Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

31 találat a megadott társasági adó tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Előző évi társaságiadó-kötelezettség
Kérdés: Több társaság éves beszámolókészítésénél tapasztaltam, hogy az adott tárgyévre vonatkozóan a társaságiadó-kötelezettségnél nemcsak az adott évi kötelezettséget, hanem az előző időszak önellenőrzése révén képződött társaságiadó-kötelezettséget is a tárgyévi adókötelezettségek között számolják el, mondván, hogy az nem jelentős összegű. Véleményem szerint ez helytelen, mert a tárgyévi adózott eredmény nem valós számszaki mértéket mutat. Az előző időszak önellenőrzése révén képződött társaságiadó-kötelezettséget az eredménytartalékkal szemben kellene könyvelni. Kérem állásfoglalásukat!
Részlet a válaszból: […]akkor is, ha a számviteli előírások alapján nem a középső oszlopban kell kimutatni a jelentős összegű hiba hatásait. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének u) pontja, 8. §-a (1) bekezdésének p) pontja éppen ezért korrigáltatja az adózás előtti eredményt.Az önellenőrzéssel feltárt hibák, hibahatások eszközökre-forrásokra, bevételekre-ráfordításokra, a társasági adóra gyakorolt hatását - nem jelentős összegű hiba esetén is - a hibafeltárás évében könyvelni kell, a főkönyvi számlán megjelölve azt az évet, amelyhez az adott tétel tartozik. Ebből következően, az önellenőrzéssel érintett évek társasági adóját a 891. Társasági adó számla alszámláján kell könyvelni. Az eredménykimutatásban viszont összevontan szerepel, amiből az következik, hogy a társaságiadó-bevallás szerinti társasági adó eltér az eredménykimutatás szerinti társsági adótól (éppen az előző évek önellenőrzése keretében feltárt és korábban, de a tárgyévben már bevallott társasági adó összegével). Jelentős összegű eltérés esetén célszerű az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7034
Kapcsolódó tárgyszavak:
2. találat: Üzletrész értékesítéskor a társasági adó
Kérdés: Üzletrész értékesítése esetén, amikor a vevő cég, és részletre veszi meg az üzletrészt, az eladáskor a tulajdonjog átszáll a vevőre. Az eladó az eladás évében az ellenértéket nem kapta meg. Ettől függetlenül az eladás évében a teljes árfolyamnyereségre meg kell fizetnie a társasági adót? Vagy lehetősége van halasztásra?
Részlet a válaszból: […]előírása szerint az értékesített üzletrész ellenértékét akkor kell a pénzügyi műveletek bevételei között elszámolni, amikor a vevő az üzletrészhez kapcsolódó jogokat törvényesen gyakorolhatja. (A kérdés szerint az üzletrész eladásakor a teljes tulajdonjog átszállt a vevőre.) Természetesen az üzletrész értékesítésével egyidejűleg az üzletrész könyv szerinti értékét is el kell számolni a pénzügyi műveletek bevételeit csökkentő tételként (a 2016. évi előírások szerint), és a különbözet lesz az árfolyamnyereség, amely része lesz az adózás előtti eredménynek.A Tao-tv. 7., 8. §-a nem tartalmaz olyan szabályt, amely lehetőséget adna az üzletrész-értékesítés árfolyamnyereségének adóalapot csökkentő tételként történő figyelembevételére.Az Art. 133. §-a tartalmazza a fizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6916
3. találat: Társasági adó önrevíziója mikrogazdálkodónál
Kérdés: Hogyan kell könyvelni mikrogazdálkodói beszámolónál a társasági adó önrevíziója kapcsán megnövekedett társaságiadó-fizetési kötelezettséget? Nincs középső oszlop. A beszámolót ismételten nem lehet közzétenni. Ha csekély összegű, tárgyévi tételként könyvelendő, de hová? Egyéb ráfordítás lesz?
