Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

22 találat a megadott tartozásátvállalás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Engedményezés, tartozásátvállalás
Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. Hogyan történik ennek a könyvelése az átvevőnél? Szerintem: T 311 - K 96, illetve T 86 - K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás hogyan befolyásolja a társaság eredményét?
Részlet a válaszból: […]amely a vevőköveteléseket átadja a másik kft.-nek térítés nélkül:- az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján (könyv szerinti értéken) egyéb ráfordítás: T 862 - K 311;- ellenérték nincs, egyéb bevétel kimutatására nincs lehetőség;- így a könyv szerinti érték veszteség, amely a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontja alapján nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordítás, kivétel, ha az átvevő az A/13. pontban körülírt nyilatkozatot ad.Az engedményesnél (a másik kft.), amely a vevőköveteléseket átveszi az egyik kft.-től térítés nélkül, amelyet azonban vevőkövetelésként nem mutathat ki (vásárolt és kapott követelések között kell szerepeltetnie):- az Szt. 77. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján, piaci értéken az egyéb bevételekkel szemben kell állományba venni: T 3655 - K 9647, amelyet azonban halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: T 9647 - K 4832, az időbeli elhatárolás megszüntetése a térítés nélkül átvett követelések kivezetésekor, a kivezetett követelés értékével arányosan történhet (a térítés nélkül átvett követeléseknél az elszámolt értékvesztés összege is jogcím lehet az időbeli elhatárolás visszaírására);- ráfordítás nincs, az egyéb bevétel időbeli elhatárolása miatt eredmény sincs;- az adózás előtti eredményt csak az időbeli elhatárolás megszüntetésekor érinti, de a visszaírt összeggel az adózás előtti eredmény nem csökkenthető.Ha a vevőkövetelések engedményezése ellenérték ellenében történik, akkor az engedményezőnél:- az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján (könyv szerinti értéken) egyéb ráfordítás a követelések kivezetése: T 862 - K 311;- az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján az engedményes által elismert ellenértéken a követelések értékesítésének elszámolása: T 384 - K 962;- ha az ellenértéket piaci értéken határozták meg, akkor az adózás előtti eredményt korrigálni nem kell.Az engedményesnél (a másik kft.):- az engedményezés során, ellenérték ellenében átvett követeléseket a vételáron állományba veszi, mint vásárolt követelést: T 3655 - K 384;- az eredményt nem érinti.TartozásátvállalásA tartozást átengedőnél (az egyik kft.), amelytől átvállalják, térítés nélkül:- az átvállalt szállítóval szembeni tartozás (kötelezettség) szerződés (megállapodás) szerinti összege, ha ahhoz beszerzett és a könyvekben kimutatott eszköz nem kapcsolódik, az Szt. 77. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerint egyéb bevétel: T 43-47 - K 9644;- az átvállalt szállítóval szembeni tartozás szerződés (megállapodás) szerinti összege, ha ahhoz beszerzett és a könyvekben kimutatott eszköz kapcsolódik, egyéb bevétel: T 43-47 - K 9644, de az egyéb bevételként elszámolt összeget halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig: T 9644 - K 4832;- az időbeli elhatárolást az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni: T 4832 - K 9644;- az adózás előtti eredményt korrigálni nem kell (nem lehet).A tartozást átvállalónál, térítés nélküli átvállalás esetén:- az átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegének elszámolása az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének m) pontja alapján egyéb ráfordítás: T 8644 - K 43-47, de halasztott ráfordításként időbelileg el kell határolni - a tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegében: T 3931 - K 8644;- az időbeli elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor (T 43-47 - K 384), a teljesítésnek megfelelően kell megszüntetni: T 8644 - K 3931;- a tartozásátvállalás véglegesen egyéb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7806
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Vevőkkel kapcsolatos sajátosságok
Kérdés: A vevőkkel szembeni követelések kiegyenlítésének sajátos módjával kapcsolatosan kérdezek: tartozásátvállalás, teljesítéselvállalás és tartozáselvállalás. A tartozásátvállalás a Ptk. szerint egy háromoldalú megállapodás: a szerződés kötelezettje helyébe egy harmadik személy, az átvállaló lép, így a jogosult a teljesítést csak tőle követelheti. A régi kötelezett helyébe egy új kötelezett lép. A számviteli törvényben nincs szó arról, hogy a jogosultnál kell-e könyvelni, és ha igen, mit. Mivel a jogosult már csak az átvállalótól követelheti a teljesítést, akkor a kérdező szerint az eredeti vevőkövetelés már nem áll fenn, az átvállalóval szembeni követelést egyéb követelésként kell kimutatni. A teljesítményátvállalás két fél közötti ügylet, egy harmadik személy állapodik meg a kötelezettel, hogy ő fog teljesíteni a jogosult felé. Ezt megteheti közvetlenül (ő fizet), vagy úgy, hogy az eredeti kötelezettnek bocsátja rendelkezésre a fizetendő összeget. A szerződés kötelezettjének személye nem változik. Jól gondolom, hogy a jogosult könyveiben ilyenkor nincs változás? Az átvállaló és a kötelezett pedig itt is egyéb bevételt, illetve egyéb ráfordítást könyvel. Tartozáselvállalás a teljesítéselvállalásból akkor lesz, ha erről a megállapodásról értesítik a jogosultat is. Ilyenkor egyetemleges kötelezettség jön létre. Jól gondolom, hogy ilyenkor a jogosult könyveiben marad minden változatlan, mivel a követelés csak egyszer mutatható ki?
Részlet a válaszból: […]kötelezettnél a kimutatott tartozás megszűnik, az átvállalónál pedig egy új kötelezettség lép be). A jogosultnál viszont a tartozásátvállalás miatt a követelés jogcíme nem változik, a továbbiakban is vevőkövetelés lesz az értékesítés miatti követelés, csak az adós neve változik. Nyilvánvalóan a könyvekben csak ezt kell átvezetni, magát a követelést nem kell átsorolni, a vevőkövetelésből nem lesz egyéb követelés.A teljesítésátvállalás, a tartozáselvállalás kérdésben leírt értelmezésével egyetértünk. Egyik esetben sincs a jogosult könyveiben változás, feltételezve, hogy a kötelezettnél a tartozás a könyvekben már szerepel, a jogosultnál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7600
3. találat: Tartozásátvállalás
Kérdés: A tartozásátvállalás elszámolási szabályai 2016-tól változtak. Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást annál, akitől átvállalják, illetve annál, aki átvállalja? Hogyan érinti a tartozásátvállalás az adózás előtti eredményt? Milyen bizonylatai vannak a tartozásátvállalásnak?
Részlet a válaszból: […]könyvekben), vagy a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen.Tartozásátvállalás, akitől átvállaljákA tartozásátvállalás során a harmadik személy (az átvállaló) által átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegének könyvelése annál, akinek a kötelezettségét átvállalták, 2016. január 1-jétől jelentősen megváltozott. Nem változott az, hogy ha a kötelezettség eszközhöz kapcsolódik, akkor a bevételként elszámolt összeget - a korábbiaknak megfelelően - halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, az időbeli elhatárolást pedig az eszköz értékének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. A megszüntetett bevételt ugyanoda kell visszavezetni, ahonnan az elhatárolás történt.A korábbi előírás szerint az átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét rendkívüli bevételként kellett elszámolni, függetlenül attól, hogy az milyen eszközhöz kapcsolódott. Az elszámolás egységes volt.Az új számviteli előírás azonban különbséget tesz abban a vonatkozásban, hogy az átvállalt tartozáshoz milyen jellegű eszköz kapcsolódik:- ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik, akkor az átvállalt tartozás egyéb bevétel,- ha értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő eszközhöz (immateriális jószág, tárgyi eszköz, beruházás, készlet, rövid lejáratú követelés) kapcsolódik, akkor az átvállalt tartozás egyéb bevétel,- ha a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedéshez kapcsolódik, akkor az átvállalt tartozás részesedésekből származó bevétel,- ha a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírhoz, követeléshez kapcsolódik, akkor az átvállalt tartozás befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel,- ha a forgóeszközök között kimutatott részesedéshez, értékpapírhoz kapcsolódik, akkor az átvállalt tartozás a pénzügyi műveletek egyéb bevétele.Tartozásátvállalás az átvállalónál, aki átvállaljaA változás csak annyi, hogy az átvállalónál az átvállalt tartozást (kötelezettséget) nem a rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni, halasztott ráfordításként elhatárolni, hanem az egyéb ráfordítások[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7494
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Lízingszerződés tartozásátvállalása
Kérdés: "A" társaság devizaalapú nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében járművet lízingelt, amelyre a jövőben nincs szükség. Ezt az eszközt "B" társaság átveszi a tartozás átvállalásával. A lízingbe adó ehhez hozzájárult. A lízingbe adó a fennmaradó kötelezettséggel egyező összegben helyesbítő számlát állított ki "A" társaságnak. "A" társaság könyveiben a jármű bruttó értéke 45 M Ft, elszámolt értékcsökkenés 38 M Ft, a nettó értéke 7 M Ft. A lízingszerződésből eredő kötelezettség (december 31-i árfolyamon) 9 M Ft (30 000 euró). A lízingbe adó által megküldött helyesbítő számlán 30 000 euró szerepel, amelynek a teljesítéskori árfolyama: 302,44 Ft/euró. Hogyan kell könyvelni az "A" társaságnál az eszköz kivezetését?
