Társasházi könyvelés és a közös képviselő

Kérdés: Milyen törvényi előírás vonatkozik a közös képviselőre a könyveléssel kapcsolatban? Konkrétan, lehet-e még naplófőkönyvben vezetni a társasház könyvelését, vagy csak digitális formában (egy ház könyveléséről van szó), esetleg valamilyen szoftvert szabad használni, mert nálunk a közös képviselő évente több tízezer forintot állít be "professzionális szoftver évenkénti frissítése" címen? (Amit nem tud kezelni sem.) Nyilván egy naplófőkönyv lényegesen olcsóbb lenne.
Részlet a válaszából: […] A társasházak könyvelésére, beszámolókészítésére a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. Ezen rendelet rendelkezései természetesen kötelezőek a társasházat képviselő közös képviselőre is.A hivatkozott Korm. rendelet 7. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Társasháznál bérleti díj és adójának megfizetése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társasháznál hogyan történik a bérleti díj előírásának és kiegyenlítésének, valamint a levonandó és befizetendő szja könyvelése, ha a bérleti díj után a kifizető fizeti meg az szja-t? Kérem, hogy a válaszban a könyvelendő gazdasági események kontírozását is mutassák be.
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem pontos, mivel egyértelműen nem derül ki abból, hogy-a társasház a bérbeadó, amely a társasház közös tulajdonát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevétel, vagy-a társasház a bérbevevő, amely társasház magánszemélytől bérelt ingatlan bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Társasház "üzemeltetője"

Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben - a tulajdoni hányad arányában - a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban, de nem teljeskörűen idéztük a kérdést, amely a társasházakkal kapcsolatos "állatorvosi lónak" tekinthető, mert a kérdésben leírtak túlnyomó része a vonatkozó jogszabályok durva megsértését jelenti.A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII tv. (Tht.) 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Társasházak számviteli feladatai, követelményei

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
Részlet a válaszából: […] A kérdező hosszú leveléből csak a leglényegesebb részeket idéztük. A kérdésben leírtakat csak részben tudjuk megerősíteni, mert vannak olyan részei, amelyek pontatlanok (közösköltség-előleggel való elszámolás), másrészt a közös képviselő jogszabályellenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Megszűnt a számla kibocsátója

Kérdés: A társasház könyvelése - utólagos ellenőrzés során - feltárta, hogy a társasház könyvelése olyan szolgáltatás teljesítéséről szóló számlákat is befogadott, ahol a számlakibocsátó évekkel ezelőtt megszűnt, tehát nem adóalany. A társasház egyszeres könyvvitelt vezet, nem áfaalany, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az említett vállalkozás által elvégzett munka és annak ellenértéke egymással minden esetben ár-érték arányos volt. A társasház jelezte az adóhatóságnak a jogosulatlan számlakibocsátást. A társasház könyvelésében szereplő számlák jogosan szerepeltethetők-e elszámolt költségként?
Részlet a válaszából: […] A teljesség számviteli alapelv szerint könyvelni kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni. Nyilvánvalóan a pénz csökkenése ilyen, az egyszeres könyvvitelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Társasházi lakásvásárlás

Kérdés: Ügyfelem társasházi lakást vásárolt magánszemélytől kft.-székhely céljára uniós támogatásból. A vételár nincs megbontva telekre, építményre. Az adásvételi szerződésben parkolóhely is szerepel. Kötelező-e a használatbavételkor a vételárat megosztani? Kell-e maradványértékkel számolni? Halasztott bevétel marad a maradványértékre jutó támogatás arányos része?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 26. §-ának (1) bekezdésében a tárgyi eszközök között külön kiemelésre került az épület mellett a telek és az egyéb építmény is. Nem véletlen ez a megkülönbözetés, mivel az ott felsorolt tárgyi eszközök rendeltetése más-más, ezért a rendeltetésszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Társasházi közös tulajdon

Kérdés: Társasház esetében a közös tulajdonú épületrészeket, berendezéseket, helyiségeket be kell-e venni a társasház tárgyieszköz-leltárába az elszámolás és a mérleg elkészítéséhez? Szerintünk a társasháznak, mint jogalanynak a tulajdonában nincs és nem is lehet ingatlan, tehát az említett épület­elemek tulajdonosai a külön tulajdonú ingatlantulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában, így azok nem szerepelhetnek a könyvekben.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem szerepelhetnek, több okból!A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben (Th. tv.) számos olyan előírás van, ami érdemileg eltér a vállalkozásokra vonatkozó szabályoktól. Azonban a társasházak is az Szt. hatálya alá tartoznak, sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Társasházi felújítási hányad elszámolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 5371. kérdésére adott válaszukban a társasház felé önálló jogcímen befizetett felújítási alap tulajdonosnál és társasháznál történő elszámolásával foglalkoztak. A válaszhoz kapcsolódó kérdéseim: mi történik, ha a társasház egyik tulajdonosa eladja a társasházban lévő tulajdonát? Mit kell tennie az eladásig fizetett felújítási alappal, amelyet követelésként mutat ki? Mit kell tennie annak, aki az ingatlant megveszi? Kinek milyen bizonylatot kell kiállítania erről? Hol találom meg ezen nyilvántartási mód jogszabályi hivatkozását?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 262. számában az 5371. kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztunk a társasházak közös költségeinek, illetve a felújítási hányad elszámolásával. Hangsúlyozni kell, a társasház elfogadott költségvetése alapján a tulajdonosok által fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Társasházi felújítás elszámolása a társaságnál

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető társaság tulajdoni hányaddal rendelkezik egy társasházban. A társasház közgyűlése elfogadta, hogy a szükséges tetőfelújítás pénzügyi fedezete állami támogatás és kamatmentes kölcsön. A társaságnak a tulajdoni hányad szerint rá eső kamatmentes kölcsönt, célbefizetésként, három év alatt egyenlő részletben kell megfizetnie a társasház részére. A tetőfelújítás költségét - amennyiben az az Szt. szerint karbantartásnak minősül - mikor kell a költségek között érvényesíteni? A vissza nem térítendő támogatás jogosultja a társasház, a társaságnak ezen támogatást ki kell-e mutatnia a könyveiben? A társaságnak a közgyűlés által elfogadott terv szerinti, vagy a tényleges felújítási összeg rá eső hányadát lehet (kell) költségként elszámolnia? Tényleges költség elszámolása esetén mi a könyvelés bizonylata?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti gazdasági társaság a társasházban tulajdoni hányaddal rendelkezik. A közgyűlés által elfogadott tetőfelújítás az Szt. szerint karbantartásnak minősül. Ez nagyon lényeges, mert ez - ez esetben - azt jelenti, hogy a társaságnak a tulajdoni hányada arányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Közös költség elszámolása

Kérdés: A közös költségeket év közben a költségvetési terv alapján fizeti a társaság. A következő év május 31-ig a közgyűlés az elszámolás alapján elfogadja a tényleges közös költséget. A tulajdonosokat terhelő részt nem csak a tulajdoni hányad alapján határozzák meg, mivel egyes költségeket más-más arányban viselnek. A társaság mint tulajdonos a terv szerint fizetett közös költséget számolja el, vagy a társasháznak ki kell mutatnia az őt terhelő közös költséget részenként?
Részlet a válaszából: […] A társaság által év közben a költségvetési terv alapján fizetett közös költséget nem szabad az igénybe vett szolgáltatások költségei között elszámolni, azt a társasházzal szembeni követelésként kell kimutatni (T 368 - K 384).A közgyűlés hatáskörébe tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.
1
2