Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott tagi kölcsön kamata tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Tagi kölcsön után járó kamat terhei

Kérdés:

Kft.-nél a tagikölcsön-szerződésben rögzített, tagi kölcsön után járó kamat kifizetésekor milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetőnél, a magánszemélynél, ha aki kapja, munkaviszonyban van, aki tagi jogviszonyban van, illetve aki nincs jogviszonyban, csak tag?

Részlet a válaszból: […]fennálló jogviszony és a szerzés körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetve a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket teljesíteni. A munkaviszonyban lévő tag által nyújtott kölcsön kamata - munkaviszonyból származó - egyéb jövedelem, amely összeg után a magánszemély nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint személyi jövedelemadót, a kft. pedig 27 százalék szociális hozzájárulási adót fizet. A tagi jogviszonyban lévő tag által nyújtott kölcsön kamata - tagi jogviszonyból származó - egyéb jövedelem, amely összeg után a magánszemély nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint személyi jövedelemadót, a kft. pedig 27 százalék egészségügyi hozzájárulást fizet. Olyan tag esetében, aki nincs jogviszonyban, az általa nyújtott kölcsön kamata egyéb bevétel, amelynek 78 százalékát terheli a személyi jövedelemadó, és a 78 százalék alapján az egészségügyi hozzájárulást is a magánszemélynek kell fizetnie. A kft.-t nem terheli adófizetési kötelezettség. Válasz olvasói észrevételre Észrevétel: […] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5975
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Törzstőke emelése tagi kölcsön kamatával

Kérdés: A kft. jelentős összegű tagi kölcsönnel rendelkezik. A tagi kölcsönről szóló szerződésben a kölcsönre kamatot határoztak meg. A kft. a kölcsönt visszafizetné a kölcsönt adónak, a tagi kölcsönre számított és kötelezettségként nyilvántartott kamat összegéig törzstőkét emelne. A tagi kölcsön kamata után fizetendő személyi jövedelem­adó és egészségügyi hozzájárulás mikor merül fel? A törzstőkeemelés időpontjában, vagy később, amikor a törzstőke például csökken, vagy esetleg a cég megszűnik?
Részlet a válaszból: […]jogcímét a felek (a magánszemély és a kamatjövedelmet nyújtó kft.) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettséget teljesíteni.Feltételezve, hogy a tagi kölcsönt nyújtó csak tag (és nem munkavállaló), a tagi jogviszonyból származó adókötelezettséget kell megállapítani. Ezt nem lehet későbbi időszakra elhalasztani, minden naptári évben, legkésőbb a naptári év utolsó napjával rendezni kell. A tagi kölcsönhöz kapcsolódó kamatot a magánszemély egyéb bevételének kell tekinteni, és ennek megfelelően kell a magánszemélynek a személyi jövedelem­adót, a kft.-nek a 27 százalékos egészségügyi hozzá­járulást megfizetnie.Az előbbiekből is következik, hogy a kft.-nél kimutatott, a taggal szembeni kamat miatti kötelezettség teljes összegében nem a magánszemély követelése, így annak teljes összegével a törzstőke nem emelhető meg.Helyesen akkor járnak el, ha a tagnak járó kamatot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5805

3. találat: Tagi kölcsön visszafizetéskori kamata

Kérdés: Ha a kft. kölcsönt ad a tagjának, és úgy állapodnak meg, hogy a teljes összeg visszafizetésekor esedékes a kamat, akkor azt el kell határolni az adott évekre vagy sem? Forintban történő kölcsön adásakor a jegybanki alapkamat + 5% az elfogadott mérték. Devizában adott kölcsön esetében milyen mérték lehet elfogadott?
Részlet a válaszból: […]amit be kell vallania és befizetnie. Tehát legkésőbb az adóév utolsó napján ki kell számítania a kifizetőnek - a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével a kamat összegét; - a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a kölcsönszerződés szerinti kamat összegét (ezt kell könyvelni a pénzügyi műveletek bevételei között az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben); - az előbbi két kamat közötti különbözetet, amelyből kiderül, hogy van-e kamatkedvezményből származó jövedelem. Itt kell megjegyezni, bár a járó, de még nem esedékes kamatot az időbeli elhatárolások között kell számvitelileg elszámolni, valójában az elhatárolt kamat is követelés, amelyet a magánszeméllyel szembeni követelésként kell figyelembe venni a kamatkedvezményből származó jövedelem meghatározása során (jellemzően a következő évben, években). Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdése szerint a tényleges kamatot a követelésre a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamattal kell összevetni. A törvényi előírás alapján nem a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5311
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Tag részére nyújtott kölcsön kamata