Részlet a válaszból: […]tételek, tehát az előző évek társasági adóját kell az adóellenőrzés, önellenőrzés eredményeként megfizetni. Könyvelni a megállapítást általában nem kell, de az adóalapot korrigálni kell, a hibafeltárás évében csökkenteni, az előző éveket érintően pedig növelni, ami az előző évekkel kapcsolatos adóhiány megfizetését eredményezi. Az így megállapított adóhiányt a mikrogazdálkodónak is könyvelnie kell, a 891. számla évenként elkülönített alszámlájára, az eredménykimutatásban pedig az adófizetési kötelezettség sorba kell beállítani.A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének p) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkenéseként elszámolt összeg. Ezek a tételek a tárgyév eredményét csökkentik, de az előző években kellett volna, hogy az adózás előtti eredményt csökkentsék. Az adóellenőrzés, önellenőrzés során ezen eredménycsökkenésnek megfelelően megfizetett társaságiadó-többletet adnak vissza. Könyvelni a megállapítást általában ez esetben sem kell, de az adóalapot a hibafeltárás évében növelni kell, az előző éveket érintően pedig csökkenteni, ami az előző évekkel kapcsolatos adótöbblet visszaigénylését eredményezi. Az így megállapított adótöbbletet viszont a mikrogazdálkodónak is könyvelnie kell, a 891. számla évenként elkülönített alszámlája követel oldalára (T 461 - K 891), az eredménykimutatásban az adófizetési kötelezettség sorba - a tárgyévben fizetendő társasági adóval összevontan - kell beállítani.A Tao-tv. 8. §-ának (8) bekezdése szerint - a 2014. 01. 01-től hatályos előírás alapján - az önellenőrzésre vonatkozó előző bekezdés szerinti rendelkezést az adózónak nem kell alkalmaznia, ha a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe (azaz nem előző évi tételként), feltéve hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét. Ez azt jelenti, hogy ha a hibafeltárás évében az adóalap pozitív, nem kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6373
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4. találat: Behajthatatlan követelés társasági adónál
Kérdés: 2011. év végén a kettős könyvvitelt vezető társaság leírja a 365 napon túli vevő kintlévőségeit, amelyekre előzőleg értékvesztést nem számolt el. A társaságiadó-törvény alapján a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés adóalap-növelő tétel. A társaságiadó-törvény 4. §-ának 4/a pontja meghatározza a behajthatatlan követelés fogalmát, mely szerint azon követelés bekerülési értékének a 20%-a is behajthatatlan követelés, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki (és nem elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető). A 2011. évi társaságiadó-bevallás során a 2011. évi leírás 80%-a adóalap-növelő, vagy a teljes összeg, vagyis az egész elengedett követelésnek minősül, vagy a 20% behajthatatlannak minősíthető, és csak 80% elengedett követelés?
Részlet a válaszból: […]követelés miatt elszámolt ráfordítással sem kell minden esetben növelni az adózás előtti eredményt, csak akkor, ha olyan adós kötelezettségét engedi el az adózó, amely nem magánszemély, és kapcsolt vállalkozási viszonyban van a jogosulttal.) A követelés 20%-ával a 2011. adóévi adóalapot nem lehet csökkenteni (majd csak a 2012-2016. adóévi adózás előtti eredményt), mivel nincs a követeléshez kapcsolódó nyilvántartott értékvesztés. A követelés behajthatatlanná válásakor ugyanis az adózás előtti eredményt a behajthatatlannak minősülő összeggel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztéssel lehet [Tao-tv. 8. § (1) bekezdés n) pont] csökkenteni. A nyilvántartott értékvesztés pedig (Tao-tv. 4. §-ának 26. pontja) a követelésekre a számviteli előírások alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5486
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Értékcsökkenési leírás a társasági adónál
Kérdés: A gyakorlatban hogyan értelmezhető a 2012. január 1-jétől hatályos társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 5/a pontja? Melyik mellékletben meghatározott leírási kulcsoknál alacsonyabb kulcsokra vonatkozhat e választási lehetőség?
Részlet a válaszból: […]lehetősége van, ha egy eszközre a mellékletekben foglaltak alapján több leírási kulcs érvényesíthető. (A választás ráadásul - mivel a törvény nem tiltja - adóévenként eltérő lehet.) Például ha az adózó egy elektromos transzformátort (8504 vtsz.) újként szerzett be 2003-ban vagy azt követően, akkor ezen tárgyi eszköz esetében 2012 előtt is választhatott 30%-os kulcsot (1. számú melléklet 6. pont), 50%-os kulcsot (1. számú melléklet 9. pont), illetve 14,5%-os kulcsot (2. számú melléklet IV/c. pont). E választási lehetőség egészül ki 2012-től egy negyedikkel, azaz hogy választhat a 14,5%-nál kisebb összeget eredményező leírást is, de ennél is korlát az, amennyit e tárgyi eszközre a számviteli politika alapján terv szerinti értékcsökkenésként elszámolt. Ebből pedig három következtetés adódik: - az adózónak lehetősége van valamennyi olyan tárgyi eszközre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5466
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Dolgozónak fizetett kártérítés társasági adója
Kérdés: Társaságunk üzemi baleset miatt vagyoni és nem vagyoni kártérítést fizetett volt dolgozónk hozzátartozójának. A kártérítés összegét a felek egyezsége alapján állapították meg és fizették ki. Meg kell-e növelnünk a társasági adó alapját ezzel az összeggel?
