Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

217 találat a megadott számlázás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Kedvezménnyel vásárolt laptop

Kérdés: A kft. 90%-os kedvezménnyel vásárolhatott telefonkészüléket és laptopot egy telefontársaságtól. Az eladó a számlán feltüntette az eredeti árat, a kedvezmény összegét és a fizetendő összeget is. Kérem a gazdasági esemény kontírozását! A tárgyi eszközök nyilvántartásában milyen összeggel kell nyilvántartásba venni a vásárolt eszközöket? A laptop eredeti ára 500 E Ft.
Részlet a válaszból: […]árbevételeként kell kimutatni ... az üzleti évben értékesített ... készletek ... engedményekkel csökkentett - áfát nem tartalmazó - ellenértékét. Ebből egyértelműen következik, hogy a vevőnél (a kft.-nél) a telefonkészülék, a laptop beszerzési értékeként a kedvezménnyel csökkentett vétel­árat, azaz - az áfát nem tartalmazó - fizetendő összeget kell könyvelni (T 161 - K 455).Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az engedményekkel csökkentett ...[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8563
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Egyszeri számlázás a projekt befejezésekor

Kérdés: Az Szt. 3. § (4) bekezdésének 11. pontja szerinti szerződés elszámolási egysége fogalomnak megfelel-e az, ha csak egyszer, a szerződés szerint a projekt befejezését követően történik a számlázás?
Részlet a válaszból: […]teljesülésének nem feltétele az, hogy milyen gyakorisággal történik a számlázás. Sokkal inkább függ attól, hogy a szerződés elszámolási egységére vonatkozó törvényi követelményeket a két fél közötti
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8462
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Részletfizetéssel történő gépbeszerzés

Kérdés: Nagy értékű gép adásvétele történik. Aszerződésben az szerepel, hogy a vételárat részletekben fizeti meg a vevő az eladó számára. Kikötik továbbá, hogy amennyiben a teljes vételár nem kerül kifizetésre 2 éven belül, az eszköz tulajdonjoga az eladóra száll vissza. A vevő használta az eszközt a tevékenységéhez, azonban a vételár kifizetése nem történt meg. Mi a teendő ebben az esetben? Állíthat-e ki az eladó helyesbítő számlát, vagy a vevőnek kell az eladó felé számláznia? Változtat-e a számlázási/adózási következményeken az, ha az eladó nem gazdasági társaság, hanem egy magánszemély?
Részlet a válaszból: […]következően a teljesítés napjának a termék birtokbaadásának napja tekinthető.Amennyiben a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítése esetében az ügylet az érintett bármelyik félnek felróható okból meghiúsul - konkrét esetben a szerződésben foglaltak alapján, az ellenérték megtérítésének hiánya miatt -, az Áfa-tv. 77. § (2) bekezdés a) pontját kell alkalmazni, mely szerint az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha a kötelezett a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítése esetében az ellenérték maradéktalan megtérítésének hiánya miatt eláll az ügylettől, és a felek az ügylet kötése elő­tti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a felek a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik.Az adóalap-csökkentés feltétele az Áfa-tv. 78. § (1) bekezdése alapján az, hogy a kötelezett az ügylet teljesítését tanúsító számla érvénytelenítéséről gondoskodjon (ha a felek az ügyletkötés előtti helyzetet állítják helyre), vagy annak adattartalmát módosítsa (ha a felek az ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik). Az eredeti állapot helyreállítását az Áfa-tv. szempontjából nem egy önálló új ügyletként, azaz visszaértékesítésként kell kezelni, hanem az adóalap utólagos csökkenésének az Áfa-tv. 77. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogcímeként kell minősíteni. Ebben az esetben a vevő nem számlázhat, a termék eladóhoz történő visszakerülésével nem valósul meg új termékértékesítés.A leírtak alapján tehát az ügylet bizonylata az eladó által kiállított számlával egy tekintet alá eső okirat (módosító vagy érvénytelenítő számla). Az ügylet adójogi megítélésén[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8452
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: Keresztbe számlázgatások

