Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

18 találat a megadott reklám tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Bevásárlóközponton elhelyezett feliratok minősítése

Kérdés: A bevásárlóközponton elhelyezett, az ott lévő üzleteket bemutató és adott esetben a márkára utaló logót tartalmazó felirat után kell-e a reklámhordozó utáni építményadót fizetni? Az értelmezésem szerint az épületen elhelyezett üzletfelirat után a településkép-védelmi törvény alapján nem keletkezik adókötelezettség, azonban az önkormányzat másképp gondolja.
Részlet a válaszból: […]üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot;c) a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbád) a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést), valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett, kis méretű hirdetéseket.A Htv. értelmében az adót annak kell fizetnie, aki az év első napján a reklámhordozó Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosa.Ahogy a kérdező utal rá, a Htv. és a településkép-védelmi törvény együttes értelmezéséből az következik, hogy az üzletfelirat elhelyezésére szolgáló felület nem minősül építményadó-köteles reklámhordozónak. Az üzletfelirat pontos fogalmát a Htv. vagy a Tpv-tv. ugyan nem definiálja, a szavak köznyelvi jelentéséből azonban az következik, hogy üzletfeliratnak tekintendő minden olyan felirat, amely az üzlet, bolt elnevezését, funkcióját tartalmazza (pl. D. Sportáruház, A. Pláza), és jellegéből adódóan általában az üzlet homlokzatán, bejáratánál helyezkedik el. Ugyanakkor a bevásárlóközpontban fellelhető üzletek elnevezését, logóját tartalmazó molinó, felirat, cégér nem tartozik e fogalmi körbe, hiszen ezen figyelemfelkeltő feliratok elsősorban nem informatív célúak, sokkal inkább a bevásárlóközpontban fellelhető üzletek népszerűsítését, a vásárlók becsalogatását célozzák. (Ugyanezen okból adóköteles egyébként a bevásárlóközpont mellett elhelyezett, az ott található üzletek nevét, logóját tartalmazó építmény is.)Ezen túlmenően ezen feliratok nem minősülnek a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő feliratnak sem. Ebben a kontextusban ugyanis az ingatlan használója alatt a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8157
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Matricázott hűtővitrin kihelyezése értékesítés elősegítésére

Kérdés: Gyártói tevékenységet végző vállalkozásunk a tulajdonában álló, a termékeink emblémájával, reklámszlogenjével felmatricázott hűtővitrint bocsát a partnerkereskedői rendelkezésére abból a célból, hogy azok a termékeinket onnan értékesítsék. A hűtő elhelyezéséért (kihelyezéséért) a kereskedőnek díjat fizetünk. Emellett cégünk megállapodik a kereskedővel arról is, hogy a márkanévvel vagy reklámszlogennel feliratozott, nyomtatott reklámot tartalmazó állványokon (display-eken) elhelyezi termékeinket, továbbá a boltban, áruházban kóstolási standot állítunk fel, és a termékünket népszerűsítő pólót viselő hoszteszeket alkalmazunk. Sok esetben egy ügynökséget bízunk meg a szervezési feladokkal. Az állvány szinte minden esetben cégünk tulajdona, s díjat fizetünk a kereskedőnek az állvány kihelyezéséért. Ezen esetekben beszélhetünk-e reklámadó-kötelezettségről, s ha igen, akkor ki lesz a reklámadó alanya?