Részlet a válaszból: […]értékcsökkenését,- a 448. számla a pénzügyi lízing miatti kötelezettség összegét.A kérdésben leírtak alapján a 30 000 euró a visszaadott lízingelt jármű - áfa nélküli - piaci értéke, éppen annyi, mint a lízingbe vevőnél a jármű lízingje miatt kimutatott kötelezettség euróban fennálló összege.A lízingbe adó által adott helyesbítő számla alapján- a bekerülési (bruttó) érték csökkentése a 30 000 euró teljesítéskori árfolyamával számított forintösszeggel a pénzügyi lízing miatti kötelezettség számlával szemben (T 448 - K 161), a bekerülési érték csökkenésének átvezetése a bruttó értékszámlára [T 161 - K 132 (14)];- a helyesbítő számla könyvelése után a 448. számla egyenlegét, mint realizált árfolyam-különbözetet, át kell vezetni a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai közé (T 448 - K 9762, illetve T 8762 - K 448);- a helyesbítő számla könyvelése után a járművet ki kell vezetni a tárgyi eszközök közül= az elszámolt terv szerinti értékcsökkenés átvezetése: T 139 (149) - K 132 (142),= ha az előbbi átvezetés után a 132. (142.) számlának Tartozik egyenlege marad, akkor azt terven felüli értékcsökkenésként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6209
5. találat: Átvállalt tartozás kamata
Kérdés: A kft.-nek devizás és forinthitel-tartozása volt a tönkrement takarékszövetkezetnél. A forinthitelt átvállalta egy másik bank. Sikerült találni egy olyan magánszemélyt, akinek nagy összegű követelése volt a megszűnt takarékszövetkezetnél. A kft. olyan hitelszerződést kötött ezzel a magánszeméllyel, mely szerint ezentúl a magánszemélynek fizeti a korábban felvett devizaalapú hitelét, amelyet a szerződéskötéskori árfolyamon forintra számítottak át. A szerződés szerint a magánszemély kamatfizetésre nem tart igényt. Ez esetben kell-e elengedett kötelezettség (kamat) címén társasági adót, illetve illetéket fizetni?
Részlet a válaszból: […]követelését, továbbá ezen követelése más módon, más által nem rendeződött, rendeződik. És ez a magánszeméllyel kötött szerződésből egyértelműen kitűnik.A kérdésre a válasz az, hogy a kft.-nél nincs kamatfizetés miatti kötelezettség (a magánszemély kamatfizetésre nem tart igényt), így nincs kötelezettség elengedése miatt bevételnövekedése, vagyonszerzése. A ki nem mutatott kötelezettség miatt sem társaságiadó-,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5686
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Átvállalt tartozás
Kérdés: Z kft. tartozása a hitelintézet felé 5 millió forint. A Z kft. tartozását átvállalta Y kft. A hitelintézet elfogadta a tartozásátvállalást. 2011. 09. hónaptól Z kft.-nek nincsen tartozása a hitelintézet felé (T 45 - K 98). Z kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 4 millió forint (-). 2011. 09. hónaptól az Y kft.-nek 5 milliós tartozása van a hitelintézet felé (T 88 - K 45; T 39 - K 88) (hiteltörlesztés: T 45 - K 38; T 88 - K 39). Y kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 8 millió forint (+) nyereség. Z kft. csökkentheti-e az átvállalt 5 millió forintos tartozással a 2011. évi társaságiadó-alapját? Az Y kft.-nek növelni kell-e a társaságiadó-alapját az átvállalt tartozás (88-as főkönyvi számlaszám egyenlege) összegével?
