Pályázati forrás felhasználása

Kérdés: Cégünk 2018. évben 40 M Ft pályázati forrást nyert részben tárgyi eszköz beszerzésére, részben bérköltség fedezetére. A pályázati forrás 50%-a előlegként decemberben lehívásra került. 2019 januárjában várhatóan további 40 százaléka lehívásra kerül, ha a részelszámolás elkészül. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó létszámnövekedés már 2018 szeptemberében teljesült, a tárgyieszköz-beszerzés 90%-a 2019 januárjában teljesül. Az Szt. változása kötelezővé teszi-e 2018. évre a pályázati részteljesítés elszámolásához kapcsolódó összeg bevételkénti figyelembevételét? A 2019. januári részteljesítéskor elszámolt pályázati forrást a feltöltési kötelezettségnél figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...az eszközbeszerzésre történő felhasználást, illetve a bérköltség fedezetére adott támogatást?Nyilvánvaló, hogy a 2019. januári teljesítésigazolás 2018. évi teljesítésre vonatkozik, függetlenül attól, hogy a pályázati forrás 50%-a előlegként már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Szállítólevél szükségessége

Kérdés: Cégünk elektronikus számlát bocsát ki termékértékesítés során. Szükséges-e az áru átadása során árukísérő bizonylat/szállítólevél készítése nyomtatott formában? Amennyiben igen, milyen kötelező adattartalommal kell ellátni ezen bizonylatokat? A vitatott értékesítések kapcsán hogyan bizonyítható, hogy a cég a terméket átvette, a számlázás jogosan történt?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítésigazolás kötelező alkalmazására vonatkozó szabályt sem a Ptk., sem az Áfa-tv. nem tartalmaz, ugyanakkor mind a számviteli törvény, mind pedig az Áfa-tv. megköveteli a gazdasági eseményeket igazoló bizonylatok alaki és tartalmi hitelességét. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Elfogadott vagy nem elfogadott a teljesítés

Kérdés: A társaság teljesítésigazolás alapján 2017. augusztusban kiszámlázta a vevőnek a teljesítésigazolásban szereplő összeget. Év végi egyeztetésnél kiderült, hogy a vevő a számlát nem fogadta be, nem könyvelte, és vitatja a teljesítést. Ezért a kimutatott vevőkövetelést nem igazolta vissza. Ebben az esetben az eredeti teljesítésigazolás alapján a társaság kimutathatja-e az árbevételt és követelést, vagy le kell sztornírozni a számlát?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki, hogy a vevővel kötöttek-e szerződést, és a teljesítésigazolás a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítést dokumentálja. Ha van szerződés, és a szerződésben rögzítették, hogy mit kell tartalmaznia a teljesítésigazolásnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Befejezetlen építési tevékenység

Kérdés: Cégünk 2016-tól tevékenységi körét az építőipari kivitelezési tevékenységgel bővítette. Nagy a valószínűsége annak, hogy a 2017. üzleti év mérlegfordulónapján már lesznek olyan elkezdett munkák, amelyek szerződés szerint még nem teljesültek, így azokat számlázni nem lehet. Hogyan kell dokumentálni már megkezdett, de még be nem fejezett kivitelezési munkákat? Kell-e, illetve kinek kell azok teljesítését igazolni? Ezen munkák ellenértéke számlázás nélkül árbevételként kimutatható?
Részlet a válaszából: […] ...ellenértéke eltérhet egymástól.)Amennyiben a megrendel ő (alvállalkozó esetében a f ő vállalkozó) nem adja meg a fentiekben körülírt teljesítésigazolást, annak ellenére, hogy a cég – mint vállalkozó – teljesített, akkor a cégnek bírósági eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Közüzemi szolgáltató követelése

Kérdés: Lakáshoz kapcsolódó közüzemiszámla-követelése van a szolgáltatónak. A lakó elhalálozása, illetve a hagyatéki eljárás elhúzódása miatt a ki nem fizetett közüzemi számlák összege szaporodik. Közüzemi számlák esetében a követelés elismertetése nem teljesítésigazolással történik, hanem a közüzemi szerződés feltételeiből következik. Tulajdonosváltozás miatt a követelés már nem az eredeti tulajdonossal szemben áll fenn, hanem az örökösökkel szemben. A követelést az örökös nem ismeri el, a szolgáltató peres eljárásban próbálja érvényesíteni. Hogyan kell könyvelni ilyen esetben a peresített követelést?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben részben benne van a válasz is. Mivel a lakó elhalálozott, csak az örökösökkel szemben érvényesítheti a szolgáltató a közüzemi számlák szerinti teljesítése ellenértékét. Ha a szolgáltató követelését az örökösök nem ismerik el, marad a polgári peres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Időszakonkénti elszámolás

Kérdés: "A" cég megállapodást kötött "B" céggel, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos tanácsadásra. A megállapodás szerint "B" cég folyamatos tanácsadást biztosít. A tanácsadás keretében elkészíti a negyedéves bevallásokat a kapott adatok alapján, helyszíni és telefonos konzultációt biztosít adott óra erejéig. A szerződés időtartama alatt az esetleges törvényi változásokról tájékoztatja a megrendelőt. Megállapodás szerint a termékdíj bevallásával összefüggő tanácsadás negyedévente történik. A bevallásokat a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig készíti el a vállalkozó. A fizetési feltételek szerint a negyedéves bevallást követően, a megrendelő által igazolt teljesítés után (bevallás elkészülte, negyedévet követő 20. nap), a számla kézhezvételét követő harminc munkanapon belül teljesíthető a fizetési kötelezettség. A megállapodás alapján "B" vállalkozó a megállapodás dátumától folyamatosan teljesít. A megállapodás határozatlan időre jött létre. Kérdésem arra irányul, hogy az Áfa-tv. 58. §-a szerinti teljesítésnek megfelelően, és a számviteli törvény előírásait figyelembe véve milyen dátumokkal kell kiállítani a számlát (konkrét példa: 2016. I. negyedéves bevallás elkészítése)? Mi lesz a számviteli teljesítés időpontja a megrendelőnél és a szolgáltatást nyújtónál?
Részlet a válaszából: […] ...az adott időszak termékkötelezettségéről szóló bevallás határidőben történő benyújtására nem került sor. Ennek megfelelően a teljesítésigazolás is csak a bevallást követően állítható ki. Mindez azt jelenti, hogy – bár kétségtelenül elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Magánszemély ingatlan-bérbeadása

Kérdés:

A kft. tulajdonosai (férj-feleség) saját tulajdonukban lévő lakóház megnevezésű ingatlanjukat bérbe kívánják adni raktározás és iroda működtetése céljából cégüknek. Nem ebben az ingatlanban élnek. A bérleti szerződés határozatlan idejű lenne. Éves jövedelmük fejenként az 1 millió forintot nem haladná meg, és a 10%-os költséghányad módszert választanák. Kell-e adószámot kérniük? Amennyiben nem, elegendő-e egy átvételi elismervény (adóazonosító, név, lakcím) a bérleti díjról a társaság felé, hogy a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelő legyen a bizonylat a kifizetéshez?

Részlet a válaszából: […] ...amely tartalmazza a havi (negyedévi) bérletidíj-fizetésre vonatkozó adatokat (mely hónapra, milyen összeg, mikor fizetendő), továbbá a teljesítésigazolást.Az Szja-tv. 16. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján, önálló tevékenységből származó bevétel az ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Ideiglenes iparűzési adó kezelése

Kérdés: Egy építőipari cég Budapesten állandó jellegű, iparűzési adó alá tartozó tevékenységet végez. Emellett egyszerre több vidéki munkát is végez 2014. november-2015. január időszakban, ezek viszont ideiglenes jellegűek (180 nap alattiak). Ha 2015. februárban bevallja és befizeti (ahogyan kell) a vidéki önkormányzatokhoz az "ideiglenest", akkor azt melyik időszakban vonhatja le az "állandóból"? Az egészet a 2015-ös adóból, vagy megosztva, a 2014-re jutót a 2014-ből, a 2015-re jutót a 2015-ből?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a településen 2014 novemberében megkezdett építőipari munka 2015. január 31-e előtt befejeződik (eddig az időpontig a megrendelő a teljesítésigazolást kiadja), akkor a 2015. évben nem beszélhetünk ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységről (adókötelezettségről)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Utólagos biztosíték elszámolása

Kérdés: A megrendelő és a szolgáltató között havi elszámolással és teljesítésigazolással szoftver-korszerűsítési szolgáltatói szerződés jött létre. A szerződés szerinti árat a megrendelő 100%-ban kifizeti. Az utolsó számla benyújtásával egyidejűleg a szerződés szerint a szolgáltató biztosítékként meghatározott összeget utal át 14 hónapra a megrendelő számlájára. Hol tartsa nyilván az átutalt biztosítékot a szolgáltató? Áfás vagy nem áfás? Átutaláskor még nem lehet tudni, hogy azt egészében vagy részben felhasználják. Lehet, hogy visszakapja a szolgáltató, de az is lehet, hogy vele vagy mással a biztosíték terhére a megrendelő garanciális javítást végeztet. Ha a megrendelő a szolgáltatóval végezteti el a javításokat, akkor ezt a szolgáltatónak a megrendelő felé ki kell számláznia? Ha mással végezteti el a megrendelő a javításokat, és a szolgáltató biztosítékából fizet, akkor ezt hogyan kell a szolgáltatónál könyvelni? Árbevétel, áfa módosul?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szerint a szolgáltató által a megrendelőnek átutalt összeg nem foglaló, de előlegnek sem tekinthető, mivel a szolgáltató már az összeg átutalása előtt teljesített. Valójában az átutalt összeg a szoftver-korszerűsítési szolgáltatás esetleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Uniós pályázat előlege

Kérdés: Cégünk 2013-ban uniós forrásból finanszírozott pályázatot nyert dolgozóink oktatására. Élni kívántunk az előlegfizetés lehetőségével. Hogyan könyvelem az előleget? Előlegként, majd és amikor a teljes összeget megkapjuk, akkor adóalapot nem növelő bevételeink közé?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni, amikor azok ténylegesen felmerültek. Így előfordulhat az, hogy a tárgyévben felmerült költségeket fedező bevételt – a teljesítésigazolás késedelme miatt – a társaság csak a következő üzleti évben kapja meg. A ténylegesen felmerült költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.