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa kölcsönszerződést kötött az általa vezetett, tulajdonolt kft.-vel. (A kft. 2006-ban nyereséges volt, a tulajdonos osztalékot nem vett ki!) Feltételek a szerződésben: - a kölcsönadó (kft.) kölcsönt ad az adósnak 24 millió Ft összegben; - a kölcsön visszafizetési határideje 2015. február 1.; - a kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat, amely a tőkével együtt fizetendő. Hogyan kell helyesen könyvelni a kölcsönt? A kölcsön kamata évenként, vagy a visszafizetés időpontjában könyvelendő? Van-e társaságiadó- vagy azt módosító kötelezettsége az ügyletnek? Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdésében szereplő kamatkedvezmény érvényesül-e a kölcsönügylet esetén?
Részlet a válaszból: […]bekezdésében foglaltak alapján. Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdése szerint kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető (az adott esetben a kft.) magánszeméllyel (a tulajdonossal) szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével - ha a kifizető (a kft.) bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal - kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot. A kérdés szerint a kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat. Ebből az következik, hogy a tulajdonosnak nyújtott kölcsön (24 millió Ft) 5 százaléka (1,2 millió Ft) a kamatkedvezmény éves összege, a kamatkedvezményből származó jövedelem, amely összeget 44 százalékos személyi jövedelemadó terhel. Az adót a kft.-nek adóévenként, az adóév utolsó napjára kell megállapítania, bevallania és befizetnie. Az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdésének bb) pontja alapján a kamatkedvezményből származó jövedelem (az adott esetben legalább 1,2[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3678
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Tagi kölcsön érdekében felvett hitel kamata

Kérdés: A kft. tulajdonosa 2007-ben tagi kölcsönt nyújtott a kft.-nek. A kölcsön nyújtása érdekében ő maga is pénzintézettől vett fel hitelt. A hitel után fizetendő kamatot és kezelési költséget - nem többet - a kft.-vel kötött megállapodás alapján a kft.-re terheli, mint a felmerült költség ellentételezését. A kft. a tulajdonos részére érkező bankbizonylatok alapján havonta fizeti vissza a kölcsönt és a kamat költségeit a tulajdonos részére. A kft.-t ebben az esetben is terheli-e az eho-fizetési kötelezettség? A magánszemélynél jövedelemnek számít-e a részére költség ellentételezésére kifizetett összeg? Ha igen, a bevétellel szemben elszámolhatja-e - ez esetben ugyanazt az összeget - költségként?
Részlet a válaszból: […]fizetett összeg egyéb jövedelemnek minősül, abból adóelőleget kell levonni, és a kifizetést 11 százalék eho terheli. Ugyanakkor a magánszemély a jövedelem megállapításnál a kapott bevételből levonhatja
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. április 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3620
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Tulajdonosi kölcsön kamatának adója

Kérdés: A kft. tulajdonosa kölcsönt adott a cégének, amelyet nem tud kivenni, mivel azt a cég eredménye nem engedi meg. December 31-ével (vagy más időponttal) kell-e a betett összeg után kamatadót fizetnie a kölcsönt nyújtónak, vagy csak akkor, amikor a kamatot kifizetik neki? Ha nem a cég tulajdonosa ad kölcsönt (teszi be a pénzét), hanem egyik másik személy, akkor mi a helyzet?
Részlet a válaszból: […]a kölcsön időtartama függvényében annak abszolút összegét), a kamatfizetés időpontjá(ai)t. Amennyiben a kölcsönszerződésben - bármilyen formában - kamatfizetésben állapodtak meg, a kamatjövedelem megállapítására, annak adójára vonatkozóan az Szja-tv. 65. §-ában foglaltakat kell figyelembe venni, akár a tulajdonos, akár más magánszemély a kölcsön nyújtója. Az Szja-tv. általános rendelkezéseiből következik, hogy a kamatjövedelem utáni kamatot is akkor kell megfizetni, amikor a kamatjövedelmet a magánszemély megszerzi. (Így tehát a kölcsönt nyújtó magánszemélyt nem terheli kamatadó-fizetési kötelezettség december 31-ével, ha a kölcsöne utáni kamatot nem kapta [nem kaphatta] meg.) Ha a kamatjövedelem kifizetőtől származik (a kft.-nek nyújtott kölcsön esetében a magánszemély részére történő kamatfizetésre a kft. kötelezett), akkor a kifizetőnek kell a megszerzés időpontjára a kamatjövedelem adóját megállapítania, levonnia, megfizetnie és bevallania. A magánszemélynek csak akkor kell közvetlenül kamatadót fizetnie,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3414
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Szövetkezeti tagi kölcsön kamata

