Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott szállítási költség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Mikor anyagköltség a szállítási költség?

Kérdés: A sertésvágóhíd az élősertés-beszerzések esetén kifizeti a termelőtől a vágóhídig felmerült szállítási költséget, aminek több formája létezik. Az egyik eset, amikor a termelő rendelkezik az élő állat szállításához szükséges speciális fuvareszközzel. Ebben az esetben a termelő által kiállított számla tartalmazza az élő sertés beszerzési árát és a fizetendő fuvarköltséget. A másik eset, amikor az értékesítő nem rendelkezik az élő sertés szállításához a megfelelő speciális fuvareszközzel. Ebben az esetben a vágóhíd rendeli meg a fuvareszközt, és kifizeti a fuvarozó által számlázott fuvarköltséget. Előfordul, hogy egy számla több fuvart tartalmaz rendszámonként. A sertésszállítást ENAR szállítólevél kíséri, amely tartalmazza az előírt részletezettséget. A rendszám alapján az egyes élősertés-szállítmányokhoz a kapcsolódó fuvarköltség egyértelműen hozzárendelhető. Anyagköltségnek minősül-e a helyi iparűzési adó szempontjából a fuvarköltség az alábbi esetekben?
- A termelő által kiállított számla tartalmazza a szállítási költséget és az élő állat árát egy számlában.
- Az élő sertés szállításáról külön számla kerül kiállításra, amely tartalmazza a speciális szállító jármű rendszámát (egy szállítmány, egy számla).
- Az élő állat szállításáról nem szállítmányonként állítanak ki számlát, hanem egy számlában több szállítmány van feltüntetve rendszámonként.
A 2008. évi XLVI. törvény 16. §-a (1) bekezdése alapján az élelmiszer-előállítás nyomonkövethetősége érdekében működtetni kell a dokumentációs rendszert. Ez az ENAR szállítólevél alapján történik. Álláspontom szerint az ENAR szállítólevél garancia arra, hogy a szállítási költség egyértelműen hozzárendelhető az egyes sertésbeszerzésekhez, így az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése alapján a fuvarköltség az anyagköltség része, és a fuvarköltséggel csökkenthető a helyi iparűzési adó alapja. Jól gondolom?
Részlet a válaszból: […]leírtakat, beleértve az iparűzési adó alapjának csökkentését is, valójában az Szt. 47. §-ában foglaltakra alapozza. A 47. § azonban az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke meghatározására tartalmaz előírásokat. Az eszközök bekerülési értékének része lehet az eszköz beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási költség, díj is, ha az eszközbeszerzéshez közvetlenül hozzákapcsolható.A kérdésben körülírt három esetben a hozzákapcsolhatóság fennáll. Most már csak könyvelni kell! Természetesen nem anyagköltséget, hanem beszerzést. A törvényi követelményeknek való megfelelés (és adóhatósággal való viták elkerülése) érdekében a vágóhídnak a sertések beszállítását könyvelnie kell anyagbeszerzésként, az anyagok (a sertések) bekerülési értékeként pedig a vételár és a különböző formában felszámított szállítási és rakodási költséget kell rögzíteni. (Így a szállítási és rakodási költség a könyvviteli nyilvántartásokban nem igénybe vett szolgáltatás lesz, ilyen költségként nem jelenhet meg, mert a bekerülési érték része.) A számviteli politikában természetesen rögzíteni kell, hogy a sertések bekerülési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8473
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Bejövő fuvardíj elszámolása anyagköltségként?

