Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

12 találat a megadott támogatás elszámolása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Pályázaton nyert támogatás elszámolása

Kérdés: Nonprofit kft. tevékenysége projektek menedzselése. Önkormányzatokkal közösen nyert pályázat keretében a kft. projektmenedzsmentre nyert támogatást, az önkormányzat pedig beruházási jellegű támogatást nyert. A pályázatok elszámolása benyújtásra került, viszont a mérlegkészítés időpontjáig a támogatás nincs jóváhagyva. A pályázatokban elnyert összeg előlegként szerepel, azonban a költségek ténylegesen felmerültek. Időbeli elhatárolással hogyan tudjuk rendezni azt, hogy az összemérés elve ne sérüljön, és a kft.-nek ebből eredően 2019. évben ne legyen nagyságrendű vesztesége, 2020-ban pedig ugyanilyen összegű nyeresége?
Részlet a válaszból: […]azonban ezen költségeket a kft.-nek az önkormányzat részére át kell adni. Az átadás történhet úgy, hogy a nonprofit kft. számláz az áfa felszámításával, illetve térítés nélkül átadja menedzsmentszolgáltatásának a közvetlen költségeit. (Ha a menedzsmentszolgáltatás közvetlen költségeit fedezi a pályázaton nyert támogatás, akkor a térítés nélküli átadás járható út, és előnyös mind a kft., mind az önkormányzat számára. Ha nem fedezi, akkor a különbözetet az önkormányzatnak meg kell térítenie áfás számla ellenében, mert egyébként az a kft. vesztesége lenne.)A menedzsmentszolgáltatás költségeit, ellenértékét az önkormányzat részére a beruházás üzembe helyezése előtt kell átadni. Ha a kapcsolódó beruházás üzembe helyezése 2019. december 31-ig nem történt meg, akkor a felmerült költségeket a kft.-nek 2019-ben nem kell átadnia, feltételezve, hogy az üzembe helyezés is a menedzsmentszolgáltatás körébe tartozik. Az átadásig a nonprofit kft.-nek a menedzsmentszolgáltatás közvetlen költségeit befejezetlen termelésként kell kimutatnia, és így nem lesz 2019-ben - annak megfelelő összegű - vesztesége.Ha a menedzselt - kérdés szerinti - beruházás 2019-ben üzembe helyezésre került, akkor a menedzsmentszolgáltatás közvetlen költségeit az önkormányzat felé a kft.-nek - a fentiek figyelembevételével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8262
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Civil szervezetnél támogatásból beszerzett eszközök

Kérdés: Civil szervezeteknél a támogatásból beszerzett, százezer forint feletti tárgyi eszközök esetén az értékcsökkenési leírás összegére elhatárolható-e a támogatásból a tárgyi eszköz bekerülési értéke, a következő évi értékcsökkenések ellentételezésére, ha nem fejlesztési célra kapta a támogatást a civil szervezet, hanem működési költségekre, de elszámolhat tárgyieszköz-vásárlást is a szerződés szerint? Ha igen, a teljes bekerülési érték elhatárolható? Arányosítás csak vegyes forrásból származó eszköznél szükséges? Szükséges-e hogy a szerződésben szerepeljen erre külön kitétel? Jogszabályoknak megfelelő-e az a könyvelési eljárás, mely szerint a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírására elhatárolásra került a működésre kapott támogatásból az eszköz bekerülési értéke, és minden évben annyi kerül feloldásra, amennyi a támogatásból beszerzett eszköz adott évi amortizációs költsége?
Részlet a válaszból: […]könyvelhető a halasztott bevételként elhatárolandó egyéb bevétel, illetve a tárgyévben felmerülő, nem részletezett működési költségeket fedező (és így el nem határolható) egyéb bevétel.Ha a támogatási szerződés abszolút összegben nem bontja meg a folyósításra kerülő támogatás összegét felhalmozásra, illetve a működési költségek, ráfordítások fedezetére, akkor - a főszabályból, a bizonylati elvből következően - nincs más megoldás, mint az, hogy a ténylegesen folyósított összeget egyéb bevételként kell elszámolni és nem lehet elhatárolni.Ha a támogatási szerződés a támogatás összegét nem bontja meg, de legalább évenkénti elszámolási kötelezettséget ír elő, akkor ennek felhasználásával van arra lehetőség, hogy a számviteli politikában sajátos elszámolási szabályt alakítsanak ki a számviteli alapelvek érvényesülése érdekében.Ha a támogatási szerződésben az szerepel, hogy a működési költségek fedezetére kapják a támogatást, de az tárgyi eszköz vásárlására is felhasználható, vagy az, hogy a tevékenységével összefüggő működési kiadásokra, eszközökre, tárgyakra, ruházatra használhatja fel, akkor a számviteli politikában meghatározott módon a felhalmozásra (a tárgyieszköz-beszerzésre) felhasználásra kerülő összeget a civil szervezet felelős vezetője engedélyezi, és erről az engedélyezéssel egyidejűleg a támogatót is tájékoztatják, majd a támogatás felhasználásáról szóló elszámolásban tételesen rögzítik ezt. Természetesen feltételezzük, hogy a támogatási szerződés szerinti elszámolásban foglaltakat a támogató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7353

