Vevő és számlafizető a számlán - ki könyvel?

Kérdés: Kérdésem azokkal a jellemzően közüzemi számlákkal kapcsolatos, ahol a vevő és a számlafizető személye eltérő. Ilyen leggyakoribb esetben bérbeadásnál fordul elő, ha a bérlő a saját nevére várja a víz-, gáz-, áram-, telefonszolgáltatást. Az átíratás után a számlákon a vevő nem változik, és továbbra is a vevő adószáma kerül feltüntetésre. A tényleges költségviselő számlafizetőként szerepel a számlán adószáma nélkül. Ebben az esetben a számlafizetőként feltüntetett cég (bérlő) könyvelheti-e a számlát, illetve el tudja-e számolni a költségei között, áfát tud-e levonni? Hiszen az online számlarendszerben nem az ő (bérlő) adószámával jelennek meg a számlák, hanem a tulajdonos (a bérbeadó) adószámával. Ez esetben vajon mi a NAV gyakorlata? Mi a megoldás ilyen esetben, hogy jogosan tudja szerepeltetni a bérlő az általa kifizetett számlákat a költségei között, valamint az áfát le tudja vonni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 159. §-ának (1) bekezdése alapján az adó­alany köteles a termék értékesítéséről, szolgáltatás nyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére számla kibocsátásáról gondoskodni.Megmagyarázhatatlan a kérdésben leírt eset - a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

EU-s magánszemélyeknek értékesített termék számlájának könyvelése

Kérdés: Az OSS regisztrációs felületen bevallott EU-s magánszemélyeknek értékesített termékek számlavégösszegét bevételként, a megfizetett különböző EU-s áfát kettős könyvvezetés esetén egyéb ráfordításként, vagy nettó bevétel csökkentéseként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A NAV az egyablakos rendszerben (OSS) - kérelemre - nyilvántartásba veszi azon belföldi adóalanyokat, akik (amelyek) az EU más tagállamában nem adóalanyok (magánszemélyek) részére terméket értékesítenek. Ez esetben a termékértékesítés utáni - más tagállamban fennálló -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Kedvezménnyel vásárolt laptop

Kérdés: A kft. 90%-os kedvezménnyel vásárolhatott telefonkészüléket és laptopot egy telefontársaságtól. Az eladó a számlán feltüntette az eredeti árat, a kedvezmény összegét és a fizetendő összeget is. Kérem a gazdasági esemény kontírozását! A tárgyi eszközök nyilvántartásában milyen összeggel kell nyilvántartásba venni a vásárolt eszközöket? A laptop eredeti ára 500 E Ft.
Részlet a válaszából: […] A kft. a telefontársaságtól nem támogatást, hanem kedvezményt (a számlában feltüntetett engedményt) kapott a telefonkészülék, a laptop vásárlásakor.Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján a telefontársaságnál az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni ......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Egyszeri számlázás a projekt befejezésekor

Kérdés: Az Szt. 3. § (4) bekezdésének 11. pontja szerinti szerződés elszámolási egysége fogalomnak megfelel-e az, ha csak egyszer, a szerződés szerint a projekt befejezését követően történik a számlázás?
Részlet a válaszából: […] ...11. pontja szerinti szerződés elszámolási egysége fogalom teljesülésének nem feltétele az, hogy milyen gyakorisággal történik a számlázás. Sokkal inkább függ attól, hogy a szerződés elszámolási egységére vonatkozó törvényi követelményeket a két fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Keresztbe számlázgatások

Kérdés: Az "A" kft. többször nagyobb összegeket kapott "B" kft.-től, hogy fizesse ki "C" kft.-nek az ő számláit ("B" és "C" között volt számlázás). Először engedményezésre gondoltunk, de az ügyvéd azt mondta, ebben az esetben az nem jó. Hogyan kell ezt helyesen kezelni? Társaságiadó-alapot növelő tétel lesz a "C" kft.-nek utalt összeg, és a "B" kft.-től beérkezett összeg egyéb bevétel?
Részlet a válaszából: […] A választ adó a kérdés többszöri elolvasása után is csak arra tud gondolni, hogy a kérdés szerinti ügylet mögött valami titkolnivaló van, illetve jogszabályellenes cselekmény. Ugyanis a pénz utaztatása értelmetlen, többletköltséggel jár, ráadásul annál is, aki csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Részletfizetéssel történő gépbeszerzés

Kérdés: Nagy értékű gép adásvétele történik. Aszerződésben az szerepel, hogy a vételárat részletekben fizeti meg a vevő az eladó számára. Kikötik továbbá, hogy amennyiben a teljes vételár nem kerül kifizetésre 2 éven belül, az eszköz tulajdonjoga az eladóra száll vissza. A vevő használta az eszközt a tevékenységéhez, azonban a vételár kifizetése nem történt meg. Mi a teendő ebben az esetben? Állíthat-e ki az eladó helyesbítő számlát, vagy a vevőnek kell az eladó felé számláznia? Változtat-e a számlázási/adózási következményeken az, ha az eladó nem gazdasági társaság, hanem egy magánszemély?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben rendelkezésre bocsátott információk alapján - vélelmezve, hogy a termék vevő részére történő birtokbaadása megtörtént - az Áfa-tv. 10. § a) pontjának megfeleltethető ügylet valósult (volna) meg, vagyis eredetileg termék birtokbaadása történt olyan ügylet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Számlázás csak a tényleges teljesítést követően