Részlet a válaszból: […]kártérítést milyen jogcímen fizette ki a társaság. Így nem tudunk választ adni arra, hogy adómentesnek tekinthető-e az adott kártérítés. Amennyiben a társaság által egyezség alapján adott kártérítés nem sorolható be az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.1. pontjába (mert például jövedelmet pótló kártalanítás, kárpótlás és kártérítés), akkor az a magánszemély bevétele (jövedelme), amely összeget 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terhel, a magánszemély pedig a kártérítés szuperbruttósított összege után 16 százalék személyi jövedelemadót fizet. Ha a kártérítés az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.1. pontja alapján adómentes, akkor az így kifizetett összeg járulékaival együtt a Tao-tv. 3. számú mellékletének B/3.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5200
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Tízszázalékos adókulcs
Kérdés: A kkv a Tao-tv. 19. §-a alapján a 2006. és a 2007. üzleti évben is sávosan, kedvezményes adókulccsal, 10%-kal adózott 5 millió forintig, azaz a befizetett adóját 2006-ban és 2007-ben 300 000-300 000 Ft-tal csökkentette. Az összesen 600 000 Ft-nyi "de minimis" támogatásból a mai napig nem használt fel semmit. A tulajdonosok tervezik a gazdasági társaság végelszámolását. 1. A 2006. évet érintő 300 000 Ft-ot vissza kell fizetni? (Az akkor hatályos Tao-tv. nem ír erről konkrétan!) Ha vissza kell fizetni, akkor milyen kamatokat kell felszámolni még (önellenőrzési pótlék)? Mi a visszafizetés eljárása a bevallás önellenőrzésével, vagy más módon kell visszafizetni/bevallani a 2006. évi "valós" társasági adót? 2. 2007. évet érintően a törvény 19. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján a fel nem használt támogatást egyértelműen vissza kell fizetni. Önellenőrizni kell? Vagy milyen más módon kell eleget tenni a törvényi kötelezettségeknek?
Részlet a válaszból: […]két adóévben az adóalap 5 millió forintot meg nem haladó részére lehetett 10%-kal az adót számítani, azaz maximálisan egy adóévben 300 ezer forint adót lehetett megtakarítani. A feltételek között ebben a két adóévben felhasználási kötöttség és az adómegtakarítás visszafizetése
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4324
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Társasági adó az önkormányzatnál
Kérdés: Milyen jogszabályi előírás teszi lehetővé, hogy a vállalkozási tevékenység eredménye után ne kelljen társasági adót (esetleg különadót) fizetni, amennyiben alaptevékenységre történik a felhasználás? Milyen módon lehet a felhasználás elkülönítését dokumentálni?
Részlet a válaszból: […]az eredmény költségvetési törvényben meghatározott része a költségvetési szervet nem illeti meg, amely befizetést a dologi ráfordítások között kell elszámolni. A vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye a vállalkozási tevékenység jövedelme, amelyet csökkent a vállalkozási tevékenységet terhelő értékcsökkenési leírás, az alaptevékenység ellátására felhasznált és felhasználni tervezett eredmény, amelyet növel, illetve csökkent a pénzforgalmi eredményt külön jogszabály (Ámr.) alapján módosító egyéb tétel, és csökkent a vállalkozási tevékenységet terhelő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3985
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Közhasznú társaság társaságiadó-fizetése
Kérdés: Közhasznú társaságunk főtevékenysége kutatás-fejlesztés, és vállalatokkal kötött kutatási együttműködések alapján végzünk kutatási-fejlesztési feladatokat. A társaságnak szinte kizárólag (98%) a cél szerinti közhasznú (73.10) kutatási-fejlesztési tevékenység ellenértékeként származik bevétele. A kht. nyereséget nem termel, minden forrását a társasági szerződésben foglalt cél szerinti közhasznú tevékenységére fordítja. Társaságunk alvállalkozót, illetve közvetített szolgáltatást nem vesz a K+F tevékenységhez igénybe. Az általunk végzett munka ellenértékével a cégek csökkenthetik a befizetendő innovációs járulék összegét [2003. évi XC. törvény 4. §-ának (3) bekezdése]. Kérdés, hogy a K+F tevékenység bevételei, illetve bármilyen más forrásból származó, cél szerinti közhasznú tevékenység bevételei alapján a kht.-nak lehet-e társaságiadó-kötelezettsége, figyelemmel arra is, hogy a K+F tevékenységet folytató költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezet, illetve az alapítványi formában működő K+F szervezetek cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan mentesek a társaságiadó-kötelezettség alól?
Részlet a válaszból: […]Ha támogatást is kapott a kutatáshoz, akkor adózás előtti eredménycsökkentésként a támogatással csökkentett közvetlen költség vehető figyelembe [Tao-tv. 13. §-ának (1) bekezdése, amely visszautal a 7. § (1) bekezdésének t) pontjára]. Ezt követően kell meghatározni a társasági adót, amely kötelezettség akkor állhat fenn, ha az adóalap pozitív érték. Még ekkor sem feltétlenül a kiszámított adót kell megfizetni, mivel a közhasznú társaság - meghatározott feltételek mellett - adómentességgel élhet a Tao-tv. 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése alapján. Ehhez meg kell határozni, hogy a közhasznú társaságnál milyen összegű bevétel minősül kedvezményezett bevételnek. Ez nem feltétlen azonos a cél szerinti vagy a közhasznú tevékenységével. A Tao-tv. 6. számú mellékletének C) fejezete szerint a vállalkozási tevékenységnek nem minősülő kedvezményezett tevékenység bevétele: 1. A közhasznú tevékenységből vagy - ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek - a társasági szerződésében, alapszabályában nevesített közcélú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a közhasznú társaságnak a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik. Felelős szerv a helyi önkormányzat vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezet, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézmény. 2. A közhasznú tevékenységhez vagy - ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek - a közcélú tevékenységhez, valamint az e tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások fedezetére kapott támogatás, juttatás. 3. A szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3682
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Minimumjövedelem, mint a társasági adó alapja
Kérdés: Minimumjövedelem számításához kérem segítségüket. A kft. 2007. évi adózás előtti eredménye: -1 872 000 Ft, adóalapja: -1 670 000 Ft. Összes éves bevétele: 56 800 000 Ft, az elábé: 32 500 000 Ft, korrigált bevétel: 24 300 000 Ft, amelynek a 2 százaléka 486 000 Ft. Arányosított adóalap: -1 670 000 Ft 50 százaléka: -835 000 Ft, a minimumjövedelem: 486 000 Ft 50 százaléka: 243 000 Ft. Összes éves minimumjövedelem: 835 000 + 243 000 = -592 000 Ft. Így a minimumjövedelem alapján nincs társasági adó! Vagy valamit elvétettem?
Részlet a válaszból: […]az adózónak választási lehetősége van a 2007. adóévben: 2007. június 30-ára közbenső mérleget készít, vagy a törvényben leírt módon arányosít. A kérdező ez utóbbit választotta. Ez esetben azonban a 2007. adóév egészére megállapított adóalapból az adóév első napjától június 30-áig számított naptári napoknak a működése adóévi naptári napjaihoz viszonyított (két tizedesre kerekített) arányával meghatározott rész és a Tao-tv. 6. §-ának (7) bekezdése szerint a 2007. adóév egészére megállapított jövedelem- (nyereség-) minimumnak tekintett összegből a július 1-jétől az adóév utolsó napjáig számított napoknak a működése adóévi naptári napjaihoz viszonyított (két tizedesjegyre kerekített) arányával meghatározott rész együttes összegére alkalmazza. Az egész évben működő társaságnál a 2007. I. féléve naptári napjainak a száma 181, a II. féléve napjainak a száma pedig 184. A 181 napra jutó adózás előtti eredmény [(181:365) = 0,4959, kerekítve 0,50, azaz] 50 százaléka, mint amennyivel a társaság számolt, azaz -936 000 Ft, az adóalap pedig -835 000 Ft. Ilyen arányszámítás mellett a 184 napra jutó arány is kerekítve 50 százalék, és így a jövedelem- (nyereség-) minimum 243 000 Ft. Tekintettel arra, hogy 2007. adóévről éves adóbevallást kell benyújtani, abban az I. félévi negatív adóalap [-835 000 Ft] és a II. félévi jövedelem- (nyereség-) minimum alapján megállapított adóalap [243 000 Ft] összevontan szerepel, így egyenlegében valóban nincs társaságiadó-fizetési kötelezettség, de lényegesen lecsökkent a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3591
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést