Kapott borravaló kétféle módon való kezelése

Kérdés: Egy vendéglátóegységet működtető, a Tao-tv. hatálya alá tartozó kft. belső szabályzata alapján a készpénzben fizetett borravaló esetén a felszolgálónak adja a borravalót. Közös gyűjtés és újraelosztás nélkül. A bankkártyás borravalók nem lesznek kifizetve a belső szabályzatban rögzítettek szerint a felszolgálóknak, a kft. megtarthatja ezeket az összegeket. A napi POS-terminál zárásán elkülönítve jelennek meg a bankkártyával adott borravalók, amit a kft. bevételnek nem minősülő egyéb bevételként könyvel a 96. számlacsoportban. Jól gondoljuk-e, hogy ez esetben azon túl, hogy a kft. leadózza a 9%-os társasági adót az egyéb bevétel után, más adókötelezettség nem merül fel?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy törvényellenes a bankkártyás borravalók belső szabályozása.A fogyasztótól kapott borravaló, akár készpénzes, akár bankkártyás, a vendéglátóüzlet munkavállalóját illeti meg. Ha a bankkártyás borravalót a vendéglátóüzlet nem juttatja el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Kötelezettségátvállalás végelszámolásnál

Kérdés: Végelszámolás alatt álló cég a végelszámolást lezáró beszámolójában kötelezettségként szerepel egy kapcsolt féllel, de nem a kizárólagos taggal szemben fennálló kölcsönkötelezettség és szintén egyéb kapcsolt féllel szembeni szállítói kötelezettség. Ezen kötelezettségeket a vagyonfelosztási javaslatban az anyacég venné át úgy, hogy az általa a vagyonfelosztási javaslat alapján megkapott eszközök ezekre a kötelezettségekre is fedezetet nyújtanak (részesedés, vevői követelés és pénzeszköz kerül hozzá). A Ctv. 111. § (3) bekezdésének előírása alapján jogilag nincs akadálya annak, hogy a zárómérleg, illetve az ez alapján készített vagyonfelosztási javaslatban kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról döntsenek, és a végelszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet sem tartalmaz a zárómérlegben szereplő kötelezettségek rendezésére vonatkozó speciális szabályt, azonkívül, hogy ezeket (is) piaci értéken kell értékelni. A vagyon kiadásakor az anyacégnek átadott fenti kötelezettségek – eredményt nem érintő – összevezetése az átadott eszközzel, megfelelő kezelési mód-e, figyelemmel arra, hogy a kötelezettség átadása a szükséges fedezet mellett történik, így nincs szükség a kötelezettség jogosult általi elengedésére vagy az anyacég általi átvállalására, amely egyéb bevételben számolandó el?
Részlet a válaszából: […] A hosszúra nyúlt megkeresésben a levél írója vélt igazának megalapozatlan indokolásával foglalkozik, és teljesen megfeledkezik a szerződés szerinti kötelezettség érintettjéről, az egyéb kapcsolt félről. Arról nem ír, hogy mi lesz a kapcsolt félnél a végelszámolás alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Sorbatartozás rendezése egyszerűbben

Kérdés: Az „A” kft. tartozik „B” kft.-nek kölcsönnel, a „B” kft. pedig tartozik „C” kft.-nek osztalékkal (a „C” kft. az anyavállalat, mind kapcsolt cégek). A cél az lenne, hogy az „A” kft.-ből közvetlenül „C” kft.-be lehessen utalni. Azt szeretnénk, hogy ne kelljen kétszer utalnunk a pénzt, hanem csak egyszer az elsőtől az utolsóig, vagy leginkább pénzmozgás nélkül megoldani, hogy ne kelljen utalni senkinek semmit. A Ptk. szerint milyen lehetőségeink vannak erre és milyen adóvonzatai lehetnek? Hogyan könyveljünk az egyes cégekben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint: „A” kft. a kölcsön miatt kötelezettséget mutat ki a könyveiben „B” kft.-vel szemben, „B” kft. követelést mutat ki az „A” kft.-vel szemben, és kötelezettséget az osztalék miatt a „C” kft.-vel szemben, a „C” kft.-nél követelés a könyvekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Felszámoló nem adott behajthatatlansági nyilatkozatot