Kérdés: Az "A" kft. többször nagyobb összegeket kapott "B" kft.-től, hogy fizesse ki "C" kft.-nek az ő számláit ("B" és "C" között volt számlázás). Először engedményezésre gondoltunk, de az ügyvéd azt mondta, ebben az esetben az nem jó. Hogyan kell ezt helyesen kezelni? Társaságiadó-alapot növelő tétel lesz a "C" kft.-nek utalt összeg, és a "B" kft.-től beérkezett összeg egyéb bevétel?
Részlet a válaszból: […]amiből az következik, hogy "C" terméket értékesített, illetve szolgáltatást nyújtott "B"-nek, amely számlákat "B" kft. nem közvetlenül, hanem az "A" kft.-n keresztül egyenlít ki. (Az okokról - hogy miért így - nem szól a kérdés!)A kérdező az "A" kft. könyvelésére kérdez rá. Alapvető számviteli követelmény, hogy a valós gazdasági eseményeket tényleges tartalmuknak megfelelően kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. A valós tartalom az adott esetben az, hogy "A" kft. pénzt kapott "B" kft.-től, hogy "B" kft. helyett fizessen "C" kft.-nek. Tehát csak a pénzmozgást lehet könyvelni "A" kft.-nél: a kapott összeg: T 384 - K 4799, a "C" kft.-nek átutalt pénz pedig: T 4799 - K 384. "A" kft. nem támogatást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8448
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Számlázás csak a tényleges teljesítést követően

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége szerint mezőgazdasági gépek és alkatrészek gyártásával foglalkozik. Kisebb részben saját fejlesztésű, saját gyártású talajművelő gépek szerepelnek a profilban, nagyobb részben viszont közösségi megrendelőink gyártmányrajzai alapján bérmunka jellegű gyártást végzünk (anyagvásárlással, saját munkaerő, illetve rendelkezésre álló géppark segítségével) mezőgazdasági gépek, gépalkatrészek tekintetében. Ez utóbbi típusú gyártást mindig megrendelés alapján végezzük, a számlázás csak a tényleges teljesítést követően, a gyártmányok kiszállításakor történik meg. Éveken átívelő megrendelések jellemzően nincsenek, csak abban az esetben, ha a gyártmány darabszámára tekintettel a gyártási folyamat elhúzódik, de az is inkább az év vége, a következő év eleje időszakának érintettsége miatt, a gyártási folyamat jellemzően 6-16 hét időtartamot ölel fel. A 2019. évi LXXIII. törvény módosító rendelkezései alapján a számviteli törvény is változott, bevezetve a "szerződés elszámolási egysége" fogalmat. A módosítás nem új, hiszen annak alkalmazására már a 2019-es évre vonatkozóan is lehetőség nyílt a vállalkozások számára, azonban meglátásunk, illetve tavalyi/idei szakmai értelmezések alapján nem tekintettük magunkat érintettnek a témában. Döntésünket arra alapoztuk, hogy
-a jogszabály indokolásában külön szerepelt, hogy az építési-szerelési, illetve a technológiai szerelési munkák bekerülési értékére vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezik, tehát jellemzően építőipart érintő módosításról van szó;
-az irányadó szakmai magyarázatok példaként minden esetben építőipari témájú eseteket hoztak fel, mint több évet érintő, jelenleg többféle módon értelmezett elszámolású ügyleteket;
-a projektek elszámolása a jogszabály módosításáig is megtörtént, bár a gyakorlati alkalmazásban többféle megoldás is szerepel;
-az összemérés elvét hangsúlyozandó az árbevétel változatlansága mellett a projekt várható nyereségét tükröző költségelhatárolást vagy céltartalékképzést választottak, vagy
-az árbevétel tényleges teljesítménynek megfelelő - jelen törvénymódosítás tartalmához közel álló - elhatárolását részesítették előnyben.
Mivel cégünk eddig sem alkalmazta a projektelszámolás módszereit, hiszen a klasszikus termelési folyamatot alátámasztó önköltségszámítás szerinti módszertan szerint jártunk el, értelmezésünk szerint a 2020. évben megkötött szerződések kapcsán most már kötelező jellegű új elszámolási módszertan továbbra sem érint minket. Kérem állásfoglalásukat!
Részlet a válaszból: […]érdekében a jelenlegi rendszerükön változtatni nem szabad. Továbbra is a megrendelések tényleges teljesítésekor számlázzanak, az év végén pedig - önköltségszámítási szabályzatuknak megfelelő közvetlen önköltségen - mutassák ki befejezetlen termelésként, félkész termékként, illetve késztermékként a még számlázásra nem került termékeiket."Szerződés elszámolási egységé"-nek a törvényben rögzített értelmező rendelkezéséből egyértelműen az következik, hogy azt a megrendelővel kötött szerződésnek tartalmaznia kell. Ha a megrendelővel ilyen tartalmú szerződést nem kötöttek, akkor az Önök társaságánál alkalmazni nem lehet! Sem a számviteli törvény, sem a Ptk. nem írja elő kötelezően, hogy minden esetben rögzíteni kell a szerződés elszámolási egységét a megrendelő (a vevő) és a szállító (az eladó) közötti - a felek szabad akaratából megkötött - szerződésben.Ha nincsen a "szerződés elszámolási egységé"-re vonatkozó előírás, a két fél közötti megállapodásban, szerződésben nincs szabályozva, akkor nem hatályosak a számviteli törvénynek a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8431

