Találati lista:
11. cikk / 27 Melléképületből irattár kialakításához hozzájárulás
Kérdés: Egy kft. hosszú ideje tulajdonosa egy épületnek, amelyet bérbeadással hasznosított. Az ingatlan udvarán áll egy olyan "építmény", amelynek nem volt szilárd épített oldalfala, teteje hullámpalából készült, csak lomok tárolására szolgált. Ez az "építmény" korábban nem szerepelt ingatlanként a társaság nyilvántartásában. Ebben az évben a főépület bérlője jelezte, hogy szüksége lenne még területre, ahol iratok tárolását meg tudná oldani. A bérbeadóval megegyeztek (írásbeli szerződés is készült), hogy az "udvari építményt" teszik irattárolásra alkalmassá. A szerződés szerint az irattár leendő bérlője az átalakítás költségeinek 50%-át megtéríti a tulajdonos számára. A fentiekben leírt helyiség kialakítása megtörtént (tetőfelújítás, lakatosmunkák, hőszigetelés), a bérlő kifizette a felmerült költségek felét. Helyesen járunk-e el a következő könyveléssel? Az udvari építmény irattárolás céljára történt kialakításának költségeit aktiváljuk, tehát ez lesz a bruttó érték. A bérlő által fizetett összeget egyéb bevételként számoljuk el.
12. cikk / 27 Tetőjavítás minősítése
Kérdés: A raktár a palatetőfedés meghibásodása miatt beázott. A hiba kijavítása céljából a régi palatetőre új farácshálózat és vízálló fólia került, ehhez lettek felerősítve a tetőfedő lemezek, a tetőszerkezet cseréje, módosítása nélkül. Felújítás ez vagy karbantartás?
13. cikk / 27 Felújítás-karbantartás elhatárolása
Kérdés: Kérdésként merült fel, hogy a lapos tető szigetelése, a meglévő utakra koptatóréteg felvitele, gépeken, berendezéseken (darukon) a vezetékek cseréje, a darupálya felújítása, alkatrészek cseréje, csarnoki ikerfújó szellőztető rendszeren végzett munkák, kerítések, korlátok megépítése, cseréje, az épületen lévő kapuk cseréje karbantartás vagy felújítás?
14. cikk / 27 Alvállalkozók – lakóingatlan építése
Kérdés: A Számviteli Levelek 328. számában a 6715. számú kérdésre adott választ azzal fejezték be: "Fontos! A válaszban a kérdésben említett alvállalkozókra hivatkoztunk. Meg kell azonban jegyezni, hogy a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása során ezek a teljesítmények adóalapot csökkentő tételként nem vehetők figyelembe, mivel a Htv. előírása szerinti alvállalkozói teljesítményeknek nem felelnek meg". Úgy tűnik, hogy a válaszban hivatkozott szakasz ellentmondásban van a Htv. 52. §-ának 32. pontja szerinti előírással. Véleményünk szerint a lakóingatlan-építéshez a víz-gáz szerelésre, villanyszerelésre vagy külső vakolásra, szigetelésre kötött és elvégzett alvállalkozói munkák értékeivel csökkenthető a helyi iparűzési adó alapja.
15. cikk / 27 Tetőszigetelés elszámolása
Kérdés: A vállalkozás az irodaépület tetőszigetelési munkáit végezteti el. Az építési munka során kicserélik, felújítják a teljes csatornarendszert, és az épület egész tetőfelületét úgy szigetelik, hogy arra a kivitelező 15 évre beázásmentes garanciát vállal. Hogyan kell elszámolni ezt a szigetelési költséget? Felújítás vagy karbantartás?
16. cikk / 27 Homlokzatfelújítás vagy karbantartás?
Kérdés: Ügyfelünk saját ingatlannal rendelkezik. Az épület homlokzatáról kőlap burkolat zuhant le. A szakértő megállapította, hogy az épület burkolatának egyes elemei veszélyesek. A homlokzatfelújítási munka keretében a burkolat hátszerkezetét kicserélik, a meglévő hőszigetelés helyett új, nem éghető kőzetgyapot hőszigetelés lesz. Az épület homlokzatának egy részére – az egységes kép miatt – új kőburkolat kerül, az eredetivel megegyező vastagságban. A fenti tevékenység felújításnak minősül, és az épületre aktiválandó? Milyen megítélés alá esne a tevékenység, ha a munka egy része a homlokzatfelújítás részeként az eredetivel teljesen megegyező tulajdonságokkal bír? Ez esetben is lehetne felújításként kezelni? Ha az egyik felújításnak, a másik karbantartásnak minősül, a költségeket külön kell választani?
17. cikk / 27 Munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra
Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő munkáltatói támogatást és vállalati kamatmentes kölcsönt szeretne adni munkavállalójának. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni (az adómentesség igazolása miatt), hogy a megszerezni (építés, vásárlás), felújítani kívánt ingatlanon kívül van-e más lakás- vagy üdülőtulajdon a munkavállaló nevén, illetve hogy a felújítani, építeni, vásárolni kívánt lakásba költözők, ott lakók száma és a szobaszám, illetve a beszerzési, építési költség megfelel-e a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? Kik vehetők figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költözőként: házastárs, élettárs, gyermek (hány éves korig), egyéb családtag? A már ott lakó felnőtt gyermek figyelembe vehető-e pl. felújítás esetén, amennyiben oda van állandó lakcímre bejelentve?
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
18. cikk / 27 Talajnedvesség elleni szigetelés
Kérdés: Társas vállalkozás ingatlant bérel. A bérelt ingatlanon elvégezték az épület talajnedvesség elleni szigetelését. Az elvégzett munka karbantartásnak minősül?
19. cikk / 27 Beruházás vagy karbantartás
Kérdés: Ingatlanon nyílászárót cseréltünk (fa helyett műanyag), és szigetelést tettünk a külső homlokzatra. Ugyanekkor a tetőn javítási munkát végeztettünk. Ha a nyílászárócsere és a szigetelés beruházás, akkor az ugyanabban az időben végzett más munkák is beruházásnak minősülnek? Például a nyílászárócsere utáni festés vagy a tetőjavítás is?
20. cikk / 27 Masszázsmedence, szauna
Kérdés: Az áfaalany kft. támogatás keretében a meglévő (bérelt) ingatlanon átalakításokat végez (zsaluzás, szigetelés, épületgépészeti szerelés, ácsmunka, falazás, kőművesmunka). Az átalakítás építésiengedély-köteles (a támogatás a benyújtott számlák 60 százaléka). Az áfaalany által megrendelt munkák fordítottan adóznak. A támogatási szerződés mellékletében szerepel olyan tétel, hogy masszázsmedence, szauna. Ezek is fordítottan adóznak?
