Találati lista:
1. cikk / 1029 Borravaló számlázása
Kérdés: Áfás alvállalkozó B cég, a futárok által beszedett borravalót továbbszámlázza A megbízott cég felé. A megbízott futárok kiszámlázzák a futárdíjat és a borravalót B cégnek. Helyesen jár-e el A cég, ha a borravalót áfamentesen külön soron tünteti fel, a futárdíjat áfásan B megbízott cég felé? A futárok, hogy ne veszítsék el 80%-os átalány költséghányadukat, beépítik a kiállított szolgáltatásszámlájukba a borravalót is. Legtöbb esetben a futárok áfamentesek. Jól jár-e el B cég, illetve a futárok a számlázással kapcsolatban?
2. cikk / 1029 Bérleti díj és közüzemi költségek
Kérdés: Partnereinkkel kötött bérleti szerződésében (helyiségbérlet és a kapcsolódó közüzemi díjak elszámolása),
– amennyiben a szerződés nem tér ki arra, hogy a bérleti időszakhoz mely korábbi közüzemi díj kapcsolható, a partnereink szabadon, a közüzemi díjak beérkezésének vagy kiegyenlítésének függvényében számlázhatják részünkre a közüzemi díjakat?
– Ezen esetekben szükséges-e feltüntetni, hogy melyik havi bérleti díjhoz kapcsolódik a közüzemi díj, valamint szükséges-e az egyes közüzemi díjak elszámolási időszakának feltüntetése a partner által befogadott a számlákon?
Például: 2025. 09. havi bérletidíj-számla (kelte 2025. 10. 03.; fizetési határidő, áfateljesítés dátuma: 2025. 11. 03.) kiállítását követően partnerünk külön számlán számlázta az alábbi hivatkozások feltüntetésével a közüzemi díjakat: gázdíj 2025. 06. 19. – 2025. 07. 15.; áramdíj: 2025. 08. 01. – 2025. 08. 31.; teljesítési időszak: 2025. 09. 01. – 2025. 09. 30.; a számla kelte: 2025. 10. 03.; fizetési határidő, áfateljesítés dátuma: 2025. 10. 18.
Elfogadható-e a fenti számlázási módszer, vagy más dátumokkal szabályos a számlák kiállítása? További kérdés, hogy a közüzemi díjakat
– a számviteli elszámolásban, mint a bérleti díj járulékos költségét bérleti díjként kell könyvelni, vagy energiaköltségként számolandó el?
– a főkönyvi dátum a tényleges fogyasztási időszak vagy pedig a bérleti díj időszaka, amelyre a számla megküldésre került?
– amennyiben a szerződés nem tér ki arra, hogy a bérleti időszakhoz mely korábbi közüzemi díj kapcsolható, a partnereink szabadon, a közüzemi díjak beérkezésének vagy kiegyenlítésének függvényében számlázhatják részünkre a közüzemi díjakat?
– Ezen esetekben szükséges-e feltüntetni, hogy melyik havi bérleti díjhoz kapcsolódik a közüzemi díj, valamint szükséges-e az egyes közüzemi díjak elszámolási időszakának feltüntetése a partner által befogadott a számlákon?
Például: 2025. 09. havi bérletidíj-számla (kelte 2025. 10. 03.; fizetési határidő, áfateljesítés dátuma: 2025. 11. 03.) kiállítását követően partnerünk külön számlán számlázta az alábbi hivatkozások feltüntetésével a közüzemi díjakat: gázdíj 2025. 06. 19. – 2025. 07. 15.; áramdíj: 2025. 08. 01. – 2025. 08. 31.; teljesítési időszak: 2025. 09. 01. – 2025. 09. 30.; a számla kelte: 2025. 10. 03.; fizetési határidő, áfateljesítés dátuma: 2025. 10. 18.
Elfogadható-e a fenti számlázási módszer, vagy más dátumokkal szabályos a számlák kiállítása? További kérdés, hogy a közüzemi díjakat
– a számviteli elszámolásban, mint a bérleti díj járulékos költségét bérleti díjként kell könyvelni, vagy energiaköltségként számolandó el?
– a főkönyvi dátum a tényleges fogyasztási időszak vagy pedig a bérleti díj időszaka, amelyre a számla megküldésre került?
