3403 talált cikk a szolgáltatás kifejezésre

Kérdés:

Adott egy átalányadózó egyéni vállalkozó. Az alábbi esetekben milyen árfolyamot kell alkalmaznia?
1. Átalányadózó egyéni vállalkozó közösségi vagy 3. országbeli partnerének számláz devizában, a számla ellenértéke devizában érkezik devizaszámlára.
2. Átalányadózó egyéni vállalkozó közösségi vagy 3. országbeli partnerének számláz devizában, a számla ellenértéke forintban érkezik forintszámlára.
3. Átalányadózó egyéni vállalkozó magyar partnerének számláz devizában, a számla ellenértéke devizában érkezik devizaszámlára.
4. Átalányadózó egyéni vállalkozó magyar partnerének számláz devizában, a számla ellenértéke forintban érkezik forintszámlára.

Kérdés: Cégünk dolgozója üzleti úton volt, és magánszálláshely-szolgáltatásról hozott számlát a cég nevére. A bérbeadó adószámos magánszemély, és bejelentkezett az Szja-tv. 57/A. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti tételes átalányadózásba. Jól gondoljuk, hogy ez esetben nincsen adólevonási és -bevallási kötelezettségünk, ha rendelkezünk a bérbeadó nyilatkozatával a fenti jogszabályhely szerinti tételes átalányadózás alkalmazásáról?

Kérdés: Társaságunk nagy összegű informatikai beruházást valósított meg, amely nagymértékben számítógépes hardvereszközök bővítéséhez köthető. A fizikai hardvereszközök beüzemelésével szorosan összetartoznak a szerverek, ezeket mind személyesen fizikailag, mind virtuálisan, kvázi online távfelügyelet segítségével karban kell tartani ahhoz, hogy a szerződés jótállási, garanciális feltételei teljesüljenek. A beüzemelő cég a számlán feltüntet az előbb említett jövőbeni karbantartási kötelezettségének megfelelően két tételsort. Egyik a hardverekre vonatkozóan 3 éves időtartamú szerver support licencszolgáltatás. A másik egy 5 éves szerver-hardver support, ami hibaelhárítást foglal magában. A support, karbantartási szolgáltatások kötelező elemei voltak a megrendelt eszközöknek, szolgáltatásoknak, mivel elengedhetetlen feltétel, hogy az eszközök 5 évig garanciálisak legyenek. A 3, illetve 5 évet az eszközök gyártója rögzíti, mint szerződéses feltételt. Társaságunk 10 év alatt szeretné a beruházást leírni. A 3, illetve 5 éves support szolgáltatást önállóan, vagyoni értékű jogként kell kezelni, vagy mint a hardverek beüzemeléséhez szorosan tartozó garanciális tételek, feloszthatók, és vagyoni értékű jog nélkül, kizárólag hardverként szükséges aktiválni?

Kérdés: Fogorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozó cég betegeinek fogszabályzókat és implantátumokat ültet be. Vannak egyedileg a beteg „méretei” alapján készült, a beteg nevének feltüntetésével számlázott fogszabályzók, de vásárolnak standardizált fogszabályzókat is. Mindkét típusú fogszabályzó esetében kérdés, hogy anyagköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni? A fogtechnikusok mindig egyedi „terméket” állítanak elő. A fogorvos mintát vesz a páciensről, a fogtechnikus ez alapján készít fogsort, fogpótlást. Helyes-e a fogtechnikus számláján feltüntetett tétel igénybe vett szolgáltatásként történő elszámolása?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságok esetében gyakori, hogy a működés jelentős részben vagy teljes egészében önkormányzati támogatásból kerül finanszírozásra. Ezen támogatások jellemzően nem visszafizetendők, és a társaság alaptevékenységének folyamatos ellátását szolgálják. A cash flow kimutatás összeállításával kapcsolatban kérdésként merül fel, hogy az ilyen jellegű, rendszeresen biztosított működési támogatás a működési cash flow részeként kezelendő-e, vagy – annak finanszírozási jellegére tekintettel – indokolt annak finanszírozási cash flow kategóriába történő átsorolása?

