22 cikk rendezése:
11. cikk / 22 Személygépkocsi mint termelőeszköz
Kérdés: Egy fuvarszervezéssel, szállítmányozással foglalkozó társaság 2 alkalmazottja részére céges személyautót biztosít, mert a fuvarfeladatok, az értékesítések szervezése, a vételek és eladások belföldön és külföldön jelentős távolságok mellett valósulnak meg. A társaság többmilliárdos árbevételét a két fő dolgozó koordinálja, szervezi, nagymértékben meghatározza a hatékonyságot, a gyorsaságot, az üzletek megszervezését, hogy a munkatársak gépkocsival közlekednek. A személygépkocsik nem luxuskocsik. A fenti tevékenység ismeretében a személygépkocsik besorolhatók-e a termelőtevékenységet közvetlenül szolgáló eszközök közé?
12. cikk / 22 Üzemanyag-megtakarítás szja-ja
Kérdés: Vállalkozásunk hazai és nemzetközi fuvarozással, szállítmányozással foglalkozik. A kérdés az, 2010. január 1-jétől továbbra is alkalmazhatja az Szja-tv. 28. §-a (4) bekezdésében szereplő, a vállalkozásnál a nemzetközi árfuvarozásban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek részére a teljesített kilométer-futásteljesítmény alapulvételével a módosított 27. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott "... – üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeg, de legfeljebb havi 100 ezer forint" összeg kifizetését adómentesen? A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről a 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet rendelkezik. A külföldi kiküldetés napidíját és az üzemanyag-megtakarítás címén fizetendő összeget is járatonként kell meghatározni, az előbbit az országhatár ki- és visszalépése közötti időtartamra? A havi 100 ezer Ft-ot meghaladó összeget a dolgozónál összevonandó jövedelemként kell-e kezelni? Amennyiben euróban történik az üzemanyag-megtakarítás számfejtése, a forintosítást az Szja-tv. 5. §-ának (2) bekezdése szerint kell kezelni?
13. cikk / 22 Közösségen belülről átrakással Közösségen kívülre
Kérdés: Szállítmányozó cég vagyunk. Megbízunk egy másik céget, hogy közúton szállítsa el az árut egy Közösségen belüli országból (nem Magyarország) Záhonyba (Magyarország). Innen vasúton megy az áru tovább a Közösségen kívüli országba. Ezt CMR és T-okmány igazolja. Hogyan történik a közösségi fuvardíj megosztása a felénk kiállított számlában? Belföldi, külföldi útszakasz? Adómentes és áfa területi hatályán kívüli a megbontás, vagy mindkét szakasz adómentes? Cégünk a teljes ügyletet továbbszámlázza. Belföldi szakaszt az uniós határig adómentesen, a külföldi útszakaszt, unión kívüli szakaszt áfa hatályán kívüliként számlázzuk tovább.
14. cikk / 22 Kiléptetett termékhez közvetlenül kapcsolódó teherközlekedés
Kérdés: A kft. külföldi cégekkel kötött szerződéssel (EU-s és EU-n kívüli is) vállalja a cégek által megvásárolt termékek elszállíttatását orosz és ukrán címekre. Az árut a megbízott vámraktárba elszállíttatja, vagy az ott betárolt árut átrakatja vagonba, és a megadott külföldi címre vasúton elviteti. A teljesítéshez alvállalkozókat vesz igénybe. Felmerülnek külföldi és magyar szállítási, rakodási, vagonvizsgálati, vámkezelési számlák, amelyeken szerepel AKK, AM és 20 százalék áfás tétel is. Mi a helyes számlázás a kimenő számlákban (vagontétel, vagy a felmerült szolgáltatások külön felsorolása)? Áfa szempontjából ezt exporthoz kapcsolódó vagy áfakörön kívüli nemzetközi teherközlekedésként kell szerepeltetni? Milyen árbevételként kell könyvelni? A beérkező hozzá kapcsolódó számlákat közvetített szolgáltatásként kell-e elszámolni?
15. cikk / 22 Közlekedési eszköz értékesítése tagállamba
Kérdés: Szállítmányozási cég vagyunk. Befektetett eszközeink között nyilvántartott használt közlekedési eszközöket (vontatók és pótkocsik) értékesítünk Unión belüli országba (Romániába). Hogyan történik az áfa elszámolása, ha cégnek, ha magánszemélynek értékesítünk? Az áfabevallás mely sorába kell beállítani? Van-e mellette más adatszolgáltatási kötelezettség, mint az új közlekedési eszközök értékesítésénél (0760 összesítő nyilatkozat, 0788 szolgáltatólap)?
16. cikk / 22 Csekély összegű támogatás – fuvarozás, szállítmányozás
Kérdés: A társaság kisvállalkozásnak minősül. Fő tevékenysége nemzetközi árufuvarozás és szállítmányozás. 2006-ban új telephelyet vásárolt a kft., amelyen épületek és egyéb építmények találhatók. Az épületek egy része irodaként működik. Különálló épületet bérbe adnak raktározás céljából. Igénybe vehető-e a beruházási adóalap-kedvezmény, amely "de minimis"-támogatásnak minősül?
17. cikk / 22 Külföldi autópályadíj elszámolása
Kérdés: A bt. főtevékenysége árufuvarozás és szállítmányozás. A társaság beltagja a férj, aki a tevékenységet végzi. Amikor az árut Magyarországról szállítja, több országon keresztül kell mennie. Az úton autópályadíjat kell fizetnie. Erről nyugtát, tikettet kap, ami csak a dátumot és euróban a pályadíjat tartalmazza. A cég nevére szóló számlát nem lehet kérni. A cég a nevére kiállított nemzetközi fuvarlevéllel tudja bizonyítani, melyik autópályán haladt. Számla hiányában nem számolhatjuk el az autópályadíjat? Az összegyűjtött nyugták, tikettek alapján az euró átszámítása után költségtérítésként fizesse ki a cég a beltag részére az autópályadíjaknak megfelelő összeget?
18. cikk / 22 Szállítást végző de minimis támogatása
Kérdés: Egy szállítási ágazatba tartozó adózó kérdése, hogy érvényesíthet-e beruházási adóalap-kedvezményt azon újként beszerzett eszközei tekintetében, amelyek nem vesznek részt a nemzetközi szállítmányozási tevékenységben?
19. cikk / 22 Speditőri tevékenység áfafizetési kötelezettsége
Kérdés: Társaságunk termékügyletekhez kapcsolódó speditőri tevékenységet (fuvarokmányolás, árutovábbítás megszervezése, vámkezelés előkészítése stb.) lát el Magyarországon. Kizárólag a termékügyletekben részt vevő fuvarozókkal állunk szerződéses kapcsolatban (ők a megbízóink), szolgáltatást kizárólag feléjük végzünk, számlát is nekik állítunk ki. Tekintettel arra, hogy megbízóink között találhatóak belföldi, más uniós tagállambeli, illetve az Unión kívüli adóalanyok is, kérdésünk, hogy tevékenységünk után hol keletkezik adófizetési kötelezettségünk, illetve egyes esetekben (például ha a megbízó fuvarozónk termékexportban vagy termékimportban közreműködik) vonatkozik-e tevékenységünkre az áfa alóli mentesség?
20. cikk / 22 Kártérítés érvényesítése
Kérdés: A kft. szállítási, raktározási tevékenységét egy külső szállítmányozási kft. végzi. A hó végi leltár alapján az esetleges leltáreltérés mint kártérítés kerül kiszámlázásra, áfamentesen. Elfogadható-e ez a gyakorlat?