3. találat: Támogatás mérlegkészítés időpontja után

Kérdés: Belföldi növénytermesztési tevékenységet folytató társaság 2016. évre egységes területalapú támogatás kifizetés iránti kérelmet nyújtott be az MVH-hoz. A társaságnál a mérlegkészítés időpontja 2017. április 30. Elszámolható-e a 2016. évre egyéb bevételként a támogatás mértéke, ha az MVH a támogatás értékét 2017. évben a mérlegkészítés időpontja után utalja a társaság bankszámlájára?
Részlet a válaszból: […]kapcsolódott, és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Nem volt feltétel a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés akkor, ha jogszabály eltérően rendelkezett. (A kérdés szerinti esetben nincs ilyen jogszabályi rendelkezés!)A kiegészítő módosítás lényege, hogy a költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatás, juttatás egyéb bevételként elszámolható, ha a támogatási szerződés (az MHV-val történt megállapodás) alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással (a benyújtott kifizetés iránti kérelem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7167

4. találat: Közjóléti létesítmények megvalósításához támogatás

Kérdés: Társaságunk az MVH-hoz az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdei közjóléti létesítmények megvalósításához támogatási kérelmet nyújtott be. A támogatási kérelemnek helyt adó határozatban az indokolásban a 66/2013. (VII. 29.) VM rendelet rendelkezéseire utalnak. Ebben a rendeletben a számviteli elszámolás módja nem szerepel. Mivel normatív támogatásról van szó, támogatási szerződéssel nem rendelkezünk. A tőketartalék javára kell elszámolnunk, vagy fejlesztési tartalékként, tehát halasztott bevételként?
Részlet a válaszból: […]jogszabályi rendelkezések a következők:- a szakképzési alapból kapott fejlesztési (beruházási) támogatásokat szabályozó 2011. évi CLV. törvény 22. §-ának (1) bekezdése;- az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program keretében kapott támogatásokat szabályozó 172/2004. (XII. 23.) FVM rendelet 5/A. §-a;- az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló beruházásokhoz kapott fejlesztési támogatásokat szabályozó 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése.A felsorolásban a 66/2013.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6826
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Adózás előtti eredménycsökkentés adomány címen

Kérdés: A Tao-tv. 3. számú melléklet B) fejezet 17. pontja szerint elismert költség a közhasznú szervezetnek adott adomány, az ott meghatározott igazolás megléte esetén. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja alapján a közhasznú szervezetnek adományozási szerződés keretében adott adomány 20%-a az adományozónál adóalap-csökkentő tételként érvényesíthető. Nem egyértelmű számomra, hogy a két előírás szinte ugyanolyan kritériumok felsorolása mellett más fogalmat használ (igazolás/adományozási szerződés), emiatt van-e tartalmi eltérése a két nyomtatványnak, vagy ez csak formai és elnevezési szempontból különböző. Illetve lehetséges-e csak igazolás alapján elismert költség mellett a 20%-os adóalap-csökkentés is?
Részlet a válaszból: […]7. § (7) bekezdése és az 1. számú melléklet 17. pontja azonosan rendelkezik. Ugyanakkor a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja szerinti kedvezmény érvényesítésének két feltétele van. A másik feltétel, hogy a támogatást adományozási szerződés alapján nyújtsa az adózó. Nem elegendő tehát a támogatás 20%-ának megfelelő adózás előtti eredménycsökkentéshez, ha a támogató igazolással rendelkezik. Tekintettel arra, hogy az igazolás tartalma a két rendelkezésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6428
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Eszközbeszerzés anyagköltségkénti elszámolással!?

Kérdés: Egyre többször lehet találkozni olyan, vissza nem térítendő állami támogatásokkal (GOP, KEOP stb.), amelyek esetében a támogatási szerződésben előírják, hogy az egyes eszközbeszerzéseket anyagköltségként kell elszámolni. Ha nem lenne ez az előírás, ezeket az eszközöket az Szt. alapján tárgyi eszközként vennénk nyilvántartásba, és utánuk értékcsökkenést számolnánk el. Ha betartjuk a törvényt, akkor a támogatást vissza kell fizetni, mert nem teljesítettük a támogatási szerződésben vállaltakat. Mi a helyes könyvelési és adózási mód a fenti esetben? (Nem megoldás a támogatási szerződés módosítása, mert ilyen esetben az állam diktál!)
Részlet a válaszból: […]lehet anyagköltségként elszámolni, legfeljebb az egy éven belül elhasználódókat (ami viszont nem minősül tárgyi eszköznek). Az anyagköltségkénti elszámolás használatbavételkori elszámolást igényel. Ez esetben viszont nem dokumentált az a - támogatási szerződésekben jellemzően előírt - követelmény, hogy a támogatott eszköz meghatározott időtartamig (általában 5 évig) nem idegeníthető el, a tevékenységet kell szolgálnia.Az Szt. 24. és 26. §-ának előírásából egyértelműen következik, hogy mi minősül beruházásnak, mi tekintendő tárgyi eszköznek. A statisztikai előírások sem fogalmaznak másként. Ha az állami támogatással beszerzett, előállított eszközöket a számviteli, statisztikai elő­írásoktól eltérően kezelik, mutatják ki, akkor törvénysértést követnek el, valótlan adatokat fog mutatni a mérleg, az eredménykimutatás. A támogatónak nincs joga a támogatási szerződésben a törvényt felülírni. Egyébként semmi sem indokolja, hogy a beruházásra adott vissza nem térítendő támogatás elszámoltatásánál dologi költségként vegyék számításba a tárgyi eszközök beszerzésére fordított összeget. Legfeljebb az, hogy nem beruházási támogatás az annak nevezett támogatás! (Az is előfordulhat, hogy a támogató rossz nyomtatványt használt!)Nem utaltunk még az adózási következményekre. A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelvből és az Szt. már hivatkozott előírásaiból következik, hogy a tárgyi eszköz akkor is tárgyi eszköz, ha azt nem mutatják ki a tárgyi eszközök között, mert egy összegben anyagköltségként számolták el. Nyilvánvaló, hogy az így elszámolt összeg a társasági adó alapjának megállapítása során növeli az adózás elő­tti eredményt,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6370
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Támogatás tőketartalékba, jogszabályi előírással

Kérdés: Az MVH-tól 2013. évben kaptunk eszközfejlesztési támogatást a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése alapján. Ennek értelmében az igénybe vett beruházási támogatás összegét a tőketartalékba kellett helyezni. Mi a teendő ezután?
Részlet a válaszból: […]vett beruházási támogatás összegét a tőketartalékba (lekötött tartalékba) kell helyezni.Első teendő a támogatás tőketartalékba helyezett összegének átvezetése a lekötött tartalékba. A támogatási szerződésben, megállapodásban az eszközfejlesztési támogatástól a támogató által elvárt feltételek teljesülését kívánják meg. Amíg ezen feltételek teljesítését a támogató nem ismeri el, addig a lekötött tartalékban kell, hogy maradjon a támogatás. Általános szerződési feltétel - általában - az, hogy a megállapodásban, szerződésben rögzített feltételek nemteljesítése esetén a kapott támogatást részben vagy egészen vissza kell fizetni. Ennek biztosítéka a lekötött tartalékba helyezés.Ha a támogatás feltételeinek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6295
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Támogatás tőketartalékba, jogszabályi előírás nélkül

Kérdés: Az MVH-tól támogatást nyertünk eszközfejlesztésre. Az utófinanszírozási összeget a tőketartalékba kellett könyvelni, nem bevételre. Az eszköz után az értékcsökkenési leírást a 2013. év végén elszámoltuk. A tőketartalékból hogyan kell kivezetni az értékcsökkenési leírást? Hogyan vezethető ki a támogatás, mivel az összeg soha nem lehet bevétel?
Részlet a válaszból: […]nevesítette a hatályos jogszabály számát, paragrafusát (a jogszabályi helyet), akkor az így kapott támogatást jogszerűen nem lehet a tőketartalékba helyezni, azt csak rendkívüli bevételként lehet elszámolni, majd halasztott bevételként időbelileg el kell határolni.A támogatás tőketartalékba helyezése valójában tőke­juttatás. Ezért a támogatónak a támogatási szerződésben rögzítenie kell azt is, hogy azt a tőkejuttatást a támogatott meddig (általában az eszköz várható élettartama végéig) nem használhatja fel. Ezen időtartamra a támogatás összegét a lekötött tartalékba át kell vezetni (T 412 - K 414). Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján a tőketartalékból kell lekötni, és a lekötött tartalékba átvezetni a 36. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a tőketartalékba helyezett összeg azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nemteljesítése esetén részben vagy egészen vissza kell fizetni.Ha a kérdés szerinti támogatás jogszerűen került a tőketartalékba, akkor azt a támogatási szerződésben rögzített feltételek teljesítéséig a lekötött tartalékba át kell vezetni. A támogatónak kell rendelkeznie arról, hogy a támogatott a támogatást "mikortól tekintheti sajátjának",[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6294

9. találat: Családi gazdálkodó beruházási támogatása

Kérdés: 2013-ban a családi gazdálkodó egy beruházásba kezdett, amely előreláthatólag 2014-ben fog befejeződni, de legkésőbb 2015-ben kell az új épületeket átadnia. A beruházás 100 M Ft értékű, amelyhez az MVH-tól kap 40 M Ft vissza nem térítendő támogatást. Az MVH 12 M Ft támogatási elő­leget folyósított a családi gazdálkodó bankszámlájára áprilisban. Ezt követően volt egy elszámolás júniusban, ahol az eddigi vásárlásokról kiállított számlákat bemutattuk az MVH-nak. Támogatásként az MVH októberben folyósított 10 M Ft-ot, és ehhez kapcsolódóan kiküldte a határozatot is a támogatás összegéről. Az első épület elkészült, az építési engedélyre 26 M Ft-ot tudunk aktiválni. Helyes-e, ha a 26 M Ft-os üzembe helyezett beruházást egy összegben költségként elszámoljuk, illetve ezzel szemben a 10 M Ft-os támogatást bevételként feltüntetjük? A támogatási előleget hogyan kell figyelembe venni? Fel kell-e tüntetni 2013-ban bevételként? Amennyiben nem kell feltüntetni, hogyan kell kezelni? Az szja-bevallásban hová kell feltüntetni? A 12 M Ft támogatási előleg elszámolásáról csak 2014-ben fognak kifizetési kérelmet benyújtani, és utána készül arról határozat. A támogatási elő­legből olyan számlák lettek kifizetve, amelyek a beruházás számlán vannak könyvelve, és majd csak 2014-ben lesznek üzembe helyezve. Az MVH határozata csak a támogatási előleg folyósításáról szól. Ha a 12 M Ft-ot nem kell bevételként feltüntetni 2013-ban, akkor a könyvelésben hogyan kell helyesen szerepeltetni?
Részlet a válaszból: […]felmerülési évét követő adóévben történik. Ilyenkor a cél szerinti felhasználást igazoló számla ellenében, vagy a felhasználás teljesülésének igazolása alapján, nem kell bevételként beszámítani a támogatást akkor, ha a kiadást korábban költségként nem érvényesítette az őstermelő (értékcsökkenési leírással sem) [Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének v) pontja, 4. § (5) bekezdése].Gyakori eset, hogy a támogatás csak részben fedezi a célja szerinti kiadást, pl. egy munkagép megvásárlásakor annak csak a felére nyújt fedezetet. A törvény meghatározza, hogy ilyen esetben a kiadásnak azt a részét kell a támogatással szemben közvetlenül elszámolni, amelyre a támogatás fedezetet nyújt, a többire a költségelszámolás (értékcsökkenés) általános szabályai vonatkoznak az Szja-tv. 4. §-ának (5) bekezdése alapján. Például ha az őstermelő az 5 millió forint beszerzési értéken vásárolt gépéhez 2 millió 200 ezer forint támogatást kap, akkor ez az összeg nem számít bevételnek, de már csak 2 millió 800 ezer forintot számolhat el értékcsökkenési leírással költségként, oly módon, hogy a leírás alapja természetesen 5 millió forint.A családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag esetében a támogatások elszámolására vonatkozó szabályok is azonosak a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályokkal.Az előzőekben leírtak alapján a konkrét esetben az alábbiak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6207

10. találat: Pályázathoz kapcsolódó bérköltség elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni saját dolgozóink bérköltségét, ha pályázati forrásból megvalósuló ingatlan­beruházáshoz kapcsolódik? Ezek a dolgozók a munkaidejük egy részét a beruházási projekt megvalósítására fordítják, és a felmerült bért támogatásból finanszírozzák. A támogatási szerződésben nevesítik, hogy az így felmerült bérköltség az ingatlan bekerülési értékének része. Év közben bérköltségként könyveltük, de át kell vezetni a beruházási számlára. Csökkenteni kell a bérköltséget, vagy értelmezhető saját rezsis beruházásként? Költségeinket elsődlegesen a 6/7., másodlagosan az 5. számlaosztályban számoljuk el.
Részlet a válaszból: […](és természetesen a járulékai is) beruházási ráfordítás? A kérdésben felvetett lehetőséggel, azaz a saját vállalkozásban végzett beruházás elszámolási szabályai szerint.Elsődleges költséghely-költségviselői elszámolás mellett:- a bérköltség elszámolása: T 723 - K 471; illetve T 541 - K 596;- a szociális hozzájárulási adó: T 723 - K 463-8; illetve T 561 - K 596;- az üzleti év végén, illetve a beruházás befejezésekor: T 161 - K 792, illetve T 597 - K 582.A bértámogatásként kapott összeget rendkívüli bevételként kell elszámolni a folyósításkor:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6200
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 12 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést