Tárgyi eszköz áfája alanyi adómentesség választásakor

Kérdés: 2020. évtől áfakörös egyéni vállalkozó 2025. december 31-én ki szeretne lépni az áfakörből, 2026-tól alanyi adómentességet szeretne választani, jövedelmét az Szja-tv. rendelkezései szerint állapítja meg. A vállalkozó általános áfakörösként indult, a tárgyieszköz-beszerzéséhez kapcsolódó áfát levonta. Az alanyi mentesség választása a meglévő tárgyi eszköz használatában okozhat-e olyan változást, hogy alkalmazni kell az áfatörvény 135. §-a alapján a 60 hónapos utólagos figyelési időszakot? „Csak” az adózási mód változása megalapozza a tárgyi eszközök áfaarányosítási kötelezettségét akkor is, ha a rendeltetésszerű használatban nem következett be változás?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. rendelkezései alapján az alanyi adómentességbe átlépés időpontjában, az átlépés miatt nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Az Áfa-tv. 135. §-a ugyanakkor a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó utólagos korrekciójára vonatkozóan olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Saját rezsis beruházás értelmezése

Kérdés: Saját rezsis beruházás csak akkor áll fenn, ha a beruházás eredményeként a vállalkozás saját maga hoz létre tárgyi eszközt, saját irányítással, saját munkavállalókkal. Ez esetben kell számvitelileg az 58. számlacsoporton átvezetni a 16. (eszközök) közé, az Áfa-tv. értelmében a saját rezsis beruházás utáni áfát a bevallásban rendezni. Abban az esetben, ha az anyagot a beruházó szerzi be, és a generálkivitelező rendelkezésére bocsátja, a beruházás kivitelezését teljes egészében generálkivitelező végzi. Számvitel tekintetében a beruházó az anyagbeszerzést mi szerint tudja aktiválni a tárgyi eszközei közé? Ez a beruházás adóköteles tevékenységet szolgál, így az anyag áfaösszege levonható lesz. Ez esetben a beruházás nem tekinthető saját rezsisnek, még akkor sem, ha a beruházó maga szerzi be az anyagot.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük: nem szabad törvényi előírásnak tekinteni azt (a kérdés első három mondata), amit sem az Áfa-törvényre, sem a számviteli törvényre hivatkozással nem lehet alátámasztani. Ezért a kérdés említett része pontatlan, a törvényi előírásokkal való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás amortizációja

Kérdés: Társaságunk kereskedelmi tevékenységet folytat, és ahhoz ingatlant bérelünk. Ha ezen az ingatlanon átalakításokat végzünk, azt aktiváljuk a bérelt ingatlanon végzett beruházások között. Jelenleg a számviteli politikánkban az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték: 16,67% (6 év) van megjelölve. Aktiváláskor a számviteli és az adótörvény szerint is ezzel képezzük az értékcsökkenéseket. Helyesen járunk el így? Lehet-e a leírási kulcsokat (számviteli + adótörvény) egyedileg a bérleti szerződés időtartamával összhangban megállapítani? Mi történik akkor, ha a gazdasági hasznos élettartam a bérleti szerződés időtartamától lényegesen eltér? Hogyan kell kezelni a már aktivált beruházást, ha pl. idő előtt felmondják a bérleti szerződést?
Részlet a válaszából: […] A bérelt ingatlanon végzett átalakítást csak akkor lehet bérelt ingatlanon végzett beruházásnak tekinteni, minősíteni, ha az átalakítás során elvégzett munkák az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja szerint beruházásnak minősülnek. Az épületátalakítási munkák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Villamoshálózat csatlakozási díjának amortizációja

Kérdés: Társaságunk saját vállalkozásban csarnokot épít. A villamoshálózat csatlakozási díjának a kezelésével kapcsolatos a kérdésünk. Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése alapján a csatlakozási díjat az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként vesszük nyilvántartásba. A vagyoni értékű jog leírási kulcsa igazodik-e a csarnok leírási kulcsához? (A használat időtartama ugyanaz.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz egyértelműen nem! A csarnok mint épület használati időtartama alapvetően a rendeltetésszerű használathoz kapcsolódik, így a leírási kulcsa is. A villamoshálózati csatlakozási díj fizetése viszont a csarnokban folyó tevékenység várható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Mobil garázs helyének a kialakítása

Kérdés: Alanyi adómentes egyházi általános iskola hogyan számolja el (beruházás vagy felújítás?) a fenntartó által rendelkezésre bocsátott, az iskola által használt területen:
– 2 db mobil garázs áthelyezését, a vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó a garázs helyének a kialakítását vállalta és végezte el?
– A kerékpártároló kialakítását is ő végezte el.
Részlet a válaszából: […] A mobil garázs – a számviteli előírások szerint – nem minősül ingatlannak, azt az egyéb berendezések, felszerelések között kell nyilvántartani. A mobil garázsok helyének a kialakítása – feltételezve, hogy egy évnél hosszabb ideig a mobil garázsok helyéül szolgál –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.

Szennyvízszivattyú cseréjekor szennyvízkiszippantás

Kérdés: Szennyvízszivattyút kellett cserélni a telephelyen, amely nagy összegű beruházás volt. A szivattyúházban lévő szennyvíz kiszippantásának költsége belefér-e a bekerülési értékbe? Vagy az külön igénybe vett szolgáltatásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] Szennyvízszivattyú cseréje esetén:– a kicserélt (leszerelt) szennyvízszivattyú könyv szerinti (nettó) értékét egyéb ráfordításként kell elszámolni, a leszerelés költsége pedig a felmerüléskor (a leszereléskor) az eredményt terheli, azt a leszerelt szivattyú készletre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Lízingelt tehergépkocsira a fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: Pénzügyi lízing keretében beszerzett tehergépkocsira a cég fejlesztési tartalékot kíván feloldani. A tárgyieszköz-nyilvántartásban a teljes bekerülési érték szerepel. A feloldás mértéke a teljes bekerülési érték alapján számolható el, vagy pedig csak olyan összegig, amennyit a tárgyévi részletekben megfizetett? Zárt végű és nyílt végű pénzügyi lízing esetében is alkalmazható a feloldás?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése felsorolja, hogy mire nem használható fel a fejlesztési tartalék. Ezek között nem szerepelnek a lízingelt eszközök. A törvényi előírás szerint az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Bérbe adott ingatlanok nyilvántartása

Kérdés: Egy cég ingatlanokkal rendelkezik (saját tulajdonú ingatlanok adásvétele az egyik tevékenysége). A korábban megvásárolt ingatlanok jelenleg bérbeadásra kerültek. Számvitelileg jelenleg készletként kerülnek kimutatásra. Problémát jelent-e ez, vagy bérbe adott ingatlanként a tárgyi eszközök közé sorolandók? Az éven túli hasznosítási célból szükséges kiindulni a besorolás kapcsán, vagy esetleg a hosszú távúból, hogy készletként vagy tárgyi eszközként kerüljön besorolásra? (Az összes ingatlanban van bérlő, de csak néhány ingatlannál cél a következő évi értékesítés, a többinél várhatóan több év múlva kerül sor az értékesítésre.)
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az eszközöket (így az ingatlanokat is) rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Ezen előírásból az következik, hogy a beszerzett ingatlanokat csak akkor lehet a készletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Digitalizált tervdokumentáció készítése

Kérdés: Egy ingatlanhasznosító társaság (már régóta) tulajdonában álló, bérbeadás keretében hasznosított nagy értékű épület esetében egy műszaki felmérést végeztetett, amelynek keretében a teljes épület alaprajzait digitalizálták, teljesen új tervdokumentáció készült. A legutolsó verziók még papíralapon készültek, viszont szükség volt egy digitális verzióra. A vállalkozó az egész épületet feltérképezte, átmérte, és az alapján készítette az új tervrajzokat, alaprajzokat (mérnöki programmal olvasható dwg-fájlok, illetve pdf-formátum).
A fentiek kapcsán felmerült költség az ingatlanra aktiválható (aktiválandó), vagy tárgyévi költségnek számolandó el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt tényállás alapján az ingatlant bérbeadással hasznosítják, így az üzembe helyezett ingatlannak minősül.A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. §-a (4) bekezdés 7. pontjának az előírása szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Adómentes-adóköteles tevékenységhez is használt eszközök áfája

Kérdés: Társaságunk tárgyi adómentes és adóköteles tevékenységet is végez. Vannak olyan tárgyi eszközeink, melyeket mindkét tevékenységhez használunk, és vannak olyan eszközeink, melyeket csak a tárgyi adómentes tevékenységhez veszünk igénybe. A társaság vezetése úgy döntött, hogy nem alkalmazunk arányosítást, így azon tárgyi eszközök áfáját sem helyezzük levonásba, melyet nem kizárólag tárgyi mentes tevékenységhez használunk. Mi a helyes eljárás, ha értékesítünk egy olyan eszközt, melyet adóköteles tevékenységhez is használunk, de az áfalevonással nem éltünk a beszerzéskor? Továbbá, hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy olyan tárgyi eszközt értékesítünk, melyet egyértelműen tárgyi mentes tevékenységhez használnunk?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán az Áfa-tv. 87. § a) pontjának alkalmazása merül fel, amely szerint mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag a 85. § (1) bekezdése vagy a 86. § (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.
1
2
3
63