Részlet a válaszból: […]adózás előtti eredményt az átvállalt tartozás miatt elszámolt bevétel, ha azt a) belföldi illetőségű adózó (kivéve az alapítványt, a közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, az egyházat, a lakásszövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárat), külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) vagy magánszemély vállalta át; b) passzív időbeli elhatárolás esetén a bevételből az adóévben el nem határolt rész, az időbeli elhatárolás megszüntetésének adóévében a visszavezetett összeg minősül bevételnek; c) az adózó nem csökkentheti adózás előtti eredményét a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján átvállalt tartozás esetében. A kérdésből azonban kitűnik, hogy Z kft. tartozását Y kft. 2011 szeptemberében vállalta át, így Z kft.-re a Tao-tv. 29/I. §-a nem vonatkozik. 2. Y kft.-nek az adókötelezettsége megállapításakor a Tao-tv. 3. számú melléklete A) fejezetének 13. pontja alapján kell eljárni, amely előírja, hogy nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5243
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Tartozásátvállalás
Kérdés: Tartozásátvállalással kapcsolatos jogértelmezésüket kérem aktualizálni. 2010. január 1-jétől a Tao-tv. nem tartalmazza a 7. § (1) bekezdésének ly) pontját és a 8. §-a (1) bekezdésének n) pontját, amely szerint, amelyik társaságtól átvállalták a kötelezettségét, az csökkenthette, amelyik pedig átvállalta, az növelte a társasági adó alapját. Kérdésem, van-e még más adó-, számviteli és illetéktörvénnyel kapcsolatos változás, amely érintheti az ilyen ügyletet lebonyolító kapcsolt vállalkozásokat?
Részlet a válaszból: […]adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív a beszámolója elkészítését követően. A hivatkozott előírás azt jelenti, ha az átvállalt tartozás miatt elszámolt rendkívüli bevétel összege több, mint az adózás előtti eredmény, azaz a bevételként elszámolt összeg részben vagy egészen veszteséget kompenzál, akkor a tartozást átvállalónál a rendkívüli ráfordításként elszámolt összeggel a társasági adó alapja megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell. Ez esetben az a cég, amelyik a támogatást kapta, nem adhat a fentieknek megfelelő nyilatkozatot. A nyilatkozat az adóévre vonatkozik. Nyilatkoznia annak a cégnek, amelytől a tartozást átvállalták, a juttatás (a rendkívüli bevételkénti elszámolás) adóévének eredményére vonatkozóan kell, akkor is, ha - passzív időbeli elhatárolás esetén - a támogatás összege több adóév alatt kerül bevételként elszámolásra, illetve adóévi bevétel elszámolásának hiányában is, ha a támogatás teljes összege elhatárolásra kerül. Bármely esetben tehát arról kell nyilatkozni, hogy a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva - függetlenül a bevétel (akár nulla) összegétől - nem lesz negatív a juttatás adóéve szerinti eredmény. A juttatás adóéve 2010 előtti adóév is lehet. A Ptk. előírásai szerinti tartozásátvállalásnak a számviteli elszámolása nem változott. Annál a társaságnál, amelynek a tartozását átvállalták, az ezáltal megszűnő kötelezettséget rendkívüli bevételként kell elszámolni. Az így elszámolt rendkívüli bevételt azonban halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, ha az átvállalt kötelezettséghez valamilyen eszköz kapcsolódik, a kapcsolódó eszköz nyilvántartás szerinti értékében (maximum). Az így elhatárolt összeget az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámoláskor kell megszüntetni. A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4851
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Követelésengedményezés vagy tartozásátvállalás
Kérdés: "SZ" egyéni vállalkozó tartozik "L" kft.-nek 54 millió forinttal. "CS" kft. megveszi a fenti összegű tartozást 30 millió forintért "L" kft.-től. A továbbiakban "CS" kft. tartozik "L" kft.-nek 30 millió forinttal, "SZ" pedig tartozik "CS" kft.-nek 54 millió forinttal. Az Szt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint az ellentételezés nélküli tartozásátvállalást el kell határolni. A fenti esemény ellentételezés nélkülinek minősül-e? Hogyan kell könyvelni? Módosítja-e a társasági adó alapját? Mi a teendő, ha "SZ" egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását, és "CS" kft.-nek behajthatatlan követelése lesz?
