316 cikk rendezése:
1. cikk / 316 Alanyi adómentesség utólagos választása – jogszabályváltozás
Kérdés: Egy egyéni vállalkozó élni kíván a lehetőséggel, hogy 2025. január 1-re visszamenőleg alanyi adómentességet választ, mivel az éves bevétele várhatóan nem éri el a 18 millió forintot. Ugyanakkor januárban már több számlát is kibocsátott, amelyeken értelemszerűen még áfát tüntetett fel. Hogyan kell most ezeket a számlákat kezelni? Ha utólag adómentessé válik, vissza kell-e térítenie az áthárított áfát a vevőinek?
2. cikk / 316 Sütemények áfája viszonteladóknak
Kérdés: Adott egy cukrászüzem, amelynek a viszonteladók (éttermek, pizzéria) leadják a megrendelést. A cukrászüzem legyártja a megrendelt süteményeket, szállítólevéllel átadja, és mivel havi elszámolásban állapodtak meg a viszonteladókkal, így az időszakos ügyeletről gyűjtőszámlát állít ki a szabályoknak megfelelően.
1. A süteményeket a fenti esetben hány százalékos áfatartalommal kell számláznia?
2. Alkalmazhatja-e a cég a gyűjtőszámlás elszámolást?
1. A süteményeket a fenti esetben hány százalékos áfatartalommal kell számláznia?
2. Alkalmazhatja-e a cég a gyűjtőszámlás elszámolást?
3. cikk / 316 Visszatáplált energia könyvelése
Kérdés: Napelemmel rendelkező társaságok esetében rendszeresen előfordul, hogy a visszatáplált és az energiakereskedő felé visszaszámlázható energiamennyiséget és -értéket az energiakereskedő évekkel a tényleges visszatáplálást követően ismeri el összegszerűségében, és közli, hogy milyen teljesítési időpontban és milyen összegben számlázható felé a visszatáplált energia. Ez a kibocsátó oldaláról folyamatos áfa- és társaságiadó-önellenőrzést generál? Emellett akár jelentős hibaként 3 oszlopos beszámolóval is járhat, függetlenül attól, hogy a beszámolókészítés időpontjában nem volt ismert és figyelembe vehető a visszapótlásból származó bevétel összege?
4. cikk / 316 Az áfabevallás 65M-02 és 65M-02K lapjának kitöltése
Kérdés: Tájékoztatást szeretnénk kérni az áfabevallás 65M-02 és 65M-02K lapjának kitöltésével kapcsolatban:
Amennyiben a partner egy számlát úgy helyesbít le, hogy az nem érinti a számlán lévő áfaértéket (a NAV adatbázisában adott számla tétel nélkül szerepel), akkor szerepeltetni kell-e a módosító számlát a 02K lapon vagy sem?
Ha nem, akkor képez-e kivételt például, ha a helyesbítés:
1. egy be nem vallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy be nem vallott időszak teljesítési dátumára?
2. egy bevallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy bevallott időszak teljesítési dátumára?
3. egy bevallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy még be nem vallott időszak teljesítési dátumára?
Amennyiben a partner egy számlát úgy helyesbít le, hogy az nem érinti a számlán lévő áfaértéket (a NAV adatbázisában adott számla tétel nélkül szerepel), akkor szerepeltetni kell-e a módosító számlát a 02K lapon vagy sem?
Ha nem, akkor képez-e kivételt például, ha a helyesbítés:
1. egy be nem vallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy be nem vallott időszak teljesítési dátumára?
2. egy bevallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy bevallott időszak teljesítési dátumára?
3. egy bevallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy még be nem vallott időszak teljesítési dátumára?
5. cikk / 316 Számla sztornója, új számla kiállítása
Kérdés: Megbízómat egy szabályosan kiállított számla sztornózására és új számla kiállítására kérte egyik ügyfele. Az indok az volt, hogy a számla befogadója (költségvetési szerv) nem teljesíthet olyan számla alapján kifizetést, amelyben a fizetési határidő már lejárt. A számla kiállítója (megbízóm) a fizetési határidő előtt, szerződés szerint kiállított számlát küldött a végzett teljesítéséről, azt a költségvetési szerv meg is kapta, és a számla csak a befogadó intézmény iktatási rendszerében történő késedelmes ügyintézés miatt került a kiegyenlítés határideje utáni időpontban az utalásra jogosultsággal rendelkező munkatárshoz. Véleményünk szerint ilyen esetben nem helyes a számla sztornója és új számla kiállítása, amelyben új fizetési határidő szerepel. Megítélésünk szerint a bizonylatkorrekció módja a számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátása, mivel tartalmában és formájában is szerződés szerinti dokumentum került eredetileg kiállításra a teljesítésről, és a helyesbítés csak azért történt, mivel a számla befogadója a számviteli, pénzügyi rendszerének kötöttségére hivatkozva utólag kérte a bizonylat módosítását.
6. cikk / 316 Óraadó tanár számlája
Kérdés: Óraadó tanár az egy hónap alatt leadott órákról teljesítésigazolást követően állítaná ki a számláját a következő hónap elején.
1. Hogyan kell szabályosan elkészíteni a szerződését, ha ezeket a számlákat készpénzben szeretné kiállítani?
2. Hogyan tudja szabályosan kiállítani a számláját, mit írhat a teljesítés dátumához? Ráírhatja-e a megjegyzésben a számlára, hogy ez az előző hónapban leadott órákról szól?
1. Hogyan kell szabályosan elkészíteni a szerződését, ha ezeket a számlákat készpénzben szeretné kiállítani?
2. Hogyan tudja szabályosan kiállítani a számláját, mit írhat a teljesítés dátumához? Ráírhatja-e a megjegyzésben a számlára, hogy ez az előző hónapban leadott órákról szól?
7. cikk / 316 Előző évi teljesítés számlájának könyvelése
Kérdés: Ha egy átutalásos számlán a kiállítás, a teljesítés és a fizetési határidő 2024. évi, de a számlán szerepel, hogy 2023. évi teljesítési időszakot számláztak ki, akkor helyesen járunk-e el, ha ezt a számlát a 2023. évre könyveljük úgy, hogy a teljesítés dátumát 2023. 12. 31-re könyveljük? Hogyan kell eljárni akkor, ha az előbbiekben leírt számlát készpénzben állították ki? Amennyiben az ilyen készpénzes számla egy támogatás elszámolásában szerepel, akkor hogyan kell helyesen kezelni, külön kitérve a támogatás elhatárolásának feloldására?
8. cikk / 316 Előző évi teljesítés jóváíró számlájának könyvelése
Kérdés: A kft. 2023-ban számolt el a könyveiben egy 2022. évi árubeszerzéshez kapcsolódóan kapott külföldi szállítói jóváíró számlát (árengedmény). A hiba nem jelentős. 2023-ban elszámolta: T 4542 – K 8142 tétellel a 2022-es beszerzési számla árfolyamán. Helyes-e a kontír és az árfolyam? A követelés beszámításra került egy 2023. évi beszerzéshez kapcsolódó kötelezettséggel szemben. 2022. év végén a követelések között szerepelt volna a mérlegben, és év végén átértékelésre került volna – devizás tétel, ezzel kell a 2023-as évben foglalkozni, összevont átértékelési különbözetként nem, csak egyedileg lehet átértékelni? Az iparűzési adója is növekedett: T 86 – K 49. Nem jelentős hiba kapcsán a 2023-as évközi eredményben megjelenik, de az iparűzési adót és a társasági adót önellenőrizni kell? A 2022. évi bevallás melyik sorába kell beírni az ellenőrzés során feltárt hibák hatását? A 2023. évi társaságiadó-bevallásban hol kell szerepeltetni?
9. cikk / 316 Bérbeadásnál áramdíj továbbszámlázása
Kérdés: A kft. ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Helyes-e, ha a közvetített szolgáltatást az alábbiak szerint számlázzuk tovább? (Továbbszámlázandó tétel: 2023. 12. havi áramdíj.) Továbbszámlázáskor a számlán feltüntetett dátumok: kiállítás dátuma: 2024. 03. 13., teljesítés dátuma: 2024. 03. 13., fizetési határidő: 2024. 03. 31. Kiszámlázott tétel: 2024. 03. hónap járulékos költsége, 2023. 12. havi áramdíj.
10. cikk / 316 Közigazgatási bírság elszámolása
Kérdés: A kft. tulajdonában lévő gépjárművel történő gyorshajtásra tekintettel közigazgatási bírságot szabott ki az ORFK a cég részére. Az esemény 2023. decemberben történt, a határozat kelte: 2023. 12. 30. A bírságot megállapító határozat kézhezvételének időpontja: 2024. 01. 02. A határozat véglegessé válásának időpontja: 2024. január. A társaság számviteli politikája szerint a mérlegkészítés időpontja: március 31. Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. A fentiekre tekintettel arra következtetek, hogy a bírságot a 2023. év terhére kell előírni, mivel a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, és a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódik. Korábban, a Számviteli Levelekben 2022. február 24-én megjelent, a 8774. számú kérdésre adott válaszukban ezt a választ adták: a mulasztási bírságot az erről szóló határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg kell könyvelni. Feltételezem, az összes bírságra irányadónak tekintik álláspontjukat. Kérem, szíveskedjenek választ adni, mi a helyes eljárás?