272 talált állásfoglalás a szállás kifejezésre

Kérdés: Kft.-nk rendezvényszervezéssel foglalkozik. A rendezvényeken fellépő csoportoknak biztosított szállás, étkezés, helyi utaztatás során keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége? A csoportok nevezési díjat fizetnek, de az nem fedezi a szállás, étkezés tényleges költségeit. A rendezvényekhez kapcsolódóan külföldi-belföldi magánszemélyek részére bizonyos ügy ellátásáért megbízási díjat fizetünk, szállást, étkezést biztosítunk, utazási költségtérítést fizetünk. A díjazás nélküli, illetve önkéntes megbízási szerződés alapján megbízottaknak étkezést, egyéni vállalkozóval kötött megbízási szerződés alapján részére szállást és étkezést biztosítunk. A vállalkozó csak a tiszteletdíját számlázza. A felsorolt esetekben keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége?

Kérdés: Székhelyünkön élő 16 éves, sportban nagyon tehetséges fiatalembernek szeretnénk támogatást nyújtani. Az egyesületén keresztül nincs lehetőség "megpántlikázni" a pénzt, és befolyásolni annak felhasználását, ezért közvetlenül neki szeretnénk juttatni, akár pénz, akár sporteszköz, akár versenyhez kapcsolódó utazás, szállás stb. finanszírozásának formájában. Hogyan tudnánk ezt úgy megtenni, hogy neki ne kelljen ez után személyi jövedelemadót és ehót fizetni? Bennünket, mint Tao-alanyt milyen adók terhelnek így?

Kérdés: A kft. meghívott szállító és vevő partnerei­nek képviselői, valamint egyes saját dolgozói részvételével szakmai, üzleti konferenciát, vevő-szállító találkozót kíván rendezni. A konferencián bemutatják a cég jelenlegi helyzetét, eredményeit, sikereit, a forgalmazott új termékeket, technológiák körét, továbbá a vevő-szállító partnerek üzleti megbeszéléseket is folytatnak. Napközben szakmai előadásokon, workshopokon vesznek részt a meghívottak, amelyeket cégünk dolgozói, illetve külső meghívott előadók fognak tartani. Mivel egész napos rendezvényről van szó, ezért délben ebédet, este pedig vacsorát, napközben kávét, üdítőt, szendvicset biztosítunk a vendégek részére. A vacsorát követően szórakoztató programot szervezünk. Az egész rendezvényt egy rendezvényszervező cég fogja lebonyolítani, ez a cég fog a felmerülő költségekről számlát kiállítani. Kérdésünk az, hogy a felmerülő költségek közül melyek minősülnek reprezentációnak és melyek nem?

Kérdés: Ügyfelünk külföldi telephellyel rendelkező társaság. Tevékenysége jelentős részét külföldön gyakorolja. A szállás és a munkahely között az alkalmazottak közlekedését úgy oldotta meg, hogy autókat lízingelt, illetve vásárolt. A külföldön forgalomba helyezett és ott használt gépkocsik után a cégautóadót meg kell-e fizetni?

Kérdés: Iskolánk pályázatai és szakmai programjai során külföldi pedagógusokat és tanulókat, valamint az iskolánk programjaiban részt vevő pedagógusokat, alkalmazottakat és tanulókat látnak vendégül, amelyben étel- és italfogyasztás is szerepel a programok zárásaként (pogácsa, üdítő, kávé, esetleges hidegtál, szendvics). A szakmai programok részeként a pályázati programok mellett különböző nevezésekhez kapcsolódó versenyek valósulnak meg. Mivel a 2012-es évtől megszűnt a költségvetési szervek reprezentációjára vonatkozó részleges adómentesség, szeretném megtudni, hogy a szakmai programokon a programban részt vevők által elfogyasztott étel-ital után keletkezik-e fizetési kötelezettsége az intézménynek, és ha igen, ki után és milyen mértékben?

Kérdés: Egy egészségügyi eszközök kereskedelmével foglalkozó kft. orvosokkal köt megbízási szerződést a következő okokból. Az orvosok a kft. által értékesített eszközökhöz témájában kapcsolódó egészségügyi kongresszusokon vesznek részt, amely alkalmakkor a kft. állja az orvosok utazási, szállás, regisztrációs díj, szakanyagok, kiadványok költségeit, valamint az üzleti vendéglátás indokolt mértékű költségeit. Az orvos megbízott az ügy ellátásáért külön díjazásban nem részesül. Az orvosok feldolgozzák, majd a kft. üzletkötői részére elő­adják a szakmai kongresszuson elhangzottakat laikusok számára is érthető nyelven. A megbízás célja, hogy a legújabb tudományos, kutatási, fejlesztési ismeretek és eredmények hasznosulhassanak mindkét szerződő fél tevékenysége során, ezáltal a felek munkájukat magasabb színvonalon végezhessék, és elérhető legyen a kft. termékeinek hatékonyabb értékesítése. A költségekkel való elszámolás a megbízó nevére kiállított számla alapján történik. Kérdés, hogy az előbbiekben leírt esetben a kft. elszámolhatja-e az orvosok kongresszuslátogatással kapcsolatban felmerült, a fentiekben felsorolt költségeit adómentesen (tao, juttatások járulékai nélkül)? Az orvosok sem munkaviszonyban, sem tagi jogviszonyban nem állnak a kft.-vel. Van-e olyan az előző esetről leírtakban, ami valamelyik adójogszabályba ütközik?

Kérdés: Cégünk autógyárak részére gyárt alkatrészeket. Ezen alkatrészek gyártása során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk. Cégünk külföldi anyavállalata egyezik meg a vevővel a szerszámok költségének megtérítési módjában, többféle módon. Legegyszerűbb esetben a vevőnek számlázzuk a beszerzési árat, aki a tulajdonjog átszállása mellett megtéríti azt. Másik esetben a vevő a késztermékek eladási árába beépítve téríti meg a szerszám költségét. (Az eszközt a tárgyi eszközök között aktiváljuk, a tulajdonjog a cégnél marad.) Előfordul, hogy a vevő a szerszámok beszerzési költségének egy részét a gyártás beindításakor megfizeti, a másik része viszont az eladási árba beépítve a késztermékek értékesítése során térül meg. A szerszámokat 5-6 évig is használjuk. Mi a helyes elszámolási módja ez utóbbi ügyletnek? Hogyan lehet biztosítani, hogy a későbbiekben befolyó árbevétellel szemben folyamatosan kerüljön kivezetésre a még meg nem térített beszerzési költség? Hogyan biztosítható az összemérés számviteli alapelv követelménye? Társasági adó szempontjából mi lenne a helyes elszámolási mód?

Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?

Kérdés: 2012-ben milyen szabályok vonatkoznak a magánszemély által történő ingatlan-bérbeadásra? Lesz valami változás, vagy maradnak a régi szabályok? Milyen jövedelemnek számít?

Kérdés: Rendezvényszervezéssel foglalkozó kft. az általa rendezett szakmai kongresszuson a meghívott külföldi, illetve belföldi előadók alábbi költségeit a kft. nevére szóló számlák alapján elszámolja: szállásköltség, utazási költség (repülőjegy, taxi), kongresszuson biztosított ellátás (étkezés, kulturális program). Az előadók felsorolt költségei után terheli-e, és milyen mértékű szja-, járulék- vagy egyéb adófizetési kötelezettség a rendezvényszervező kft.-t? A költségek a társasági adó szerint elszámolható költségnek minősülnek-e, milyen dokumentáció szükséges a költségek szabályos elszámolásához?