Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]kiállított, a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla. Ez alapján addig, amíg a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó a számlát nem állítja ki, addig értelemszerűen a számlabefogadó sem gyakorolhatja adólevonási jogát.A számlakibocsátási határidők kapcsán érdemes tudni azt is, hogy az nem minden esetben 8 nap. Az Áfa-tv. 163. §-a alapján ugyanis a számlát a teljesítésig (előleg fizetése esetén annak megszerzéséig), de legfeljebb az attól számított észszerű időn belül kell kibocsátani. Ezt az észszerű időt határozza meg az Áfa-tv. 163. § (2) bekezdése akként, hogy az- közösségi termékértékesítés vagy olyan közösségi szolgáltatásnyújtás esetén, ahol az adó fizetésére a másik fél kötelezett, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napja,- az előző pont alá nem tartozó olyan esetekben, ahol az ellenértéket készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,- egyéb olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 8 nap.Vagyis csak akkor 8 nap a számlakibocsátás határideje, ha az olyan (nem közösségi) ügylethez kapcsolódik, amelyben a számlának áthárított adót kell tartalmaznia. (Adómentes ügyleteknél például - mivel arra nincs külön rendelkezés -[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]számlakibocsátásról gondoskodni. A számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülést az Áfa-tv. 165. §-a részletezi.A hivatkozott előírásokból egyértelműen következik, ha az "A" kft. a "B" kft.-nek terméket értékesített, illetve szolgáltatást nyújtott, akkor annak az ellenértékéről - a szerződés szerinti teljesítéskor - köteles számlát kibocsátani [ez egyébként az Szt. 72. §-ának (2) bekezdése szerinti előírásból is következik], függetlenül attól, hogy az "A" kft. ügyvezetője 100%-os tagja-e a cégének vagy sem. Természetesen a piaci feltételeknek megfelelően megkötött szerződés szerinti ellenértékről és a szerződés szerinti teljesítéskor.A kérdésben nincs szó arról, hogy az ügyvezető a "B" kft.-ben miért kap 1% részesedést és ügyvezetői tisztséget, és mi tartozik az ügyvezetői feladatai közé. Van-e másik ügyvezető is, vagy csak egyedül látja el a feladatait, és akkor az összeférhetetlenségi követelményeket miként biztosítják?Feltételezzük, hogy nem azért lett a "B" kft.-nél ügyvezető az "A" kft. ügyvezetője (és nem azért kap díjazást), hogy az "A" kft. (a saját kft.-je) által kibocsátott számlákat elfogadja, a teljesítést jóváhagyja, vagy azért, hogy a számlázott - a piaci értéktől eltérő - ellenértéket, mint a "B" kft. ügyvezetője elismerje, vagy a teljesítés nélküli számlákat is befogadja. Ha feltételezésünk nem állja meg a helyét, akkor a kérdésben leírt eset[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]akkor a számlát nem szabad kibocsátani. [Ezt egyébként az Szt. követelés tartalmára vonatkozó előírása is alátámasztja: a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódó követelés mutatható ki a mérlegben.]A kérdés szerinti esetben peresített követelésekről van szó, amelyeknél a teljesítést a megrendelő helyett a bíróság ismerte el azzal, hogy kötelezte a megrendelőt az elvégzett munkák ellenértékének a megfizetésére. Ezáltal a teljesítés elismert, elfogadott lett, és így a kft.-nek azokról ki kell állítania a számlát (az áfa felszámításával).Az Szt. 29. §-ának (8) bekezdése szerint egyéb követelésként kell kimutatni a peresített követelésekből - a káreseményekkel kapcsolatos bevételek, a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések kivételével[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódóan még sincs adatszolgáltatási kötelezettség, mert ezekről az ügyletekről az Áfa-tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem kell számlát kiállítani, elegendő azt az Szt. rendelkezései szerinti számviteli bizonylattal dokumentálni. Miután az online számlaadat-szolgáltatást - nevéből is adódóan - a számlákról kell teljesíteni, így nem szükséges jelenteni az egyéb számviteli bizonylatokat. Ezen