Részlet a válaszból: […]kérdést feltevő vállalkozásé a közzétételi felület (a hűtő). Az általános gyakorlat szerint az esetek többségében ilyenkor a vállalkozás szerződésben is kiköti, hogy a hűtővitrint a kereskedelmi egység melyik részén helyezzék el, tehát őt illeti meg a közzétételi felülettel való rendelkezés joga is, közzétevőnek tehát a hűtővel rendelkező vállalkozás minősül. Az így közzétett reklám ún. saját célú reklámnak tekintendő, közzétételi ellenszolgáltatás hiányában pedig nem valósul meg reklámadó-köteles tényállás. Természetesen más lenne a helyzet akkor, ha a vállalkozás termékeit népszerűsítő hűtőt a kereskedő tulajdonolná, illetve rendelkezne vele (azaz a kereskedő döntene arról is, hogy a hűtőt hol helyezi el), és látná el reklámcélú emblémákkal, szlogenekkel. Ekkor ugyanis a vállalkozás által fizetendő díj egyértelműen a reklámközzététel ellenértékének minősülne, s e minőségében természetesen adóalapot képezne a közzétevő, s így reklámadóalany kereskedőnél.Ami a másik esetet (a gyártó tulajdonában álló display-ekről történő értékesítés) illeti, a helyzet hasonló. A display kihelyezéséről szóló, a vállalkozás és a terméket forgalmazó kereskedő közötti megállapodás pedig az esetek döntő többségében - egyebek mellett - arra is kitér, hogy az állványt az üzlet melyik részén (esetleg pontosan hol) kell a kereskedőnek elhelyezni. Mivel a vállalkozás által a display kihelyezéséért fizetendő díj ekkor az állvány elhelyezéséért fizetendő "bérleti" díj, s nem a reklám közzétételének díja, így közzétevőnek az állványt (display-t) kihelyező vállalkozás minősül, a display-en megjelenő reklám pedig saját célú reklámnak tekintendő. Ezen az adójogi minősítésen nem változtat az a tény sem, ha a vállalkozás által rendelkezésre bocsátott állványt a vállalkozás pontos utasításai szerint ugyan a kereskedő matricázza fel, de az állvánnyal a vállalkozás rendelkezik, azaz a vállalkozás az, amely - díjfizetés ellenében - dönt az állvány elhelyezésének helyéről és módjáról (ekként kvázi kibérli annak helyét). Abban az esetben ugyanakkor, ha a vállalkozás termékeit népszerűsítő display-jel való rendelkezés joga teljes egészében a kereskedőé (ő tulajdonolja, illetve ő dönti el, hogy hova helyezi ki), illetve a kereskedő és a vállalkozás közti szerződés mindössze arra terjed[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7470
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Interneten közzétett reklámszlogen

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi tulajdonosi hátterű társaság, melynek magyar leányvállalata más magyarországi vállalkozásokkal (partnervállalatokkal) köt az anyavállalat nevében szerződést arra, hogy a partnervállalkozásokról információkat - valamint azok logóját, reklámszlogenjét - az ügyfelem magyar nyelvű honlapján jelenítse meg. A partnervállalkozás hirdetése az anyavállalat honlapján saját felhasználói fiók létrehozatalával történik. Az anyavállalat számára - a magyar leányvállalattal való elszámolás alapján - a partnervállalkozás online boltjában való vásárlás után forgalmi jutalék jár, amellett, hogy a partnervállalkozásnak egyszeri csatlakozási díjat is kell fizetnie. Ebben a konstrukcióban megvalósul-e a reklámadótörvény szerinti adókötelezettség, és ha igen, akkor ki minősül az adó alanyának (ügyfelem, annak leányvállalata vagy a partnervállalkozások), továbbá mely ellenérték után kell fizetni az adót?