Kérdés: Társaságunk az alapanyagok beszerzéséhez kapcsolódó bejövő fuvardíjat az alapanyagok között, az 51. számlacsoportban számolja el, annak ellenére, hogy az szolgáltatás. Az iparűzési adó alapjának kiszámításánál ezt az alapanyagok költségébe beszámíthatjuk?
Részlet a válaszból: […]összegével a helyi iparűzési adó alapja sem csökkenthető.Van azonban arra lehetőség, hogy az anyagok beszerzésével kapcsolatos szállítási és rakodási költséget az adott anyag bekerülési értékében (valójában a készletre vételi értékében) számításba vegyék, ha az az Szt. 47. §-a alapján a beszerzett konkrét anyaghoz egyedileg hozzákapcsolható.Számvitel-politikai döntés, hogy milyen tételek tartoznak a készletek bekerülési értékébe. Mindenképpen indokolt az alapanyagok bekerülési (beszerzési) értékében számításba venni a beszerzéshez kapcsolódó szállítási és rakodási költségeket, különösen akkor, ha azok összege az alapanyag vételárának a 10 százalékát meghaladja.Ha van számvitel-politikai döntés, akkor jellemzően az értékelési szabályzatban indokolt meghatározni az alapanyag egy egységéhez való hozzárendelés technikáját, módszerét, bizonylatait és felelősét.A legegyszerűbb az, ha a fuvareszközön csak egy adott készletelem került beszerzésre, a raktárba, a telephelyre történő beszállításra. A fuvarköltség közvetlenül elszámolható az adott alapanyag bekerülési értékében, a készletkénti nyilvántartási értékben, kívülállók számára is elfogadható módon.Kissé nehezebb, ha a fuvareszközön több készletelem van, de a szállítási és rakodási költség az egyes készletelemek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7141
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Szállítási költség anyagszámlán

Kérdés: Gyártó vállalat anyagot rendel. Az anyagszámlán külön soron szerepel az anyag és külön a szállítás díja. A szállítás díja osztja az anyag sorsát, azaz könyvelhető az 51-re?
Részlet a válaszból: […]számviteli politikában rögzíteni kell. Ez azonban még nem elég! Az értékelési szabályzatban rögzíteni kell a szállítási és rakodási költség konkrét anyaghoz (anyagelemhez) való hozzárendelésének a módszerét és nyilvántartásának módját. Egyszerűbb a helyzet akkor, ha egy fuvareszközön csak egyfajta, egyféle minőségű anyag van, és van egyedi eszközönkénti készletnyilvántartás, mert akkor a készlet értékét növelően könyvelendő a szállítási és rakodási költség. Ha többfajta vagy eltérő minőségű anyagot szereztek be, akkor az egyes készletelemekhez való hozzárendelésnek az értékelési szabályzatban előírt módszere, bizonylatai alapján kell a hozzárendelést és az elkülönített nyilvántartást elvégezni.A kérdésből az következik, hogy a kérdező cég nem vezet készletnyilvántartást. Az előző bekezdésben leírtakat azonban ez esetben is el kell végezni, dokumentálni és anyagonként nyilvántartani annak érdekében, hogy a mérleg-fordulónapi készletértékeléskor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6387
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Árubeszerzés szállítási költségei

Kérdés:

Ügyfelem továbbértékesítési célból árut szerez be EU-s tagállamból, illetve importból. A beszerzések helye ex works. A fuvart külső szállító végzi, jellemzően ügyfelem vevője telephelyén lévő konszignációs raktárba. Helyesen értelmezzük-e az Szt. 47. §-át, mely szerint az áru értékébe beszámítanak az első rendeltetési helyre, a konszignációs raktárba történő szállításig felmerült költségek, így a fuvarköltség is?

