114 cikk rendezése:
101. cikk / 114 K+F közvetlen költségei
Kérdés: A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az Szt. értelmező rendelkezést ad a kutatásra, a kísérleti fejlesztésre. Milyen költségek tartoznak ezen tevékenységek közvetlen költségébe, amit adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet venni?
102. cikk / 114 Saját előállítású szoftver bekerülési értéke
Kérdés: A bt. beltagjai jövedelmet nem vesznek ki, szoftverfejlesztéssel foglalkoznak. Az előállított szoftvert milyen értéken lehet kimutatni, ha nincs mögötte költség? A szoftver használati jogát értékesíti a bt.
103. cikk / 114 Szoftverhasználati díj
Kérdés: Egy osztrák anyavállalat magyarországi leányvállalataként az anyavállalat által készített szoftvert használunk, amelyre használati díjat fizetünk. Ezt a szoftvert használja az osztrák cég más államban lévő leányvállalata is, így ennek segítségével egyeztetni lehet valamennyi régió adatait. Elszámolható-e a díj igénybe vett szolgáltatásként? Szóba kerülhet-e ebben az esetben az osztrák-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alkalmazása?
104. cikk / 114 Külföldről rendelt szoftver áfája
Kérdés: Cégünk egy nagy értékű szoftvert rendelt egy amerikai cégtől. A szoftvert CD-lemezen küldték meg, amit a VPOP elvámolt, és kivetette az áfát, de csak az adathordozó csekély értéke után. A szoftvervásárlás tekinthető-e olyan szolgáltatásvásárlásnak, amely az Áfa-tv. 15. §-a (5) bekezdésének b) pontja alá tartozik? És mint ilyennél, ha a teljesítés helye belföld, akkor a vevőnek kell az áfát megfizetnie?
105. cikk / 114 Lakáson lévő számítógép költségelszámolása
Kérdés: Orvosi tevékenységet végző bt. számítógépet vásárolt. A társaság székhelye a beltag lakása, külön telephellyel nem rendelkezik. Orvosi tevékenységét – szerződés alapján – szakorvosi intézményekben végzi. Elszámolható-e a számítógép értéke 100 százalékban költségként, tekintettel arra, hogy nem zárható ki a magáncélú használat? Megtalálható-e valamely törvényben, hogy ilyen esetben a bekerülési költség milyen aránya érvényesíthető értékcsökkenésként a bt.-nél?
106. cikk / 114 Importált, bérelt szoftver elszámolása
Kérdés: Szoftvertanácsadással foglalkozó ügyfelünk külföldi tulajdonosától különböző szoftvereket kap, amelyeket bérbe ad hazai felhasználóknak. A számlázott bérleti díj meghatározott százalékát számlázza a külföldi tulajdonos ügyfelünknek. Hova könyveljük a beérkező számlát? Kell-e a beérkező szoftvert vámkezeltetni, kell-e vámot, illetve áfát fizetni?
107. cikk / 114 Saját előállítású szoftvertermék minősítése
Kérdés: Az Szt. 25. §-ának (7) bekezdése ismerteti a szellemi termékeket. Társaságunk saját vállalkozásban, saját használatra szoftvereket állít elő, amelyek egyrészt a meglévő termelési folyamatokat szabályozó irányítástechnikai rendszerekhez kapcsolódnak, másrészt az ügyviteli folyamatokat segítik elő. Az egyéb szellemi alkotások között elszámolhatók-e ezek a szoftverek?
108. cikk / 114 Programkövetési díj elszámolása
Kérdés: Számítógépes programjaink készítőjével szerződésben megállapodtunk, hogy jogszabályváltozások, illetve egyéb felmerülő igények esetén programjainkat átdolgozzák, aktualizálják programkövetési díj ellenében. Kérdésünk, a programkövetési díjat költségként elszámolhatjuk-e, vagy aktiválni kell az érintett programra?
109. cikk / 114 Szoftver értékcsökkenésének megváltoztatása
Kérdés: Megváltoztatható-e az értékcsökkenési leírása egy szoftvernek akkor, ha az új modullal bővül?
110. cikk / 114 Vagyoni értékű jog vagy szellemi termék?
Kérdés: A számítógépes szoftvereket elég egy példányban megvenni, de ahhoz, hogy azt valamennyi gépen legálisan használjuk, a többi gépre is meg kell venni a licencet. A számlában "XY program licenc" vagy "XY program regisztráció" szerepel. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a tételeket – szoftverként – a szellemi termékek között tartjuk nyilván?
