1063 talált állásfoglalás a számlázás kifejezésre

Kérdés: Egy kft. autóvezető-oktatással foglalkozik, tevékenységét alvállalkozók bevonásával végzi. A tanulóktól az oktatás megkezdése előtt előleget szednek be. A végszámlát akkor állítják ki a tanulók részére, amikor sikeres vizsgát tettek. Az alvállalkozók minden tárgyhónapot követő első pár napban kiállítják a tárgyhavi díjukról a számlát, tehát a következő év január elején a decemberi gyakorlati oktatás is kiszámlázásra kerül az alvállalkozók részéről, amit könyvelnek 2026. évre. Előfordulhat, hogy a bevétel végszámlája még nem készül el a mérlegkészítés időpontjáig sem (következő év február 28.). A kettős könyvvitel teljessége értelmében így a bevétel „hiányos” a 2026. év tekintetében. A kérdésem az, hogy számláztassuk-e le a kft.-vel a december 31-ig ténylegesen megtörtént tanórák díját részszámla formájában, vagy elég, ha kiszámoljuk és elhatárolással lekönyveljük a bevételt?

Kérdés: Társaságunk autóutak, autópályák és egyéb utak tervezésével foglalkozik. Jellemzően több évet vesz igénybe az adott munka, így projektelszámolást alkalmazunk. A teljesítési fokot a ténylegesen felmerült költségeknek a teljes munka becsült költségeinek arányában határozzuk meg. A kérdésem a teljes munka becsült költségére vonatkozik. A tervezett összköltséget a mérnökkamarai óradíj és az óramennyiségre vonatkozó szakmai tapasztalat alapján állapítjuk meg (pályázatunk is ez alapján történik). Elfogadható ez a metodika? Munkáinkat elnyert pályázatok alapján valósítjuk meg. A pályázat alapján megvalósítandó terv később – menet közben – kerül pontosításra. Az útszakasz tervezésére vonatkozó munka elnyerésekor még nem tudjuk, pl. mennyi hidat, vadátjárót, közművet stb. kell terveznünk. A tervezés előrehaladtával minden év végén pontosítjuk/korrigáljuk a becsült teljes költséget.

Kérdés: Egy meglévő saját kft.-tulajdonú ingatlan megadható-e egy egyéni vállalkozás székhelyének, illetve, ha igen, akkor a kft. (akár csak egy 5 négyzetméteres helyiségről beszélünk, ahol az értékesítendő számítástechnikai alkatrészeket tárolná az ev.) bérbe adhatja-e az ingatlan egy részét az egyéni vállalkozónak ingyenesen, bérleti szerződéssel? Ha igen, elszámolhatja-e a kft. a közüzemi költségek 100%-át továbbra is, ahogyan eddig is tette, vagy négyzetméter-arányosan meg kell osztania? Fel kell-e venni a kft.-nek új tevékenységet (mit?), ha az egyéni vállalkozó bejelentheti a székhelyét az adott címre? Vagy ezt csak székhelyszolgáltatók tehetik meg, erre van külön engedély, hogy egy kft. címén több más cég, egyéni vállalkozó székhelye is be legyen jelentve?

Kérdés: Magyar egyéni vállalkozó előleget kapott és előlegszámlát állított ki egy brit vállalatnak (anyavállalat), a termékértékesítés végül egy egyiptomi cég számára történik, mely a brit cég leányvállalata. Számlázás szempontjából hogyan járok el szabályszerűen, ha a végszámlán le akarom vonni az előleget?

Kérdés: Ügyfelünk egy külföldi vállalatcsoport magyarországi leányvállalata. A társasággal gazdasági kapcsolatban álló kapcsolt vállalkozás a magyar leányvállalat érdekében felmerült költségeket szeretné a magyar társaságra átterhelni (termelési és minőség-ellenőrzési támogatással kapcsolatos költségek, az ügyvezetéshez kapcsolódó díjak). Az átterhelés havi vagy negyedéves rendszerességgel történne. Az ilyen költségek átterheléséhez milyen dokumentáció és egyéb feltételek szükségesek az áfa, illetve a transzferárszabályok szempontjából? Milyen szerződéses és egyéb dokumentáció szükséges az ügyletek megfelelő alátámasztásához? Áfa szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősülhet-e az ilyen költségek átterhelése? Milyen szempontokat kell figyelembe venni a számlázás és az adókötelezettség meghatározása során? Transzferárszempontból milyen módszerrel, illetve milyen szempontok alapján célszerű meghatározni az alkalmazandó ellenértéket?

Kérdés: Az építőipari tevékenységet végző társaság a megrendelőjével kötött vállalkozási szerződésben rögzítette a műszaki tartalmat, a kivitelezés véghatáridejét, a vállalkozói díjat, továbbá azt, hogy a kivitelezés véghatáridejének megtartása esetén a vállalkozó a vállalkozói díjon felül egy nettó összegű bónuszra is jogosult. Értelmezésünk szerint a szerződésben rögzített egyösszegű bónusz is az ellenérték részének tekintendő, számlázandó, és árbevételként számolandó el, miután a bónusz abban az esetben jár, ha a vállalkozó a véghatáridőt megtartja. Helyes-e az értelmezésünk, vagy a szerződésben rögzített egyösszegű bónusz egyéb bevételnek minősül, és számlázni sem kell?

Kérdés: A kft. használt személygépkocsik értékesítésével foglalkozik. Értékesítettünk egy használt gépkocsit március végén, az átírási folyamat elindult. A kiállított számla mellé adásvételi szerződést is kötöttünk. Az új forgalmi engedély már kész, a törzskönyv küldése az ügyfél részére már folyamatban van. Az ügyfél műszaki problémákra hivatkozva visszahozta az autót, amelyet a kft. visszavett. Sztornószámlát kell készítenünk, vagy az ügyfél adja el azt részünkre, mint magánszemély, adásvételi szerződéssel?

Kérdés: A társaság közbeszerzési pályázaton elnyert feladatra vállalkozói szerződést kötött a megrendelővel. A teljesítmények számlázásakor a számlán külön sorban kell feltüntetni az alvállalkozókat, valamint a saját teljesítményt. A számlán feltüntetjük, hogy az közvetített szolgáltatást tartalmaz. Az alvállalkozók kifizetéséről részletes elszámolást kell küldeni. Ezeket az alvállalkozókat a 815. főkönyvi számlára könyveljük, és közvetített szolgáltatásként jelenítjük meg. Helyesen járunk el?

Kérdés: Cégünk laborvizsgálatot készített egy növényről, melynek számlaadatai az alábbiak: kiállítás: 2026. 06. 02., teljesítés napja: 2026. 05. 14. Ezen szolgáltatást tovább szeretnénk számlázni. A kérdés, hogy az általunk kiállított számla kiállítási napja lehet-e 2026. 06. 03., a teljesítés ideje pedig 2026. 05. 14., vagy az Áfa-tv. szabályai alapján csak 8 napon belüli lehet?

Kérdés: Társaságunk tulajdonosától bérlünk egy ingatlant. Bérleti szerződés értelmében mi fizetjük az energiaszámlákat, a mérőóra nem került átírásra. A számlán a cég neve úgy van feltüntetve, mint „fizető”. Az energiaszámlán az alábbi megnevezések vannak: „Fizető: cégünk neve. Vevő: felhasználó/cég tulajdonosának neve”. Jól tesszük, ha ezt a számlát saját számlaként könyveljük? Ha nem, akkor ebben az esetben mi a helyes könyvelés?