6. találat: Gyártási költség számlázása

Kérdés: Társaságunk az értékesített termék gyártásához szerszámot vásárol. Egyes vevők számára (többnyire közösségi vevők) a szerszám gyártásának költségét számlázza, a szerszám tulajdonjogának átruházása nélkül. A számla összegére kell-e áfát számolni? (Ez nem értékesítés és nem szolgáltatásnyújtás.) A számlázott tételt egyéb bevételként kell elszámolni?
Részlet a válaszból: […]polgári jogilag, sem számvitelileg, sem az Áfa-tv. előírásai alapján nem megalapozott a zárójelben lévő szöveg, hogy ez nem értékesítés és nem szolgáltatásnyújtás!A kérdés szerinti társaság és a vevői közötti kapcsolat ellenérték fejében csak adásvétel (értékesítés) vagy szolgáltatásnyújtás formájában valósulhat meg. Ebből következően a kérdés szerinti eset nem lehet szolgáltatásnyújtás, így csak adásvétel, azaz értékesítés lehet, amelyet az áfa felszámításával kell számlázni, és az áfa nélküli ellenértéket árbevételként kell elszámolni. Agyártási költség a szerszám bekerülési értéke, ezért[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8399
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Számlakiállítási határidők

Kérdés: A számla kiállítására 8 munkanap áll rendelkezésre. Ha valamelyik partner 8 napon túl állítja ki a számlát felénk, van-e ezzel kapcsolatban teendőnk, kötelességünk, van-e felénk irányuló szankció ennek következtében? Készpénzes számla kiállítása elfogadható-e úgy, hogy a teljesítés napja korábbi, mint a kiállítás napja?
Részlet a válaszból: […]kiállított, a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla. Ez alapján addig, amíg a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó a számlát nem állítja ki, addig értelemszerűen a számlabefogadó sem gyakorolhatja adólevonási jogát.A számlakibocsátási határidők kapcsán érdemes tudni azt is, hogy az nem minden esetben 8 nap. Az Áfa-tv. 163. §-a alapján ugyanis a számlát a teljesítésig (előleg fizetése esetén annak megszerzéséig), de legfeljebb az attól számított észszerű időn belül kell kibocsátani. Ezt az észszerű időt határozza meg az Áfa-tv. 163. § (2) bekezdése akként, hogy az- közösségi termékértékesítés vagy olyan közösségi szolgáltatásnyújtás esetén, ahol az adó fizetésére a másik fél kötelezett, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napja,- az előző pont alá nem tartozó olyan esetekben, ahol az ellenértéket készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,- egyéb olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 8 nap.Vagyis csak akkor 8 nap a számlakibocsátás határideje, ha az olyan (nem közösségi) ügylethez kapcsolódik, amelyben a számlának áthárított adót kell tartalmaznia. (Adómentes ügyleteknél például - mivel arra nincs külön rendelkezés -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8376

8. találat: Számlakibocsátás azonos ügyvezető esetén

Kérdés: Az "A" kft. számláz a "B" kft.-nek, ahol az "A" kft. ügyvezetője 100%-os tag a cégében. Ez az ügyvezető "B" kft.-ben kap 1% részesedést és ügyvezetői tisztséget. Ezután is számlázhat a két cég egymás között? Ha igen, akkor milyen feltételek mellett?
Részlet a válaszból: […]számlakibocsátásról gondoskodni. A számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülést az Áfa-tv. 165. §-a részletezi.A hivatkozott előírásokból egyértelműen következik, ha az "A" kft. a "B" kft.-nek terméket értékesített, illetve szolgáltatást nyújtott, akkor annak az ellenértékéről - a szerződés szerinti teljesítéskor - köteles számlát kibocsátani [ez egyébként az Szt. 72. §-ának (2) bekezdése szerinti előírásból is következik], függetlenül attól, hogy az "A" kft. ügyvezetője 100%-os tagja-e a cégének vagy sem. Természetesen a piaci feltételeknek megfelelően megkötött szerződés szerinti ellenértékről és a szerződés szerinti teljesítéskor.A kérdésben nincs szó arról, hogy az ügyvezető a "B" kft.-ben miért kap 1% részesedést és ügyvezetői tisztséget, és mi tartozik az ügyvezetői feladatai közé. Van-e másik ügyvezető is, vagy csak egyedül látja el a feladatait, és akkor az összeférhetetlenségi követelményeket miként biztosítják?Feltételezzük, hogy nem azért lett a "B" kft.-nél ügyvezető az "A" kft. ügyvezetője (és nem azért kap díjazást), hogy az "A" kft. (a saját kft.-je) által kibocsátott számlákat elfogadja, a teljesítést jóváhagyja, vagy azért, hogy a számlázott - a piaci értéktől eltérő - ellenértéket, mint a "B" kft. ügyvezetője elismerje, vagy a teljesítés nélküli számlákat is befogadja. Ha feltételezésünk nem állja meg a helyét, akkor a kérdésben leírt eset[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8356
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: 8316 . . Számla kiállítása peresített követelés esetén