Részlet a válaszból: […]kft.-nél a követelés nyilvántartás szerinti értékét (54 millió Ft-ot) az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, a követelés eladási árát (a 30 millió Ft-ot) pedig egyéb bevételként mutatja ki az egyéb követelésekkel szemben, és így a különbözet (24 millió Ft) veszteség, ami az "L" kft. eredményét csökkenti; - "CS" kft. a követelés vételárát az egyéb követelések között (vásárolt követelésként) 30 millió forintos összegben az egyéb kötelezettségekkel szemben állományba veszi. ("SZ" egyéni vállalkozóval szembeni 54 millió forintos követelést a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni.) Amikor "CS" kft. kifizeti a 30 millió forintos tartozását "L" kft.-nek, akkor a pénzmozgással egyidejűleg csökken "L" kft.-vel szembeni kötelezettsége, és ezzel egyidejűleg csökken "L" kft.-nél is a "CS" kft.-vel szembeni követelése. A leírtak miatt az adózás előtti eredményt korrigálni egyik kft.-nél sem kell. Legfeljebb akkor lehet probléma, ha "L" kft. az 54 millió forintos követelését "piaci ár alatti értéken" értékesítette. Amennyiben "SZ" egyéni vállalkozó tartozását[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. március 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4018
9. találat: Visszafizetés részben másnak jutalék ellenében
Kérdés: Társaságunk ingatlanértékesítéssel is foglalkozik. Egyik vevőnk felbontotta előszerződését, így 18,5 millió forintot vissza kellett fizetnünk. Vevőnknek 12 millió forint összegű tartozása volt egyik szállítója felé, amelyet úgy kívánt rendezni, hogy írásos nyilatkozatot adott felénk, hogy követeléséből a szállítóját egyenlítsük ki, és részére csak a különbözetet utaljuk át. Társaságunk e megállapodás birtokában egyezséget kötött a vevő szállítójával, mely szerint azonnal és egy összegben fizet az eredeti adós helyett, és ezért a szállító eredeti 12 millió forint összegű követeléséből 1 millió forint engedményt ad. Az így kapott engedményt terheli illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]összegével csökkent a kérdező cég tartozása vevőjével szemben, az átvállalt tartozás összege az eredményszámlákat nem érinti. A vevő szállítója által a kérdező cégnek adott engedmény nyilvánvalóan nem tekinthető olyannak, mintha ezt a szállító eredeti vevőjének adta volna (esetleg az eredeti árból adott engedmény formájában). A kérdésben leírtak figyelembevételével a vevő szállítója valójában elengedte követelését 1 millió forint összegben. A követelés elengedése pedig annál, akinek a tartozását elengedték, az illetéktörvény értelmező rendelkezése szerint vagyoni értékű jognak minősül. Az Itv. 3. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján pedig a vagyoni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3882
Kapcsolódó tárgyszavak:
10. találat: Engedményezés, tartozásátvállalás
Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. (Az átengedett vevői követelés: 1 000 000 Ft, az átengedett szállítói tartozás: 800 000 Ft.) Hogyan történik az átvevő társaságnál az engedményezés könyvelése? Véleményem szerint: T 311 - K 98, illetve T 88 - K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés hogyan befolyásolja a társaság eredményét?
Részlet a válaszból: […]illetve a társasági adó alapja módosításaként is másként jelenik meg. A kérdésben rögzített számlaösszefüggésből az következik, hogy az engedményezés is, a tartozásátvállalás is ingyenesen történt. Így a válasznál is abból indulunk ki. (Bár a kérdező csak az átvevő elszámolására kér visszaigazolást, a válaszban utalunk arra, hogyan kellett eljárni az átadónál is!) Követelés engedményezése: - az átadónál a követelés összegét a térítés nélküli átadás szabályai szerint rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, és annak összegével a társasági adó alapjának a meghatározása során a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja szerint az adózás előtti eredményt növelni kell; könyvelési tétel: T 8891 - K 311; - az átvevőnél az engedményezett követelés összegét az egyéb követelések között a térítés nélküli átvétel szabályai szerint kell a rendkívüli bevételekkel szemben (T 3555 - K 9891) állományba venni, amelyet halasztott bevételként az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint időbelileg el kell határolni (T 9891 - K 4833), az időbeli elhatárolást az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése szerint (gyakorlatilag a követelés kiegyenlítésekor) kell megszüntetni (T 4833 - K 9891), és az időbeli elhatárolás megszüntetésekor a megszüntetett összeg a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti. Tartozásátvállalás esetén: - a tartozást átengedőnél a kötelezettség szerződés szerinti összegét az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének h) pontja alapján rendkívüli bevételként kell elszámolni (T 454 - K 988), ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik, és a társasági adó alapjának a megállapítása során a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti; - abban az esetben, ha az átvállalt tartozás beszerzett eszközhöz kapcsolódik, a tartozást átengedőnél a kötelezettség szerződés szerinti összegét az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján rendkívüli bevételként kell elszámolni (T 454 - K 988), de azt időbelileg el kell határolni (T[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. augusztus 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3783
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 22 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést