Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

8 találat a megadott tagi hitel tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Devizás tagi hitel értékelése
Kérdés: A devizában fennálló tagi hitel a 2023. évig tartó futamidő alatt hogyan szerepel a könyveinkben a kölcsönt adónál? Különös tekintettel az év végi devizás átértékelésekre és a járó, de nem esedékes kamatok elszámolását illetően.
Részlet a válaszból: […]valutát, annak mennyi volt a nyilvántartásba vételi árfolyama. Ha van a bekerülési devizaárfolyam és a folyósításkori árfolyam között eltérés, az ebből adódó különbözetet árfolyam-különbözetként kell a folyósításkor elszámolni.A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló követelést (ideértve a devizában fennálló tagi hitelt is) az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a társaság által választott - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. Az így számított forintérték és a nyilvántartás szerinti forintérték különbözetét árfolyam-különbözetként kell elszámolni. Így kell eljárni nemcsak 2020-ban, de 2021-ben és 2022-ben is a mérlegfordulónapon.A járó és nem esedékes kamatot, ha forintban fizetik százalékosan, akkor a mérlegfordulónapi - a társaság által választott - devizaárfolyammal forintra átszámított devizakövetelés alapján kell meghatározni, és elő­írni az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8421
Kapcsolódó tárgyszavak:
2. találat: Tagi kölcsön, tagi hitel kompenzálása
Kérdés: Több társaság ugyanazon magánszemélyek tulajdonában van. Sokszor előfordul, hogy a tulajdonos tartozik a cégnek és fordítva, a társaság tartozik az ügyvezetőnek. A tulajdonos szeretné összevezetni "A" társaság követelését "B" társaság kötelezettségével. Kérem, ha tudnak erre lehetőséget, módszert, akkor írják meg! Milyen szerződés, megállapodás kell ehhez?
Részlet a válaszból: […]nem számíthatja be!További probléma az, hogy a követelés, illetve kötelezettség nem tekinthető egyneműnek. A tulajdonos által nyújtott kölcsön után a kölcsönt igénybe vevő társaságot csak akkor terheli kamatfizetési kötelezettség, ha azt és annak feltételeit a tagikölcsön-szerződésben kikötötték. Más azonban a helyzet akkor, ha a társaság nyújt kölcsönt a magánszemélynek, a magánszemély tulajdonosnak. Ez utóbbi esetben ugyanis az Szja-tv. kamatkedvezményre vonatkozó rendelkezése alapján valójában kötelező a magánszemély felé a kamatot felszámítani, amennyiben a magánszemély nem fizet legalább az alapkamat +5 százalék mértékű kamatot.Ha a kamatot ténylegesen nem fizeti meg a magánszemély az alapkamat +5 százaléknak megfelelő mértékű összegben, az Szja-tv. úgy rendelkezik, hogy a magánszemély a meg nem fizetett - kötelező mértékű - kamatnak megfelelő összegű kamatkedvezményben részesült, amely kamatkedvezmény 1,19-szeresét adóalapnak tekintve, az adóalap 16 százalékát személyi jövedelemadóként, 27 százalékát egészségügyi hozzájárulásként kell megállapítani, bevallani és befizetni.Megoldás lehet következményekkel az, ha- a tulajdonos elengedi például az "A" társasággal szembeni követelését (ez a társaságnál elengedett kötelezettséget jelent, amelyet rendkívüli bevételként kell elszámolni, ezáltal társaságiadó-alapot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5797
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Tagi hitelből tőkeemelés bt.-nél
Kérdés: Bt.-nél hogyan lehet tagi hitelből jegyzett tőkét emelni?