Részlet a válaszból: […]magyar nyelvű honlapon történő közzététele által az ügyfele a partnervállalkozásokat (illetve közvetetten azok termékeit és szolgáltatásait is) népszerűsíti, így egyértelműen beazonosítható a Reklámtv. 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklám mögött húzódó, a vállalkozás elnevezése, tevékenysége népszerűsítésére, illetve annak árujának értékesítésére (vagy igénybevételének előmozdítására) irányuló szándék. (E szándékot az is alátámasztja, hogy az anyavállalatot forgalmi jutalék illeti meg a partnervállalkozások online boltjában történt vásárlások után.)A tényleírásból (jelesül, hogy az anyavállalat a weboldal tulajdonosa) arra lehet következtetni, hogy az ügyfele magyar nyelvű honlapjának teljes felületével az ügyfele jogosult rendelkezni, ezért azzal a feltételezéssel lehet élni, hogy az ügyfele rendelkezik a tartalomelhelyezés jogával a teljes honlapon, így ő diszponál a honlap partnervállalkozások népszerűsítésére kialakított felületei fölött is. A fent írt adóköteles tényállás megvalósulásakor tehát a reklámadó alanyának az ügyfele, azaz a levele szerinti anyavállalat minősül. (Amennyiben - ellentétben a fent írt feltételezéssel - mégsem az anyavállalat, hanem a levele szerinti leányvállalat [szolgáltató] jogosult a saját nevében elhelyezni a partnervállalkozásokra vonatkozó közléseket, hirdetéseket a honlapon, a reklám közzétevőjének [így a reklámadó alanyának] is ő tekintendő.)A partnervállalkozásokra vonatkozó hirdetések, információk magyar nyelvű honlapon történő közzététele után - az Rtv. 4. § (1) bekezdése, valamint 1. § 5. pontja értelmében - a reklámadó alapjának az ügyfele reklámközzétételből származó adóévi nettó árbevétele minősül. A reklámadó alapjának meghatározásakor mindazon ellenérték (mint a reklámközzétételből származó nettó árbevétel része) irányadó, melyet az anyavállalat - a levelében írt szisztéma szerint - a partnervállalkozásoktól csatlakozási díj vagy forgalmi jutalék összegének elszámolása címén kap. Amennyiben az ezen összegekről, az ügyfele által kiállított számla tételesen tartalmazza a kifejezetten a reklám közzétételéért fizetendő ellenértékrészt, akkor ezen összeget, ha viszont ez külön tételként nem szerepel a számlán (és a közzétételért fizetendő ellenérték összege más úton sem állapítható meg [pl. arányosítással]), a szolgáltató által a partnervállalkozásoktól beszedett, majd az anyavállalattal elszámolt (anyavállalat által kiszámlázott) teljes összeget kell az ügyfelének figyelembe vennie a fizetendő reklámadó alapjának megállapításakor.A levélben feltett kérdés kapcsán fontos, hogy az Rtv. 2. § (2) bekezdése szerint - az e bekezdésben felsorolt esetek kivételével - a reklám közzétételének megrendelése is adókötelesnek minősül. A közölt tényállás szerint a partnervállalkozások[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7469
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Vállalkozás termékeinek népszerűsítése szórólapokkal

Kérdés: Az alábbi ügyletek kapcsán kérem segítségüket a reklámadó-kötelezettség megítélése érdekében. A vállalkozásunk a termékeit kívánja népszerűsíteni, s ehhez szórólapokat gyártat. A legyártatott szórólapokat többféle módon (információs pultra kihelyezés, hoszteszek vállalkozás általi megbízása vagy megbízatása, postai úton való kézbesítés) kísérli meg eljuttatni a vásárlóközönséghez. A hoszteszek a cégünk által rendelkezésre bocsátott, a cég logójával díszített ruhát viselnek. Az is előfordul, hogy a cégünk termékeit forgalmazó áruházlánc akciós újságjában megjelenteti a termékeinket népszerűsítő hirdetést, termékeink fotóját, melyért díjat fizetünk.
Részlet a válaszból: […]pulton) abból a célból, hogy cégük saját termékeit szórólapokkal népszerűsítse, a szórólapok kihelyezéséért fizetendő díj egyfajta "bérleti" díj, s nem a reklám közzétételének díja. Ezért a közzétevőnek ilyen esetben is a szórólapokat kihelyező vállalkozás minősül, a szórólapon megjelenő reklám pedig saját célú reklámnak tekintendő.Ha a szórólapokat osztogató hoszteszeket (vagy az őket alkalmazó ügynökséget) a reklámozott vállalkozás (cégük) bízza meg a szórólapozással, úgy az adókötelezettség szempontjából irreleváns, hogy a hoszteszek viselnek-e a vállalkozás logójával ellátott ruházatot vagy sem. Mivel már maga a szórólap-osztogatás is saját célú reklámközzétételt valósít meg, ehhez nem tesz hozzá új adójogi szempontot az a körülmény, ha ezt a tevékenységet a szórólappal reklámozott céget népszerűsítő ruhában végzik.A fenti esetek adójogi megítélésének kulcsa egyértelműen abban rejlik, hogy ki/mely vállalkozás jogosult rendelkezni a reklámközzétételi felülettel. Ha a szórólapozás a reklámozott vállalkozásuk érdekkörében történik (ő bízza meg a szórólapozókat, terjesztőket, illetve ő rendeli meg a hoszteszeket), akkor - ahogy erre már fentebb is utaltunk - maga a vállalkozás a reklámozó, az így közzétett reklám pedig saját célú reklám. Ugyanakkor, ha a szórólapokat a reklámozott vállalkozás által fizetett díjazás ellenében a kereskedő biztosítja, és ő az is, aki a szórólapozással, népszerűsítéssel megbízott hoszteszeket alkalmazza, vagy ilyen célból leszerződik egy ügynökséggel, akkor a reklámközzététel adóköteles tevékenységnek minősül, az adó alanya pedig ekkor a közzétevő kereskedő.Ami pedig a levelében szereplő másik tényállást illeti, a szórólapok, reklámújságok, prospektusok - figyelemmel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7444
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Reklámszolgáltatás ellenében utalvány átadása

Kérdés: Szerződő felek: Kiadó és Partner. A Partner egy nagy- és kiskereskedelmi raktáráruházat üzemeltető gazdasági társaság. A szerződés a felek együttműködéséről szól, melynek keretében vállalják, hogy népszerűsítsék egymást, illetve egymás szolgáltatásait. A szerződésben vállalják, hogy egymás részére kölcsönösen szolgáltatást nyújtanak azonos értékben. A Kiadó által nyújtott szolgáltatás: megyei napi lapban reklámszolgáltatás nyújtása. A Partner társaság saját kereskedelmi egységében beváltható vásárlási utalványt biztosít a Kiadó részére, a Kiadó által nyújtott reklámszolgáltatással azonos értékben. A Kiadó ezeket az utalványokat meglévő előfizetőinek, illetve új előfizetőinek meghirdetett nyereményjáték győzteseinek adja át. A szerződésben a felek egymás felé történt értékesítés értékét áfával növelt összegben határozták meg, és az elszámolást a csereszerződés szabályai szerint rögzítették.
Az Áfa-tv. 259. § 15. pontja szerint az utalványok pénzhelyettesítő eszköznek minősülnek. A pénzhelyettesítő eszközök értéke nem ellenérték, így azt nem terheli áfa. Az áfát az utalványok beváltásakor kell megfizetni, az áfa szempontjából a teljesítés ekkor áll be. Mivel a vásárlási utalvány vételét, kibocsátását áfafizetési kötelezettség nem terheli, az utalványért kapott ellenértéket nem kell számlázni, de hitelt érdemlő módon dokumentálni kell. Számviteli bizonylattal, amelynek a szabályait az Szt.-ben találjuk.
1. Fentiek tükrében a Partner által kibocsátott, saját kereskedelmi egységeiben beváltható vásárlási utalvány értékesítése a szerződésben megjelenhet-e mint termék/szolgáltatás értékesítése, számlázható-e a Kiadó felé áfával növelt összegben?
2. Az első kérdésre "igen" válasz esetén, az utalványértékesítést a Partner vállalkozás értékesítés nettó árbevételeként és a fizetendő áfa összegét növelő tételként elszámolhatja el a könyveiben? Ha igen, akkor az utalvány beváltását nyomon kell-e követnie, hiszen a beváltáskor (levásárláskor) pénztárgépben rögzítésre kerül a bevétel, és ezáltal a bevétel és a fizetendő áfa elszámolására kétszer kerülne sor?
3. Az első kérdésre "nem" válasz esetén, a Kiadó által a Partner társaság részére nyújtott reklámszolgáltatás ellentételezésére átadott vásárlási utalvány tekinthető-e a szolgáltatás kifizetéséül szolgáló tranzakciónak? Ebben az esetben helyes-e az a jogértelmezés, hogy ha a Partner társaság a Kiadó által nyújtott szolgáltatás áfával növelt ellenértékét utalvánnyal fizeti ki, az utalvány fizetőeszköz-funkciót tölt be? A Partner társaságnál az árbevétel és a fizetendő áfa elszámolására az utalvány átadásakor nem kerül sor. A Partner társaság árbevételt és fizetendő áfaösszeget az utalványok beváltásakor számol el. Az utalványokról a kibocsátó sorszám szerint szigorú számadású nyilvántartás vezetésére kötelezett?
Részlet a válaszból: […]amely ellenértékének a pénzben kifejezett összege (pl. 1000 ezer Ft) adóalapot képez, és amit ennek megfelelően 27 százalékos áfa felszámítása mellett kell számlázni. Ezzel szemben az utalványok átadása nem jár áfafizetéssel, hiszen azok az ellenérték szerepét töltik be az ügyletben. Az 1. kérdésre tehát a válasz: nem. Szerencsésebb lenne, ha mindez a szerződésben is így jelenne meg, és egyértelművé válna, hogy a Partnernek az ügylet bruttó ellenértékét kell pénzhelyettesítő eszköz formájában kiegyenlítenie (azaz 1270 ezer Ft összegű utalványt kell átadnia a Kiadónak).A kibocsátott utalványokat szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. Az utalványok értékét ekkor még nem lehet árbevételként elszámolni, azt kötelezettségként kell kimutatni. Amikor pedig az utalvánnyal rendelkező személy beváltja azt, akkor kell a beváltott utalvány ellenében átadott termék, nyújtott szolgáltatás számlázott ellenértékének megfelelő összeget árbevételként és fizetendő áfaként elszámolni, a kötelezettségként kimutatott összeg csökkentésével. Áfaköteles ügylet ugyanis az utalvány felhasználásakor valósul meg, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást az az ügylet valósítja meg, amelyben az ellenérték megtérítése - részben vagy egészben - az utalvány felhasználásával történik.Számviteli elszámolásAz egyértelműség érdekében kísérjük végig a gazdasági események elszámolását, különös tekintettel az "utalvánnyal történő fizetésre".A Kiadónak a reklámszolgáltatást számlázni kell, a számlázott, áfa nélküli ellenértéket árbevételként, az áfát fizetendő áfaként kell könyvelnie a vevőkövetelésekkel szemben (T 311 - K 91-92, 467). A számla ellenében átveszi a Partnertől az általa kibocsátott utalványokat, mint a vevőkövetelést kiegyenlítő összeget. Az utalványok azonban nem pénzeszközök, azokat csak az egyéb követelések között lehet kimutatni, mint a Partnertől beszerezhető tárgyak ellenértékét (T 368 - K 311). Amikor az utalványokat a Partner társaságnál beváltják, a beváltott utalványok ellenében átadott termékeket a Partnernek számláznia kell az áfa felszámításával. A Kiadó a Partner számlája alapján árubeszerzést könyvel elsődlegesen (T 261, 466 - K 454), és az emiatti kötelezettségét csökkenti a beváltott utalványok követelésként kimutatott összegével (T 454 - K 368).A Partnernél az általa kibocsátott utalványokat csak akkor lehet a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatni, ha a kibocsátott utalványokkal "egyenlíti ki" az igénybe vett reklámszolgáltatás költségként elszámolt és kötelezettségként kimutatott összegét, és ezért a kibocsátott utalványokat átadta a Kiadónak (T 524, 466 - K 454 és T 454 - K 4799). Az utalványok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7015
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Reklám nyomtatott anyagon (címkén, csomagoláson)

Kérdés: A cégünk által gyártott élelmiszerek csomagolásán különféle, a termékre, gyártóra jellemző színvilágú címke, felirat található. A csomagoláson, címkén lévő felirat tipikusan a gyártó nevét, elérhetőségét, a termék jellemzőit, összetételét tartalmazza, sokszor jogszabályi előírás alapján. Esetenként a következő feliratok is szerepelnek a címkén: "A karcsúbb alakért!", "Azért, hogy egészséges maradj!"
Részlet a válaszból: […]előmozdítására, vagy- a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére,- egy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.Utóbbi két esetben feltétel, hogy a népszerűsítés, illetve ismertségnövelés az áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására irányuló céllal (közvetlen vagy közvetett) összefüggésben legyen.A kérdésben említett, csomagoláson, címkén lévő feliratok kapcsán kiemelendő, hogy annak a kérdésnek az eldöntése, hogy egy konkrét - adott esetben akár tényszerű - tájékoztatás megvalósítja-e a fentebb írt célokat, s ezáltal gazdasági reklámnak minősül-e, mindig a közlés, tájékoztatás mögötti célok, szándék megismerését feltételezi. Ezek alapján tehát, ha egy áru címkéjén (mint nyomtatott üzleti reklámanyagon) található tájékoztatás megvalósítja az áru értékesítésére (vagy igénybevételének előmozdítására) irányuló, illetve ezzel összefüggésben az áru ismertségének növelésére irányuló célzatot, reklámadó-köteles tényállás valósulhat meg (még akkor is, ha a tájékoztatás tényeken alapul).Kétségtelen ugyanis, hogy az áru címkéjén elhelyezett, vásárlást ösztönző, a fogyasztói magatartás befolyásolására alkalmas feliratok (de akár magának az árunak a tetszetős csomagolása is) a termék kelendőségét befolyásolják, potenciálisan előmozdítják a termék értékesítését (vagy más módon történő igénybevételét). Ezáltal - adott esetben - megfeleltethetők a Reklámtv. gazdasági reklám fogalmának is.Ezért azon feliratok címkén való elhelyezése eredményezi az Rtv. 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adóköteles tényállás megvalósulását, melyek a termék fogyasztásának kedvező hatásait mutatják be, azaz következtetést tartalmaznak a termék fogyasztásáról (pl. a kérdésben említett: "A karcsúbb alakért" mondat), vagy az adott terméktől független közlést, tájékoztatást tartalmaznak (például egy másik termék népszerűsítésére/ismertségének növelésére vagy egy nyereményjáték ismertetésére irányuló információt). Ezen feliratok elsődlegesen nem az adott termékre (annak jellemzőire, tulajdonságaira) vonatkozó tájékoztatási, hanem a Reklámtv.-ben rögzített célokra irányulnak (az értékesítés ösztönzésére, az ismertség növelésére).Ezzel szemben a termék címkéjén elhelyezett azon feliratok, melyek az adott termék (műszaki) jellemzőire, paramétereire, összetételére,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6901
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Reklámplakátok, szóróanyagok elhelyezése

Kérdés: Cégünk az orvosi rendelőkben helyez el termékeinket népszerűsítő plakátokat, szóróanyagokat. Az orvosi rendelőket működtető vállalkozó háziorvosok, gazdasági társaságok vállalják a plakátok, szóróanyagok kihelyezését akként, hogy azok konkrét helyét a rendelő helyiségében ők maguk választhatják meg, azzal a kikötéssel, hogy azokat jól látható helyre kell elhelyezni. A szóróanyagok elhelyezése vélhetően reklámadó-köteles, azonban kérdéses, hogy jelen esetben ki lesz a reklámadó alanya?
Részlet a válaszból: […]keletkezik. A reklámadó alanyának meghatározásához az Rtv. 3. §-a (1) bekezdésének d) pontja nyújt segítséget, melynek értelmében az adó alanya - többek között - a nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet.A kérdés szerint az orvosi rendelők (illetve az azokat működtető háziorvosok, gazdasági társaságok) dönthetnek - bizonyos megszorítással - arról, hogy a nyomtatott anyagot a rendelő helyiségében pontosan hol (a plakátot mely falszakaszon, a szóróanyagot asztalon, állványon, a bejáratnál vagy attól távolabb) helyezik el. Ezért a nyomtatott anyagot reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet a háziorvosi szolgálatot működtető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6900
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Tájékoztató filmek reklámadó kötelezettsége

Kérdés: Cégünk - részint termékeinket bemutató, részint az egészséges életmód kialakítását segítő, betegtájékoztató, oktató célú - tájékoztató filmjei a gyógyszertárak, bevásárlóközpontok üzletterében elhelyezett monitorokon futnak. A monitorok egy részét a helyiség falán rögzítették, más részüket rögzítés nélküli (mozdítható) állványokon helyezték el. A kérdés az, hogy felmerül-e reklám­adó-kötelezettség az említett esetekben, illetve ha igen, akkor ki minősül a reklámadó alanyának?