Részlet a válaszból: […]konszignációs raktárig történő szállítás a beszerzési tevékenység része. Így annak a számlázott költségeit a bekerülési (beszerzési) értékben számításba kell venni, de azt az egyedi termékhez (áruhoz) kell hozzákapcsolni. Mikor lehet az egyedi termékhez (áruhoz) hozzákapcsolni a szállítási költséget? Akkor, ha csak az adott készletelem raktárba történt beszállítása során merült fel, az egyedi termékre (árura) jutó összege a mennyiség (a darabszám) arányában meghatározható. Ha többfajta készletelem egyidejű beszerzése során merült fel, és az egyes készletelemek között - a szállítási és rakodási költséget meghatározó, befolyásoló műszaki paraméterek (súly, térfogat) arányában - egyértelműen és megnyugtató módon megosztható, akkor lehet szó az egyedi termékhez való hozzákapcsolásról. (A megosztás feltételeit, készletfajtánként, beszerzési formánként, közlekedési eszköz használatára figyelemmel választott módszert indokolt az értékelési szabályzatban rögzíteni.) Ha az ügyfél az egyedi eszközhöz való hozzárendelés módszerét kialakította, akkor a fuvarköltséget[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5431
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Kiszállítás idegen szolgáltatóval

Kérdés: Társaságunknál a készáru kiszállításához idegen szolgáltatókat veszünk igénybe. A termék általunk kiszámlázott ára tartalmazza a kiszállítás költségeit is. A szállítási tevékenységről a szolgáltató által benyújtott számlákban a szolgáltató által igénybe vett alvállalkozói tevékenység is szerepel. A helyi iparűzési adó alapjának a meghatározásakor a fuvarköltséget vagy annak az alvállalkozó által teljesített értékét figyelembe lehet-e venni csökkentő tételként?
Részlet a válaszból: […]összeg nem minősíthető közvetített szolgáltatásnak (nem teljesülnek a közvetített szolgáltatás feltételei). A szolgáltató számlájában az igénybe vett alvállalkozói teljesítményre való utalás pedig nem felel meg a helyi iparűzési adó alapját csökkentő alvállalkozói teljesítmény kritériumainak (a szállításhoz nem kapcsolódik alvállalkozói teljesítmény)
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5363
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Külföldi útszakaszra jutó szállítási költség

Kérdés: Egyik fuvarozónk nem bontja meg a számláját mostantól belföldi és külföldi útszakaszra az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdésére és 102. §-ára való hivatkozással. Az Szt. 74. §-ának (3) bekezdése viszont előírja: az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási költség. Mi a helyes eljárás mind az Áfa-tv., mind az Szt. tekintetében?
Részlet a válaszból: […]határállomás, határ és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra) jutó fuvarozási (szállítási) tevékenység és az egyéb járulékos tételek ellenértékét, díját; - a szállító járműről történő lerakodás ellenértékét. A fuvarozás ellenértékének előbbiek szerinti megbontását indokolja a fuvarozó számlája ellenőrizhetőségének a követelménye is. Az Áfa-tv.-nek a kérdésben hivatkozott előírásai és a számla tételeinek a megbontása között semmilyen kapcsolat nincs. A számla tételeinek megbontása nem jelenti azt, hogy arról két számlát kell kiállítani. Ha a fentiekben körülírt, a teljesítmény valódisága ellenőrzéséhez feltétlenül szükséges számlamegbontást a fuvarozási szerződés nem írja elő, vagy előírja, de a fuvarozó nem teljesít, a szerződésnek akkor is külön-külön kell tartalmaznia - a belföldi felrakás, átrakás ellenértékét (amelyet igénybe vett szolgáltatások költségeként kell elszámolni); - a külföldi lerakás, esetleges átrakás ellenértékét (amelynek összegével az exportértékesítés árbevételét kell csökkenteni); - a teljes útszakaszra jutó fuvarozás ellenértékét. Amennyiben a fuvarozó számlája egy összegben tartalmazza a teljes útszakaszra számlázott fuvarozási ellenértéket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5199
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Közösségen belül továbbszámlázott szállítási költség

Kérdés: Vállalkozásunk külföldi (ciprusi) partnernek, aki/amely adóalany, továbbszámlázott szolgáltatásként számlázott ki szállítási költséget. A számlát áfa nélkül állította ki, figyelemmel az Áfa-tv. 37. §-a (1) bekezdésének előírására. Jól jártunk el? Vagy a júliusi törvénymódosítás ezt felülírta?
Részlet a válaszból: […]bekezdésétől kissé eltérően fogalmaz. E szerint az adóalany - aki ilyen minőségében jár el - részére nyújtott szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye van. Amennyiben ezen szolgáltatásokat - az adóalany olyan állandó telephelye részére nyújtották, amely a gazdasági tevékenységének székhelyétől eltérő helyen van, ezen szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az a hely, ahol az állandó telephely található, - ilyen székhely vagy állandó telephely hiányában a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatást igénybe vevő adóalany állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. A 2011. március 15-i 282/2011/EU végrehajtási rendelet (hatályos 2011. június 9-től) 10. és 11. cikke az adóalany gazdasági tevékenységének székhelyét, illetve állandó telephelyét pontosítja. E szerint székhely a vállalkozás központi ügyintézésének helye (a vállalkozás általános irányítására vonatkozó alapvető döntések meghozatalának a helye, a vállalkozás létesítő okirat szerinti székhelye, a vállalkozás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5181

8. találat: Szállításhoz egyedi ládák

Kérdés: Társaságunk műanyag alkatrészeket gyárt. A megrendelő a termékek minőségének a megóvása érdekében a szállítást egyedi ládákban írja elő. Ezek a ládák általában a projekt teljes futamidejét kiszolgálják, ami 4-5 év. A ládák beszerzése egyszerre, a projektindítást megelőzően történik. Ez általában 5-7 millió forintos befektetés. A ládák egyedi értéke nem több 4-5 eurónál. A ládákat rendszeresen leltározzuk. A termék darabárának kalkulációjakor ezen ládák költségeit figyelembe vettük. Ebben az esetben mi a helyes számviteli elszámolás?
Részlet a válaszból: […]alkatrészek közvetlen önköltségében számításba venni, különösen akkor, ha a termék előállítása és a megrendelőhöz való eljuttatása között hosszabb idő telik el, és a terméket készletre kell venni. (A megrendelő csak akkor fogadja el a terméket készterméknek, ha azt az egyedi ládában szállítják.) Ha a kérdés szerinti műanyag alkatrészeket több megrendelőnek értékesítik, illetve értékesíthetik, akkor is a vásárolt anyagok között indokolt ezen ládákat állományba venni, anyagköltségként viszont csak az értékesítéskor lehet elszámolni, mint az értékesítés közvetett költségét. Ez esetben a ládák bekerülési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4707

9. találat: Beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség

Kérdés: Kínai partnerünktől vásárolt áru teljesítési helye egy adott kínai kikötő, a teljesítés időpontja: 2009. 12. 08. Az áru 2010. 01. 26-án érkezett meg a magyarországi rendeltetési helyre. A kikötőbe rakodástól a fuvarköltség társaságunkat terheli. Az áru beszerzési árába a fuvarköltséget nem tudjuk beszámítani, mivel nincs olyan megbízható számítás, amely lehetővé tenné a sokféle árura történő felosztását. Helyes-e az az eljárás, ha az úton lévő készletre jutó fuvarköltséget teljes egészében 2010. évre számoljuk el? Tehetjük-e ugyanezt például a vámmal és egyéb kapcsolódó díjakkal, amelyeket a VPOP 2010-ben állapított meg?
Részlet a válaszból: […]Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint csak akkor része a bekerülési értéknek, ha az a beszerzett termékhez közvetlenül hozzárendelhető, hozzákapcsolható. A kérdés szerint ez nem oldható meg. Ez esetben viszont a befejezett, teljesített szolgáltatásnyújtás költségeit a felmerülés időszakában kell az eredmény terhére az igénybe vett szolgáltatások költségei között elszámolni. A kérdésből nem derül ki, hogy a társaság a kínai kikötőben történt berakodástól a magyar rendeltetési helyre történő beszállításig hány szolgáltatót vett igénybe, ha többet, akkor kapott-e külön-külön számlát a szolgáltatóktól, az általuk teljesített időpontokkal, időszakokkal. Ha a társaság csak egyetlen szolgáltatótól kapott számlát a magyar rendeltetési helyre történő megérkezésig felmerült szállítási és rakodási költségekről, akkor azt 2010. évre kell teljes összegében elszámolni. Ha viszont több szolgáltató külön-külön számlázta a szolgáltatását, akkor a 2009. évi teljesítési időszak(ok)ról kapott számlákat a 2009. évi igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4598
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Szállítási költség mint bekerülési érték

Kérdés: Kereskedelmi cég az árubeszerzést év közben költségként elszámolja, év végén meglévő készletét leltár alapján készletre veszi. Az áru egy részét a szállítócégek szállítják, más részét saját szállítóeszközzel szállítja a cég. A cégnek több gépkocsija is van, amelyekkel beszállítást, kiszállítást - raktárból a boltba - és visszaszállítást is végez. Hogyan lehet ilyen esetben a szállítási költséget az egyes termékekhez hozzárendelni?
Részlet a válaszból: […]tartozik bele, ha az adott vásárolt készlethez egyedileg hozzákapcsolható, hozzárendelhető. Akkor rendelhető hozzá, ha csak az adott vásárolt készlet beszerzése, raktárba történő beszállítása során merült fel, vagy ha több készletelem egyidejű beszerzése során merült fel, és az egyes készletelemek között - a szállítási és rakodási költséget meghatározó, befolyásoló műszaki paraméterek (súly, térfogat) arányában - egyértelműen és megnyugtató módon megosztható. A megosztás feltételeit, készletfajtánként választott módszerét rögzíteni kell. A leírtakból következik, ha egyidejűleg ugyanazon szállítóeszközön különböző termékeket szállítanak, és nincs megfelelő műszaki ismérv a megosztáshoz, akkor a szállítási és rakodási költséget a felmerüléskor a termelés, a tevékenység költségei között - mint igénybe vett szolgáltatások költségét - kell elszámolni. A szállítócégek által történő áruszállításnál a szállítási és rakodási költségnek a konkrét áruhoz való hozzárendelése - az előbbiek figyelembevételével - megoldható, a költségek könyvvitelen kívüli gyűjtésével az év végi értékelés jogszerűen elvégezhető. A saját szállítóeszközökkel végzett szállítás és rakodás költségeit csak akkor lehet a konkrét áruhoz hozzárendelni, ha ismert a saját szállítási, rakodási tevékenység utókalkulációval megállapított közvetlen önköltsége, ha megállapítható a rendelkezésre álló dokumentumokból (például a fuvarlevelekből) az elvégzett szállítás és rakodás - naturáliában kifejezett - összes és az adott áru beszerzésével kapcsolatos teljesítménye (például az adott szállítóeszköz 1 tonna/kmközvetlen önköltsége, az adott - beszállított - áru súlya, a szállítási távolság). Mivel a társaság folyamatosan nem vezet mennyiségi és értékbeni nyilvántartást az árukészletről, az árubeszerzés szállító által számlázott összegét a beszerzéskor az eladott áruk beszerzési értékeként számolja el a 8. számlaosztályban. Ha a szállítócég végzi a szállítást, rakodást, és annak költségeit a vásárolt áruhoz az értékelési szabályzat szerint hozzárendelik, akkor az így számlázott szállítási és rakodási költségeit is a felmerüléskor az eladott áruk beszerzési értékeként kell a 8. számlaosztályban elszámolni (T 814 - K 454). Amennyiben az év végén az adott áru megvan, bekerül a leltárba, akkor az áru leltárba bekerülő értékeként az árubeszerzés számlázott értéke mellett az arra jutó szállítási és rakodási költséget is figyelembe kell venni, és a kettő együttes értékével kell a 8. számlaosztályban elszámolt eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni. Amennyiben a szállítócég által számlázott szállítási és rakodási költséget az árubeszerzéshez egyedileg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 730
Kapcsolódó tárgyszavak: ,