Nyugdíjas magánszemély szoftverértékesítése cégen keresztül

Kérdés: Egy nyugdíjas magánszemély egy speciális szoftvert fejleszt ki, amelyet egy együttműködési megállapodás alapján egy szoftverkereskedelemre szakosodott cégen keresztül értékesít úgy, hogy a kft. által elért árbevétel 50%-a illeti meg a magánszemélyt. A magánszemélynek járó összeget lehet-e megbízásként értelmezni, és a 10% költséghányad figyelembevétele mellett számfejteni? (Pl. ha 100 Ft bevételt realizált a kft., akkor a magánszemélytől 50×0,9×0,15 = 6,75 Ft szja kerül levonásra a bruttó 50 Ft-ból.) Felmerült az is, hogy a magánszemélynél ez a tevékenység egy rendszeres értékesítésnek minősülhet a kft. felé, és így ezt számláznia kell, vagy adószámos magánszemélyként, vagy egyéni vállalkozóként. Az előző esetben az ellenérték kifizetése, adózása hogyan alakulna?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján értelmezésünk szerint a nyugdíjas magánszemély jutalékot kap az együttműködési megállapodás alapján a szoftverkereskedelemre szakosodott cégen keresztül történő értékesítése után, úgy, hogy a kft. által elért árbevétel 50%-a illeti meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Magánszemély cikkírói díjáról számla

Kérdés: Adószámos magánszemély cikkeket ír a kiadó részére, és erről számlát állít ki. Ebben az esetben a cikkírói díjat bérköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre kétféle válasz adható annak függvényében, hogy a magánszemély jövedelme után milyen módon fizeti meg a személyi jövedelemadót.Igénybe vett szolgáltatásként az áfa nélküli összeg akkor könyvelhető, ha a magánszemély egyéni vállalkozóként bejelentkezett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Szerzői jog kimutatása

Kérdés: Egyházi intézményünk felhasználási szerződést kötött digitális tananyag fejlesztésére, valamint felhasználására. A szerződés 10 év időtartamú, határozott idejű, kizárólagos felhasználási jogot enged a felhasználó egyházi intézményünknek. A szerződés szerinti szerzői jogdíj 30%-a a felhasználási jogdíj ellenértéke. A szerzői jogdíj megfizetése számla alapján történik. A teljes szerzői jogdíjat az immateriális javak vagyoni értékű jogok sorra kell könyvelni, vagy meg kell bontani 70-30 százalék arányban, és így elkülönítetten könyvelni a felhasználási díjat a vagyoni értékű jogok között?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke számviteli törvény szerinti előírásából kell kiindulni. Az eszköz bekerülési értéke az eszköz megszerzése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Digitális mesetár és költségeinek elszámolása

Kérdés: A kft. mesetabletek és mese-előfizetések értékesítésével foglalkozik. Az előfizetések applikáció formájában telefonra és tabletre letölthetők. A tabletek beszerzésével és az induló 40 mese előállításával kapcsolatos önköltség meghatározása nem okoz gondot, viszont havonta + 4 mese kerül rá a tabletekre, amelyet az előfizetéssel rendelkezők elérhetnek, az új előfizetők már mindig a bővült mesetárat érhetik el. Hogyan kezeljük a havonta előállított pluszmesék előállítási költségét?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből két lényeges elem hiányzik! Egyrészt nincs utalás arra, hogy az előfizetési díjat milyen időtartamra fizetik az előfizetők, és annak összege előfizetési időszakonként változik-e vagy sem, másrészt a mesetár mint szellemi termék élettartamát milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Szerzői jogdíjak áfája, elszámolása

Kérdés: Társaságunk könyvkiadással foglalkozik. Külföldi szerzők jogdíját ügynökségeken keresztül bonyolítjuk. Vannak a Közösségen belüli és Közösségen kívüli ügynökségek is, amelyekkel kapcsolatban állunk. Az Áfa-tv. szerint miként és hol kell szerepeltetni és bevallani ezeket a szerzői jogdíjakat? Ezen szerzői jogdíjak csak meghatározott példányszám kiadására szólnak. Számvitelileg hova kell ezeket sorolni? Melyik számlaosztályba?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a következő feltételezésekkel élünk: a szerzőijogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény előírásai figyelembevételével történik akülföldi szerzők jogdíjának fizetése, továbbá azok az ügynökségek, amelyekkelkapcsolatban állnak, a szerzővel kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Elektronikus könyv elkészítésének minősítése

