Részjegy tulajdonosa nem lelhető fel

Kérdés: A szolgáltató szövetkezet végelszámolás alatt van. A jegyzett tőke összetevői: szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy. Az átalakított befektetői részjegy néhány tulajdonosa nem lelhető fel. Mi a helyes eljárás a vagyonfelosztás során? Mi legyen az ő vagyonrészükkel? Dönthet-e úgy a szövetkezet, hogy az ő részjegyüket arányosan elosztja a tagok között? Mi ennek az adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltakra – jogszabályi előírás hiányában – csak logikai alapon tudunk választ adni.A kérdező szövetkezetnél is bizonyára van tagnyilvántartás, amelyből minden részjegytulajdonosra vonatkozó adat (így az átalakított befektetői részjegy esetében is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Szövetkezeti tagsági viszony megszüntetése

Kérdés: Szövetkezetünk tagja társasági viszonyát megszüntette, és kérte vagyoni hozzájárulásának (befektetői részjegyének) kifizetését. A részjegy névértéke 1240 E Ft, visszavásárlási értéke 6340 E Ft. A kifizetés 8 év alatt részletekben történik. A felosztható vagyonrész (saját tőke mínusz lekötött tartalék) 61 000 E Ft, amelyből a jegyzett tőke 12 000 E Ft, a tőketartalék 47 000 E Ft, az eredménytartalék 2000 E Ft. A tőketartalékban a korábbi években beruházásokhoz kapcsolódóan kapott támogatások szerepelnek, amelyeknek a tőketartalékba helyezéséről jogszabály rendelkezett. A támogatásokat feltételekhez kötötten folyósították, melyeket a szövetkezet teljesített, így a tőketartalékban nyilvántartott összeget nem terheli visszafizetési kötelezettség.
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz szükség lenne a kérdésekre is, ezekről azonban a kérdező megfeledkezett. Milyen kérdések lehetnek? A szövetkezet helyesen állapította meg a befektetői részjegy visszavásárlási értékét? A visszavásárlási érték és a névérték különbözetét terheli-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Elhunyt szövetkezeti tagok részjegye

Kérdés: Cégünk szövetkezeti formában működik. A szövetkezeti tagok közül sokan elhaláloztak, és tagi részjegyük nem került a hagyatéki leltárba, emiatt az örökösök nem kérnek póthagyatéki eljárást. Más esetekben az örökösök sem ismertek. A törvényi előírások figyelembevételével hogyan tudnánk rendezni a fenti helyzetet? Hagyatéki végzés hiányában mi lesz az elhunyt tag részjegyével?
Részlet a válaszából: […] A szövetkezetre mint gazdasági társaságra vonatkozó jogi előírásokat az új Ptk. hatálybalépése óta nem külön törvény, hanem maga a Ptk. tartalmazza. Az alaposan módosított, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény leszűkített szabályokat tartalmaz. Például egyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Elhalálozott szövetkezeti tag részjegye

Kérdés: A szövetkezetnél a legkisebb részjegy összege egyezer forint. A szövetkezetbe 5-10 ezer forinttal, évekkel ezelőtt belépett tagok némelyike elhunyt. A tagnál lévő részjegy valószínűleg nem kerül a hagyatéki leltárba. A haláleset ténye csak a hagyatéki eljárás után jut a tudomásunkra. A szövetkezet póthagyatéki eljárást kér az örökösöktől, amit azok visszautasítanak. Hogy lehet ezt a helyzetet rendezni? Mi lesz a hagyatéki végzés hiányában az elhunyt részjegyével?
Részlet a válaszából: […] A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 61. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a tagsági jogviszony megszűnik, ha a tag meghal. Mivel a szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulását a részjegy jeleníti meg, a tagsági jogviszony megszűnése esetén a tag részjegyét is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Átalakított befektetői részjegy visszavásárlása

Kérdés: Szövetkezetünk a jegyzett tőke részét nem képező, átalakított befektetői részjegyek egy részét a tulajdonosaiktól megvásárolta, és nem kívánja a tagoknak értékesíteni. Könyvelési, illetve törvényi értelmezésben szeretnénk segítségüket kérni. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 101. §-a alapján az átalakított befektetői részjegy a szövetkezetből annak működése során nem vonható ki. Szintén e törvény 105. §-a alapján a szövetkezet az általa megszerzett üzletrészt, átalakított befektetői részjegyet a soron következő közgyűlés határozatával bevonja. Kérdésünk: Hol tartsuk a könyveinkben nyilván a megvásárolt átalakított befektetői részjegyeket? Be kell-e vonni, és ha igen, akkor ugyanúgy könyveljük-e, mint annak idején az üzletrészek bevonását? Amennyiben bevonjuk, akkor nem vonjuk ki a szövetkezet működéséből? (Jelenleg lekötött tartalékban mutatjuk ki az üzletrészekből átalakított, befektetői részjegyeket. Cégbíróságunk véleménye alapján jegyzett tőkében csak a részjegyek szerepelnek.)
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 35. §-a (5) bekezdésének előírásaszerint jegyzett tőkeként kerül kimutatásra a létesítő okiratban meghatározott,a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott tőke. Ezértfontos hangsúlyozni, hogy az átalakított befektetői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Szövetkezeti részjegy öröklése

Kérdés: A 2009. évi LXXVII. törvény 69. § h) pontja szerint illetékköteles a szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy megszerzése (öröklése). A (4) bekezdés pontjai további rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek értelmezése számunkra nem egyértelmű. Helyesen értelmezzük, hogy a szövetkezeti részjegy, szövetkezeti befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy örököse csak akkor köteles illetéket fizetni a forgalmi érték után, ha a megörökölt részjegyek 75%-nál magasabb tulajdonrészt tesznek ki?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az,hogy értelmezésük nem helyes!A 2009. évi LXXVII.törvény 69. §-a az illetéktörvény (Itv.) 18. §-ának (2) és (4) bekezdésétmódosítja. Az Itv. 18. §-a a vagyonátruházási illeték tárgyát szabályozza. Ebbőlkövetkezően az Itv. 18. §-a (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Elszámolás a részjegy örökösével

Kérdés: Szövetkezeti alapszabályunk alapján a volt taggal (örökössel) a tagsági viszony megszűnését követő 30 napon belül kell elszámolni a következők szerint: – a részjegy összegét a tagsági viszony megszűnését követő évben a beszámoló elfogadása után kell kifizetni, – a befektetői részjegy összegét (volt szövetkezeti üzletrész) megállapodásban rögzített összegben (mely a tagsági viszony a megszűnésének évéről készült beszámoló adatai alapján kerül meghatározásra) alapszabályunk szerint 5 éven belül kell kifizetni. Mikor kell a vagyonváltozást bejelenteni a cégbíróságnak? A megállapodás aláírásakor, mert ekkor vállalunk kötelezettséget a kifizetés összegére, vagy a tényleges kifizetéskor? Amíg a jegyzett tőke változását a cégbíróság nem jegyzi be, addig a jegyzett tőkében kell tartani a megszűnt tag befektetői részjegyét, addig osztalékra jogosult a tag? Mi a teendő a tagsági viszony megszűnése után, ha az örökös a felhívásunk ellenére nem jelentkezik a megállapodás megkötésére? Átminősíthetjük-e az elhunyt tag befektetői részjegyét átalakított befektetői részjeggyé?
Részlet a válaszából: […] A részjeggyel történő elszámolás kérdésében leírt tényállásellentmondásos. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 51. §-a (3)bekezdésének előírása szerint a tagsági viszony megszűnése esetén a tagrészjegye névértékének az elszámolására a tagsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy kifizetése

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. A szövetkezeti tag rendelkezik részjeggyel, egy részük átalakított befektetői részjeggyel. A szövetkezeti tag elhunyt, örököse részére a részjegyet a mérlegzáró közgyűlést követő 30 napon belül ki kell fizetni, a részjegyre jutó növekménnyel együtt. A részjegy jegyzett tőkéből való kivezetése a cégbírósági végzés alapján lehet, amely változás bejelentésére a mérlegzáró közgyűlés után kerül sor. Milyen könyvelési feladat van 2007-ben? Hogyan kell könyvelni a részjegyre jutó növekményt? Az átalakított befektetői részjeggyel is az örökösökkel el kell számolni, még 2007-ben. Ezt hogyan könyvelem? Hogyan szerepeljen a mérlegben, mivel a jegyzett tőke változását csak 2008-ban, a cégbírósági végzés alapján tudom könyvelni? A tagsági viszony megszűnt 2007. évben. A befektetői részjegy kifizetése az alapszabály szerint 5 év múlva esedékes. Mi a könyvelési feladat 2007-ben? Be kell-e jelenteni – emiatt – a jegyzett tőke változását? A jegyzett tőkéből történő kivezetés után hogyan kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a cégtörvény 24. §-a (4) bekezdésénekelőírásából kell kiindulni: szövetkezetnek a jegyzett tőke (illetve a jegyzett tőkekéntbejegyzett összeg) változását – a változások számától függetlenül – éventelegalább egy alkalommal kötelező a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Kamat vagy összevonandó jövedelem

Kérdés: A tulajdonos magánszemély által a cég részére nyújtott kölcsön után kapott kamat 20%-os kamatadóval terhelt, vagy összevonandó egyéb jövedelemként adózok utána?
Részlet a válaszából: […] A tulajdonos magánszemély által a cég részére nyújtottkölcsön után kapott kamat összevonandó egyéb jövedelemként adózik. Az Szja-tv. 2006. szeptember 1-jétől hatályos 65. §-ának (1)bekezdése részletezi, hogy mi minősül kamatjövedelemnek. Az új előírásbólkimaradt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Cégeladás esetén fizetendő forrásadó

Kérdés: Cégeladás esetén milyen érték után kell forrásadót fizetni? Az eladási ár és a törzstőke közötti különbözet után? Mi az adó alapja akkor, ha a cég fennállása alatt törzstőkét emeltek?
Részlet a válaszából: […] Az egyik fél számára cégeladás, a másik fél számára cégvásárlás. A számviteli elszámolásokban a cégvásárlás sajátos eseteit tartalmazza az Szt. 3. §-ának (5) bekezdése az üzleti vagy cégértékhez kapcsolódóan. A kérdésben nem erről van szó, amit bizonyít az is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
1
2