A kivaalanyiság választása megalapozatlan volt

Kérdés: Az adózó bejelentkezett a kivába 2018 decemberében, 2019. 01. 01. kezdéssel, és azóta is folyamatosan kivaadóalany, de bejelentkezése jogsértő volt, nem tehette volna meg, mert kapcsolt vállalkozásával együttesen a létszáma meghaladta az 50 főt. Az a kérdés, hogy jövőre, öt év elteltével és az azt követő években az adóhivatal kifogásolhatja a bejelentkezést? Mert ha igen, akkor a 2023 utáni években az el nem évült évekre megállapíthatja a kiva, a tao és a szocho közti adóeltéréseket, ha nem, akkor 5 év után a kivás adózást már jogszerűen alkalmazhatja? Vagyis a kérdés arra irányul, hogy a helytelen bejelentkezés is elévül-e 5 év múlva, vagy azt bármilyen későbbi időpontban kifogásolhatja a NAV?
Részlet a válaszából: […] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 16-19. §-aiban foglalt rendelkezések alapulvételével a kivaalanyiság akkor jön létre, ha az adózó megfelel a Katv. szerinti feltételeknek, és a kiva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Visszamenőleg megállapított építményadó

Kérdés: A kft.-nek 2021-ben 42.796 E Ft volt az árbevétele, és mikrogazdálkodói beszámolót készít. A kft. ingatlan-bérbeadással foglalkozik, más tevékenysége nincs. A helyi önkormányzat kiderítette, hogy építményadót kellett volna fizetnie a tulajdonában lévő ingatlan után, és 2018-tól visszamenőleg megállapította az építményadó-kötelezettséget. Ez átlagosan évi 7 millió forint körüli összeg, összesen 35.707 E Ft. Egyelőre még csak az önellenőrzési jegyzőkönyv készült el, mire a határozat jogerőre emelkedik, eltelik még egy-két hónap, valószínűleg a 2022. üzleti év mérlegének készítéséig nem történik meg. Mikor kell ezt a 35.707 E Ft-ot (ráfordítást) szerepeltetnünk a mérlegben, visszamenőlegesen 2018-tól kell-e ezzel foglalkoznunk? Társasági adó szempontjából is kérdezném a fentieket.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-ának (3) bekezdése a mikrogazdálkodói beszámolót készítőkre is hatályos, csupán annyi az eltérés, hogy az elkövetett hibát, hibahatást nem kell jelentős összegűnek minősíteni, azaz sem a mérlegben, sem az eredménykimutatásban az adatok, a korrek­ciók nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Tárgyi eszközök értékesítésekor az értékcsökkenés bevallása

Kérdés: A társaságiadó-bevalláshoz kapcsolódik a kérdésem. A tárgyi eszközök értékesítésének elszámolása 2021-től megváltozott. Eddig az időpontig amennyiben az immateriális jószág vagy tárgyi eszköz bármilyen oknál fogva kikerült a könyvekből, akkor a kikerülés időpontja szerinti könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások között kellett kivezetni, és az így kivezetett könyv szerinti értékkel növelni kellett a társasági adó alapját. 2021-től a tárgyieszköz-értékesítést nettó módon kell elszámolni a korábbi bruttó módon történő elszámolás helyett. Korábban egy értékesítéskor a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke egyéb ráfordításra került, a kapott ellenérték pedig egyéb bevételre. 2021-től viszont csak egyéb bevételen vagy csak egyéb ráfordításon kerül kimutatásra az ügyletből származó eredmény. 30 E Ft+áfa értékesítésű tárgyi eszközzel van-e teendőm a 2229-03-01 lap 04. sorában, illetve a 2229-04-01 lap 02. sorában, mivel értékesítéskor a könyv szerinti értéket nem könyveltem ráfordításként? Selejtezés esetén mi a szabály?
Részlet a válaszából: […] A 2229 bevallás- 03-01 lap 04. sorába be kell állítani a tao szerinti értékcsökkenési leírást a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d) pont szerint,- 04-01 lap 02. sorába az Szt. 52-53. §-a szerint elszámolt értékcsökkenést be kell állítani a Tao-tv. 8. § (1) bekezdés b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Lehet-e mikrogazdálkodó csoportos társaságiadó-alany?

Kérdés: Mikrogazdálkodó lehet csoportos társasági adó alanya? Azért is merül fel a kérdés, mert a Tao-tv. számviteli politikát említ, ami egy mikrogazdálkodónál nem szokott előfordulni. Az is kérdés, hogy a mikrogazdálkodói beszámoló a számviteli törvény III. fejezete alá tartozik?
Részlet a válaszából: […]

A mikrogazdálkodói beszámoló csak részben tartozik az Szt. III. fejezete alá, így nem felel meg a Tao-tv. 2/A. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltaknak, emiatt nem lehet csoportos társaságiadó-alany tagja.

(Kéziratzárás: 2023. 04. 20.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Lehet-e mikrogazdálkodó csoportos társaságiadó-alany?

Kérdés: Mikrogazdálkodó lehet csoportos társasági adó alanya? Azért is merül fel a kérdés, mert a Tao-tv. számviteli politikát említ, ami egy mikrogazdálkodónál nem szokott előfordulni. Az is kérdés, hogy a mikrogazdálkodói beszámoló a számviteli törvény III. fejezete alá tartozik?
Részlet a válaszából: […]

A mikrogazdálkodói beszámoló csak részben tartozik az Szt. III. fejezete alá, így nem felel meg a Tao-tv. 2/A. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltaknak, emiatt nem lehet csoportos társaságiadó-alany tagja.

(Kéziratzárás: 2023. 04. 20.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Fióktelepnek nyújtott eurós kölcsön átértékelése

Kérdés: Van egy magyar cég, amelynek van egy szlovákiai fióktelepe. A fióktelep kölcsönt kapott a magyar cégtől euróban, amelyet euróban is fog visszafizetni. A fióktelepen történik a tényleges munkavégzés, a bevétele euróban van, a magyar cégnél bevételszerző tevékenység nincs. Ebben az esetben a magyar cégnél át kell-e értékelni az adott kölcsönt, vagy mivel a szlovák fióktelep intézi ezt a bevételéből a magyar céggel, nem kell az árfolyam-különbözettel foglalkoznunk? Sajnos, ha átértékelem, akkor a cég nagyon veszteséges lesz, ami pályázat miatt nem szerencsés. Kötelező-e elszámolni ebben az esetben az árfolyam-különbözetet vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt tájékoztatjuk, hogy a kapott kérdést javítottuk azokon a helyeken, amelyek a magyar jogi szabályozással nincsenek összhangban. A magyar jog külföldön telephelyet, fióktelepet ismer, de fióktelephelyet nem ismer. A fióktelepet létrehozó magyar céget nem lehet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Eredménytelen követelésbehajtás

Kérdés: Adott egy külföldi vevővel szemben fennálló követelésünk. A követelést egy külföldi követelésbehajtó cégnek adtuk tovább, inkasszóval próbálták többször behajtani az összeget, de eredménytelenül. Az ügyet a követelésbehajtó cég eredménytelenül lezárta. Nyilatkozata szerint nem javasolja a bírósági úton való behajtást, mivel a felmerült költségek meghaladják az esetleges hasznot. Nem lát esélyt a követelés behajtására. Az ügyvezetés döntése szerint (miután a követelésbehajtó céggel az ügyet részletesen egyeztette) a fenti információk alapján a követelés "kikönyvelése" történjen meg, mivel nincs esély, hogy a vevő fizessen. Milyen könyvelési tételek vannak a fenti esetben? Ezt az ügyletet társasági adó szempontjából hogyan kell kezelni? Minek minősül? A bevallás melyik sorába kell beállítani összeget? Kérnék jogszabályi hivatkozást is.
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a szó elszáll, az írás megmarad, a kérdés szerintieket a számviteli elszámoláshoz írásba kell foglalni. A követelést behajtó cég írásban nyilatkozzon, hogy az adott ügyletet, követelést nem tudja behajtani, nem javasolja a bírósági úton való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Bérbe adott ingatlan felújítási költségeinek megtérítése

Kérdés: Irodaház bérlője felújítja a bérbe vett ingatlant. A bérbeadóval megegyezik, hogy a bérbeadó bérbeadói hozzájárulás címen a felújítás-átalakítás egy részét megtéríti számára. Ezt a számlát - mint bérbeadó - hová kell könyvelnem?
Részlet a válaszából: […] A rövid kérdés is több jogszabályellenes dologra utal. Bérbeadói hozzájárulás, mint szolgáltatásnyújtás, nem létezik. Ebből következően számlázni sem lehet még a bérbevevőnek sem. Így a bérbeadónál nem jelenthet meg bérbevevői számla, nincs mit könyvelni.A bérbeadói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Készleteltérések rendezése

Kérdés: Cégünk kettős könyvvezetésben, elsődlegesen a 6-7. számlaosztályban, másodlagosan az 5. számlaosztályban könyvel. A saját termelésű készletek elszámolása mennyiségben és értékben is történik. A 2021. évi termelésű kukoricát 2022-ben értékesítettük, az elszállítása is ebben az évben történt. A tényleges átméréskor derült ki, hogy nincs meg a könyv szerinti készlet. 2021-ben nem számoltunk el kálót, valamint a szárítási, tisztítási veszteség elszámolása is téves volt. A káló elszámolása és a hozam módosítása után még normán felüli hiány elszámolása is szükséges, amelynek egy részét áthárítottuk a készletfelelősre. Ezeket a könyvelési tételeket 2022. évre könyvelnénk, mivel a jelentős hiba mértékét nem érjük el. Kérnénk a könyvelési tételek leírását: normán belüli hiány/káló elszámolása, 2021. évi hozam módosítása, normán felüli hiány elszámolása, áthárított kár könyvelése.
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján arra lehet következtetni, hogy a 2021. évi üzleti év zárásakor nem leltározták a 2021. évi kukoricatermést, a könyv szerinti értéket tekintették helyesnek. Mezőgazdasági termékek esetében köztudott, hogy a termény súlyából biztosan veszít, amelyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Közhasznú tevékenység kedvezményének érvényesítése

Kérdés: Társasági adó hatálya alá tartozó nonprofit kft. idősek otthonát tart fenn. Bevétele állami támogatásból és gondozási díjakból származik. Vállalkozási tevékenységet nem végez, közhasznúsági fokozattal nem rendelkezik. A közhasznú tevékenységére tekintettel van-e a társasági adóban kedvezmény? Alkalmazhatja-e a Tao-tv. 6. sz. melléklete kedvezményét?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. speciális rendelkezéseket [6. § (6) bekezdés b) pont, 13/A. §, a 20. § (1) bekezdés e) pont és (6) bekezdés, a 26. § (11) bekezdés, valamint a 6. számú melléklet E) fejezet] csak a közhasznú nonprofit gazdasági társaságra vonatkozóan tartalmaz. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.
1
2
3
107