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezetünknek, mely jelenleg még az 1992. évi I. törvény szerint működik, jelentős a tagikölcsön-állománya, s jelentős számú tagikölcsön-nyújtója van. Ez a szövetkezeti tagi kölcsönforma az Szja-tv. 65. § (3) bek. előírásainak betartásával 2006. augusztus 31-éig még adómentes. Változást a 2006. évi LXI. törvény hoz, a szeptember 1. után kötött szerződésekre a kamatmentesség megszűnik. Kérdésem, hogy ez után a viszonylag speciális kamatjövedelem után is 20 százalékos adót kell-e majd fizetni, vagy a tagi kölcsön kamata önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont jövedelem része lesz, és ennek megfelelően 18 vagy 36 százalékos kulccsal adózik?
Részlet a válaszból: […]2006. szeptember 1. után kötött tagikölcsön-szerződésekre fizetett kamatjövedelem egyéb jövedelemként az összevont jövedelem része, amely 18 vagy 36 százalékos kulccsal adózik. Az adóelőleg levonására, bevallására
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2894
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszból: […]felszámítani. Erre vonatkozóan a BH 1997. 594 határozat a következőt fogalmazza meg: "A lejárat időpontjától kezdődően a kötelezett az addig felgyülemlett ügyleti kamatok megfizetésével is késedelembe esik, és a jogosult a tőkésített ügyleti kamat késedelmes fizetése miatt is jogszerűen igényelheti a késedelmi kamat megfizetését." Az Szja-tv. 2005-ben hatályos előírása (65. §) szerint a magánszemély kamatból származó bevételének egésze jövedelem, de ez után az adó mértéke 0százalék. A 0 százalékos adókulcs alá tartozás tekintetében az 1996 előtt kötött szerződés alapján kamatnak a) akkor tekinthető a kölcsön kamata, ha mértéke a felszámítás (esedékesség/fizetés) időszakában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5százalékával haladja meg, b) az a) pontban előírt feltétel teljesülése esetén is a bt. által a magánszemélytől felvett kölcsön után kifizetett kamat - a kifizetőnél (a bt.-nél) együttesen - legfeljebb évi 200 ezer forintot meg nem haladó összegben számít kamatjövedelemnek. Ez azt jelenti, hogy ha 2005 előtt nem számították fel a kamatot, akkor a megfizetéskor érvényes jegybanki alapkamat 105 százalékát a kamat nem haladhatja meg. Ha korábban is történt kamatfelszámítás (csak teljesítés nem), akkor évente kell nézni, hogy az adott évi kamatra teljesül-e a feltétel, és a kifizetett összegnek az a része 0 kulcsos, amelyre a feltétel teljesül. Emellett 2005. évi kifizetés esetén sem tekinthető 200 ezer forintnál nagyobb összegű kamat 0 kulccsal adóztathatónak. Ha más magánszemélynek is fizet a bt. kamatot, akkor a 200 ezer forintból meg kell határozni, hogy egy-egy személynél milyen összeg lesz 0 százalék alá sorolva. A feltételnek meg nem felelő kamat (az a rész, amely meghaladja a 200 ezer forintot, több kamatra jogosult esetében az arányos rész, illetve az a rész, amely valamely felszámítási évben meghaladja a jegybanki alapkamat 105 százalékát) egyéb (összevonandó) jövedelem. Ha a meg nem fizetett kamatra késedelmikamat-fizetés is történik, az után - az Szja-tv. 6. §-ának (2) bekezdése alapján - úgy kell adózni, ahogyan az alapjául szolgáló kamat után. Az Eho-tv. 3. §-a alapján százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az adóévben juttatott (megszerzett), az Szja-tv.-ben meghatározott: -összevont adóalapba tartozó, az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összegre; -a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke után, (kivéve a reprezentációnak és üzleti ajándéknak minősülő juttatást); -a kamatkedvezményből származó jövedelem után; -az egyösszegű járadékmegváltások után; -a kis összegű kifizetések után, ha azt nem kell tb-járulékalapnak tekinteni, mert nem biztosítási jogviszony alapján fizették. A kölcsön utáni kamatot nem biztosítási jogviszonyra tekintettel fizetik, így - ha egyéb jövedelemként adóköteles - akkor annak összege után a kifizetőt 11 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. Abban az esetben, ha a kamat adómentes, egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége nincs a kifizetőnek. A bt.-nek a kölcsön utáni kamatot az esedékességkor - mint a válasz elején írtuk - el kellett számolnia az eredménye terhére. Így a 2005. évi kifizetésből csak a 2005-ben esedékes rész érinti az adózás előtti eredményt és a társaságiadó-alapot. A bt.-nek e kamatra (illetve a kölcsönre tekintettel) társaságiadóalap-növelési kötelezettsége az ún. alultőkésítési szabály alapján merülhet, merülhetett fel. Ezt (azokban az években, amelyeknek az adókötelezettsége még nem évült el) a Tao-tv. a következők szerint szabályozta: a) 2001-2003. években a Tao-tv. 29. §-ának (10) bekezdése szerint a kötelezettség keletkezésekor - az 1997. január 1-je előtt keletkezett (így a kérdésben szereplő) kötelezettségre a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 4. §-a (3) bekezdésének t) pontja szerint - érvényes szabályokat kellett alkalmazni, utoljára azon adóévi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. február 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2506
Kapcsolódó tárgyszavak: ,