Elmaradt haszon a lízingbe vevőnél

Kérdés: Egy ingatlanhoz kapcsolódó pénzügyi lízingügylet más hitelintézet általi kiváltásakor a lízingszerződésben rögzítetteknek megfelelően elmaradt haszon jogcímen a lízingcég 80 millió Ft összegű követelést állapított meg társaságunkkal szemben. A szerződésben elmaradt haszonként került rögzítésre, a számlázása kezelési költségként, tárgyi adómentes tételként történt meg áfa felszámítása nélkül, a lízingcég számlája alapján. Társaságunk hogyan könyveli helyesen ezt a tételt: az egyéb ráfordítások között egyfajta kártérítésként, a pénzügyi műveletek ráfordításai közt, mivel a lízingügylethez kapcsolódik, vagy bankköltségként (a számla kezelési költségként történt kiállítása miatt)?
Részlet a válaszából: […] Abból célszerű kiindulni, hogy az elmaradt hasznot számlázni kell, és olyan bevételként kimutatni, amely bevételben az elmaradt haszon valójában megtestesült volna, ha a tevékenység nem szűnik meg.A terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó vállalkozónál az elmaradt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Kihelyezett hűtőszekrény bekerülési értéke

Kérdés: Az alábbi téma magyarázatokkal, számviteli törvény szerinti hivatkozással kiegészített konkrét könyvelési tételeiben (beszerzés melyik értékkel, tárgyieszköz-nyilvántartásba milyen összeget és %-os écs-vel, támogatás könyvelése és egyéb tételek) szeretnék segítséget kérni. Cégünk (vevő) mikrogazdálkodó, kihelyezett hűtőszekrényre mint támogatásra (200 E Ft feletti) "Nagy értékű eszközhasználati szerződés"-t kötött az egyik szállítójával (eladó) 2021-ben (ebben az évben semmilyen könyvelés nem történt). A szerződésben vállaltuk, hogy a szerződés aláírásától negyedévente X Ft értékű élelmiszert (alapanyagot) vásárolunk az eladótól bizonyos szankciók (nemteljesülés), eszközre vonatkozó kötelezettségek feltételeivel. Az elvárt forgalom maradéktalan teljesítése fejében, a szerződés lejártát követően az eszközt bekerülési értékének (nettó X Ft) 1%-a+áfa értékben megvásárolhatjuk. Ennek számlázására most februárban került sor. Az eszközre vonatkozóan a típusán és a bekerülési értékén kívül nem tudunk más információt. Az eladás számlájához kell-e még egyéb dokumentum?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a választ adó is feltehetne néhány kérdést, de nem teszi, inkább feltételezi azokat a tényeket, amelyek nélkül nem lehet könyvelni.Feltételezzük, hogy a szerződés megkötésekor a szállító a cég rendelkezésére bocsátotta (kihelyezte) a hűtőszekrényt még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Földgázszámla és korrekciója áfájának árfolyama

Kérdés: A földgázszolgáltató zrt. előre számláz földgázdíjat. (Nem használja az előleg kifejezést, és nem a pénzösszeg jóváírása után készíti el a számlát, hanem tervezett fogyasztásról számláz földgázdíjat.) Példán keresztül: 09. 15. számla keltezéssel 10. 01.-10. 31. elszámolási időszakra 10 000 EUR + 27% áfa. A számlán a 09. 15-i MNB-árfolyammal feltüntette az áfa forintösszegét, ami 1 095 255 Ft. Ezt a számlát 11. 15-én teljes egészében pontosan az eredeti összegekkel lesztornírozta úgy, hogy az áfa forintösszegének is az eredeti 1 095 255 Ft-ot írta a sztornószámlára. Ezt a vevő 11. 18-án kapta kézhez. 11. 30-án kiállítottak gáz-elszámolószámla megnevezéssel egy új számlát a 10. 01.-10. 31. időszak tényleges fogyasztásáról, melynek példa szerinti összege: 4000 EUR + 27% áfa. Erre a számlára a számla keltének napján érvényes MNB-árfolyam szerinti forintösszeget szerepeltette, 440 683 Ft-ot. (A tervezett fogyasztás árfolyama 405,65 Ft/EUR, a tényleges fogyasztás árfolyama 408,04 Ft/EUR a szolgáltató által kiállított számlán.) A fent leírt számlázási gyakorlat helyesnek tekinthető-e, illetve a számla befogadója melyik havi áfabevallásaiba mely összegeket állíthatja be levonható adóként? Továbbá az áfa szerinti megítélésen kívül kérjük iránymutatásukat a számlák helyes számviteli elszámolásáról is.
Részlet a válaszából: […] ...alapján egy elszámolószámlát állít ki a kérdésében vázolt módon. Kérdése ezen - a szolgáltató által alkalmazott - elszámolási és számlázási metódus helyességére irányult.a) Általános forgalmi adóAmennyiben egy ügylet ellenértéke külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Decemberi teljesítésű januári áramdíjszámla

Kérdés: Az áramszolgáltató 2023. január hóra előre számláz áramdíjat részszámla címen. A számla kelte 2022. december 10., a teljesítés is és a fizetési határidő is 2022. december 20. A számla határidőre ki lett egyenlítve. A szállítói kiegyenlítést 2022. évre a 36-ra könyvelem, és a számlát 2023. évre, mivel ez nem időbeli elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy helytelenül jár el. Előlegként nem könyvelheti, mivel nem előlegszámlát kapott. (Elő­legszámlát akkor állíthatott volna ki az áramszolgáltató, ha előleget kapott volna! A kérdés szerint a már megkapott számla került kiegyenlítésre!)Az Áfa-tv. 159....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Tévesen kibocsátott áfamentes számlák

Kérdés: Egyéni vállalkozó alanyi áfamentes. 2022. év novemberben átlépte a 12 milliós bevételi értékhatárt, de későn vette észre, és továbbra is áfa nélkül számlázott. Az átlépést követően tévesen kibocsátott számláit módosítania kell, áfa felszámításával. Kérdés, hogy a módosított számlákon a 27%-os áfát az eredeti összegen felül kell-e felszámítani, vagy az eredeti összeget úgy kell tekinteni, mint amely már tartalmazza az áfa összegét? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az egyéni vállalkozó továbbra is adómentes adóalanyként járt el, azaz áfa felszámítása nélkül - vélelmezhetően az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 169. § m) pontja szerinti - alanyi áfamentességre vonatkozó jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Becsült fogyasztás számlázása

Kérdés: A villanyszolgáltató partnerünk az új szerződés értelmében előző év alapján becsült fogyasztás szerint számláz, például decemberben januárra számlázott egy becsült összeget, és januárban február hónapra vonatkozóan. A tőle kapott tájékoztató alapján ezek "előre fizetendő részszámlák", és majd a tényleges fogyasztás alapján "utólag kiadott részszámlát" fognak kiállítani. Ezeket a számlákat költségként kell elszámolni, annak ellenére, hogy becsült adatok alapján a vonatkozó időszak előtt lettek kiállítva, vagy előlegnek minősülnek a tartalmuk alapján, mivel a szolgáltatás teljesítése még nem valósult meg?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis teljesített decemberben is, januárban is, a vele kötött szerződés alapján jogosult havonta számlázni, részszámlázni. Ez a számlázás azonban nem havonta leolvasott árammérőadatok szerint történik, hanem az előző év tényleges fogyasztása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Saját beruházások vagyonkezelésbe adása

Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. vagyunk. Számos épület van az önkormányzattól a vagyonkezelésünkben. Amikor vagyonkezelésbe vesszük az eszközt, akkor az 1. eszközszámla a 4421. hosszú lejáratú kötelezettségre kerül, a szerződésben foglalt bekerülés értékében. Hogyan vezessem ki az eszközt, ha kikerül a mi vagyonkezelésünkből, és visszakerül az önkormányzathoz? Az addig használt értékcsökkenést hogyan kell kivezetni? Másik kérdésünk a visszapótlási kötelezettség kiszámításának a könyvelése: Jelenleg csak az általunk végrehajtott beruházásokat számlázzuk ki, amelyek nagyságrendileg nem fedik le az értékcsökkenést, tehát mindig van a következő évre átvitt visszapótlási kötelezettség, amit a 4422-es számlán tartok nyilván.
Részlet a válaszából: […] ...rendeltetésszerűen használatba vehető, akkor az önkormányzati tulajdont képező eszközt át kell adni az önkormányzatnak, ahogyan írja, számlázással.Ha a beruházás pénzügyi forrását az önkormányzat biztosítja, akkor T 311 - K 961, a könyv szerinti érték kivezetése:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Pénzforgalmi elszámolásnál leírt követelés áfája

Kérdés: Az áfában pénzforgalmi elszámolást választott vállalkozó vevője 12. 31-én utalja át a tartozását. 12. 31. nem banki nap, így a bank 01. 02-i kivonatában hozza ezt a tételt úgy, hogy a könyvelés napja 01. 02., az értéknap 12. 31. A vállalkozó 12. 31-re könyveli a pénz beérkezését, és erre az időszakra bevallja a fizetendő áfát. A vállalkozónál helyes ez a gyakorlat? Az áfában pénzforgalmi elszámolást választott vállalkozó vevője nem fizet. Kicsi az összeg, nem éri meg behajtani. A vevő felszámolás alá kerül, és kicsúszik a vállalkozó a bejelentési határidőből, ezért ezeket a számlákat kivezeti a könyvelésből. Mi a teendő az eddig meg nem fizetett áfával? Hogyan kell könyvelni ezeket az eseteket? Kivaadózás esetén növeli-e az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...ezért azokat elengedett követelésként kell leírni, azok teljes összege növeli a kivaalapot is.Számlaösszefüggések:- a követelés kiszámlázásakor: T 311 - K 91-92, 467(az áfa csak a kiegyenlítéskor kerül be az áfabevallásba),- a követelés elengedésekor (amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Kereskedelmi adó, saját dolgozó kiszolgálása

Kérdés: Kiskereskedelmi adóval kapcsolatban kérem állásfoglalásukat! Több, általam könyvelt társaságnál merültek fel kérdésként az alábbiak:
A társaságok nagykereskedelmi tevékenységet végeznek, saját bolttal nem rendelkeznek. Az értékesítés viszonteladóknak, kiskereskedőknek direkt módon, ügynökön, valamint webáruházon keresztül történik. A webáruházban a rendeléshez kizárólag a viszonteladóknak van hozzáférési lehetőségük, magánszemélyeknek nem. Két esetben fordul elő, hogy magánszemély is vásárolhat. (E két formában történő értékesítés az összes bevétel 1 ezrelékét sem éri el.)
1. Saját dolgozók kiszolgálása.
2. A társaság nyilvános e-mail-címén történő megkeresés, megrendelés. (Ez utóbbi rendelés történhet végfelhasználó társaság (nem nagykereskedői), illetve magánszemély részéről is). Az e-mailben történő megkeresést a társaság jó hírének megőrzése érdekében nem utasítják el.
Kérdéseim:
A) A saját dolgozó felé történő értékesítést lehet-e önállóan kezelni, hiszen ez egy speciális értékesítési forma, itt külsős nem vásárolhat, nem tartozik a nagykereskedelmi tevékenység körébe, és természetesen ez a típusú értékesítés beletartozna a kiskereskedelmi adó alapjába.
B) Az e-mailen történő rendelés tekinthető-e értékesítési csatornának? Itt, mivel magánszemély és végfelhasználó társaság is vásárol, az ezen az értékesítési csatornán történő értékesítés teljes bevétele beleszámít a kiskereskedelmi adó alapjába.
C) Véleményünk szerint csak és kizárólag az általam említett A és B esetben fordulhat elő, hogy - a törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerint - a vevő magánszemély is lehet, a többi esetben kizárt, az adókötelezettség számításánál a nagykereskedőknek, viszonteladóknak történő számlázást, illetve az ezen eladásból származó bevételt nem kell figyelembe venni.
Részlet a válaszából: […] A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (Kiskeradó tv.) 2. §-a és 1. §-ának 1. pontja értelmében az adóköteles kiskereskedelmi tevékenység a TEÁOR 45.1 ágazatba - ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét -, a 45.32 ágazatba, a 45.40...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatai

Kérdés: Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint: "a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egy-idejűleg a könyvekben rögzíteni kell." Az alábbi gazdasági eseményekkel kapcsolatban kérem válaszukat:
1. A munkavállalónak előre nem látható okból, a cég tevékenysége érdekében felmerült kiadása keletkezik (a céges autó lerobbant, a vontatásról készpénzes számlát kap). Elszámolásra kiadott összeget nem vett fel. A munkavállaló egy-két nap elteltével adja le a pénztárba a számlát, amelynek összege részére kifizetésre kerül. Ebben az esetben megfelel-e a törvényi szabályozásnak, hogy a készpénzes számla kelte és a cég pénztárából történő kifizetés eltér egymástól? Könyvelése a szállítóval szembeni vagy a munkavállalóval szembeni kötelezettség kiegyenlítése?
2. A munkavállaló elszámolásra kiadott összeget vesz fel. Elszámoláskor melyik a helyes módszer: ha bevételezzük a pénztárba a teljes elszámolásra kiadott összeget, és az elszámolásra felvett összegből kifizetett készpénzes számlákat kiadjuk a pénztárból (ilyenkor el fog térni a készpénzes számla kelte és a pénzmozgás), vagy csak az elszámolásból megmaradt összeget bevételezzük, a készpénzes számlákat pedig a 36-os elszámolásra kiadott összegek számlára könyveljük? Hogyan kell eljárni akkor, ha a munkavállaló általi vásárlások összege meghaladja az elszámolásra kiadott összeget?
3. A cégnél a munkába járás költségtérítése (helyközi bérlet) a cég nevére kiállított számla alapján történik. A munkavállalók a bérlet számláját a következő hónapban adják le (a bérlet lejártát követően, új bérlet vásárlásakor). A bérlet számláját könyveljük, összegét a pénztárból kiadjuk, a dolgozó felé az önrészt számlázzuk. Ebben az esetben szintén nem egy időben történik a gazdasági esemény és a pénzmozgás, mivel a bérletről kiállított számla kelte és a pénztárbizonylat kelte eltér egymástól (az eltérés egy hónap). Hogyan járunk el szabályosan a bérletszámla összegének pénztárból való kifizetését illetően?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalóval szembeni követelés, és el kell számolni az igénybe vett szolgáltatások költségei között.Külön kezelendő az önrész számlázása.Az a számviteli elszámolás szempontjából lényegtelen, hogy a munkavállaló mikor veszi meg a bérletet, mert az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
1
2
3
94