nem változtat az a tény sem, ha a magánszemély számviteli bizonylatként számlát (vagy számla megnevezésű okiratot) használ, tekintettel arra, hogy az ebben az esetben, valójában nem számlaként funkcionál. [Természetesen nem tilos tehát az ingatlan-bérbeadásról számlát kiállítani, mivel az Szt. 166. § (1) bekezdése alapján a számla is számviteli bizonylatnak minősül.] Ha tehát az ingatlan-bérbeadást adómentesen folytatja, akkor arról nem szükséges adatot szolgáltatni akkor sem, ha arról számlát állít ki.Az adatszolgáltatást - a fentiek alapján - úgy kell teljesíteni, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység során, a más belföldi adóalanyok felé értékesített termékekről, nyújtott szolgáltatásokról kiállított számlákról kell adatot szolgáltatni, míg a magánszemélyként történő ingatlan-bérbeadásról nem. Emiatt megfelelő a korábban is alkalmazott gyakorlat, hogy az egyéni vállalkozás szolgáltatásainak számlázására szolgáló számlatömbből kiállított számlákról szolgáltat adatot (természetesen amennyiben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerinti teljesítés, és ehhez kell igazítani az Áfa-tv. szerinti teljesítést (nem változtatva azt meg!).Amennyiben az őrzés-védésről kibocsátott számlák esetében a társaság az ügyféllel az Áfa-tv. 58. §-a alkalmazásában állapodott meg, és az adott esetben a számla pénzügyi rendezése 2020 januárjában esedékes, és így az áfát is csak januárban kell bevallani, akkor a 2020 januárjában kibocsátott, de ténylegesen decemberben teljesített őrzés-védésről szóló számlát 2019-re kell könyvelni a következők szerint:- az áfa nélküli ellenérték (árbevétel): T 311 - K 91-92,- a fizetendő áfa: T 311 - K 4798.Az áfát csak 2020-ban lehet bevallani, az áfabevalláshoz az előbbi tételt kell módosítani: T 4798 - K 467.Időbeli elhatárolás (sem aktív, sem passzív) nem lehet!Kimenő könyvelési számla esetében az előbbiekben leírtak szerint kell eljárni! Időbeli elhatárolás ez esetben sem lehet!Bejövő könyvelési számla esetében, amely 2019. decemberi könyvviteli szolgáltatásról kerül kiállításra, és ami - áfa szempontjából - folyamatos teljesítésű, szintén 2019. évre kell könyvelni úgy, hogy- az áfa nélküli ellenértéket igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni: T 529 - K 454;- az előzetesen felszámított áfa könyvelése: T 368 - K 454.Az áfát - folyamatos szolgáltatás miatt - levonásba helyezni csak 2020-ban lehet, az áfabevalláshoz az előbbi tételt kell módosítani: T 466 - K 368 (de ezt csak 2020-ban lehet könyvelni!).A bejövő számlák közül (jellemzően ilyenek a közüzemi számlák) azokat a számlákat kell időbelileg elhatárolni, amely számlákon az elszámolt igénybe vett szolgáltatást részben decemberben, részben januárban vette igénybe a társaság. Lehet ilyen számla a telefonszolgáltatásról kibocsátott számla is, ha azt például a szolgáltató a 2019. december 10. és 2020. január 10. közötti időszak szolgáltatásáról állította ki. Ha ezt a számlát a szolgáltató 2019. december 31-ig kiállította, de azt később továbbította, és az áfa csak 2020-ban vonható le, akkor ezt a számlát a szolgáltatás igénybevevőjének a 2019. évre könyvelnie kell a következők szerint:- az áfa nélküli ellenértéket (mint igénybe vett szolgáltatást): T 529 - K 454, de a számla szerinti összegnek a 2020-ra jutó részét (tételesen vagy legalább időarányosan) időbelileg el kell határolni: T 3923 - K 529 (az időbeli elhatárolás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megkapja. Így a peres eljárásba bekapcsolódik.A 2018. évi beszámolóhoz fel kell mérni, meg kell állapítani az elvégzett munka közvetlen önköltségét (függetlenül attól, hogy egyelőre nem számlázható!), és mint az építőipari tevékenység befejezetlen termelését készletre kell venni (T 231 - K 581). Ha a pótmunkát a fővállalkozó (illetve a fővállalkozó helyett a bíróság) igazolja, és az számlázható (T 311 - K 91-92, 467), akkor a készletre vételt meg kell szüntetni (T 581 - K 231). Amennyiben a bíróság a keresetet elutasítja, nem ismeri[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]csak közvetít, úgy kíván a megbízott gazdasági eseményt a könyvviteli nyilvántartásában rögzíteni, hogy ő az eladó (a szolgáltató) is meg a vevő (a szolgáltatás igénybevevője) is. Ez a számviteli fegyelem durva megsértését jelentené. Olyan jogszabály ma Magyarországon nincsen, amelyik a kérdésben leírtak jogosságát tételesen (vagy általánosságban) visszaigazolná. Még a pénzmosás lehetősége is fennállhat!Mit lehet tenni?Az Áfa-tv. szabályai mellett számlakibocsátásra az kötelezett, aki terméket értékesít, szolgáltatást nyújt. A számlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illetőleg - megbízása alapján és képviseletében - az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. A kérdés szerinti esetben is a kötelezett (a megbízó) és a meghatalmazott előzetesen és írásban megállapodhat abban, hogy a megbízó nevében az ügyfelek felé a számlákat a megbízott állítja ki. Ez esetben a megbízott csak "postás", árbevételt nem mutathat ki. Az ügyfelek nem a megbízottnak, hanem a megbízó számláit fizetik ki. Megállapodás kérdése, hogy az ügyfelek a teljes ellenértéket a megbízott számlájára utalják át. A megbízott és a megbízó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]meg nem térítendő különbözetet úgy kell tekinteni, mint a társaság által nem pénzben adott juttatást (ami az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.37. pontja alapján adómentes).A leírtak figyelembevételével tehát a társaságnak a kérdés szerinti esetben- a céges autó magáncélú használatáért a díjat piaci értéken kell felszámítani (piaci érték alapján az áfát is!), könyvelni: T 3613 - K 91,92,467;- a számlán szerepeljen az is, hogy a fizetendő összeget csökkenti a társaság nem pénzben adott juttatásának összege (hangsúlyozva, hogy ez nem engedmény!), amelyet könyvelni a T 559 (Egyéb személyi jellegű kifizetések) - K 3613 könyvelési tétellel kell (adómentes juttatás);- a 3613. számlán[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Ebből következően az eladási árát is csak egyszer lehet számlázni. Ha később vagy már az első számlázáskor kiderül, hogy az eladási árnál kevesebbet (csak az önköltséget) számláztak, akkor később a különbözet megállapításakor az eredeti számlát kell helyesbíteni, visszamenőlegesen számviteli szempontból is, de az Áfa-tv. teljesítésre vonatkozó előírásai alapján is. A helyesbítő számlákat az eredeti számlákra hivatkozással, az eredeti számlák szerinti teljesítési időponttal kell elkészíteni, árbevétel helyesbítéseként könyvelni, a fizetendő áfa korrekciójaként (növekedéseként) bevallani, egyértelműen önellenőrzés keretében (legalábbis az áfánál, ha a társaság[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megtörtént, a teljesítést a vevő elismerte, mert az üzemet még 2017-ben a vevő rendelkezésére bocsátották, akkor az eladási ár árbevételkénti elszámolása, a fizetendő áfa felszámítása legkésőbb 2017. IV. negyedévében kötelező volt. Ez esetben azért, mert a vevő nem fizetett, az adásvételi szerződést felmondták, a felmondás időpontjával kell a helyesbítő számlát az eladónak kiállítania, a fizetendő áfa és az árbevétel módosításával, helyesbítésével. (Természetesen, az üzemet is vissza kell venni még 2017-ben az eladó könyveibe, miután azt a vevő az eladó rendelkezésére bocsátotta, visszaadta.) Ez a helyesbítés azonban nem visszamenőleges, mivel a helyesbítés a szerződés módosításához, felmondásához kapcsolódik, nem önellenőrzés keretében kellett elvégezni. (Természetesen, ha a helyesbítő számla kibocsátása 2017-ben nem történt meg, pedig a szerződést már 2017-ben felmondták, 2018-ban történő helyesbítő számla kibocsátása esetén az önellenőrzés szabályai szerint kell eljárni!)Másik: Ha az üzem értékesítése csak kívánság volt, azt nem bocsátották a vevő rendelkezésére mindaddig, amíg nem fizetett, azaz a szerződés szerinti teljesítés nem történt meg, akkor a számla kiállítása, az áfa bevallása 2017. IV. negyedévében jogszabályellenes volt. Jogszabálysértés esetén[…] részlet vége a válaszból.