Kérdés: A kft. szerint a megrendelő a korábban kibocsátott számlákat csak részben egyenlítette ki, majd kijelentette, hogy az ez után kiállítandó számlákat nem fogadja, nem ismeri el. A kft. bírósághoz fordult. A bíróság kötelezte a megrendelőt az elvégzett munkák ellenértékének a megfizetésére, a megrendelő ennek ellenére nem fizetett. Mikor és milyen teljesítési nappal állítsa ki a kft. a számlát?
Részlet a válaszból: […]akkor a számlát nem szabad kibocsátani. [Ezt egyébként az Szt. követelés tartalmára vonatkozó előírása is alátámasztja: a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódó követelés mutatható ki a mérlegben.]A kérdés szerinti esetben peresített követelésekről van szó, amelyeknél a teljesítést a megrendelő helyett a bíróság ismerte el azzal, hogy kötelezte a megrendelőt az elvégzett munkák ellenértékének a megfizetésére. Ezáltal a teljesítés elismert, elfogadott lett, és így a kft.-nek azokról ki kell állítania a számlát (az áfa felszámításával).Az Szt. 29. §-ának (8) bekezdése szerint egyéb követelésként kell kimutatni a peresített követelésekből - a káreseményekkel kapcsolatos bevételek, a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések kivételével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8316

10. találat: Magánszemély számlázása - online adatszolgáltatás

Kérdés: Katás egyéni vállalkozó vagyok. Egy ideje magánszemélyként kiadom egy ingatlanomat. Idáig két számlatömböt használtam. Az egyik az egyéni vállalkozás szolgáltatásainak számlázására szolgált, a másikban - adószámosan - magánszemélyként számláztam. Most elkezdtem az online számlázást. Mi legyen a magánszemély bevételeivel? Tudtommal, a július 1-jével indult rendszer csak vállalkozásokra vonatkozik mindkét irányból. Itt magánszemély számláz vállalkozónak. Jól gondolom, hogy továbbra is az eddigi módszerrel kell számláznom?
Részlet a válaszból: […]ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódóan még sincs adatszolgáltatási kötelezettség, mert ezekről az ügyletekről az Áfa-tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem kell számlát kiállítani, elegendő azt az Szt. rendelkezései szerinti számviteli bizonylattal dokumentálni. Miután az online számlaadat-szolgáltatást - nevéből is adódóan - a számlákról kell teljesíteni, így nem szükséges jelenteni az egyéb számviteli bizonylatokat. Ezen nem változtat az a tény sem, ha a magánszemély számviteli bizonylatként számlát (vagy számla megnevezésű okiratot) használ, tekintettel arra, hogy az ebben az esetben, valójában nem számlaként funkcionál. [Természetesen nem tilos tehát az ingatlan-bérbeadásról számlát kiállítani, mivel az Szt. 166. § (1) bekezdése alapján a számla is számviteli bizonylatnak minősül.] Ha tehát az ingatlan-bérbeadást adómentesen folytatja, akkor arról nem szükséges adatot szolgáltatni akkor sem, ha arról számlát állít ki.Az adatszolgáltatást - a fentiek alapján - úgy kell teljesíteni, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység során, a más belföldi adóalanyok felé értékesített termékekről, nyújtott szolgáltatásokról kiállított számlákról kell adatot szolgáltatni, míg a magánszemélyként történő ingatlan-bérbeadásról nem. Emiatt megfelelő a korábban is alkalmazott gyakorlat, hogy az egyéni vállalkozás szolgáltatásainak számlázására szolgáló számlatömbből kiállított számlákról szolgáltat adatot (természetesen amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8269
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést