Egyéni vállalkozó öröksége

Kérdés: Egyéni vállalkozó halála után özvegye tovább folytatja tevékenységét. A használt ingatlan felét (ipartelep) viszont gyermekei öröklik. Elszámolhat-e továbbra is a teljes érték után értékcsökkenést a vállalkozás? Ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakul, akkor mekkora hányad vihető be a kft.-be? Felújítás esetén felerészben saját, felerészben idegen ingatlanon végzett beruházásként kell-e aktiválni? A beruházáshoz kapcsolódó kisvállalkozói kedvezményt vissza kell-e fizetni? Mi a helyzet az egyéni vállalkozás többi vagyonával?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. hatályos szabályai szerint az egyéni vállalkozó halálát követően a vállalkozói tevékenységnek az özvegye vagy az örököse által történő folytatása esetén az özvegy, az örökös minősül egyéni vállalkozónak, azzal, hogy a vállalkozói tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Készlet vagy tárgyi eszköz a mintadarab?

Kérdés: A kft. nyílászárókra felszerelhető, automatikusan működő, távvezérelt redőnyök mozgatására alkalmas motorokat, s az ehhez szükséges tartozékokat forgalmaz. A külföldi partner a termék megismertetése érdekében rendszeresen küld az aktuális motorokból árumintákat, valamint alkatrészeket, bemutatótáblákat. Az árumintákat térítés nélkül átvett eszközként mutatjuk ki a 2. számlaosztályban. Az elhasználódott, a használat során elkopott árumintákat selejtezzük, a ráfordításként elszámolt összeget a halasztott bevétel megszüntetésével ellentételezzük. A bemutatódarabok egy része egy évnél hosszabb ideig is szolgálhatja a vállalkozási tevékenységet, bekerülési értékük viszont nem haladja meg az 50 ezer forintot. (A tárgyi eszközkénti nyilvántartás viszonylag nehéz!) Helyes-e, hogy a kft. ezen eszközöket a forgóeszközök között mutatja ki? A szállítási költség növeli-e ezen termékek értékét, ha a kft. az átadó által meghatározott vámértéken tartja nyilván azokat?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, hogy a válasz viszonylag rövid, és a kívülálló számára is hasznosítható legyen.Az áruminták besorolásánál, azok minősítésénél az Szt. 23. §-ának (4) bekezdésében leírtakból kell kiindulni, figyelemmel az Szt. 28. §-a (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Tetőszerkezet cseréje

Kérdés: A kft. a raktárépületét magasította, és ennek során a tetőszerkezetet is kicserélte. Az új tetőszerkezet kevesebbe került, mint a régi volt, tehát összesenjében nem növekedett az épület értéke. A munkák költségei hogyan számolhatók el? Kell-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A raktárépület belterületének növelése a falak magasításával a meglévő tárgyi eszköz bővítését jelenti, így annak költségeit az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja alapján beruházásként kell elszámolni, és az így elszámolt beruházási költséggel az Szt. 48....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Leltárkészítési kötelezettség

Kérdés: Mit jelent az eszközök és források leltára a zárás folyamatában? Hogyan kell azt mindenre kiterjedően végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] A válasz keretében – terjedelmi okok miatt – mindenre kiterjedően nem tudunk választ adni, csak a legfontosabb teendőkre utalhatunk. (Az 1446. kérdésre adott válaszunk is ilyennek tekinthető!)Az Szt. 69. §-ának (1) bekezdése alapján a könyvek üzleti évi zárásához, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Számlázás a pénzügyi lízingnél

Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy törvényellenesen jár el a lízingbeadó, a kérdező – ebből következően – helytelenül.Az Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja tartalmazza a pénzügyi lízing fogalmát, az Szt. 72. §-ának (3) bekezdése pedig megadja az elszámolás módját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Fejlesztési tartalék földterület-vásárlásra

Kérdés: A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján képzett fejlesztési tartalék felhasználható-e földterület, telek vásárlására? A kérdés azért merül fel, mert a fejlesztési tartalékkal a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása helyett csökkenthető az adóalap. A földterület, a telek után azonban értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető, így gyakorlatilag "megnyerhető" a földterület, a telek bruttó értékének társasági adója.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése rendelkezik arról, hogy a fejlesztési tartalékot meddig, milyen célra kell felhasználni. E szerint a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben beruházásra kell fordítani. A beruházások közül az Szt. 3. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Támogatás tárgyi eszközök formájában

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető közhasznú társaság (vállalkozási tevékenységet folytat) pályázati úton 333 ezer forintot nyert. Az összeget nem kapta meg, hanem azonos értékben számítógéphez jutott. Hogyan vehető fel, milyen értéken a számítógép a tárgyi eszközök közé? Van-e sajátos elszámolása az értékcsökkenésnek?
Részlet a válaszából: […] A közhasznú társaság elszámolásait jellemzően az Szt. előírásai szerint köteles elkészíteni. Ebből következően, a pályázat útján elnyert pénzből megvalósult számítógép-beszerzést (a pénz rendelkezésre bocsátásának hiányában) úgy kell elszámolni, mintha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Hitelezői igény kielégítése árverési vétellel

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.
Részlet a válaszából: […] A kérdést hosszabban idéztük, mert az jól érzékelteti, hogy a számviteli elszámolás mikéntje és az adott ügylet jogi értelmezése érdemileg eltérhet egymástól, bár a végeredmény mindkét esetben az adósnál gyakorlatilag azonos, de érdemileg eltérő a hitelezőnél.Az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Maradványérték figyelembevétele az értékcsökkenésnél

Kérdés: Ha társaságunk a számviteli szabályoknak megfelelően az értékcsökkenést a maradványértékkel csökkentett beszerzési érték után számolja el, és így az amortizációs kulcsok eltérnek a Tao-tv.-ben megadottaktól, akkor a társaságiadó-alapot csökkentő tételnél is a maradványértékkel csökkentett beszerzési ár után kell a Tao-tv.-ben meghatározott kulcsokkal számolni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-a (1) bekezdésének rendelkezése alapján a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értéket kell azokra az évekre felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Egyházi jogi személyek beszámolókészítési kötelezettsége

Kérdés: A 218/2000. Korm. rendelet 14. §-ához kapcsolódóan: a vállalkozási tevékenységet nem végző egyházi jogi személyre csak az Szt. XI. fejezete vonatkozik? Megteheti-e az ilyen egyházi jogi személy, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet határoz meg, továbbá saját számviteli alapelveket, értelmező rendelkezéseket, fogalmakat, értékelési előírásokat, szabályokat alkalmazzon? Esetleg anyagnak minősítsen tárgyi eszközöket is?
Részlet a válaszából: […] Az egyházi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 218/2000. Korm. rendelet az Szt. vállalkozókra vonatkozó előírásaitól eltérő, sajátos szabályokat határoz meg. A Korm. rendelet 14. §-a a sajátos szabályokat tovább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.
1
121
122
123
146