358 cikk rendezése:
1. cikk / 358 Valuta vásárlása a cég tulajdonosától
Kérdés: Cégünk használt személygépkocsik továbbértékesítésével foglalkozó kft. Magyarországról és Németországból szerzünk be gépkocsikat továbbértékesítési céllal. Előfordul az, hogy egy jó vétel kapcsán hirtelen kell dönteni, és nincs idő valutaváltónál eurót vásárolni, így a tulajdonos adja el a kft.-nek a valutáját, és abból vásárolja meg a cég a személygépkocsit. A cég tulajdonosa adhat-e el a cégének (a valutapénztárát növelve ezzel) eurót, milyen árfolyamon, van-e az eladás-vételnek bármilyen értékkorlátja? Kell-e igazolnia a magánszemélynek azt, hogy az eurót mikor vette és mennyiért, és ez jár-e bármilyen többletteherrel mind a cégnek, mind a magánszemélynek? Ezt le kell-e szabályozni számviteli szabályzatban, illetve az így vásárolt, valutapénztárban maradt valutát is át kell-e értékelni év végén?
2. cikk / 358 Tárgyi eszköz vagy fogyóeszköz
Kérdés: Társaságunk új profilként szállodai üzemeltetésre és könyvelésre vállalkozott. A szükséges felszerelések, kellékek függvényében szeretnénk tárgyieszköz- és anyagköltség-kategorizálás szempontjából szakvéleményt kérni:
Azon túlmenően, hogy a mindenkori számviteli törvény teljesülésével meghatározzuk számviteli politikánkban a kis értékű tárgyi eszközök általunk indokolt értékhatárát, szeretnénk iránymutatást kérni a befektetett eszközök és forgóeszközök típusának számszerűsíthető, megalapozott szétválasztására. A folyamatban lévő beszerzések során tételesen érkeznek a könyvelésre a konyhai, takarítóeszközök és szobaberendezések. (Többek között serpenyők és kések, poharak; szappanadagolók és törölközők, párnák, huzatok, függönyök; összecsukható kerti székek és asztalok, hajszárítók.) Egy televízió vagy mikró esetén nem merül fel kérdés ugyebár a mérlegben tárgyi eszközként való elhelyezésre vonatkozóan, viszont ily csekély értékű, sérülékeny tárgyak, anyagok esetén (például étkészlet, poharak) már elgondolkodunk azon mi is, hogy ezen eszközök sorolhatóak-e az „Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei” fogalmához, így elszámolhatók-e azok felhasználásakor anyagköltségként?
Forgóeszközök kapcsán felmerülő bizonytalanság számunkra még a készletek kezelése. Nyers- és alapanyagként tárgyalhatunk az éttermi felszolgálás során felhasznált alapanyagokról, s a bár esetén kereskedelmi árunak számít például az ásványvíz, szeszes ital. Mi a helyzet azonban a kevert felhasználással, azaz az éttermi részlegen kiszámlázott palackos, üveges üdítőkkel és a bárban receptúra szerint felkínált koktélokhoz felhasznált gyümölcsökkel, kimérős alkohollal? Társaságunk készletkezelő programot kíván alkalmazni, amely független a könyvelői rendszertől, mennyiségi és egységár szerinti kimutatás számításával csökken havi leltár szerint a készletállomány. Milyen útmutatással érdemes ellátni a leltározó személyét, hogy a könyvelésen egyértelműen és valóságot tükrözően kerüljön a készletmozgás kimutatásra?
Azon túlmenően, hogy a mindenkori számviteli törvény teljesülésével meghatározzuk számviteli politikánkban a kis értékű tárgyi eszközök általunk indokolt értékhatárát, szeretnénk iránymutatást kérni a befektetett eszközök és forgóeszközök típusának számszerűsíthető, megalapozott szétválasztására. A folyamatban lévő beszerzések során tételesen érkeznek a könyvelésre a konyhai, takarítóeszközök és szobaberendezések. (Többek között serpenyők és kések, poharak; szappanadagolók és törölközők, párnák, huzatok, függönyök; összecsukható kerti székek és asztalok, hajszárítók.) Egy televízió vagy mikró esetén nem merül fel kérdés ugyebár a mérlegben tárgyi eszközként való elhelyezésre vonatkozóan, viszont ily csekély értékű, sérülékeny tárgyak, anyagok esetén (például étkészlet, poharak) már elgondolkodunk azon mi is, hogy ezen eszközök sorolhatóak-e az „Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei” fogalmához, így elszámolhatók-e azok felhasználásakor anyagköltségként?
Forgóeszközök kapcsán felmerülő bizonytalanság számunkra még a készletek kezelése. Nyers- és alapanyagként tárgyalhatunk az éttermi felszolgálás során felhasznált alapanyagokról, s a bár esetén kereskedelmi árunak számít például az ásványvíz, szeszes ital. Mi a helyzet azonban a kevert felhasználással, azaz az éttermi részlegen kiszámlázott palackos, üveges üdítőkkel és a bárban receptúra szerint felkínált koktélokhoz felhasznált gyümölcsökkel, kimérős alkohollal? Társaságunk készletkezelő programot kíván alkalmazni, amely független a könyvelői rendszertől, mennyiségi és egységár szerinti kimutatás számításával csökken havi leltár szerint a készletállomány. Milyen útmutatással érdemes ellátni a leltározó személyét, hogy a könyvelésen egyértelműen és valóságot tükrözően kerüljön a készletmozgás kimutatásra?
3. cikk / 358 Eurószámla negatív egyenlegű?
Kérdés: Társaságunknak több devizában van bankszámlája, amelyek közül az eurószámla negatív egyenlegű egy folyamatban lévő beruházás finanszírozása miatt. Számviteli politikánk alapján a devizaszámla növekedését MNB-középárfolyamon, csökkenését könyv szerinti átlagárfolyamon számoljuk el.
1. Az árfolyam torzulásának elkerülése érdekében a negatív bankszámla esetében megfordítjuk, és a devizacsökkenést vezetjük MNB-árfolyamon, a növekedést (tehát a negatív egyenleg csökkenését) pedig könyv szerinti átlagárfolyamon. Helyes ez a megoldás számviteli szempontból?
2. USD-számlánkról szeretnénk dollárt átváltani euróra. Ehhez a banktól kapunk egy USD/EUR árfolyamot. Számviteli szempontból milyen árfolyamon számoljuk el az USD-csökkenést és az eurónövekedést?
1. Az árfolyam torzulásának elkerülése érdekében a negatív bankszámla esetében megfordítjuk, és a devizacsökkenést vezetjük MNB-árfolyamon, a növekedést (tehát a negatív egyenleg csökkenését) pedig könyv szerinti átlagárfolyamon. Helyes ez a megoldás számviteli szempontból?
2. USD-számlánkról szeretnénk dollárt átváltani euróra. Ehhez a banktól kapunk egy USD/EUR árfolyamot. Számviteli szempontból milyen árfolyamon számoljuk el az USD-csökkenést és az eurónövekedést?
4. cikk / 358 Bérelt ingatlanon faültetés
Kérdés: Ügyfelem székhelyén, amely bérelt ingatlanon van, szeretne fát ültetni. Ez beruházás, vagy költségként lehet elszámolni? Beruházás esetén mikor lehet aktiválni, milyen leírási kulccsal és milyen maradványértékkel kell számolni? Igaz az, hogy csak 4-5 év múlva lehet aktiválni, amikor a lombkorona megerősödött?
5. cikk / 358 Projektelszámolás: szerződés euróban, költség forintban
Kérdés: Társaságunk építőipari kivitelezői tevékenységet végez, mely tevékenység kapcsán a projektelszámolás számvitelére kötelezett. Társaságunk (továbbiakban kivitelező) a megrendelőjével EUR-alapú szerződést kötött, azaz a kivitelezésből származó bevételei EUR-alapúak. A kivitelező a teljesítési fokot a ténylegesen felmerült költségeknek a teljes munka becsült költségeinek arányában határozza meg. Ennek értelmében az így megkapott teljesítési fok alapján kerül meghatározásra a még elhatárolandó bevétel. A kivitelező a könyveit forintban vezeti. Jelen esetben helyes-e az az eljárás, hogy a megkapott teljesítési fokot a megrendelővel kötött szerződésből származó EUR-árbevételhez számoljuk, és az elhatárolandó EUR-bevételt az év végi MNB-középárfolyamon átszámított forintösszegben határoljuk el? (A kivitelező számviteli politikájában rögzítette, hogy az MNB-középárfolyamot használja.) Továbbá a kivitelező alvállalkozói között szerepel egy olyan alvállalkozó, aki a kivitelezőnek EUR-ban, míg a többi alvállalkozó forintban számláz. Az EUR-ban számlázó alvállalkozó teljes becsült költségét a korábbi érvelésnek megfelelően az év végi MNB-középárfolyamnak megfelelően kell meghatározni ebben az esetben a kivitelező oldaláról?
6. cikk / 358 Iskola beszámolójának közzététele
Kérdés: Adott egy közhasznú nonprofit kft., amelynek a tagjai magánszemélyek. A közhasznú kft. fenntartóként finanszírozza külön adószámmal rendelkező iskoláját, amely így külön beszámolót és bevallásokat készít. Az iskola beszámolóját közzé kell-e tenni, ha igen, akkor hol, mikor, milyen formában?
7. cikk / 358 Választási lehetőség értelmezése
Kérdés: Az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése úgy fogalmaz, hogy azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az Áfa-tv.-nek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is. Az Szt. szerinti ezen választási lehetőséget lehetséges-e úgy értelmezni, hogy a társaság számviteli politikájában meghatározhatja, mely tételek esetén él ezzel a lehetőséggel és mely tételeknél nem? Ügyfelünk szeretne élni ezzel a választási lehetőséggel. Kifejezetten az importtermékeknél szeretné az Szt. szerinti árfolyamot használni, és nem az Áfa-tv. szerintit. Minden más esetben az Áfa-tv. szerinti árfolyamot alkalmazná. Vagy akként kell-e értelmezni ezt a választási lehetőséget, hogy ha ezt választotta a társaság, akkor minden devizás követelésre és kötelezettségre köteles a számvitelben az Áfa-tv. szerinti árfolyamot alkalmazni?
8. cikk / 358 Euróban kapott előleg beszámítása
Kérdés: Vevőpartnerünktől adásvételi szerződés alapján 2024. 05. 24-én 100.000 euró + 27% áfa összegben előleget, majd 2024. 10. 10-én további 100.000 euró + 27% áfa összegben előleget kaptunk. Az adásvételi szerződés alapján a 350.000 euró + 27% áfa ellenértékű teljesítésre 2025. 01. 28-án került sor (a 200.000 euró + 27% áfa beszámításával). Számviteli politikánk alapján az Áfa-tv. alapján választásunk szerint az MNB-árfolyamot alkalmazzuk. Az árfolyamok az alábbiak szerint alakultak: 2024. 05. 24-én 385 Ft/euró, 2024. 10. 10-én 400 Ft/euró, 2024. 12. 31-én 410 Ft/euró, 2025. 01. 28-án 425 Ft/euró.
Szíveskedjenek bemutatni a fentiek alapján a könyvelési, számlázási (helyes számlakiállítás bemutatásával) teendőinket!
Szíveskedjenek bemutatni a fentiek alapján a könyvelési, számlázási (helyes számlakiállítás bemutatásával) teendőinket!
9. cikk / 358 Légkondicionálási technológia kiépítése
Kérdés: Gépgyártó üzemcsarnokainkban szeretnénk párologtató légkondicionálási technológiát kiépíttetni, és az egyik nyitott támogatási konstrukcióban elszámolni a költségét. A csarnokokba nagy csövek, beltéri és kültéri speciális berendezések kerülnének. Az ajánlattevővel egyeztetve ezek teljes mértékben műszakilag később – tulajdonosi döntéstől függően – leválaszthatók, leszerelhetők, és akár értékesíthetők is. Számviteli politikánk megengedi az épületgépészet és az épületbe beépített technológiai gépek, berendezések, kiszolgálóvezetékek külön tárgyi eszközkénti aktiválását az elhasználódás jelentős különbsége miatt (összhangban a Tao-tv. 2. számú mellékletével, melyben ez szintén nevesítve van). A fentiek alapján ezt a technológiát aktiválhatom-e külön a 13. Műszaki gépek, berendezések közé? A pályázatban építési költség nem számolható el, csak gépek, berendezések stb.
10. cikk / 358 Devizaárfolyamok használata
Kérdés: Cégünk használt gépkocsik beszerzésével és továbbértékesítésével foglalkozik. Gyakran az EU-ból, használtautó-kereskedőtől szerezzük be az autókat, az eladótól eurószámlákat kapunk. Ezeket a számlákat a saját bankunk adott napi legmagasabb devizaeladási árfolyamával számoljuk át forintra a számlán lévő teljesítési dátummal. Ugyanakkor a saját bankunk egy napra megadja a deviza vételi, eladási és középárfolyamát 4 időpontra (6, 8, 11 és 16 órakor). Így egy napon belül 4 különböző eladási árfolyam is van. Ezek közül a legmagasabbat választom ki, órától függetlenül. Ez így helyes megoldás? Következetesnek kell lennem? Cégünk megteheti-e azt, hogy hol az MNB, hol a saját bankunk árfolyamával számol? Társaságunk a belső szabályzatában azt is megadhatná, hogy hol devizavételi, hol devizaeladási árfolyammal számol? Egy cég az adóhatóságnak történő bejelentése hiányában nem is használhatja az MNB-árfolyamot?