Kérdés: A megbízás tárgya turisztikai (gyógy- és idegenforgalmi) tájékoztató e-bookjának (elektronikus könyv) elkészítése. Az e-book a kivitelező vállalkozó önálló szellemi terméke, amelyre a megbízónak korlátlan felhasználási jogot ad. Ellenérték fejében történő forgalomba hozatal, hozzáférés engedélyezése esetén azonban szerzői jogdíjat kell fizetni. Helyes-e az immateriális javak közötti elszámolás?
Részlet a válaszából: […] Mivel a megbízó az e-book korlátlan felhasználási jogátvette meg, a fizetett ellenértéket az immateriális javak között – mint vagyoniértékű jogot – indokolt kimutatni, az ellenérték fejében történő forgalombahozatal, hozzáférés engedélyezésekor fizetett szerzői díjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Jogdíj adóalap-kedvezménye, szoftverkészítők bére

Kérdés: A kft. saját fejlesztésű szoftverek készítésével foglalkozik, 2 szoftverfejlesztő mérnökkel és 2 adminisztrációs munkákat végző személlyel. Az elkészült termékeket értékesítik, azokat bárki megveheti. A szoftverfejlesztőkből 1 fő munkaviszonyban, 1 fő 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozóként veszi fel jövedelmét. Az elkészített szoftver – mivel a saját tulajdonuk – értékesítésének bevétele "kapott jogdíj"-nak minősül-e? A jogdíj miatti társaságiadóalap-kedvezmény felső határa az adózás előtti eredmény. Más feltételnek nem kell megfelelni? A szoftverfejlesztők részére kifizetett munkabér és jövedelem (társas vállalkozónak) bérköltség, és ennek megfelelően a bérköltség 10+15%-át társaságiadó-kedvezményként lehet elszámolni. Van-e felső határa az ilyen címen igénybe vehető adókedvezménynek, a de minimis felső határát kivéve? Az év végén kifizetett jutalom is bérköltség, és ennek megfelelően ez után is jár az adókedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének s) pontja szerintiadóalap-kedvezmény feltétele, hogy a kapott ellenérték a Tao-tv. 4. §-ának 20.pontja alapján jogdíjnak minősüljön. A fogalom szerint szerzői jog által védettmű esetében (a szoftver ilyennek számít) jogdíj: – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Jogdíj az adóalapnál

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének s) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti a kapott jogdíj alapján a tárgyévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 százaléka, figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra. Az előírás hatálybalépése óta a témában több állásfoglalás is megjelent. Minden forrásanyag egyértelműen rendelkezik arról, hogy az adóalap-csökkentési lehetőség legfontosabb feltétele, hogy a szerzői mű (esetünkben szoftver) értékesítésekor kapott ellenértékből egyértelműen meg kell határozni a jogdíj összegét. A cégünk által könyvvizsgált szoftver-előállító kft. a megrendelőkkel kötött ún. szerzői jogi projektszerződésekben határozta meg, hogy a számlázott ellenérték hány százaléka a szoftver-előállítás díja, ill. hány százalékot képvisel az árban a vagyoni jogok teljes körű átruházása miatti szerzői jogdíj. A kibocsátott értékesítési számlán viszont "egyedi szoftverfejlesztés és jogok átadása" ellenértékeként már egyösszegű díj szerepel. Élhet-e az adóalap-csökkentési lehetőséggel az az adózó, aki a szerzői mű ellenértékét csak a szerzői jogi projektszerződésekben bontotta meg munkadíjra és jogdíjra?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. vonatkozó rendelkezése a számlában külön történőfeltüntetést nem írja elő. Ugyanakkor az adóhatóság az ellenőrzéskorfeltehetően az adózói kérdésre adott – a következőkben ismertetett – választfigyelembe véve fog eljárni, amelyben – ha az adózó ezt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Jogdíj mértéke

Kérdés: Egyik megbízónk számítógépes grafikai tervezéssel foglalkozik. Kibocsátott számláin 74.87.13. SZJ-számmal szerepelteti az elvégzett munkát, amely részben a grafikai tervezés munkadíját, részben pedig az alkotásra vonatkozó szerzői jogdíjat foglalja magában. Könyvvizsgálónk szerint ha a számlában nincs külön megbontva, akkor a számlázott összeg 30 százaléka munkadíj és 70 százaléka szerzői díj. Mivel a szerzői jogdíjra a Tao-tv. kedvezményt állapít meg, nagyon fontos lenne, hogy helyesen könyveljük a jogdíj mértékét.
Részlet a válaszából: […] A Szj-tv. a jogdíj mértékét nem határozza meg. Szakirodalomszerint a díj mértéke a felhasználással elért bevétel százalékában határozhatómeg. A szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás esetében a szerzőt megilletővagyoni jog az említett törvény szerint írásban kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Építészeti alkotás jogdíja

Kérdés: Milyen tartalommal vehető igénybe társaságiadóalap-csökkentésként 2004-ben az építészeti, épülettechnológiai tervezés, szolgáltatás? Kell-e szabadalom- vagy jogdíjátruházás a kedvezmény érvényesítéséhez?
Részlet a válaszából: […] A Szjt. szerint szerzői jogi védelem alá tartozik -függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és aművészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül – többek között – különösen:az építészeti alkotás és annak terve, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.
1
2