Részlet a válaszból: […]részére a cégformának megfelelő (a Ctv. 5. számú melléklete szerinti az adott esetben), a jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon kell - a törvényben meghatározott módon és a mellékletekkel együtt - elő­terjeszteni. A változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződésnek - a tőkeemelés szempontjából - legfontosabb része a társaság vagyonára, az egyes tagok vagyoni hozzájárulására, rendelkezésre bocsátásának idejére vonatkozó adatok. A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbeli hozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is. A Gt. hivatkozott előírása nem zárja ki a nem pénzbeli hozzájárulások közül a társaság tulajdonosának a társasággal szembeni, a tulajdonosi hitel (inkább tagi kölcsön) nyújtása miatti követelését. A bt. esetében is a vagyoni hozzájárulás nemcsak pénzbeli, de nem pénzbeli hozzájárulás is lehet, ha azt általában a Gt.-ben előírt módon és időben, bt. esetében a társasági szerződés módosításával egyidejűleg a társaság rendelkezésére bocsátja a tulajdonos, és a jegyzett tőke módosítását a cégjegyzékbe bejegyzik. Természetesen tekintettel kell lenni az Szt. vonatkozó előírásaira is. A tulajdonos tagi kölcsön nyújtása miatti követelését is, mint minden nem pénzbeli hozzájárulások közé tartozó eszközt, dokumentáltan (a kölcsönszerződés tagnál lévő példányának átadásával) a társaság rendelkezésére kell bocsátani, a társaságnak pedig át kell vennie. Az átvett tagi követelést a társasági szerződésben meghatározott értéken (jellemzően a kimutatott követelés összegében) a társaságnál állományba kell venni, célszerűen az alapítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben (T 3654 - K 4792). Az Szt. 35. §-ának (4) bekezdése alapján a bt.-nél a jegyzett tőke felemelése miatti jegyzett tőke változását a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni (T 4792 - K 411). Nincsen akadálya annak, hogy a tagi követelés egy részét a tőketartalékba helyezzék (ennyivel kevesebb lesz a jegyzett tőke emelésére fordítható[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5381
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Tagi hitelből jegyzett tőke
Kérdés: "A" kft. jelentős összegű tagi hitellel rendelkezik. A vállalkozás 2008-ban alakult, azóta minden évben veszteséges volt. Az egyik tag szeretné eladni az üzletrészét, de a felgyülemlett tagi hitel ezt akadályozza. Lehet-e tagi hitelből jegyzett tőkét emelni? Szükséges-e könyvvizsgáló az ügylethez? A teljes tagi hitelt fel kell használni a jegyzett tőke emeléséhez? Van adóvonzata?
Részlet a válaszból: […]szerződés módosítása esetén megemelheti a kft. törzstőkéjét (jegyzett tőkéjét). Erről részletesen írtunk a Számviteli Levelek 168. számában a 3519. kérdésre adott válaszban. A tagi kölcsön, mint a tag követelése apportálásakor van arra lehetőség, hogy a tagi kölcsönnek csak egy részével növeljék meg a törzstőkét, további (esetleg a nagyobb) részét pedig a tőketartalékba helyezzék. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése után viszont a taggyűlés dönthet úgy, hogy az évek óta összegyűlt veszteséget (negatív előjelű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5251
5. találat: Tulajdonosi kölcsön kamatának adója
Kérdés: A kft. tulajdonosa kölcsönt adott a cégének, amelyet nem tud kivenni, mivel azt a cég eredménye nem engedi meg. December 31-ével (vagy más időponttal) kell-e a betett összeg után kamatadót fizetnie a kölcsönt nyújtónak, vagy csak akkor, amikor a kamatot kifizetik neki? Ha nem a cég tulajdonosa ad kölcsönt (teszi be a pénzét), hanem egyik másik személy, akkor mi a helyzet?
Részlet a válaszból: […]a kölcsön időtartama függvényében annak abszolút összegét), a kamatfizetés időpontjá(ai)t. Amennyiben a kölcsönszerződésben - bármilyen formában - kamatfizetésben állapodtak meg, a kamatjövedelem megállapítására, annak adójára vonatkozóan az Szja-tv. 65. §-ában foglaltakat kell figyelembe venni, akár a tulajdonos, akár más magánszemély a kölcsön nyújtója. Az Szja-tv. általános rendelkezéseiből következik, hogy a kamatjövedelem utáni kamatot is akkor kell megfizetni, amikor a kamatjövedelmet a magánszemély megszerzi. (Így tehát a kölcsönt nyújtó magánszemélyt nem terheli kamatadó-fizetési kötelezettség december 31-ével, ha a kölcsöne utáni kamatot nem kapta [nem kaphatta] meg.) Ha a kamatjövedelem kifizetőtől származik (a kft.-nek nyújtott kölcsön esetében a magánszemély részére történő kamatfizetésre a kft. kötelezett), akkor a kifizetőnek kell a megszerzés időpontjára a kamatjövedelem adóját megállapítania, levonnia, megfizetnie és bevallania. A magánszemélynek csak akkor kell közvetlenül kamatadót fizetnie,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3414
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6. találat: Tagi hitel (kölcsön) elengedése
Kérdés: Évek alatt felgyülemlett tagi hitel elengedésére van-e lehetőség? A tagi kölcsönről a beltag lemond a bt. javára. Hogyan kell ezt számvitelileg kezelni? Kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]miért történik a kölcsön elengedése. Ha a kölcsönt elengedő tag az Szt. hatálya alá tartozó gazdálkodó, az elengedett követelését rendkívüli ráfordításként kell elszámolnia (T 8893 - K 364), annak összegével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján a társasági adó adóalapjának megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell. Ha a tag magánszemély, a követelése elengedésekor adófizetési kötelezettsége nem keletkezik, mivel a kölcsönt - feltételezhetően - adózott pénzéből nyújtotta. A társaságnál (a bt.-nél) az elengedett tartozást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. augusztus 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2272
Kapcsolódó tárgyszavak:
7. találat: Kölcsön jelzáloghitelből
Kérdés: A kft.-nek idegen forrásra volt szüksége, a társaság azonban nem tudott bankhitelt igénybe venni. Ezért az ügyvezető jelzáloghitelt vett fel, amit a társaság rendelkezésére bocsátott. Hogyan lehet a felvett hitel összegét a társaságba bevinni? Az ügyvezető által felvett jelzáloghitel kamatait a társaságnál mikor, milyen módon lehet elszámolni?
Részlet a válaszból: […]a kft. (a kft.-t képviselő másik tag, tulajdonos) közötti kölcsönszerződéssel kell alátámasztani. A Ptk. előírásai szerint elkészített kölcsönszerződésben rögzíteni kell a kölcsön összegét, a kölcsön viszszafizetésének, törlesztésének feltételeit, a visszafizetés (a törlesztés) időpontját (időpontjait), továbbá a kölcsön kamatának mértékét, fizetésének módját, feltételeit. Nyilvánvaló, hogy a kölcsön törlesztőösszegét, a kölcsön törlesztésének időpontját, a kamat mértékét, összegét, a kamatfizetés időpontjait az ügyvezető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. február 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2069
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Tagi kölcsön megszüntetése
Kérdés: Kisvállalkozásoknál szinte mindenütt előfordul tagi kölcsön. Van-e előírás arra, hogyan kell ezt számvitelileg rendezni? Be lehet-e vonni a saját tőkébe? És ha igen, hogyan? Kell-e adózni utána?
Részlet a válaszból: […]tulajdonosoknak, tagoknak nem lesz több pénze!) A tagi kölcsönt a társaság a kötelezettségek között mutatja ki. Ezt a tulajdonosokkal, tagokkal szembeni kötelezettséget meg lehet szüntetni, ha a társaság visszafizeti a tagi kölcsönt [T 4792 - K 381, 384], a tulajdonos(ok), a tag(ok) elengedi(k) követelésüket, amelyet a társaságnál elengedett kötelezettségként számolnak el [T 4792 - K 9893]. Ez utóbbi esetben a rendkívüli bevételként elszámolt összeg (mivel konkrét eszköz nem kapcsolódik hozzá) a tárgyév eredményét fogja növelni. A társaságiadó-törvény 2001-től hatályos előírása szerint az adózás előtti eredményt csökkenti "az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg, ha belföldi illetőségű adózó, külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot), vagy magánszemély engedte el" az adózó kötelezettségét. [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és (8) bekezdésének a) pontja.] Így amennyiben a tagi kölcsönt belföldi adózó, illetve magánszemély engedi el, és a társaságnak van adózás előtti eredménye, akkor lesz adózott eredménye is, és így az elengedett tagi kölcsön a mérleg szerinti eredményen keresztül növeli a saját tőkét (azon belül a nyitótételek könyvelése után az eredménytartalékot). Amennyiben az adózás előtti eredmény az elengedett kötelezettség ellenére is veszteség, akkor az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összege csak a veszteséget csökkentette. Az új Szt. nem tartalmaz olyan előírást, amely szerint az elengedett tagi kölcsönt közvetlenül a jegyzett tőke növekedéseként el lehetne számolni. A jegyzett tőke csak külső tőke bevonásával, illetve a jegyzett tőkén felüli szabad rendelkezésű tőke terhére emelhető a társasági, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. március 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 75