Részlet a válaszból: […]erőket - (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.Abban az esetben, ha a tájékoztató filmek nem tartalmaznak utalást sem konkrét cégre, sem annak valamely termékére, mert kizárólag az egészséges életmódot népszerűsítik, vagy a betegtájékoztatást szolgálják, a fenti fogalom alapvető tartalmi kritériuma nem teljesül, így a közlés nem minősül az Rtv. alkalmazásában reklámközzétételnek. Amennyiben azonban ezeken a filmeken látható, hallható a cégre (akár konkrét megnevezés, akár logó, embléma vagy márkajelzés, esetleg jellemző szlogen, jelmondat formájában) vagy a cég termékére való utalás, akkor megvalósul a gazdasági reklám minden alapvető fogalmi eleme, így reklám­adó-kötelezettség keletkezik. Mi több, a fenti definícióból az is következik, hogy amennyiben a hirdetés a cég megnevezése nélkül, de beazonosítható módon népszerűsíti annak jellemző tevékenységét, áruját, szintén gazdasági reklám közzétételéről beszélhetünk.Az Rtv. 2. §-ának (1) bekezdése szerint adóköteles a médiaszolgáltatásban, a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben, a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón, bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, valamint az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon történő reklámközzététel.E rendelkezés alapján megállapítható, hogy az üzlettérben elhelyezett, mozdítható, vagyis az ingatlanhoz nem rögzített monitoron futó reklámfilm nem valósítja meg a reklámadó-köteles közzététel egyik tényállását sem, így e[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6899
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Nem elismert reklámköltség

Kérdés: A 6541. számú kérdésre adott válaszuk szerint a reklámadó nem minősül a reklám közzétételével összefüggő költségnek, ezért a megfizetett reklámadó összegével a társasági adó alapját - a Tao-tv. 3. sz. mellékletének A/16 pontja alapján - nem kell megnövelni. Ezzel szemben a 80/2014. sz., "a reklám közzétételével összefüggő költség a társaságiadó-alapnál" c. adózási kérdésre adott válasz szerint "A Ratv. szerinti megrendelő (a példában B közvetítő cég) vonatkozásában a növelő tétel részét képezi - felmerülése esetén - a megfizetett 20% mértékű reklámadó is". Érvényes-e a hivatkozott NAV-iránymutatás, vagy a 2015. évi törvénymódosítás miatt már nem alkalmazható, és az Önök válaszában foglaltak az irányadók?
Részlet a válaszból: […]álló költség, hanem az adókötelezettség miatt felmerülő, tehát azzal összefüggő - egyebekben pedig nem költség, hanem - ráfordítás. Ezért a reklámadó összegével nem kell növelni a társasági adó alapját. Válaszunk irányadó a 2014. évben hatályban volt és a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6636
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: El nem ismert reklám-közzétételi költség

Kérdés: Társaságunknak havonta kb. 900 E Ft költsége keletkezik egy nagy internetes transznacionális szolgáltatótól. Mivel más reklámköltségünk nincsen, illetve nem haladja meg a havi 2500 E Ft-ot, reklámadó-kötelezettségünk nincs. Növelni kell-e a társaságiadó-alapot 2014. adóévben ettől a szolgáltatótól származó reklámköltséggel, mivel ők nem magyar vállalkozás, és nem fizetnek reklámadót? A megállapodásunk a szolgáltatóval nagyon régóta él, de szerződésünk nincs velük, illetve annak idején csak regisztrálni kellett, és azóta küldik a számlát.
Részlet a válaszból: […]nyilatkozatával, amely szerint a reklámadót fizeti, vagy arra nem kötelezett. Ezzel kapcsolatban a NAV közzétett egy tájékoztatót, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy az adóalap-növelés független a költség összegétől, továbbá valamennyi társaságiadó-alanyra vonatkozik, nem csak a reklámtörvény szerinti megrendelőre. Így például szerződéses láncolat esetén a reklámközzétevővel nem közvetlenül szerződő társaságiadó-alany (a hirdető cég) is csak akkor mentesülhet a növelő tétel alkalmazásának kötelezettsége alól, ha a szerződéses láncolatban részt vevő partnere (a közvetítő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6630
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 18 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést