Végelszámoláskor a tőkeemelés értelmezése

Kérdés: A kft. tagjai egyszerűsített végelszámolásról döntöttek. 2016-ban az 500 E Ft-os jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére emelték fel 3000 E Ft-ra. A 2500 E Ft különbözet végelszámolásakor a vállalkozásból kivont jövedelemként kerül számfejtésre. A végelszámolás során a V2 mérlegben a 411. jegyzett tőkével szemben elszámolható ez a 2500 E Ft? Ha nem, akkor mivel szemben számolható el, illetve mikor?
Részlet a válaszából: […] A végelszámolásról való döntés előtt alaposan tanulmányozni kell a cégtörvény vonatkozó előírásait és a végelszámolásról szóló kormányrendelet számviteli elszámolásra vonatkozó rendelkezéseit. A kérdésben leírtak jogszabályellenes eljárást kívánnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.

Kiváláshoz kapcsolódó áfa-, illeték-, kivakérdések

Kérdés: Adott a Kereskedő Kft., amelynek tulajdonosai 2 fő magyar magánszemély 99,6%-os és 0,4%-os arányban. A társaság 2021. 01. 01. óta kivaadózás alatt működik, előtte a társasági adó hatálya alá tartozott. A társaság rendelkezik egy nagy értékű ingatlannal, amelyben tevékenységét folytatja. Az ingatlant a társaság 1997-ben építtette, az építés után az áfát visszaigényelte. A társaság a saját tulajdonú ingatlanját mind bérbeadás, mind eladás tekintetében áfamentesen végzi. Gazdasági megfontolások mérlegelése után felmerült az a gondolat a tulajdonosokban, hogy az ingatlant el szeretnék választani a tevékenységtől. Ennek módja az átalakulás, azon belül is a kiválás. Az eredmény a következő lenne: 1. új társaság Kereskedő Kft.: ebben maradna a tevékenység, az alkalmazottak, az alaptevékenység, 2. új társaság Ingatlan Kft.: ebbe kerülne át az ingatlan (telek és ingatlan). A kiválást követően az Ingatlan Kft. bérbe adná az ingatlanját a tevékenység végzéséhez a Kereskedő Kft.-nek. Mindkét cégben a mostani cég tulajdonosai maradnának a jelenlegi tulajdoni aránnyal. A társaság tulajdonosai nem terveznek pénzeszközt szerezni az átalakulás kapcsán. A kérdéseim a következők:
1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán?
2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a kiváláshoz kapcsolódóan?
3. Keletkezik-e kiva/tao fizetési kötelezettség az átalakulás miatt?
4. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Áfa-tv. 17. § (2) bekezdése szerint nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, azaz áfafizetési kötelezettség, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg, feltéve, hogy az az Áfa-tv. 18. § (1) és (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.

Bizalmi vagyonkezelésbe átadás könyvelése

Kérdés: A vagyonrendelő kft. bizalmi vagyonkezelésbe átadja az ingatlanjait, nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyonként. A kezelt vagyon átvételre került. A vagyonrendelő kft. könyveiben a számviteli törvény szerint hogyan kell könyvelni az átadást? Az átvételt a bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyonban hogyan kell kimutatni, könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Kezelt vagyonnak – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. §-a (14) bekezdés 1. pontjának az előírása alapján – a Ptk. bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerinti kezelt vagyon (szerződésenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 7.

Ügyvédi iroda megszűnéséhez kapcsolódó időpontok

Kérdés: Egyszemélyes ügyvédi iroda tagja elhalálozott 2024. 08. 13. napján. A Budapesti Ügyvédi Kamara 2024. 09. 03. napjával irodagondnokot jelölt ki, és arról tájékoztatott, hogy az iroda 2024. 08. 14. nappal felszámolásra kerül. Az ügyvédi iroda 2013. 12. 31-ig eva adózási formában, majd 2014. 01. 01. napjától a kiva szerint adózik. Benyújtottam a NAV részére a soron kívüli bevallásokat (2408, 2465 és kiva), de hibaüzenetet kaptam, nem könyvelték a folyószámlán, nem jó a megszűnés kezdő dátuma. Elkészítettem a záró és nyitó mérleget. A jegyzett tőke 1.600.000 Ft összegben nem pénzbeli hozzájárulás, már „0” Ft összegben szerepel az eszközök között. A vagyonleltár soraiban milyen értéken kell szerepelnie, piaci értéken? Vannak örökösök, a hagyatéki eljárásnál fontos lehet. Elbizonytalanodtam ezek után. Felszámolás nem lehet, nincs tartozás. Sok jogszabályt olvastam el, egyre több a kérdésem. Végelszámolással szűnik meg, de milyen dátummal kell akkor a beadott bevallásokat javítanom? Vagy egyszerűen a kamara törli a soraiból, ha minden hivatal arról tájékoztatja, hogy nincs tartozása?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, amikor a Budapesti Ügyvédi Kamara az ügyvédi irodát arról tájékoztatta, hogy az ügyvédi iroda 2024. 08. 14. nappal felszámolásra kerül, ezt a tájékoztatót vissza kellett volna küldenie. A visszaküldés indoka az, hogy a törvényi előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 24.

Nyílt végű pénzügyi lízing futamidő előtti lezárása

Kérdés: Ügyfelünk nyerges vontatót lízingelt nyílt végű pénzügyi lízing keretében. A nyílt végű lízinget a futamidő előtt lezárták a lízingbe vevő kérésére, mert szándékában állt a járművet megvásárolni. Mivel a gépjármű megvételére nem a lízingszerződés lejárata esetére biztosított megvásárlási jog alapján került sor, a jármű vételárát a maradványérték helyett annak piaci értéke képezte. A teljes hátralévő lízingtőke (40.819 euró) és a vételár különbözetét (51.936 euró+áfa) lízingdíj-korrekcióként (–11.117 euró+áfa) állapította meg a lízingcég, és a kezdő lízingdíjhoz kapcsolódóan helyesbítő számlát állított ki. Az eszköz a birtokbavételi bizonylat alapján került aktiválásra, nyilvántartási értéke 21.691.109 Ft, amely meghaladja a kiszámlázott piaci értéket (nettó 20.506.930 Ft). Hogyan kell könyvelni ezt az ügyletet?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy nagyon nehéz egy olyan megkeresésre jól válaszolni, amely megkeresésből hiányoznak a válaszadáshoz szükséges adatok, vagy pontatlanok, vagy nem a szakmában használatos kifejezéseket használ. Nem szerencsés, ha az egyik adat euróban van, a másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Ajándékba kapott festmény kerete

Kérdés: Kivás kft. ajándékba kapott 3 db festményt (nem zsűrizett alkotás), ezeket szeretné bekereteztetni. A keretezés költsége kb. 100 ezer forint. Ezt elszámolhatja-e költségként a kft.? A festményeket nyilvántartásba kell venni?
Részlet a válaszából: […] Az ajándékba kapott festményeket is minősíteni kell az Szt. 23. §-a alapján, és rendeltetésük, használatuk alapján a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé be kell sorolni. Az ajándékba kapott festmények közvetett módon szolgálhatják a vállalati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Kapott részvény bekerülési értéke

Kérdés: A magánszemély magyarországi munkaviszonya keretében két módon kap EUR-os részvényt. A nettó munkabérének egy részét részvénnyel fizetik ki. A munkabérén felül kap még több részvényt. A részvények a munkáltató cég anyavállalatának a részvényei. Jól gondolom, hogy az első esetben a szerzési érték a részvénnyel összefüggő bruttó bér, a második esetben pedig a szerzési érték a kapott részvények MNB-árfolyammal forintosított értéke? A forintosítás alapja az a nap, amikor a részvényt megkapja, és ebben az esetben külön adózó jövedelem.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem jól gondolja!Az első esetben a magánszemély a részvényeket a nettó munkabére fejében kapja (a munkavállaló nettó munkabérével fizet a részvényekért), ezért a részvények bekerülési értékét (a magánszemélynél a szerzési értéket) a nettó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 26.

Társaság alapítása szoftverelemekkel

Kérdés: 2023. évben két magyar állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár egy nemzetközileg használt videójátékban felhasználható szoftverelemeket készített, amellyel a videójáték gyári verziójában nem elérhető játszható programelemeket készítettek programozással. A szoftverelemek a két magánszemély közös szellemi termékei. 2023. évben 15 db ilyen programelemet hozott létre a két magánszemély, amelyek felhasználási jogát magánszemélyként már értékesítették 2023. évben jogdíj jogcímén. A két magánszemély 2024 januárjában e tevékenységük végzésére egy magyarországi székhellyel rendelkező kft.-t hozott létre 50-50%-os tulajdoni részesedéssel. A már magánszemélyként 2023. évben készített 15 db szoftverelem, valamint a kft. tevékenysége keretében a jövőben készítésre kerülő szoftverelemek felhasználási jogának jogdíj jogcímen történő értékesítésére vonatkozóan. A létrehozott szoftverelemek várhatóan évekig szolgálják a gazdasági tevékenységet, előre nem meghatározható ideig.
1. A kft. könyveiben hogyan tudja a szoftverelemeket felvenni? Helyesen jár-e el a kft., ha a jövőben elkészülő szoftverelemeket egyesével a szellemi termékek között aktiválja? Ha igen, milyen értéken kell aktiválnia a szoftverelemeket? A szoftverelemek készítéséhez alapvetően személyi jellegű költségek, ráfordítások kapcsolódnak. A szoftverelemek piaci értéke nem áll rendelkezésre.
2. A két magánszemély által 2023. évben készített 15 db szoftverelemet hogyan tudja a kft. a könyveibe átvenni, milyen értéken? A kft. megvásárolja ezt a 15 db szoftverelemet a két magánszemélytől, vagy térítésmentesen a kft. rendelkezésére bocsáthatják?
Részlet a válaszából: […] A társaság megalapítása előtt a két magánszemély 15 darab szoftverelemet készített, amelyek használati jogát értékesítették. Az értékesítésből származó árbevétel a magánszemélyek bevétele volt. Feltételezzük, hogy az ezen bevétel alapján megállapított jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 26.

Taofizetési kötelezettség járóbeteg-szakellátás átadásakor

Kérdés: Társasági formában működő járóbeteg-szakellátás tovább működése költségvetési szervként: Az 509-es lapszámban (2024. 08. 08.) megjelent válaszukban jelezték, hogy taofizetési kötelezettség lép fel. Miért keletkezik adófizetési kötelezettség, ha kizárólag költségvetési szervként működhet tovább a járóbeteg-szakellátás? A kft. a pénzeszközeit már korábban köteles volt átadni az önkormányzatnak. Ilyen kötelezettséget hogyan vállaljon fel a kft., amit az önkormányzatnak kell majd kifizetnie?
Részlet a válaszából: […] A társaságnak a költségvetési szervként történő működésre áttérés előtt az Áht. 11/B. § (7) bekezdése szerint a végelszámolásra vonatkozó kormányrendelet [72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet] előírása szerint kell számviteli beszámolót készíteni. Az R. 7. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.

Üzletrész-visszavásárlás készpénzzel, tárgyi eszközzel

Kérdés: „A” kft.-nek két magánszemély tulajdonosa volt, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. Mindkét tag ügyvezetői tisztséget látott el, aláírásuk közös volt. A tulajdonosok között megromlott a viszony, ezért az egyik tulajdonos el szerette volna adni a tulajdoni hányadát. A tulajdoni hányadot az „A” kft. vásárolná vissza, amelyről a megállapodás már megszületett. A visszavásárlás készpénzből és tárgyieszköz-átruházásból fog megvalósulni. A tulajdoni részt az „A” kft. 74 millió Ft értékben vásárolná vissza, amelyből 30 millió forintot készpénzben ki is fizetne. A fennmaradó 44 millió forintot az „A” kft. tárgyi eszközeiből fedezné úgy, hogy a gépkocsiállományból piaci értéket alapul véve kiszámlázná a kilépő magánszemély tag felé. A kilépő tag rendelkezik egy másik „B” kft.-ben is tulajdoni hányaddal, ezért azt szeretné, ha a számlákat a „B” kft. nevére állítanák ki. Ehhez rendelkezésünkre bocsátott egy engedményezési megállapodást, miszerint a „B” kft.-re engedményezi valamilyen tartozás fejében a 44 millió forint értékű tárgyi eszközt, és kéri, hogy a számlákat a „B” kft. nevére állítsuk ki. A tárgyi eszközöket a megállapodás alapján kiszámlázná „A” kft. a „B” kft. részére. Megfelelő ez ebben a formában? Ha nem, akkor milyen egyéb dokumentumok hiányoznak az ügylethez? Milyen könyvelési tételek keletkeznek az ügylet során? A visszavásárolt 50%-os tulajdoni rész értékét az „A” kft. nem értékelte fel, azt csak a két tag együttes döntése alapján határozták meg, és nem történt független könyvvizsgálói jelentés sem az eladás előtt. Ez megfelelő így?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az „A” kft. a kilépő tag üzletrészét visszavásárolhatja-e. A Ptk. 3:174. §-ának (2) bekezdése alapján a társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében csak a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A kérdésből nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.
1
2
3
93