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége szerint mezőgazdasági gépek és alkatrészek gyártásával foglalkozik. Kisebb részben saját fejlesztésű, saját gyártású talajművelő gépek szerepelnek a profilban, nagyobb részben viszont közösségi megrendelőink gyártmányrajzai alapján bérmunka jellegű gyártást végzünk (anyagvásárlással, saját munkaerő, illetve rendelkezésre álló géppark segítségével) mezőgazdasági gépek, gépalkatrészek tekintetében. Ez utóbbi típusú gyártást mindig megrendelés alapján végezzük, a számlázás csak a tényleges teljesítést követően, a gyártmányok kiszállításakor történik meg. Éveken átívelő megrendelések jellemzően nincsenek, csak abban az esetben, ha a gyártmány darabszámára tekintettel a gyártási folyamat elhúzódik, de az is inkább az év vége, a következő év eleje időszakának érintettsége miatt, a gyártási folyamat jellemzően 6-16 hét időtartamot ölel fel. A 2019. évi LXXIII. törvény módosító rendelkezései alapján a számviteli törvény is változott, bevezetve a "szerződés elszámolási egysége" fogalmat. A módosítás nem új, hiszen annak alkalmazására már a 2019-es évre vonatkozóan is lehetőség nyílt a vállalkozások számára, azonban meglátásunk, illetve tavalyi/idei szakmai értelmezések alapján nem tekintettük magunkat érintettnek a témában. Döntésünket arra alapoztuk, hogy
-a jogszabály indokolásában külön szerepelt, hogy az építési-szerelési, illetve a technológiai szerelési munkák bekerülési értékére vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezik, tehát jellemzően építőipart érintő módosításról van szó;
-az irányadó szakmai magyarázatok példaként minden esetben építőipari témájú eseteket hoztak fel, mint több évet érintő, jelenleg többféle módon értelmezett elszámolású ügyleteket;
-a projektek elszámolása a jogszabály módosításáig is megtörtént, bár a gyakorlati alkalmazásban többféle megoldás is szerepel;
-az összemérés elvét hangsúlyozandó az árbevétel változatlansága mellett a projekt várható nyereségét tükröző költségelhatárolást vagy céltartalékképzést választottak, vagy
-az árbevétel tényleges teljesítménynek megfelelő - jelen törvénymódosítás tartalmához közel álló - elhatárolását részesítették előnyben.
Mivel cégünk eddig sem alkalmazta a projektelszámolás módszereit, hiszen a klasszikus termelési folyamatot alátámasztó önköltségszámítás szerinti módszertan szerint jártunk el, értelmezésünk szerint a 2020. évben megkötött szerződések kapcsán most már kötelező jellegű új elszámolási módszertan továbbra sem érint minket. Kérem állásfoglalásukat!
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő közvetlen önköltségen - mutassák ki befejezetlen termelésként, félkész termékként, illetve késztermékként a még számlázásra nem került termékeiket."Szerződés elszámolási egységé"-nek a törvényben rögzített értelmező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Gyártási költség számlázása

Kérdés: Társaságunk az értékesített termék gyártásához szerszámot vásárol. Egyes vevők számára (többnyire közösségi vevők) a szerszám gyártásának költségét számlázza, a szerszám tulajdonjogának átruházása nélkül. A számla összegére kell-e áfát számolni? (Ez nem értékesítés és nem szolgáltatásnyújtás.) A számlázott tételt egyéb bevételként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági eseményeket lehet, illetve kell rögzíteni. Nem tekinthető valós gazdasági eseménynek viszont a szerszámgyártás költségeinek a számlázása, még akkor sem, ha a szerszám tulajdonjogát nem ruházzák át a vevőre. Téves, és sem polgári jogilag, sem számvitelileg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Számlakiállítási határidők

Kérdés: A számla kiállítására 8 munkanap áll rendelkezésre. Ha valamelyik partner 8 napon túl állítja ki a számlát felénk, van-e ezzel kapcsolatban teendőnk, kötelességünk, van-e felénk irányuló szankció ennek következtében? Készpénzes számla kiállítása elfogadható-e úgy, hogy a teljesítés napja korábbi, mint a kiállítás napja?
Részlet a válaszából: […] A számlakiállítási határidőkre vonatkozóan az Áfa-tv. 163. §-a fogalmaz meg szabályokat. Ezek a rendelkezések a számla kibocsátóját kötik, vagyis számára írják elő azt, hogy mely esetekben, meddig kell a számlát kiállítania. A számlabefogadó részére nincs olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Számlakibocsátás azonos ügyvezető esetén

Kérdés: Az "A" kft. számláz a "B" kft.-nek, ahol az "A" kft. ügyvezetője 100%-os tag a cégében. Ez az ügyvezető "B" kft.-ben kap 1% részesedést és ügyvezetői tisztséget. Ezután is számlázhat a két cég egymás között? Ha igen, akkor milyen feltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] ...értelmezhetők a kérdésben leírtak, mivel a számlázást összekapcsolja a két cégben lévő, (részben) azonos ügyvezető személyével. A számlázási kötelezettségnek és az ügyvezető jogszerű eljárásának - elméletileg - nincs köze egymáshoz, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.
1
2
3
22