Adatszolgáltatás el nem küldött hibás számláról

Kérdés: Az áfatörvény szabályai 2020. július 1-jével megváltoztak. A cég kereskedelemmel foglalkozik, számlázóprogrammal készíti el a számlákat, amelyeket a törvényi előírásnak megfelelően a program továbbít a NAV felé. Előfordult a számlázás során, hogy hibásan lett kiállítva a számla, és rögtön sztornózásra is került, még mielőtt a vevő megkapná, majd készül egy új, helyes számla. Ebben az esetben is minden számláról küldi a program az adatszolgáltatást. Az ügyfélnek (áfaalany) ebben az esetben elegendő-e csak a helyesen kiállított számlát odaadni, vagy mindhárom bizonylatból egy-egy példányt kell átadni?
Részlet a válaszából: […] Sem az Áfa-tv., sem pedig a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (Számlarendelet) nem határozza meg pontosan, hogy mit kell a számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Téves vevőnév javítása a számlán

Kérdés: Kézi számlán tévesen szereplő vevőnév kézzel javítható-e áthúzással, vagy sztornózni kell a számlát, és újat kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A választ alapvetően meghatározza, hogy az adóalany kibocsátotta-e, azaz a vevőnek átadta/elküldte-e már a számlát, vagy a hibát még a számla kiállításakor észrevette. Kizárólag ez utóbbi esetben nem kifogásolható, ha a számlán az elírást áthúzzák úgy, hogy ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Helytelenül számlázott ingatlan

Kérdés: Magyarországi gazdasági társaság "nyílt végű" pénzügyi lízing keretében irodaház/ipari csarnok/raktár/telek besorolású ingatlant vásárolt. A lízingszerződés alapján a lízingbe vevő a szerződéses futamidő végén jogosult az ingatlan tulajdonjogát megszerezni. A lízingszerződés, illetve a számla nem részletezi az egyes – egyébként műszakilag egybeépült – ingatlanrészek értékét. El kell-e különíteni a telek értékét? A lízingelt ingatlan bekerülési értékének kialakításánál figyelembe kell-e venni a futamidő végén várható vagyonszerzési illeték értékét?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre a válasz az, hogy nem. A bekerülési érték részeként az vehető számításba, ami a rendeltetésszerű használatbavételt megelőzően felmerült. A mintegy 11 év múlva – esetleg – fizetendő vagyonszerzési illeték nem ilyen.A telek értékét már a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Hiányosan kitöltött számla

Kérdés: A cég postán illetékbélyeget vásárolt. A kiállított bizonylatot a helyszínen a vásárló nem ellenőrizte, a pénztári nyilvántartásba vételkor sem. A könyvelés előtt derült ki, hogy a vevő neve és címe helye ki van ikszelve. A vevő visszavitte a bizonylatot, de nem helyesbítették. Kénytelen vagyok könyvelni, mert a pénztárban megjelent és a bélyegeket átvették. Elszámolható költségként, vagy adóalap-növelő tétel lesz? Hasonló az eset a kormányhivataloknál is. Ott még akkor sem hajlandók helyesbíteni a számlát, ha a számla kiállításakor, közvetlenül a helyszínen jelzi az ügyfél, hogy a számla hiányos adatokat tartalmaz. Viszont előfordul, hogy ők – előzetes egyeztetés nélkül – a gépi számlába kézzel belejavítanak. Ha az ügyfél kéri a számlahelyesbítést, nem veszik figyelembe.
Részlet a válaszából: […]  A válaszadó reméli, hogy a kérdésben leírt esetek mind apostánál, mind a kormányhivataloknál egyediek, nem jellemzően fordulnak elő. Akérdező könyvelő viszont választ vár arra, hogy mi a teendő ez esetekben.A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvetőkövetelménye,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Hibás számla miatti büntetés

Kérdés: Evás egyéni vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet. A vállalkozás által megvásárolt számlatömbök típus szerint felvezetésre kerültek a szigorú számadású bizonylatok nyilvántartó tömbjébe, a 24/1995. PM rendelet előírásai alapján. Néhány számla esetében a tőpéldányon látszik az előző sorszámmal kiállított számla adattartalma (átütött). A számlatömb áthúzással, rontott felirattal ellátott, de rovataiban üresen hagyott (mindhárom példány összetűzve) számlákat érvénytelenítve tartalmazza. 200 E Ft-ra büntették, mert nem szabályosak a rontott számlái. A határozat az Eva-tv. 13. § (1), az Áfa-tv. X. fejezetére, az Áfa-tv. 168. § (1)-(2), 169. §, 170. §-aira és az Art. 44. § (1)-(2) bekezdéseire hivatkozik. Jogosan büntették?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a hivatkozott adóhatósági határozatot(így például a benne szereplő részletes tény­állást és a 200 ezer Ft mulasztásibírság megállapításának indokait) pontosan nem ismerjük, az abban foglaltakatmegalapozottan megítélni nem tudjuk.Elvi álláspontként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Tévesen kiállított gépi számlák helyesbítése

Kérdés: Az elrontott, tévesen kiállított gépi számlákat miként helyesbítsük, ha nem sztornószámlával, hogy a szigorú számadási kötelezettségnek is eleget tegyünk?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Számviteli Levelek 13. számában a 246. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. Ott azt írtuk, a számítógéppel (számítógépes háttérrel) kiállított számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt nem lehet sztornírozni, még akkor sem, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.