Társasházi tulajdonosok – új csatlakozási pont kiépítése

Kérdés: Társaságunk ingatlanja egy olyan telepen helyezkedik el, amely társasházként működik. Kilenc tulajdonos van. (Döntő többségben társaságok.) Jelenleg a megfelelő áramszolgáltatás igénybevétele problémás, ezért új csatlakozási pont kiépítéséről döntöttek a társasházi tulajdonosok, mely során majd minden tulajdonos saját mérőórával fog rendelkezni. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes szolgáltató csak egy tulajdonossal köt szerződést, ő a meghatalmazott. A 9 tulajdonos akként állapodott meg, hogy társaságunk lesz a lebonyolítója a folyamatnak, a szükséges csatlakozási pont kiépítésének terheit pedig közösen viselik. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes részére a csatlakozási alapdíjat, vezetékdíjat áfával növelt összegben előre kell a szolgáltató részére átutalni, két részletben. A megrendelői szerződés aláírása után 10%-ot a tervezési feladatok megkezdéséhez, 90%-ot a kivitelezés megkezdése előtt. A többi tulajdonos előre átutalta a szerződéskötéskor az elosztói engedélyessel szerződő tulajdonos felé az őket érintő teljes ellenértéket. A beérkezett összegeket a csatlakozási pont létesítésére adott előlegnek tekintettük, előlegszámlákat állítottunk ki. Helyesen gondoltuk-e, hogy a többi tulajdonos felé áfát is tartalmazó előlegszámlát kellett kiállítanunk, mivel az ellenérték átutalásra került? Ha igen, akkor az elosztói engedélyes által számlázott 10%-os, illetve 90%-os díj megfizetésekor keletkezik-e részarányos közvetített szolgáltatás továbbszámlázási kötelezettség részarányos előleg jóváírásával részünkről (projektelszámolás?), vagy csak a kivitelezés befejeztével kell végszámlát kiállítani? Természetesen ebben az esetben a már megfizetett díjakat társaságunk könyveiben készletként tartjuk nyilván. A 2023. gazdálkodási év zárásakor társaságunknak hogyan kell szabályosan kezelnie számviteli nyilvántartásaiban a gazdasági eseményeket?
Részlet a válaszából: […] Nagyon nehéz válaszolni az olyan kérdésekre, amelyeknél a kérdező nem vette figyelembe az alapvető számviteli előírásokat. A választ ezek felsorolásával kezdjük:Az új csatlakozási pont kiépítése az áramszolgáltatás igénybevételéhez beruházásnak minősül, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Felújítás alatt álló épület értékesítése

Kérdés: Az "A" kft. keretszerződés keretében elvállalta "B" kft. épületének a felújítását, a részteljesítés számlázásában is megállapodtak. A felújítási munkák végzését "A" kft. megkezdte, már részszámlát is benyújtott, amelyet a "B" kft. elfogadott, elismert. A megkezdett felújítás első részszámlájának a kiegyenlítése után azonban a "B" kft. a felújítás alatt lévő épületet értékesítette "C" zrt. részére azzal, hogy a felújítás az új tulajdonosnál is folytatódik. Természetesen a folytatódó felújítás költségeit már "C" zrt. viseli. Hogyan kell a fentieket a három szervezetnél elszámolni, könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy egy konkrét épület felújítását nem lehet keretszerződés keretében elvégeztetni. Az épület tulajdonosának (jelen esetben a "B" kft.-nek) és a kivitelezőnek (jelen esetben az "A" kft.-nek) a konkrét épület felújítására a Ptk. előírásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

A visszapótlási kötelezettségbe mi számítható be?

Kérdés: Önkormányzatunk vagyonkezelésbe adta ingatlanjainak egy részét államháztartáson kívülre. Visszapótlási kötelezettséget írtunk elő. A vagyonkezelő beruházást hajtott végre. Ha térítésmentesen átadja, akkor áfafizetési kötelezettség merül fel, mivel a beruházás során a vagyonkezelő visszaigényelte az áfát. Megteheti-e a vagyonkezelő, hogy nem adja át az önkormányzatnak a beruházás értékét az aktiválást követően térítésmentesen? Ha nem adja át térítésmentesen, akkor lehet-e csökkenteni a vagyonkezelő visszapótlási kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] A vagyonkezelőnek az általa végrehajtott beruházást a beruházás lebonyolítása során a beruházási számlán, mint vagyonkezelésbe vett ingatlanon végzett beruházást kell, hogy kimutassa. Ha a beruházás befejezésekor azt az önkormányzatnak térítés nélkül vagy térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Új épület bekerülési értékébe tartozik?

Kérdés: Új irodaház építése esetén az épület bekerülési értékébe tartozhat-e a gázzal oltó rendszer, a mélygarázsba szerelt elektromos autótöltő rendszer, az olyan szünetmentes tápegységek és az azokat ellátó generátor, amely nem az épület egészének áramellátását biztosítja, hanem csak a szerverteremben lévő szervereket?
Részlet a válaszából: […] Az egyedi értékelés számviteli alapelv követelménye, hogy a könyvvezetés, a beszámoló készítése során az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Ebből kell kiindulni a kérdésekre adandó válasznál is.A gyakorlati tapasztalatok alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Osztalékként lakóingatlan kiadása

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a lakóingatlan osztalékként nem adható ki. A kifizethető osztalékról az Szt. 39. §-a (3) bekezdésének előírásai figyelembevételével lehet dönteni. Fontos szabály, amit a kérdésben leírtak esetében alkalmazni kell – a (2a) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Létrehozott gép – elmaradt aktiválás

Kérdés: Egy társaság pályázat keretében létrehozott egy gépet. A megvalósítás során az elmúlt 4 év közvetlen költségeit elszámolta a költségek között. Dönthet-e úgy utólag, hogy mégis aktiválja ezeket a költségeket, és a 4. év végén beruházásként mutatja ki azokat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a gép előállítási költségeit az előállítás (létrehozás) befejezése időpontjával beruházásként kellett volna elszámolni, a pályázat keretében elnyert támogatást pedig csak az aktivált gép terv szerinti értékcsökkenési leírásával arányosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Egyedi iroda kialakítása a bérlő által

Kérdés: Cégünk ipari csarnokot épít. Az egyik bérlőnk egyedi iroda kialakítását kérte. A bérleti szerződést úgy fogalmazták meg, hogy az irodakialakítás extra költségei a bérbevevőt terhelik. A bérbeadó, azaz a cégünk szerződött a kivitelezővel. A kivitelezési munkák arányos részét (ami a szerződésben megnevezésre került) pedig továbbszámlázta a bérbevevő (a megkeresésben: bérbeadó) részére. A bérbevevő felé számlázott összeg minek minősül a cégünknél? Beszélhetünk-e itt közvetített szolgáltatásról? Milyen módon kell a könyveinkben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező cég által a bérbevevő felé számlázott összeget az áfa felszámításával kell számlázni, az áfa nélküli számlázott összeget pedig árbevételként kell kimutatni.Az irodakialakítás extra költségeit a kérdező cég felé tételesen kell számláznia, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Készletként értékesített lakóingatlan áfája

Kérdés: Az adott cég vásárolt egy új lakóingatlant 5% áfatartalommal 2021-ben, az áfát levonásba helyezte. Az eredeti szándék az volt, hogy bérbe adja az ingatlant, de végül nem tudta, ezért 2022. év elején úgy döntött, hogy értékesíti azt. A tárgyi eszközök közül megtörtént az átsorolás az áruk közé 2022. év elején. 2022. év végén a beszámolóban az áruk között kerül kimutatásra készletként az ingatlan. 2023. évben eladásra kerül az ingatlan, amely még újnak minősül, mert a használatbavételi engedély véglegessé válását követően még nem telt el a 2 év. Értékesíthető-e az ingatlan 5% áfatartalommal?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt szólni kell arról, hogy a kérdésben leírtak nem mindenben felelnek meg a számviteli előírásoknak.Ha a cég lakóingatlant vásárolt 2021-ben, akkor azt beruházásként kellett állományba vennie, és a beruházási számlán kellett kimutatnia 2022. év végén is, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása

Kérdés: A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy lényeges megjegyzés: feltételezzük, hogy a kérdésben szereplő értékek áfa nélküli értékek, mivel az Áfa-tv. szerint a nyílt végű lízing nem termékértékesítés, hanem szolgáltatásnyújtás, nem a lízingbeadáskor kell az áfát felszámítani, hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Fejlesztési tartalék használt tárgyi eszköz beszerzésére

Kérdés: Fejlesztési tartalék címen lekötött összeg feloldható-e nem új tárgyi eszköz beszerzésére, ha a beruházás megfelel a számviteli törvény fogalmainak? Mennyi időn belül értékesíthető a használtan beszerzett tárgyi eszköz? (Diófelszedő gépről van szó.)
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja meghatározza, hogy az eredménytartalékból az adóévben a lekötött tartalékba átvezetett összeget mikor lehet fejlesztési tartaléknak tekinteni. A 7. § (15) bekezdése pedig azt szabályozza, hogy mire nem használható fel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.
1
4
5
6
63