás-e, és ha igen, akkor kötelezett-e transzferár-nyilvántartás (akár egyszerűsített nyilvántartás) készítésére?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre teljes körű információ hiányában elvi választlehet adni.Ha "A" és "B" magánszemély közeli hozzátartozók, akkor "A"magánszemély és "X" kft. kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. A szokásos piaciár meghatározásával összefüggő nyilvántartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan ellenében holtig tartó eltartás

Kérdés: Magánszemély egy nyugdíjasotthon kht.-val eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a nyugdíjasotthonra ruházta át. Ennek fejében megállapodtak, hogy az eltartottat 60. életévének betöltésétől természetben ellátják. A tartás értékét a tartás esedékességekor hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően az intézmény által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó tartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre került. Hogyan és milyen értéken kell a nyugdíjasotthon könyveiben rögzíteni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, a kérdésben leírtak a Ptk.586-590. §-aiban szabályozott tartási szerződés előírásainak megtartásáttükrözik. Így csak a számviteli és adózási kérdésekre kell választ adni, bár aválaszadáshoz vissza kell utalni az eltartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.
Kapcsolódó címke:
1
18
19
20
28