Kérdés: A társaság 2025. 02. hóban kiállított egy számlát programhasználatról egy régebbi vevőjének (aki eddig fizetett), majd a vevő 2025. 05. hóban felszámolás alá került. A követelés friss, így értékvesztés nem került eddig elszámolásra. A társaság behajthatatlansági nyilatkozatot kér a felszámolótól, mivel a követelés kis összeg, és ezért nem éri meg a min. 20 E Ft nyilvántartásba vételi díjat megfizetni. A számviteli törvény szerinti behajthatatlan követelés miként számolható el a társasági adó, illetve a kiva rendszerében?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a kérdés szerinti követelést tévesen minősíti a számviteli törvény szerint behajthatatlannak. A számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja [az a) alponttól az e) alpontig] sorolja fel azokat az eseteket, amelyek bármelyike fennállása esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.

Vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak kivezetése

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelésnél a vagyonkezelésbe kiadott eszközök szerződés szerinti értékét ki kell mutatni az egyéb bevételek között, a könyv szerinti értékét pedig az egyéb ráfordítások között, de mi a helyzet a társasági adóban az ún. elvárt (minimum) nyereségadóval? Az egyéb bevételek között kimutatott vagyon értékét bele kell számítani?
Részlet a válaszából: […] A vagyonrendelőnél a számviteli törvény 27. §-a (9) bekezdésének előírása alapján a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak kivezetésével egyidejűleg vagyonkezelővel szembeni tartós követelés keletkezik. A számviteli törvény 77. § (3) bekezdés i) pontjának az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Apportált kamat helytelen elhatárolása

Kérdés: Az „A” cég 100%-os tulajdonosa „B” cég. Az „A” cégnek nincs bevétele, a „B” cégtől kapott tagi kölcsönből finanszírozza a befektetéseit. 2023-ban az „A” cégbe apportálásra került a tagi kölcsön egy része és annak követeléssé vált kamata. A hiba ott keletkezett, hogy az év végi zárásnál a teljes éves kamat került elhatárolásra és könyvelésre (T 87 – K 48). A beszámoló beküldését követően vált nyilvánvalóvá a hiba, miszerint a korábban apportált 2023. évet érintő kamat is elhatárolásra került. A kamat mértékét tekintve jelentős összegű hibának minősül, ezért 3 oszlopos beszámolót kell készíteni. Ennek a tételnek a javítása miként kerüljön könyvelésre? Az alábbi lehetőségek merültek fel. A tévesen könyvelt kamat összegét fordítva könyvelem: K 87 – T 48, vagy negatív tételként, esetleg K 97 – T 48, vagy mérlegoldalon átvezetem az időbeli elhatárolásból az eredménytartalékba, mellyel együtt önellenőrizzük a 2023. évi társaságiadó-bevallást? Esetleg egyik sem helyes, és más megoldást kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A fizetendő kamat megállapítása az „A” cégnél nem volt helyes, mert annak összegének megállapítása során a korábban apportált kamatot is figyelembe vették. Így nagyobb összeggel csökkentették a 2023. évi adózás előtti eredményt (T 87 – K 48). A hiba jelentős összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Behajthatatlan követelés

Kérdés: Társaságunk több éve végrehajtónak adta át egy magánszeméllyel szemben fennálló követelésének behajtását. A napokban írásban közölte a végrehajtó, hogy a Vht. 52. § d) pontja szerint a végrehajtás szünetel, mert az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt. Valóban nem foglalt le semmit. A hatályos törvényi előírások alapján ezen dokumentum olyan behajthatatlan követelésnek minősül, amelyhez nem tartozik társaságiadóalap-növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. §-ának 4/a. pontja szerint behajthatatlan követelés az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, … kivéve, ha a követelés elévült, vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.Az Szt. 3. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Hiba és hibahatás számszerűsítése

