Cégvásárlás költségei

Kérdés: Cégvásárlások kapcsán gyakori, hogy a vevő átvilágítja a céget, amelynek során könyvvizsgálói, ügyvédi, ingatlanbecslői stb. díjak kifizetésére kerül sor. Kérdés, hogy ezen költségek az eladásra szánt társaságban elszámolhatók-e, vagy az eladót, vagy a vevőt terhelik, esetleg egymás között – megállapodásuknak megfelelően – megoszthatják.
Részlet a válaszából: […] ...cégvásárlással kapcsolatban felmerülő különböző költségek – az Szt. 47-50. §-ainak előírásaiból következően – a tulajdoni részesedést jelentő befektetés megszerzése érdekében elszámolható költségnek tekintendők, és mint ilyenek, a befektetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Kapcsolt vállalkozás bejelentése

Kérdés: A 47. számban megjelent 941. kérdéssel kapcsolatban észrevétel, hogy csak "X" úr tudhatja, hogy "A" és "B" kft.-ben is részesedéssel rendelkezik, így csak őt terhelheti bejelentési kötelezettség. Ezenkívül, ha "X" úr "A" és "B" kft.-t bejelentené, felesleges lenne "A"-nak és "B"-nek is bejelenteni ugyanazt. Kit terhel tehát a bejelentési kötelezettség, azt, aki megszerzi a részesedést, vagy azt a céget, amelyben megszerzik?
Részlet a válaszából: […] A bejelentési kötelezettség a társaságiadó-alanyokat terheli. "X" úr nem adóalany. 2003. január 1-jétől azonban némileg változott a kapcsolt vállalkozással összefüggő bejelentési kötelezettség. A változás szerint ez akkor áll fenn, ha az egyébként a Tao-tv. 4. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Nyilvánosan forgalomba hozott részvények (eva)

Kérdés: Megfelel-e az eva előírásainak, ha az evaalany olyan részvénytársaság részvényeit vásárolja meg, amelyeket nyilvánosan hoztak forgalomba, azonban időközben az rt. zártkörűen működő részvénytársasággá alakult át?
Részlet a válaszából: […] ...az adóévben akkor lehet evaalany, ha az adóévben más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, Tpt. szerint nyilvánosan forgalomba hozott, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapír).Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a Tao tv. szempontjából "A" és "B" társaság, ha a tulajdonosi szerkezet a következő: X. Y. magánszemély – "A" társaságnak 100%-os tulajdonosa, – "B" társaságban 25%-os tulajdonos, "A" társaság – "B" társaság 50%-os tulajdonosa, Z. W. magánszemély – "B" társaságban 25%-os tulajdonos.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik a tag, illetve a részvényes, ha az ellenőrzött társaságnál a szavatok több mint ötven százalékával rendelkezik.Nem a részesedés mértéke, hanem a szavazati jog, illetve a kinevezés, leváltás joga a meghatározó a kapcsolt vállalkozási viszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Osztalékfizetés év közben

Kérdés: A kft. tagjai az előző években képződött eredményből a 20%-os szja-val felvehető összeget szeretnének osztalékként felvenni. Megtehetik-e ezt év közben, vagy csak a 2002. évi beszámoló elfogadásakor?
Részlet a válaszából: […] ...Az Szt. 87. §-ának (5) bekezdése szerint: amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt fedezetet a jóváhagyott osztalékra, részesedésre, és a szabad eredménytartalék az Szt. 37. §-ának (6) bekezdése szerint erre igénybe vehető, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Átalakuláshoz kapcsolódó osztalékfizetés

Kérdés: A betéti társaság átalakul kft.-vé úgy, hogy az egyik tag készpénzbefizetésével ezen tag tulajdoni hányada 50 százalékról 90 százalékra nő. El kell-e számolni azzal a taggal, amelyiknek a tulajdoni hányada lecsökken 50-ről 10 százalékra? Mi legyen az eddig megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék 50 százalékával, az eredménytartalék felével és a közbenső mérleg szerinti nyereség 50 százalékával?
Részlet a válaszából: […] ...a következőkkel számolni:Az Szt. 49. §-ának (6) bekezdése alapján a bt. átalakulása esetén a megszűnt bt.-ben lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés (50 százalék) ellenében kapott részesedés (a kft.-üzletrész értéke) a megszűnt vagyoni betétre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Visszavásárolt üzletrész nyilvántartása

Kérdés: Milyen értéken kell nyilvántartani a vevőnél a vásárolt üzletrészt, ha a vételár nagyobb, mint az üzletrész névértéke, illetve ha a vételár kisebb, mint az üzletrész névértéke?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 49. §-ának (3) bekezdése alapján a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár). Ha a vételár eltér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Kötelező-e az értékhelyesbítés?

Kérdés: A vállalkozási tevékenységet tartósan szolgáló vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök értékének piaci értékre történő helyesbítését köteles-e alkalmazni az egyszerűsített éves beszámolót készítő kft., vagy ez vezetői döntés függvénye?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a visszaírt értékvesztéssel, terven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...tekinteni a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedését, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is; a külföldi állam joga szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel az az Szt. és az Szja-tv. előírásaival ellentétes gyakorlatot tükröz. A választ a számviteli előírásokkal való összevetéssel kezdjük, kiegészítve a társaságiadó-alapot érintő tételekkel is.Az Szt. előírásaiból (elsősorban az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
1
51
52
53
58