101 cikk rendezése:
21. cikk / 101 Önálló tárgyi eszköz vagy felújítás?
Kérdés: A szálláshely-szolgáltatással foglalkozó cég 2020-ban kezdett el egy felújítást (kapott rá támogatást is). Van néhány eszköz, amiről nem tudom eldönteni, hogy önálló tárgyi eszközként kezeljem, vagy felújításra könyveljem. A felújítás csak 2021-ben fejeződik be. 2021-ben lesz a felújítás az ingatlanra aktiválva. Van, amit már könyveltem a 161-re, de felmerült bennem, hogy áttegyem a 162-re. Pl. a klíma (mert az leszerelhető és átvihető másik ingatlanra) önálló tárgyi eszköz? Beépíthető sütő, főzőlap, ezt is a 161-re tettem, ez is könnyen kiszerelhető, tűzjelző, szén-monoxid-jelző, csaptelep, mosdókagyló, ezt inkább 162-re raknám, pl. a zuhanykabin. Egyébként az ingatlant még 2015-ben vették, a mostani piaci értéke sokkal magasabb, mint a könyv szerinti értéke, tehát annál jobb, minél nagyobb összeget aktiválunk rá. Jól gondolom, hogy a támogatás teljes összegét el kell határolnom, és majd 2021-ben kell feloldanom az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelően? Csak azt nem tudom, hogy milyen összeget kell majd figyelembe vennem, hiszen az ingatlannak eddig is volt bekerülési értéke, amire értékcsökkenést számoltam el. Meg kell majd néznem, hogy mekkora a ráaktivált részre eső értékcsökkenés?
22. cikk / 101 Családon belüliek kapcsolt vállalkozása
Kérdés: A Katv. alkalmazásával és a kapcsolt vállalkozások fogalmával kapcsolatosan az alábbi kérdés merült fel:
Egy család többféle területen többféle vállalkozást működtet. Közreműködik az apa, az anya, a két közös gyerekük, az anya édesanyja, az apa édestestvére és az ő édesapjuk. Többek között adott az "A" Kft., amelyben fele-fele arányban tulajdonos az anya és az apa testvére, ügyvezető az apa testvére. "B" Kft.-ben fele-fele arányban tulajdonos az apa és az anya édesanyja, ügyvezető az egyik gyerek. "A" és "B" Kft. gazdasági kapcsolatban állnak egymással. Az anya, az apa testvére és ez az említett gyerek kata alá bejelentkezett egyéni vállalkozók is, szolgáltatásokat végeznek a családi kft.-k részére is.
Megvalósul-e ebben az esetben a Tao-tv. 4. § 23/c) pontjában foglalt kapcsoltság az egyéni vállalkozók és a két Kft. viszonyában, mely szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha bennük egy harmadik személy többségi befolyással rendelkezik, azzal, hogy a közeli hozzátartozókat harmadik személynek kell tekinteni?
Egy család többféle területen többféle vállalkozást működtet. Közreműködik az apa, az anya, a két közös gyerekük, az anya édesanyja, az apa édestestvére és az ő édesapjuk. Többek között adott az "A" Kft., amelyben fele-fele arányban tulajdonos az anya és az apa testvére, ügyvezető az apa testvére. "B" Kft.-ben fele-fele arányban tulajdonos az apa és az anya édesanyja, ügyvezető az egyik gyerek. "A" és "B" Kft. gazdasági kapcsolatban állnak egymással. Az anya, az apa testvére és ez az említett gyerek kata alá bejelentkezett egyéni vállalkozók is, szolgáltatásokat végeznek a családi kft.-k részére is.
Megvalósul-e ebben az esetben a Tao-tv. 4. § 23/c) pontjában foglalt kapcsoltság az egyéni vállalkozók és a két Kft. viszonyában, mely szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha bennük egy harmadik személy többségi befolyással rendelkezik, azzal, hogy a közeli hozzátartozókat harmadik személynek kell tekinteni?
23. cikk / 101 Kapcsolt vállalkozás (magánszemélyek, ügyvezető)
Kérdés: X és Y cég kapcsolt vállalkozásnak számít-e, ha X cég tulajdonosai két testvér, Júlia 50%-ban és Péter 50%-ban? X céget önállóan jegyző ügyvezetők (az egyik testvér) Júlia és (Júlia és Péter édesapja) Ádám. Y cég tulajdonosa 50%-ban (fenti) X cég, míg másik 50%-ban (Júlia és Péter édesapjának, Ádámnak a felesége) Kata – Kata azonban nem édesanyja Júliának és Péternek! Y céget önállóan jegyző ügyvezetői (az egyik testvér) Péter és (a másik testvér, Júlia férje) Dani. Vagy: Y céget önállóan jegyző ügyvezetői (az egyik testvér) Péter és (Júlia és Péter édesapjának, Ádámnak a felesége) Kata.
Tulajdoni részesedés (%)
Tagok, tulajdonosok X cég Y cég
Júlia, Péter testvére 50
Péter, Júlia testvére 50
Ádám (Júlia és Péter apja) ügyvezető
X 50
Kata (Ádám felesége, aki nem anyja Júliának és Péternek) 50
– Péter és Dani (Júlia férje) vagy ügyvezető
– Péter és Kata ügyvezető
Tulajdoni részesedés (%)
Tagok, tulajdonosok X cég Y cég
Júlia, Péter testvére 50
Péter, Júlia testvére 50
Ádám (Júlia és Péter apja) ügyvezető
X 50
Kata (Ádám felesége, aki nem anyja Júliának és Péternek) 50
– Péter és Dani (Júlia férje) vagy ügyvezető
– Péter és Kata ügyvezető
24. cikk / 101 Családi ház felújításának, karbantartásának áfája
Kérdés: A 6417-es kérdésre adott válaszuk szerint – áfa szempontjából – a karbantartást is úgy kell családi ház esetében tekinteni, mint a felújítást. A családi házban adóköteles tevékenység folyik. A következő tevékenységek áfája levonható-e, vagy karbantartásnak minősül, és nem vonható le? Csapcsere, gázkészülék javítása, égő-, lámpacsere, bojler javítása, kulcsmásolás, redőny javítása, zuhanyozó-, kádcsere?
25. cikk / 101 Nevezési díj adózása
Kérdés: A társaság munkavállalói nyilvános futóversenyen vettek részt csapatban és egyéniben. A csapat tagjai a társaság reklámpólójában futottak, hirdetve a társaságot. A társaság részére kiállított számlában a nevezési díj elszámolható-e a reprezentáció szabályai szerint, vagy a részt vevő munkavállalók összevonandó jövedelmeként egyéb juttatásként szükséges elszámolni?
26. cikk / 101 MRP-nek átadott vagyon a létrehozónál
Kérdés: A zrt. létrehozott egy MRP-szervezetet. Az alapítás dátuma: 2018. 10. 29. Ez a határozat 2019. 02. 06-án érkezett meg a zrt.-hez. Az MRP alapszabálya szerint a nem vagyoni hozzájárulást (részvényt) a bejegyzéstől számított 8 napon belül át kell adni. Az MRP-nek – technikai okok miatt – a mai napig nincs adószáma, így értékpapírszámlával sem rendelkezik, amelyre a nem vagyoni hozzájárulást átadhattuk volna. A zrt. könyveiben a 2018-as évben szükséges-e kötelezettségként szerepeltetni a nem vagyoni hozzájárulást? Ha igen, milyen összeggel? Vagy elegendő a 2019-es évben szerepeltetni a vagyoni hozzájárulás értékét?
27. cikk / 101 Tagi kölcsön elengedése
Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
28. cikk / 101 Jogos-e az önmagunk felé történő számlázás?
Kérdés: Az ázsiai megbízó magyar ügyféllel szerződött "Agencyagreement" keretein belül. Az ügyfelekkel a kapcsolatot azonban a megbízott tartja, ő rögzít minden információt az ázsiai megbízó rendszerében. A megbízott állítja ki a számlákat, az ügyfelek is a megbízott részére utalnak. A beérkezett összeg 98%-át a megbízott továbbutalja a megbízónak, de tőle nem kap számlát. Jelenleg a teljes árbevétel a megbízottnál csapódik le, annak ellenére, hogy csak közvetít. Egy másik cég úgy pótolta a bevétel és a jutalék közötti részhez a költségeket, hogy saját neve alatt a saját nevére kiállított egy számlát a különbözetről, saját magára számlázott. Van-e arra valami tiltás, hogy az adózó önmaga felé nem számlázhat? Ha nincs, mivel lehet alátámasztani az önmagunk felé történő számlázás jogosságát?
29. cikk / 101 Adókedvezmény látványcsapatsport támogatása alapján
Kérdés: Társaságunk 2018. évben számolja el taoalap-csökkentő tételként a 2014. évben túlutalt 5490 E Ft látványcsapatsport-támogatását mint adócsökkentő tételt. Támogatási szerződés alapján utaltunk további 6000 E Ft-ot. Valószínűleg lehetőségünk lesz még a 2018. év terhére további 3000 E Ft-ot utalni támogatási szerződés alapján, melynek pénzügyi rendezése már csak 2019-ben történik meg. A 3000 E Ft-ot lehet-e még 2018. évre időbeli elhatárolásként könyvelni egyéb ráfordításként, pl. "márciusi a pénzügyi rendezés", vagy az már a 2019-es év költsége lesz?
30. cikk / 101 Betéti társaságból kilépő kültag járandósága
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