3. cikk / 1029 Külföldi megrendelő termékének átcímkézése
Kérdés: Egy holland cég társaságunkat az alábbi munkára kérte fel: a cég leszállít társaságunkhoz termékeket, amelyeket nekünk át kellene címkézni. Nyomdaként működünk, így le tudjuk gyártani az öntapadó címkét, de az átcsomagolásra szerződnénk egy másik magyar vállalkozással. A termék a másik céghez érkezne, mi odaszállítanánk a címkéket, majd onnan átcímkézés után visszaszállításra kerülne a holland társasághoz. A munkáról, illetve a címkéről mi számlázunk a holland cég felé. A számlázás a két magyar cég között, illetve a holland társaság felé történne. Mit kell számlázni (címke és bérmunka, vagy csak bérmunka) és milyen áfával?
4. cikk / 1029 Beruházás ellenértékeként hitelesített energiamegtakarítás (HEM)
Kérdés: Adott „A” cég (cégünk), amely megállapodás alapján fizette „B” cég energiahatékonysági beruházását (hőszigetelés), amelyet „C” cég kivitelezett. Az „A” cég fizette az auditálás költségét is. Cserébe „A” és „B” cég közötti megállapodás alapján, a HEM (hitelesített energiamegtakarítás) mint vagyoni értékű jog első jogosultja „A” cég lett, „A” a lényeges hozzájárulást kifejtő. A MEKH-nél az auditáló nyilatkozata alapján „A” cég nevére került bejegyzésre a 6000 GJ/év mennyiség. (15 éves élettartam, tárgyévi felhasználhatóság, … legalább 6 éves HEM. A beruházás kötelezettségi időszakra vetített éves avulása 0,0%.) „A” és „B” cég között nem történt számlázás. Az így megszerzett GJ-mennyiséget később „A” cég értékesíteni szeretné, akár több részletben. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani „A” cégnél a fenti ügyletet? A „C” cég által a kivitelezésről kiállított számla, valamint az auditáló cég számlája beruházási költség? A két számla a vagyoni értékű jog értéke? Ha vagyoni értékű jog, akkor hogyan számolom el az értékcsökkenést? Értékesítéskor mi a teendő, mi az elszámolás módja? Az áfa levonható, értékesítéskor fizetendő? Vagy esetleg ez készlet, és így minden változik?
5. cikk / 1029 A tényleges értékesítés előtt kiállított számla
Kérdés: A kft. 2024-ben értékesített egy tárgyi eszközt. Az értékesítésről 2024-ben a számlát kiállította. Az adásvételi szerződés szerint a vevő 30 napon belül fizet, és azt követően szállítja el az eszközt. A bevételt és az eszköz kivezetését 2024-ben könyveltük. A vevő a mai napig (2025. szeptember) nem fizetett. Kezdeményeztük a szerződés érvénytelenítését, amit a vevő elfogadott. A kiállított számlát nekünk kell érvényteleníteni, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? Az eszköznek még volt nettó értéke. Mi történik az értékcsökkenési leírással a helyesbítésig? A számvitel-politika szerint az ügylet ellenértéke jelentősnek minősül. Az eszközt drágábban adtuk el, mint amennyi a nettó értéke volt. Önellenőrizni kell a társaságiadó-bevallást is? Háromoszlopos beszámolót kell készíteni?
6. cikk / 1029 Polgári jogi társaság létrehozása könyvkiadásra
Kérdés: Két könyvkiadó és egy szövetség polgári jogi társaságot hozott létre egy könyv kiadására. A felek polgári jogi társasági konzorciumi szerződést kötöttek a könyv kiadására, terjesztésére, értékesítésére. Vagyoni hozzájárulásként a felek a könyvkiadás egyes folyamatainak költségeit szétosztották, és döntöttek arról, hogy melyik folyamat költségét melyik tag állja. A könyv terjesztését megállapodás alapján mindegyik tag végezheti. A tagok között a legyártott példányokat szétosztották. A tagok jegyzőkönyvben rögzítették, hogy az elkészült könyvek közös tulajdont képeznek, ezért a legyártott darabszámok egymás közötti elosztása nem minősül értékesítésnek, csupán a raktárkészletek közötti mozgásnak. Így a legyártott példányok egymás közötti elszállítása nem jár számlakiállítással sem. A tagok megállapodtak abban, hogy a tevékenység együttes eredményéről évente elszámolnak egymással és a tevékenység eredményét egymás között a vagyoni hozzájárulás, a költségek arányában megosztják. A közös tevékenység felosztott eredményét a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként számolják el. Az eredmény meghatározásánál figyelembevételre kerül az eladott könyvekre jutó teljes önköltség is.
Helyes-e az az értelmezés, hogy a könyvek közös tulajdont képeznek, a tagoknak egymás között a könyv előállításával kapcsolatos költségeket nem kell átterhelni, továbbszámlázni, illetve a könyvek tagok közötti szétosztását szintén nem kell értékesítésként kezelni és számlázni? Vagy a legyártott könyvek közös tulajdona nem értelmezhető számvitelileg, a legyártott példányszámokat az egyik tagnak kell a készletek között nyilvántartásba vennie a teljes önköltségen? Ha ez a helyes eljárás, akkor a tagoknak ki kell jelölni maguk közül egy tagot, aki a könyvet készletként teljes önköltségen nyilvántartásba veszi, és a könyv előállításával a másik két tagnál felmerült költséget részére át kell számlázni? Ebben az esetben a könyveket nyilvántartásba vevő tag a könyvek szétosztásakor ki kell, hogy számlázza a többi tag felé az átadott könyveket előre meghatározott értéken?
Helyes-e az az értelmezés, hogy a könyvek közös tulajdont képeznek, a tagoknak egymás között a könyv előállításával kapcsolatos költségeket nem kell átterhelni, továbbszámlázni, illetve a könyvek tagok közötti szétosztását szintén nem kell értékesítésként kezelni és számlázni? Vagy a legyártott könyvek közös tulajdona nem értelmezhető számvitelileg, a legyártott példányszámokat az egyik tagnak kell a készletek között nyilvántartásba vennie a teljes önköltségen? Ha ez a helyes eljárás, akkor a tagoknak ki kell jelölni maguk közül egy tagot, aki a könyvet készletként teljes önköltségen nyilvántartásba veszi, és a könyv előállításával a másik két tagnál felmerült költséget részére át kell számlázni? Ebben az esetben a könyveket nyilvántartásba vevő tag a könyvek szétosztásakor ki kell, hogy számlázza a többi tag felé az átadott könyveket előre meghatározott értéken?
7. cikk / 1029 Önszámlázás esetén a deviza árfolyama
Kérdés: Szeretném kérni a véleményüket abban, hogy deviza-önszámlázás esetén az áfa összegét a saját vagy a partner választott árfolyamon kell számítani?
8. cikk / 1029 Vagyonkezelő, illetve kezelt vagyon elkülönült könyvelése
Kérdés:
A Számviteli Levelek 530. számában (2025. augusztus 28.) megjelent 10 002. sorszámú kérdésre adott válaszuk kapcsán merült fel a következő kérdés. Áfa kapcsán – úgy gondolom – a kezelt vagyon alanyi adómentes adóalany, míg a vagyonkezelő (mivel a vagyonkezelésen kívül egyéb áfás vállalkozói tevékenységet is végez) az általános szabályok szerint áfaalany. Az áfás vagyonkezelő és az alanyi adómentes vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartását egy könyvelőiroda (kft.) végzi. Mi a helyes számlázási (és dokumentációs) eljárás a könyvelőirodánál? A számlát a vagyonkezelő felé állítja ki, amelyen két soron tünteti fel a vagyonkezelőre, illetve vagyontömegre jutó áfás könyvelési díjat? Bizonylatolás során a vagyonkezelő 2 összegben könyveli a díjat az alábbiak szerint: a könyvelési díj rá jutó részére él az áfalevonás jogával, míg a vagyontömeg könyvelése miatti díj kapcsán áfalevonási jogát nem gyakorolja, azt bruttó összegben megtérítteti a vagyontömeggel vagy a vagyonrendelővel (szerződés szerint)? Helyes a fenti eljárási mód?
9. cikk / 1029 Közüzemi számlák továbbszámlázása magasabb áron
Kérdés: Bérelünk egy üzlethelyiséget. A bérbeadó minden hónapban számlázza a közüzemi díjakat, jellemzően 20%-kal magasabb áron, de a kapott számlákhoz nem mellékeli a közüzemi számlákat. Jogszerűen megteheti ezt, hogy drágábban számláz?
10. cikk / 1029 Ügyvezetők jövedelme osztalék formájában
Kérdés: A cég ügyvezetői mellékállásúak, osztalék formájában vesznek ki majd jövedelmet. Együttes aláírási joggal rendelkeznek. Az egyik ügyvezető főállású egyéni vállalkozó is egyben, ugyanazt a tevékenységet végzi, mint a kft. A másik ügyvezető engedélyével beszámlázna a cégbe alvállalkozói díjat a fuvarozásról. Járható-e ez a számlázás?