Kérdés: Számviteli hiba és hibahatás számszerűsítése kapcsán szeretnénk véleményüket kérni, hogy az alábbi, egymással szoros összefüggésben levő események saját tőkét érintő hibaösszegének meghatározása során két külön hibaként kezelendőek [1a) és 2a) opció], vagy összevonhatók-e [1b) és 2b) opció]?
1) Előző évet érintő nem könyvelt marketingköltség-számla (1 millió Ft) és annak továbbszámlázásának (1,2 millió Ft) elmaradása.
1a)
1. nem könyvelt költség: 1 M Ft – 90 E Ft tao = 910 E Ft (saját tőkét csökkentő)
2. nem könyvelt bevétel: 1,2 M Ft – 24 E Ft (hipa 2%) – 106 E Ft (tao) = 1070 E Ft (saját tőkét növelő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 1.+2. = 1980 E Ft
1b) nem könyvelt költség és kapcsolódó bevétel: (1,2 M Ft – 1 M Ft) – 24 E Ft (hipa 2%) – 16 E Ft tao = 160 E Ft (saját tőkét növelő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 160 E Ft
2) Előző évet érintően tévesen a költségek között kimutatott tárgyi eszköz (500 E Ft) és az ahhoz kapcsolódó hiányzó értékcsökkenés (25 E Ft)
2a)
1. tévesen könyvelt költség: 500 E Ft – 45 E Ft tao = 455 E Ft (saját tőkét növelő)
2. nem könyvelt értékcsökkenés: 25 E – 2 E Ft (tao) = 23 E Ft (saját tőkét csökkentő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 1.+2. = 458 E Ft
2b) tévesen könyvelt költség és nem könyvelt értékcsökkenés: (500 E Ft – 25 E Ft) – 43 E Ft tao = 432 E Ft (saját tőkét növelő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 432 E Ft
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a törvényi előírást pontosan kell elolvasni, a vessző szerepét is figyelembe kell venni.A jelentős összegű hiba értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. A rendelkezés második mondatában a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.

Kiválás után a felértékelt eszközök nyilvántartása

Kérdés: A zrt.-ből a kedvezményes átalakulás feltételeinek megfelelve kiválik egy kft. A kft.-be csak ingatlanok és pénzeszközök kerülnek, élnek az átértékelés lehetőségével. Az ingatlanok könyv szerinti értékének és a vagyonértékelés szerinti értékének különbözete a tőketartalékba kerül. A kft. mint jogutód vagyonleltárában az ingatlanokat a vagyonértékelés szerinti egyedi értéken kell-e szerepeltetni (könyv szerinti nettó + átértékelési különbözet), vagy a nyilvántartás szerinti nettó értéken eszközönként és külön soron az ingatlanok összevont átértékelési különbözetét? Kérdés az is, ha a vagyonmérleg-tervezet alapján a jogelőd eredménytartalékot ad át a jogutód kft.-nek, az a jogutód „nyitó” vagyonmérlegében kimutatható-e tőketartalékként?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre adandó válasz előtt, amire nem kérdezett rá: a Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint: kiválás esetén a jogutódnál az első adóévében az adózás előtti eredményt módosítja (jelen esetben növeli) a végleges vagyonmérlegében kimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.

Devizás követelések értékvesztésének év végi értékelése

Kérdés: A zrt. devizában fennálló követelésére 100%-os mértékű értékvesztést számoltunk el az előző évben. Az év végi átértékelés keretében mind az alap-vevőkövetelés, mind az értékvesztés esetében elszámolásra került az átértékelési különbözet. Az értékvesztés átértékelése növeli a társasági adó alapját, mint értékvesztés-növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az Szt. 65. §-ának (2) bekezdése szerint az értékvesztés összegét devizában kell meghatározni, az értékvesztés devizában meghatározott értékét is a mérlegfordulónapi értékelés során át kell értékelni. Természetesen át kell értékelni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.
1
2
3
114