Kérdés: Társaságunk marketingcélból videós tartalmak (kisfilmek, drónfelvételek) készítésére kötött szerződést külső szolgáltatóval. A szerződés alapján az elkészült videók tekintetében a megrendelő részére kizárólagos felhasználási jog kerül biztosításra. A szolgáltatás ellenértéke egy összegben kerül számlázásra. Jelenlegi gyakorlatunk szerint a fenti ügyletet immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiváljuk, és arra terv szerinti értékcsökkenést számolunk el. A videós tartalmak ugyanakkor – jellemzően – marketingkampányhoz kötődnek, aktualitásuk rövid időn belül csökken (akár egy éven belül is), ugyanakkor műszakilag a későbbiekben is felhasználhatók lennének.
1. Helyes-e az a számviteli megközelítés, hogy a videós tartalomhoz kapcsolódó kizárólagos felhasználási jog immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiválható, vagy ehelyett lehetne azt igénybe vett szolgáltatásként költségként elszámolni?
2. Amennyiben az aktiválás helyes, meghatározható-e a hasznos élettartam egy évben, arra tekintettel, hogy a tartalom marketingértéke időben korlátozott?
3. Lehetséges-e egy összegű értékcsökkenés elszámolása abban az esetben, ha a tartalom várhatóan csak rövid ideig hasznosul, még akkor is, ha azt a későbbiekben – korlátozott mértékben – fel lehet használni?
4. Elfogadható-e az az indokolás, hogy a gazdasági hasznosíthatóság időtartamát nem a technikai felhasználhatóság, hanem a marketingaktualitás határozza meg?

Kérdés: A részvénytársaság személygépjárművek bérbeadásával foglalkozik. A bérleti szerződésekben szerepel szerződéskötési díj, kiemelt első bérleti díj, valamint a bérlet időszakára fizetendő havi bérleti díj. A szerződéskötési díj, valamint a kiemelt első bérleti díj összege a bérlőnek semmilyen körülmények között nem jár vissza, az a bérbeadónál marad. A szerződéskötési díj, valamint a kiemelt első bérleti díj számviteli elszámolásának mi a helyes megoldása?
– A szerződéskötés évének bevételeként kell elszámolni,
– az összemérés és időbeli elhatárolás számviteli alapelvét figyelembe véve a bérleti időszakra elosztva kell ezen díjakat figyelembe venni?
Lehetséges-e eltérően kezelni a szerződéskötési díjat, valamint a kiemelt első bérleti díjat úgy, hogy a szerződéskötési díj teljes összege bevétele a szerződéskötés üzleti évének?

Kérdés:

Egy gimnázium fenntartója alapítvány. Az alapítvány alapcél szerinti tevékenysége az iskola fenntartása. Az szja 1% kiutalt összege terhére – működési költségként (25%, max. 25 M Ft-ig) – elszámolható az igazgató részére kifizetett munkabér?

Kérdés: Egy K+F-projekten dolgozó cégnek a következő igénybe vett szolgáltatásról szóló költségei keletkeztek: a K+F-projekthez közvetlenül kapcsolódó konferencia részvételi és étkezési díja; a K+F-hez kötődő projektmenedzsmentről kiállított számla a pályázatíró cég által. Jól gondoljuk-e, hogy ezek az egyéb költségek is részei a K+F közvetlen önköltségének, és ezáltal csökkenthető velük a tao és a hipaadóalap?

Kérdés: Egy kft. az üzleti éven átnyúló K+F-tevékenységet végez. A tevékenység megoszlik ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre. Jól gondoljuk-e, hogy a számviteli tv. nem ad lehetőséget év végén az ipari kutatás esetén befejezetlen K+F-ként történő aktiválásra, és azt kizárólag a kísérleti fejlesztésre engedi meg?